Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

Péntek. 1980. október 21. Hruscsov nagvsYülésen számolt be a szovjet ENSZ-delegáció munkájáról t4 „ »i.át k tt' a i --1 __ %m! a. 1211. ...i. _ —tt^-.. x _ af étva- olvatl konfliktus, amely (Folytatás az l. oldalról.) Ha most kerülne sor az ború után megalakult az ENSZ- székhelyének megváEgyesült Nemzetek Szervezete, lasztására, akkor az afrikai az Amerikai Egyesült Államok népek, a négerek aligha volt a világ ura. Ez a* or- egyeznének bele, hogy olyan szág volt a leggazdagabb, országba helyezzék a világgazdaságiig a legerósébb. szervezetet, ahol a négereket Valószínűleg ezért döntőt- emberszámba sem veszik, a tek úgy, hogy az Egyesült legszigorúbb "faji megküíönNemzetck Szervezetének böztetést alkalmazzák velük székhelyéi az Egyesült Al- szemben, sőt olykor még lamokba tegyék. ' meg ls lincselik őket. Földrajzilag ez igen sok ne- A nemzetközi életnek ezek hézséget okot nem is szól- á tényezői, mint annyi más ÁUamokban°uraltódő^vt»zo- * ^ nyok egyáltalán nem segi- )oU 32 átértékelésnek, a legtik elő egy nemzetközi szer- fontosabb Világproblémák vezet rendes tevékenységét újszerű megoldásának .ideje. Az ENSZ felada oi korábban — és ma I*. Sz. Hruscsov ezzel öszszefüggésben utalt arra, hogy amikor az ENSZ megalakult, helyesen határozták meg legfőbb célját: a béke biztosítását, a feszültséget okozó és a harmadik világháború ktrobbantását előidézhető kérdések rendezését. A hangsúly egy olyan szerv megalakításán volt, amely elintézhetné az országok között felvetődő nehézségeket és konfliktusokat. Éppen ezért alakult meg a Biztonsági Tanács. Annakidején Igen helyes volt, hogy a Biztonsági Tanácsnak tizenegy tagja lett, s ezek közül öten — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kfna, Anglia és Franciaország — állandó tagként kerültek a tanácaba. Az ENSZ-et megszervező akkori politikusok bölcsességére vall, hogy a Biztonsági Tanácsban valamennyi nagyhatalmát egyenlő jogokkal ruházták fel. bár a szocialista országok annakidején abszolút kisebbségben valtak a világon. Akkoriban csak s Szovjetunió és a •MOngol Népköztársaság volt szocialista ország. Ezt az egyenjogú helyzetet ismerte el az ENSZ alapokmánya is, amely tartalmazta a nagyhatalmak egyetértésének elvét és a vétójogot A világon annakidején a tőkés országok voltak fölényben. De az ENSZ megalapítói helyesen úgy gondolkodtak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete csak akkor tudja ellátni feladatait ha a többség — márpedig akkoriban a tőkés országok, a gyarmattartó hatalmak voltak többségben — nem fog visszaélni helyzetével a kisebbség kárára. A szovjet kormányfő itt Ismét utalt a világ politikai arculatának megváltozására, hangsúlyozta, hogy ma már a szocialista világrendszer országaiban él a földgömb lakosságának több mint egyharmada. A szocialista országok termelése jelenleg a világtermelés több mint egyharmadára rúg, az ipari és mezőgazdasági termelés sok ágában pedig a világtermelésnek csaknem a felét adják. A gyarmati rendszer roncsain új, független államok keletkeztek, s ezek olyan politikát folytatnak, hogy kívül maradnak a katonai •tömbökön és csoportosulásokon. Ilyenek: Indiá, Indonézia, Burma, az Égyesült Arab Köztársaság, a Ghanai Köztársaság, Guinea, Nigéria és más államok. Az országok „nagyságrendiének" leltétlenül megváltoztatandó „elmélete" Jelentősen megváltozott az imperialista hatalmak volt nagy gyarmatainak helyzete is. Milyen jogon lehet Angliát ma nagy államnak, Indiát pedig nem nagy államnak tartani? Milyen jogon? Régebben minél nagyobb furkósbotja volt valakinek, annál nagyobbnak tartották. Anglia pedig a maga idejében a legfőbb gyarmatosító birodalom volt. Tűzzel éa vassal vetette maga alá az országokat, botot tartott a kezében és úgy uralkodott Csaknem a fél világot meghódította, s ez határozta meg nagyságát. A helyzet most megváltozott. A második világháború befejezése után Anglia kénytelen volt megelégedni kevesebbel, mint amennyi korábban az övé volt. As a tény, hogy Anglia jelenleg még megtartott és erőnek erejével kegyetlenül elnyom néhány gyarmati országot, ez csak hanyatlását jelenti, nem pedig erőinek felfelé Ívelését. Franciaország szintén imperialista gyarmatosító hatalom, amely ugyanilyen módszerekkel tette magát naggyá, afrikai és ázsiai népek meghódításának és kegyetlen leigázásának útján. Ma ez a nagyhatalom több mint hat éve háborúzik Algériával és sehogyan sem képes megmutatni nagyságát azzal, hogy megszüntetné kalózpolitikáját. Ma más idők járnak. A népek ma harcolnak, hogy leszámoljanak elnyomóikkal, gyarmatosítóikkal, sikeresen vívják harcukat a szabadságért, megvédik emberi jogaikat. Miért tartják nagyhatalomnak Franciaországot és ugyanakkor miért nem tart ják annak Indonéziát? Miért van az, hogy Indiának és Indonéziának az Egyesült Nemzetek Szervezetében mis a helyzete, mint Angliának és Franciaországnak és ni'ért nem á'lendó taela például ez a két ország a Biztoníági Tanácsnak? Vagy vegyük az Amerikai Egyesült Államokat, amely továbbra is hatalmas kapitalista állam. De ha az Egyesült Államok korábbárt. mint a fellendülő knpttaTzmus országa bizonyos vonzást gyakörolt — ez a vonzóerő demokratikus burzsoá alkotmánya volt —, ezt ma tnár elvesztette. Az Egyesült Államok most reakciós állam, ahol a monopolkapitalizmus uralkodik; olyan állam, amely imperialista politikát folytat, a gyarmatosítókkal halad együtt, sőt irányítja őket. Az Egyesült Államokban a tőke és a militarizmus mindent ma-ra alá gvűr. mindent maga alá rendel, jóllehet, fenntartják a demokrácia látszatát. Az Amerikai Egyesült Államok korábban messze kimagaslott gazdasági életének fejlettségével, ereiével. Európától és Ázsiától óceánok választották el és ez az Európában és Ázsiában dühöngő háborúk idején leküzdhetetlen gátat jelentett Az Egyesült Államok nem érezte saját bőrén, mit jelent a háború, az éhség és a pusztulás. De az óceánok nem jelentenek többé áthidalhatatlan természetes erődítményt az Fgyesiilt Államok javára. Az Egyesült Államok kiváltságos gazdasági helyzetét is elveszti. A Szovjetunió; a szociálistá:-nm7ágok gigászi sikereket arattak gazdasági életük fellendítésében. Egy sor tudományág fejlődésében magunk mögött hagytuk az Egvesűlt Államokat. Hasonló a helyzet a közoktatás, a kultúra, a művészetek területén. nem is beszélve a politikai és a szociális rendszer fölényéről, a szocialista országok népeinek erről a vívmányáról. •.•••» Az Amerikai Egyesült Államok elvesztette korábbi vonzóerejét. Ellenkezőleg, most olyan erők műkődnek, amelyek taszítják az egyes országokat as Egyesült Államoktól. Ez lényeges változás. Maguk az amerikaiak mind ez Ideig nem értették meg ezt kellőképpen és meg kell mondani, hogy a világon még sok emberben nem vált ez tudatossá, ha érzik is ezt, még nem vonták le a következtetéseket a megváltozott viszonyokból. Az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi küzdőtéren ma már nem olyan hatalmas ország, mint korábban,- noha a kapitalista országok közül gazdasági és katonai vonatkozásban egyaránt az Egyesült Államok a legerősebb. kínaellejies politikája. . Ugyzete megteremtésekor gya- olyan konfliktus, amely az látszik, hogy a közeljövő- korlatilag mindössze háröm emberiseget, habo™f ben ez a politika végkép- önálló állam létezett. E kon- katasztrófába do"theti. pen hajótörést szenved. Ha tinens egész területét a gyar- Ez a.he yzet fokosa anaz isten nem bünteti meg matosftók osztották fel egy- veszeue.mé nogy ma az Egyesült Államok politj- más között és sok évtizeden ^kft£t1aSg^ü.ot* kusait és nem fosztja , meg át igában tartották az afrl- ^ ^emére va^ Iár a őket fűktől somunkra kai épeket Afrika ma egé. ^Tö^é^ Szigorúaz lesz a leghelyesebb. más képet mutat tiszteletben kell tartani ha hitet „tesznek Kí- Ezen a földrészen 26 füg- tiszteletben keu^iar^ na ENSZ-bWi jogainak Ktllen állam Jelent meg. az fff^ ^ helyreállítása és a Csang- lakosságuk tigrfMvéte több azt az , un™ Kaj-sek-féle béb kiűzése m!nt 1R0 „un* ember a nagyhatalmak a ^"yomellett Tudnak-e élni is- ^fvJ!a lul4abb nemzetköZi kérdé" ten ajándékával az ameri- v^több ilven orsz^^ban —• kai államférfiak vagy sqm? orszá* közül 16-ban Ne bocsátkozzunk tó^Bá- 1060 folvamán kiáltották ki fásokba, ezt majd eldönti az füvge'-naéeet idő. Az ifiú afrikai államok sék biztonsági tanácsbeli megoldásánál egyhangúlag kötelesek eljárni. De ez a kérdésnek csupán egyik oldala. Azt is tekintetbe kell venni, hogy világtoflőfc Sz férni A* külditteí « ENS,Z kÖ78yŰ" szerte mégviltoztak a felze.jövőbt kénytelenek ^ ^Tf^fkt éveTrész téte,ek éS 3 "6™ztközlesínek lenyeÍPi az igen Afrika évejrtész dő(éren üj erőviszonyok alakeserű pPulát a né-| Kí- Ankara klter'edt aj™"* kultak ki. nával s?"mben folytatott telsMbodttó mozgalom láng- Míp on ,s nyUván_ politikájuk miatt. a. De tatom* is a gvarrna- Biztonsági A népi Kína India. Indo- tosítás Igaját nyög, e föld- Xanársbany kevés az öt nézia. Japán, Burma és más rész tobb mint 20 országa ázsiai országok egyre na- ^ gyómsági területe. Ezekgyobb szerephez jutnak a 32 ortzögokban mlntnemzetközi életben és a vi- egy 50 mi!hó ember el lágpolitlkában. Hatalmas változások történtek a legutóbbi években Afrikában ts. Afrikában az Egyesült Nemzetek Szervenagyhatalom, az öt állandó tag. Következésképpen az * II X. , „ ENSZ szervezeti felépítését A gyarmati és ma ügv kel, kialakítani, szagok népei szembeszáll- h aByhárom államcsoport: nak az idegen elnyomás- a Yzoeialista. az imperlabssal és nem kétséges, hogy ta ^ a semleges országok kivívjak függetlenségüket. egyenl6 helyzetbe jussanak. a háború és a béke kérdésében döntő jelentőségű nemzetközi problémák megoldásakor. Aki a régi mellett kardosE'avult az ENSZ struktúrája! Ezek a világ szociális és helyzetnek, politikai .térképének egyes Szükségessé vált, hogy mójellemvonásai 15 évvel az dosítsuk az ENSZ szerkezeEgyesült Nemzetek Szerve- tét annak az új erőv.szony- * „ismeri el zetének megteremtése után. nak megfcle ően amely a ^ az nera értl meg. Az imperialista, monopol- nemzetközi küzdőtéren a há- h a régl nem SB0lgálja kapitalista államok, á nyu- rom fő államcsoport — a g tartós ^^ bizto6Ítását gati hatalmak kato szocialista, az imperialista « háhnni nai tömbjeinek tagjai fegy- és a semleges államok - „Jv J? veres erőre akarnak támasz között kialakult A kérdés- ^.tóril kodnl. hogy megsrilárdíteák nek e felvetését a mostani S7'elye r'1,ozl,caz ENSZ-ben elfoglalt ural- ülésszak sok részvevője meg- Ezért kell módosítani az kodó helyzetüket, amely az értette és támogatta. ENSZ felépítését ezért kell ENSZ megalapításának ide- Nem azért vetettük fel az összhangba hozni végrehajtő jén alakult ki. Ezt az ural- ENSZ végrehajtó szervei szerveit az élet követelmémat mindenáron fenn akar- megváltoztatásának kérdését, nyesel, a mindhárom álják tartani bár a történe- mert valamiféle előjogokra amcsoportoeulás egyenjogú lem megfosztotta őket e jo- kívánunk szert tenni az kdpy>^tének elvével, gaíktól, s szerintem áz a fő, ENSZ-ben. hogy lehetöségelktőt .is i««gfosztotta- őket 1 Veszendőben van ae a régi gazdasági fölény; amely lehetővé-tette, hogy az imperialista országok a világ sok országára nypmást.g^akorolhajsanak. Az imperialista hatalmak A mi helyzetünk, a szociaMáskülönben nem az Egyesült Nemzetek Szervetfeta országok helyzete jé- ! ratével, hanem Inkább különvált nemzetekkel lesz dolgunk. lenleg közismert, ésegyetÍrn józanul góndolkódó ém.ber sem tagadhatja, hogy a szocializmus országai jc- As CNSZ-tít4? ÓrSÓg lcntös szerepét játszanak az ENSZ-ben. A szocialista , " országok katonai " tekintetben is el- részvétele nélkül a'z ENSZ vesztették azt a régebbi fö- puszta léte is lehetetlen. lényüket, amelyre az -erő- Hogy miért?. Mondhatná va- „»„„,«,„ „ Dl politika* folytatásában tá- laki. hogy a szocialista or- TaTú"s"'Téíépítésén°k ^"rnómaszkodtak. szágok jelenleg kisebbségben dúsításáról. Ez természeteEzért természetes és tőr- vannak. De ostoba az, aki sen az Egyesült Nemzetek vényszerű, hogy a Szovjet- valamely államcsoport Szervezete végrehajtó szerunió küldöttsége a 15. köz- ENSZ-beli jelentőségét a veire és főtitkárára vonatgyűlésen felvetette: az Egye- csoportba' tartozó államok kozik. Objektíve nézve a nem lehet egy államcsoport snóesöee Beszéltem a Biztonsági sült Nemzetek Szervezeté- számán kívánja lemérni nek struktúrája elavult. Ez a szerkezet megfelel az ENSZ megalakulása idején, tehát 1945-ben fennállt helyzetnek, az államok akkori erőviszonyának, szerepének és jelentőségének, de annál kevésbé felel meg a mai dolgot, mindhárom államcsoport érdekeit nem fejezheti ki egyetlenegy ember. Ha a földkerekség lakosságának egyharmada, amely a vllágpotenclál felének birtokosa, nem lesz képviselve az ENSZ-ben. m®8 ha még olyan bölcs is akkor az Egyesült Nem- az lUetozetek Szervezete valóban Mi sem természetesebb, megszűnik világszervezet [Dint az, hogy mivel az lenni. Ha Anglia és Fraitciaorsság nagyhatalom, akkor India ós Indonósia is as Az Egyesült Államok és a Kinai Népköztársaság Az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozásakor Kína nem volt egységes és kevés ügyet vetettek rá. Ha a monopoltőke országai mégis bevonták a Biztonsági Tanácsba, ezt nyilvánvalóan azért tették, hogy hozzáláncolják a kapitalista világhoz, hogy a szocialista, marxista—leninista eszmék meg ne fertőzhessék Kínát. De a kínai nép maga döntötte el, hogyan éljen. A Kínai Kommunista Párt vezetése alatt a nénnek a felszabadulásért vívott hősies harca győzelemmel végződött , Azok utón. hogy Kína valóban népivé és kínaivá vált, és hogy kormánya' valóban a nép törekvéseit tükrözi, az imperialista, monopolt őke országai nem ismerik el, az imperialisták nem ismerik el a kínai Kínát, ellenben Kínának ismerik el az amerikaiak által megszállt Tajvan szigetet. A népi Kínát az Egyesült Nemzetek Szervezetébe sem veszik fel, a népi Kína nem foglalhatja el törvényes helyét « szervezetben. Miért lehetséges ez? Kína talán eltűnt? Nem, Kína létezik! Kína van! Vagy talán már nem olyan nagy? Nem, Kína ma hatalmasabb állam gazdasági és politikai értelemben egyaránt, mint valaha Is volt. Kínát azért nem ismerik el, mert szocialista állammá vált. Az a félelem, amellyel a szocialista Kfna megjelenése az imperialistákat eltöltötte, megfosztotta őket az egészséges gondolkodástól, ezért kezdték tagadni a kínai Kína létezését Mi jól ismerjük az ilyen helyzetet saját történelmünk tapasztalatai alapján, hiszen a legveszettebb Imperialisták hosszú időn át nem nagyhatalomnak, hanem csupán földrajzi fogalomnak tekintették a Szovjetuniót Az Amerikai Egyesült Államok 16 éven át nem volt hajlandó elismerni bennünket. Igaz, hogy mostanában már több burzsoá államférfi is belátja az Egyesült Államok Kínaellenes politikájának tarthatatlanságát és elítéli e politikát Az Amerikai Egyesült Államoknak évről évre egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy kiharcolja a népi Kína elismerésének megtagadását. A közgyűlés valamennyi ülésszakán újra meg újra megismétlődik * gépies többség összeeszkábálása, ugyanakkor le is lepleződik e mechanikus többség Egyesült Nemzetek Szervezetében az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei — Anglia, Franciaország a monopoltőke más országai, amelyek imperialista gyarmatosító politikát folyVéleményünk szerint az alista gyarmattartó hatalmak- 4atnak ".^Sliw^f" Egyesült Nemzetek Szerve- nak sikerült tönkretenni ' ^Ite.ket jazetét tökéletesíteni • kell, bizonyos dolgokat abból, amit 32 E£BZ a Y^f40 mint olvan eszközt amelyet az ENSZ megalkotása idején, tisztségeibe. Kinek a jeloltmini oiyan eszsozi, ameiycv lpfokte.tiink Fzek ie Hammarskjöld úr. az az új világháború elhár.tá- ™e4^k,ef®kt|t4üsnk- Efk ENSZ jelenlegi főtitkára? Sára teremtettek. E célból a hatalmak az ENSZ alap- M., ,J * . Íecelőszftr is vissza kell tér- okmónyanak kijátszására wmaenki tuaja hogy az legeioszor is vissza kcu vei --.ínták »1 mamikat az ilan- Amerikai Egyesült Államoni azokhoz az eszmekhez és szánták el magukab az aiap- svédek azt állítiák aivakhPT amelyeket az okmány ugyanis, megállapí- " „ ,a.zt, , «tiitjak. nw a Biztonsági Ta- totta. hogy a Biztonsági Ta- hogy Hammarskjöld Svedor^ m^alkoSor kifei- nácsnak « legfontosabb kér- képviselője. Igaz is. nács megalkotásakor kifej déspket aZ öt nagyhatalomj tettek, vagyis. tehát M 6t áUandó tanácstag el kell ismerni azt az el- egyetértésével kell megoldavet, hogy minden állam nja egyenlő feltételeket élvez, Amikor viszont a nyugati hatalmak képviselőinek nem sikerült elfogadtat- Ne .értődjenek meg a svéniok Javaslataikat, akkor dek emiatt Nekünk U kerülő útra léptek es köz- megVan a magunk Hamvetlcnül a közgyűlés elé marskjöldünk az Egyesült vittek azokat. Államokban, Kerenszki.i • t- .-... ,„ Igy hát ezek a hatalmak személyében, ö is orosz szüAmenkai Epesült Allamo- megszegik a Biztonsági Ta- letésű, viszont kit szolgál? kat, a Szovjetuniót. Kínát. nács egyöntetűségének igen Kerenszkij az amerikai imAngliát és Franciaországot, fontos elvét, amelyet a béke perialista tőke szolgája és ma g nagyhatalmak köre biztosítására teremtettek az orosz nép immár lónétermészetfeen nagyon kibő- meg. E7.t az elvet kijátszót- hány esztendeje meglehetős vült ták és a problémákat a . köz- sikerrel boldogulna nélküle. Jelenleg nyilván lehetet- gyűlésen gépies többséggel Természetes, hogy minden len Angliát és Franciaor- vagy kétharmados többség- államcsoport szeretné a míiszágot a nagyhatalmak gel akarják megoldani, re- ga jelöltjét ültetni t fátitItetájára felvenni anélkül mélve, hop a szavazógép kári székbe Ez természeies. hogy Indiát és Indonézlát k húzza őket a csávából. De de nem reális dolog. Minden oda ne számftatiánk, .. hiszen ez nem kiüt! államcsoport, amely a magi nem ls szólva a hépi Kína A nyugati hatalmak csu- képviselőjét akarja beju1jogainak helyreállításáról. Pán egy szelepet nyitnak tetnl az ENSZ végrehaito Az önző csoportérdekeinek meg. amelyen át konfllkmegfelelően cselekvő imperi- tus törhet ki, (Folytatás a í oldalon.) különösen pedig azok az államok, amelyektől az új világháború léte, vagy nemléte függ. Míg régebben, az ENSZ létrejöttekor öt nagyhatalmat lehetett megnevezni: az születésére nézve valóban svéd, politikai nézeteit tekintve azonban az Amerikai Egyesült Államok monopoltökéjét képviseli és szolgálja.