Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

s Péntek, 1966. szeptember 28. A hétköznapok kémikusainak műhelyében A gondos ellenőrzés lehetetlenné teszi az élelmiszerhamisitókat A Bartók Béla tér 9 szám alatt, egy beugró épületrész­ben szerényen meghúzódva működik a Minőségvizsgáló Intézet. Ebben a külsőleg szürke épületben érdekes, felelősségtelj® munka fo­lyik. Az itt dolgozók — bár maguk nagyon szerényen, hétköznapinak tartják mun­kájukat — ügvelnek arra, hogv az üzletekbe jó minő­ségű, megfelelő tápértékű élelmiszerek kerüljenek. Az állami kereskedelemben nin® is probléma, itt a mi­nőség száz eset közül 99-ben megfelelő. Annál több gon­Í ot okoz a Minőségvizsgáló ítézet munkatársainak a ulönhöTő "őstermelők* áruinak ellenőrzése. Mert — mint elmondották — ma is akadnak még élei mi szerha­misítók. Különösen a tejáru­sok körében. I telham sí'Ak ellen A Minőségvizsgáló Intézet munkatársai a tapasztala­toknak megfelelően a leg­gyakrabban a magán®ok ál­tal behozott tejet vizsgálják felül. És nem is eredmény nélkül. Mert például a leg­utóbbi vizsgálatnál is — ami ugyancsak rajtaütésszerűén történt — sok tej® asszony kannájában vizezett, lefölö­zött tejet találtak. Sőt, rá­adásul. mint az alap®abb vizsgálatnál kiderült, a kan­na még piszk® is volt, hogy még könnyebb legyen a fer­tőzés veszélye. Amint az el­lenőrzés során készített jegy­zőkönyvet nézegettük, feltű­nő, hogy különösen Doma­székről hordtak be sokan házakhoz olvan tejet, amely nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Pedig a gyermek® családok abban a reményben hozatják a "jó, falusi tejet* a vidékiekkel, hogy gyermekük jobb, fris­sebb, táplálóbb tejhez jut. És sokszor mit kapnak cse­rébe? Betegséget, mert a gondatlanul kezelt és hami­sított tej igen gyakran — különösen nyáron — okoz komolyabb gyomor-, vagy bélfertőzést. Ezekkel a lelki­kiismeretlen teiesekkel szem­ben kíméletlenül eljárnak, s a közeljövőben, ha teihamí­sítást tapasztalnak, még na­gyobb szigorral lépnek fel, hogy egyszer s mindenkorra elvegyék ettől a kedvüket. Vizezik a llkfirl — Az úgynevezett *szlu­tyázók« az Alföldön már ki­v®ztek — tájékoztatnak a kémikusok. — Egyetlen ilyen asszonyt tartottunk számon, egy dorozsmait, aki rendszeresen hamisította a tejet, de a rendőrség ez el­len eljárást indított, sőt le is csukta Azóta nem talál­tunk úiabb szlutyázót. A Minőségvizsgáló Intézet munkatársai együtt dolgoz­nak a ker®kedelmi felügye­lőséggel is. Ettől a szervtől különösen sok munkát kap­nak, mert sajn®, még ma is a vendéglőkben a leggya­koribb a hamisítás. Kiszom­borból például a múltkor egy vendéglőből beküldték az össz®, ott található likőr­mintákat, s az intézet mun­katársai megdöbbenve álla­pritották meg: minden likőr­és szeszféleség alap®an fel volt vizezve. A ker®kedel­mi felügyelőség azonban, amennyire csak tőle telik, igyekszik a hamisításokat gyakori ellenőrzéssel felfed­ni, megszüntetni MeqfeiaiA a fekete minősege Szegeden Újfajta munkába ls kezd­tek néhány nappal ezelőtt itt, a városi intézetben. Úgy­nevezett presszó-ellenőrzést indítottak, ami abból állt, hogy a munkatársak teljesen ismeretlenül felker®ték a presszókat, kikérték a kávét, s ptána beleontötték a ma­gukkal hozott kis edényké­be és bevitték az intézetbe, hogy megvizsgálják, megfe­lel-e a követelményeknek a kávé. A vizsgálat tapaszta­latai azt mutatják, hogy Szegeden aránylag elég jó ká­vékat főznek, általában be­let®zik a megfelelő adagot. Van néhánv kivétel is, ezek ellen majd a véleményezés alapján természet®en eljár­nak. A minőségvizsgáló mun­kájához tartozik még a mér­gezések megállapítása is. örömmel számoltak be ar­ról. hogy ez évben csak ál­latmérgezések fordultak elő, olyan esetekből, amikor az egvik szomszéd haragudott a másikra és bosszúból cink­fosztiddal megmérgezte an­nak kutyáját. macskáját vagy egvéb háziállatát. A paprikahamí«ftók is el­fogytak az idők folvamán Szeged és körnvékéről. M®t már a panrikaüzérek úgy csalnak, hogy otthon őrlik a paprikát és így adó nélkül hozzák forgalomba. Ez nem élelmiszerhamisítás, hanem adócsalás, de ha kiderül, ezért is szigorúan megbünte­tik a szabályok ellen vétő­ket Koszorúzási ünnepség a budapesti magyar hősi emlékműnél A magyar néphadsereg napja alkalmából csütörtö­kön délelőtt koszorúzási ün­nepség volt Budap>®ten, a Hősök terén levő magyar hősi emlékműnél- Pontosan 10 órakor kürtszó jelezte Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter érke­zését, aki a Rákóczi-induló hangjai közben ellépett a té­ren felsorakozott díszegység előtt A zenekar ezután a Himnuszt játszotta, majd a Magyar Népköztársaság fegy­ver® t®tületei nevében Czi­nege Lajos altábornagy, hon­védelmi miniszter, Földes László, a belügyminiszter el­ső helyettese és Halas Lajos, a munkásőrség ország® pa­rancsnoka k®zorúzott. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Közvonti Bizottságának koszorúját Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára helyezte el. A Budap>®ten akkreditált katonai attasék képviseleté­ben P. M. Capenko ezred®, a szovjet nagykövetség ka­tonai attaséja, Hu Pin-fu ez­red®, a kínai nagykövetség katonai attaséja és Rosti s­lav Balastik ezred®, a cseh­szlovák nagykövetség kato­nai attaséja, az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapiatok képviseleté­ben M. I. Kazakov hadsereg­tábornok és M. T. Nyikityin altábornagy helyezte el a ke­gyelet virágait a magyar hő­si emlékműre. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Letartóztatták Hitler magántitkárát Nyugati hírügynökségek ar­gentin forrásokra hivatkoz­va közlik, hogy Zarateban, Buen® Airestől körülbelül száz kilométernyire letartóz­tatták Martin Bormannt, Hitler magántitkárát. Az elsőszámú náci háborús bűnös Zarate-ban Walter Klégel néven rejtőzött. SZATYMAZON MÁR SZÜRETELNEK (Markovits Tibor felv.) A szegedi járásban elsőként a szatymazi Szabadság Termelőszövetkezet gazdái kezdték meg a szüretet 24 holdas szőlőskertjükben. Kitűnő minőségű termésük van, a fíirtök teljesen egészségesek, romlásnak szinte nyoma sincs. Elsőnek a vertelénit és aztán az ezerjót kezdték szedni, s az első próba szerint a must 21 sokos cukortartalmú. Tizenháromon felüli maiigánfokra és holdanként 14—15 íektó borra számítanak. Ez az eredmény ötven hektóval több I®z a várt termés­nél. Képünkön Bába György és Vastag János rakják az ezerjót a darálóba, a borpince bejáratánál. y A gazdaságosabb, termelékenyebb munkáért Tanácskozott a 'lügedl Ipari aktíva Csütörtökön délután ipari aktívaértekezletet tartott a Kálvin téri pártházban az MSZMP városi végrehajtó bizottsága. Az értekezleten az egy munkásra jutó át- Még mindig több panasz lagteimelés Szegeden 9,4 van a termelt aruk rmnőse­százaiékkal volt maga- gére. sabb, mint a múlt év ha- Sok a selejt, a hibás áru, sonló időszakában. amely nemcsak ^ műszaki Kispál Jenő elvtárs, a 195& évhez mérten a terme- és anyagi btbakboi aoo­v. b. ipari osztályának mun- lés 15, a létszám 6, a terme- dik, hanem a fegyeiero katársa értékelte a megyei lékenység 9 százalékkal nö- lazaságaból ls. pártbizottság ez év április vekedett. Különösen komoly lázasa­20-i, az ipari üzemek fel- Az elért eredményekhez gokat lehet tapasztalm meg adatairól szóló határozaté- nagyban hozzájárult az, mmdig a túlóráztatásoknak nak végrehajtását. Megálla- how fár lenyegesen csőkkent a pította hogy az év első állami, párt- és társadal- túlórák szama - k"lonő*m mi szerveink az elmúlt a hévégi és a vasárnapi hónaookban behatóan túlórák terén —, de még foglalkoztak a gazdasá- mindig van mit tenni uze­gosság és a termelékeny- meinkben. A műszaki intóz­scg kérdéseivel kedési tervek megvalósita­nyolc hónapjában a párt­bizottság határozata után, az előkészületi hibákat megszüntetve, Szeged szo­cialista ipara szép eredmé- seK Kémeseivel, . nveket ért el Minte&v emellett a profilok helye- saban is tobb üzem léniá­ié!!! százalékkal volt ma- -bb kialakítása is kedve- radt Az év elejfei igen sok rasahh xi Inar termelése. zften befolyásolta a terme- szervezesi. tecnnoiogi<«, Stat a múlt év aron® lési mutatók alakulását. A anyagtakarék®sági elgon­idősza kában. ruhagyárban például jól gé- dolások megvalósítását ter­A szén ricfi-zteliecítmónven pes'tett szinkron-rendszerű vezték, amellyel lényegesen telül ^onfc^n a réTzered- f a,agot srerveztek, vasaló- segítenék a W-J-g-g menyekkel nem lehetünk teremmel A jutafonóban at- javítását a termelekenyseg elégedettek, mert az elmúlt "ervezest hajtottak vegre, noveleset. félév során rendszerint 9- mellyel béralap- és létszám- Ez eyben csokkent a be­13 olyan vállalat volt, amely mftakarítast értek el A nyújtott újítások száma , .j bútorgyárban bevezették a Nagy hiba. hogy az eltoga­A WU ^nsőlvoreftaKK heti zártciklus® termelést, dott újítások bevezetése, volt ^ ameIy 55 8 százalék® ter- alkalmazása terén is ko­a termel® a Helyi- melés_ és 40 7 százajékos moly visszaesés van. termelékenység emelkedést Sok a huza-vona még jelentett. mindig a jó ötletek, újí­A - , . , . Egyes vállalatoknál azon- tások megvalósításánál, mint az Állami Szabóság es ban a munkajgényesség nö- Ahol helyesen foglalkoznak a Szikvizuzem telj®itme- vejésével csökken az egy az újítókkal, mint az autó­nyt" - , . , . főre ®ő termelés. így pél- javítónál, a kéziszerszám­u. A tó'ért eredmények azt dául a Szegedi Cipőpvór- gyárban ott komoly sike­bizonvitjak, hogy ban és az Újszeged! Ken- reket értek el. a tervek mindenütt reá- der„ Lenszövő Vállalatnál. Az aktivaülés b®zámoló­Iisak voltak. A termelékenység növekedé- jában Kispál Jenő elvtárs Vállalataink közül 110 szá- séhez idén az is hozzájárult, hangsúlyozta, hogy a kö­tó^t 11 üzem telje- hogv vetkező hónapokban még több új gépet helyeztek több nehézséggel kell majd üzembe. megküzdeni vállalatainknál, A szegedi üzemekben ez év Elsősorban során a beruházásokra for- javítanunk kell az anyag­termelés a helyi­iparban, bár itt is Igen hullámzó volt a szolgáltató üzemek, sítette félévi tervét, azon ban öt teljesítménye a ta­valyi szint alatt maradt. A Gyufagyár például a tava­lyi felemelés 99,7 százaié- dított 109 millió forintból kát, a Gázmű 98,1, a Hang- 18,5 millió forintot költöttek szerkészítő 75,5, a Kádár- gépekre. Hiba azonban, hogy ipari Vállalat pedig 87,9 ezek egy része még nem dolgozik. Sok huzavona, kényel­meskedés tapasztalható Nagyobb következetességgel egyes szervek és vállala- kell megvalósítani a taka­tok részéről a gépek rékossági terveket. A me­munkábaállitájsával kap- gyei pórtbizottság határoza­százalékát termelte. Több­nyire a profilváltozás miatt kellett alacsonyabb tervet készíteniük'. A kisipari szövetkezetek tervezését azonban reáli­sabbá kell tenni a jövő­ben. A második negyedéves ter­rLíHxS^zalékr'a teljesí" ferdítantökTV ha"'kell" ható- re tettó,k.-. A harminc szovetke- rozottabban kell fellépniök zet kozul 16 ert el maga- az illetékesekkel szemben, sabb ' to beszerző munkát, felku­tatni a szükség® nyers­anyagokat, s a szállítások jó megszervezésére is na­gyobb gondot kell fordí­tani. csolatban. Pártszervezeteinknek is na ta felhívta a figyelmet aa importanyagok hazai anya­gyobb gondot kellene erre gokkal val° helyettesítésé­A munkások felelősségér­zetének kibontakozását gátolja egy® üzemekben az, hogy nem beszélik meg velük a lényeg® kérdéseket, ,,„ teljesítményt, mint A megyei pártbizottság 110—120 szazalek. Köztük a határozata feladatul tűzte Tuzhelyk®zítő Ktsz 144, a elénk, hogy 1960-ban a ter­Tomegcikk 131, a Dobozké- melési költségeket 2,5 szá­szíto Szövetkezet pedig 178 zalékkal csökkentsük, kü- az UJ gépek b®zerzését, százalékra telj«ítette ter- lönösen az anyag- és a szál- üzemátszervezéseket, nor­vét. lítási költségeket. ma- és bérrendezéseket. Ilyen nagymérvű túltelje- A tervezett 88,4 százaié- féIdául a második ötéves kos termelési költséggel í6rvett - nöagy,?" keves szemben a minisztériumi lyen targyaltak meg a dol­ipar 86,4, a tanácsi ipar gozdkkaL Kevés oIyan 0sze" pedig 95,6 százalék® gedi bzem van, mint a Sze­gedi Konzervgyár, ahol sítés mellett sem fordí­tottak kellő gondot szö­vetkezeteink a lakosság jobb elátására. össztermelésüknek csak 11 százalékát tette ki a lak®­ság közvetlen igényét kielé­gítő munka. Ugyanakkor a ,,, . .. , kereskedelemnek szállított plert terme,ési „ . áruk mennyisége a félév hangsúlyozása mellett során 39 százalékkal nőtt. költség helyett 91,8 száza- f*", konzervgyár, lékkai termelt. tervkesateshez minden rész­. ... , , ,, leg velemenyet kikérték ® Az elmúlt honapokban figyelembe vették. sikerek Gyakor, még mindlf, a az dolgozók bírálatainak aktívául® beszamoloja visszautasítása. Még az egyébként alacsony részletesén elemezte a Pártszervezeteinknek az szolgáltatási tervet sem tel- munka során tapasztalható i)yen esetekben határozot­j®ít©tte a szövetkezetek 50 hiányosságokat. Megallapí- tan fe] kel] iépniük és százaléka. totte, hogy nemcsak egyéni beszél geté­A megyei pártbizottság » termelés növekedését seken, hanem a nyilván®­határozata előírja, hogy az több üzemben csak lét- ság előtt is. számnövelés emelésével A megyei pártbizottság igyekeznek megoldani, an- határozata kimondja: hogy nak ellenére, hogy m®t pártszervezeteink tartsák fő feladatunk a termelé­kenység növelése, a gépek jobb kihasználása. ipar 8 százalékkal növelje termelését 1960-ban. Ezt már az év első nyolc hó­napjában 6,8 százalékkal túl­teljesítettük. Csupán a Tég­lagyári Egyesülés cs a Gáz­mű maradt el. Júliusban a j- „ , üzemeink nem érték el a 97 ZlJ1^*?^^ százalékos telj®ítést sem. Ez kedvezőtlenül hatott a hogy pótolni tudjuk a mu­lasztást. A tervek teljesítése, illet­ve túltel.i®itése jó hatással volt az ex­porttervek alakulására is. gyobb mérvű lemaradás csak a Szőrme- és Bőrruha­készítő Vállalatnál tapasz­talható, ahol csak 88,9 szá­zalék® telj®ítményt ér­tek el. Szeged ipara termelékeny­ségi tervét — az egy mun egyik font® feladatuk­nak az üzemi demokrácia fejl®ztését ,ne tűrjék el a munkások leberaüléséi. Elmondhatni, hogy a szakszervezetek politi­kai munkája is fejlődött az elmúlt hónapokban. szövő Vállalatnál például 9 százalékos termelésnöveke­harmadik negyedévi terv- 61 , ily?n teljesítésre. Augusztus vé- ^SízüzemSél A termelési tanácskozások, u öférnf tereerAnesTentema es ' néhány'he^ A a.. taggyűlések látogatottsága ^rL^étet alapján Sf-alatok azt igazolják, ^k^m^^ azonban remeny van arra, a munkaverseny a szocia­az uj gepekre nem dol- lista brigádok ' szervezésé­goznak ki új technológiát, ben. Sajn® azonban, a ter­ezeken többnyire a régi melési tanácskozásokon et­modszerekkel dolgoznak mondott b®zámolók még tovabb- mindig nem felelnek meg A Jutafonósvár 124 7 az Ui- Sokszor a normát sem ren- f. követelményeknek. Alta­raegedi Kender- Lenszövő műszaki vál- izélnek a 10Q7 a Ruhaevár 11R7 tozasok történnék. Csak ak- Problémákról. ahelyett, Ecsetgyár no1 százülékrZ kor kapadoznak már, ami- hogy konkrétan jelölnék teljesítetté SLttS?"R bai a b^laP k- múve^ef pvnKK —rul. mutatKoznak, s milyen fel­„ . , adatokat kell megoldani Különösen sok lazaság azok leküzdésere A felve­van a normák kérdésében tett javaslatokra sem ad­a kisipari szövetkezetek- nak megfelelő választ és nel* elmaradnak az ezt követő Itt a dolgozók mintegy 40 intézkedések Is. százaléka 2500—3000 forin- Az aktívaülés végén több tot is ker® a laza normák- kérdést intéztek a jelenle­kásra egy napra eső teljes kai. Olyan is előfordul, vők a pártbizottság képvi­termelést alapul véve — mint az Építőipari Ktsz-nél, selőihez. A kérdésekre 107,6 százalékra telj®ítette. hogy órabérben dolgoznak, Börcsök Ferenc elvtárs, Az elmúlt nyolc hónapot ez pedig nem ösztönzi a a végrehajtó bizottság osz­alapul véve dolgozókat a többtermelésre, tályvezetőjé válaszolt

Next

/
Thumbnails
Contents