Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

3 Szerda, 1960. szeptember ÍZ. »Örömmel töltenek el a gyermekbénulás elleni küzdelem magyarországi eredményei* Beszélgetés S. B. Sabin professzorral Élénk, nevetős szem, derűs, nyugalmat sugárzó arc, hófehér haj, rövid bajusz alatt szinte mindig ottlevő vibráló mosoly. Pár vonással rajzolva ez a portréja B. Sabin professzornak, a gyermekbénulás elleni élő oltóanyag világhírű felfedezőjének. Kimeríthetetlen Interjúalany ő, akit tegnap Szegeden üdvözölhettük a Szegedi Orvostudományi Egyetem vendégeként a mikrobiológiai intézetben, dr. Ivárovics György professzor társaságában. Közel negyedszázad® barátság fűzi össze jff őket, majdnem annyi év, ' mint amennyit Sabin professzor áldás® kutatómunkában töltött el a gyermekbénulás elleni küzdelemben. Túl vaqyunk-e a járvány veszélyen? A vaccina nagyarányú kipróbálása ebben az évben kezdődött meg a világ különböző pontjain. Ezt megelőzően azonban a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, hazánkban és másutt már sikerrel alkalmazták próbaoltásokkal a Sabin-féle oltóanyagot. Azóta világszerte szám® nagy gyógyszergyár és oltóanyagtermelő intézet kezdte meg az élő oltóanyag termelését. Hazánkban ez év július, augusztus és szeptember hónapban, a járványveszélyre legalkalmasabb időpontban nem fordult elő egyetlenegy gyermekbénulás® megbetegedés sem. De hogy túl vagyunk-e a járványveszélyen egyszer s mindenkorra, Sabin professzor a következőket mondotta: — A gyermekbénulás elleni küzdelemben az újabb magyarországi eredmények örömmel töltenek el. Még nem lehet azonban megmondani, hogy a vírusokat a tízmilliónyi lak®ságból sikerült-e kiszorítani. Hogy biztosak lehetünk-e a jövőben, miszerint Magyarországon nem fordul elő gyermekbénulás® megbetegedés, arról Egészségügyi Minisztériumuk soron következő akciója után többet tudunk majd. Értesülésem szerint beoltják az 1960-ban születetteket, majd mindazokat, akik már részesültek védőoltásban. Ezekre az intézkedésekre alap® ok van, hogy megbizonyosodjunk a vírusok magyarországi kiszorulásáról. Mindaddig ugyanis fennáll a fertőzés veszélye, ameddig a gyermekbénulást okozó vírus végképp kj nem szorul a világ minden tájáról. A vad vírust közben behozhatják valahonnét Ezért kell biztosítani a foIvamat® mentességet I

Elismerés a magyar egészségügyről Sabin professzor a legteljesebb elismeréssel szólt arról az egészségvédelmi munkáról, amely megnyilvánult és megnyilvánul a gyermekbénulás elleni küzdelemben hazánkban. Magyarországi tartózkodása alatt kizárólag az ezzel kapcsolat® tevékenységet tanulmányozta, s ezért is látogatott el Szegedre, dr. Ivánovics profeszszor intézetébe. Arra a kérdésre, hogy a közeljövőbe^ ellátogat-e hazánkba, ezt felelte: — A meleg baráti fogadtatás indokolná, hogy ne sokára ismét Magyarországra látogassak. Az utóbbi években azonban annyit utaztam, hogy otthon is akarok már lenni, egyrészt, mert tavaszra a gyermekbénulás ellen nagyarányú oltási programot dolgozok ki az USAban, másrészt, hogy más ' természetű kutatómunkába fogjak. Az amerikai professzor itt vázolta új tudomány® feladatát, amelyet a rákkutatásnak szenteL A gyermek^ bénu ás után a rák — Alacsonyabb rendű állatokon végzett kísérletek azt bizonyítják — mondotta —, hogy vírusfertőzés okozza a rákot Emberen azonban még nem 6ikerült ezt kimutatni. de célszerűnek látszik tanulmányozni a vírusok esetleges szerepét az emberen is. Az a tény viszont önmagában is sokat mond, hogy Sabin professzor javaslatot terjeszt az Egyesült Nemzetek világegészségügy} szervei elé, miszerint az összes elmaradott országok lak®ai, becslés szerint másfélmilliárd ember, ingyen jussanak a gyermekbénulás elleni oltóanyaghoz. — Természetesen — mondotta a professzor — nemcsak oltóanyagot kapnának ingyen az oltóanyagtermelésben vezető államoktól, a Szovjetuniótól, Amerikától és Angliától, hanem gyakorlott egészségügyi személyzetet is. Ezt az akciót véleményem szerint jövőre meg lehetne kezdeni, mert addigra megfelelő mennyiségű oltóanyagot tudnak előállítani. LM Ferenc A szegedi ipar új hajtásai H

a lassan is, de állandóan nő Szegeden az iparban foglalkoztatott dolgozók száma. Az év első felében például a minisztériumi ipar 4, a tanácsi ipar 10,8, a szövetkezeti ipar pedig 21,5 százalékkal több dolgozót foglalkoztatott, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez összesen több mint 1100 munkaalkalmat jelent. Uj munkavállalóként jelentkeznek a felnövő fiatalok, s főként a falvakból, a mezőgazdaságból a vár®ba, üzemekbe kerülő emberek. A Szegedre költözés méreteire igen jellemző, hogy az elmúlt évben több mint hatezer embert vettek fel nyilvántartásba, akik ideiglenes bejelentővel érkeztek városunkba. Ezek egy része tovább vándorolt, de sokan ittmaradtak. Ez a folyamat Sok részvevővel orosz nyelvtanfolyamok kezelődnek Szegeden Népszerű az MbZBl olvasómozgalma is A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szegedi szervezete gazdag programot állított össze az őszi, téli hónapokra. Pásztori Bélánét, az MSZBT .megyei elnökségének tagját kerestük fel és kértük meg, hogy ismertesse a mozgalom 1960— 61-® évi szegedi terveit. Pásztori Béláné a következőket mondta: — Jelenleg két nagy akció szervezését végezzük Szegeden. Az olvasómozgalom szervezésében segítséget kapunk a Szakszervezetek Megyei Tanácsától, az üzemi könyvtáraktól, a TIT-től, valamint a városi tanács művelődésügyi osztályától. Az eddigi gyakorlattól eltérően ugyani® Idén az általán® Iskolák hetedik és nyolcadik osztályának tanulói is bekapcsolódnak a mozgalomba. — Az olvasómozgalom keretében négy könyvvel ismerkednek meg a résztvevők, így Solohov: A hazáért harcoltak, Kocsetov: Jersov testvérek, Pocsiválin: Zajiik a jég és Kuznyecov: A legenda folytatása című művével. Az olvasómozgalomba már eddig is igen sok üzem és intézmény kapcsolódott be. A Szegedi P®taigazgatóságon 100, a Magfeldolgozó Vállalatnál 50, a Nyomdaipari Vállalatnál ugyancsak 50, a Somogyi Könyvtárnál pedig 100 dolgozó jelentkezett már eddig. — Az olvasómozgalom elődöntőjét az üzemekben, hivatalokban és iskolákban rendezik meg. Itt a legjobbak 50 forint® könywásáriási utalványt kapnak, a jól szereplők pedig könyvjutalomban rész®ülnek. Ezután került sor a döntőre. A legjobbak között szovjet utazást és több ezer forint értékű könyvutalványt sorsolnak kl. A sorsolást ez év decemberében tartják meg Szegeden, — Az olvasómozgalom igen népszerű lett Szegeden. Eddig már több mint ezer ember kapta meg az igazolványát. De az üzemek könyvtárosainál és az MSZBT aktivistáknál még lehet jelentkezni. Az üzemi könyvtárosok egyébként igen sokat tettek az olvasómozgalomért. A könyvtárakat kiegészítették, így a felsorolt négy könyv több példányban megkapható valamennyi üzemi könyvtárban. — Másik nagy munkánk az olvasómozgalmon kívül az orosz nyelvtanfolyamok szervezése. Tizenöt üzemben önálló nyelvtanfolyam indult. A Ruhagyárban három csoportban tanulmányozzák az orosz nyelvet a dolgozók. Ezenkívül a Szegedi Kenderfonógyárban, az újszegedi Szövőgyárban, a Textilmúvekben, a Tervező Irodánál, a nyomdánál, a Haladás Termelőszövetkezetben és még jónéhány üzemben indult tanfolyam. De városszerte nagy az érdeklődés, szinte valamenynyi üzemből van jelentkező. — Szegeden először Indul az idén "turista nyelvtanfolyam*. Ennek keretében azokkal a szavakkal ismerkednek meg a résztvevők, melyeknek ismerete a Szovjetunióba teendő egyegy út alkalmával elengedhetetlen. — A nőtanács, valamint a.szülők kérésére „„. ... a szülői munkaközösségek tagjai részére Is Indítunk or®z nyelvtanfolyamot így módjukban áll a szülőknek, hogy a gyermekeikkel együtt haladva ismerjék, tanulmányozzák az orosz nyelvet és így ellenőrizni tudják gyermekük iskolai munkáját. Ünnepi vásárokat rendeznek októberben A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az idén is megrendezik országszerte a hagyomány® őszi ünnepi vásárokat. Az állami és szövetkezeti kereskedelem októberben 19 helyen rendez ünnepi vásárt. A legtöbb vásárt október 8-án, 9-én és 22-én, 23-án tartják meg. A kereskedelem az ünnepi vásárokra teljes áruválasztékkal -vonul ki«. Az ünnepi őszi vásárokon a közönséget divatbemutatók, kulturális műsorok szórakoztatják majd. A MÁVaz ünnepi vásárokra 100 kilométeres körzetben 33 százalékos utazási kedvezményt ad. "zovje! kormínyküldö'fség érkezeti Nigériába A Nigéria függetlenségének kikiáltásával kapcsolatos ünnepségekre Lag®ba érkezett szovjet kormányküldöttség látogatást tett Abubakar Tafava Balevánál, a Nigériai Államszövetség miniszterei nőkénél. Befejeződött a dinny.szezon. A Marx téri piacon az utolsó dinnyéket vásárolják nem új keletű, hiszen tíz év alatt a vár® lakóinak száma közel 13 ezerrel nőtt. A városba költözők egy része munkavállaló. Ezek mind üzemekben akarnak elhelyezkedni, s előbb-utóbb fel is v®zik őket. Bár az új, fejlett technika és technológia alkalmazása révén általában fejlődik az ipar városunkban, nő a termelése, de mégis nélkülözhetetlen új munkaerő alkalmazása. így lesznek a faluról a városra költözöttek a fiatalokkal együtt az ipar új hajtásai Szegeden. V

ajon milyen termőággá vagy fává nőnek ezek az új hajtások? A sofc év® tapasztalatok igazolják, hogy általában érdem®ek a bizalomra, bar egy részük szakképzettség híján, üzemről üzemre vándorolva ker®i a jobb, a könnyebb kereseti lehetőséget. Rendszerint az építőipari vállalatokkal kezdik, megjárják a vasipari és a textilipari üzemeket is, míg végül aagynehezen valahol gyökeret vernek. Nagyobb részük már az első naptól kezdve nagy határozottsággal igyekszik elsajátítani munkája haszn® és jó fogásait. Tanulnak, hogy könnyebben, nagyobb keresettel dolgozhassanak, élh®senek új munkaterületükön. A fiatalok többnyire kevesebb élettapasztalattal, de egy részük nagyobb nekibuzdulással fog munkához az iskolapadok elhagyása után. Akik nyolc általános iskolai, vagy középiskolai képzettséggel felvértezve fogják meg a szerszám nyelét, állnak a gépek mellé, azok viszonylag tanulékonyabbak, könnyebben ismerkednek a technológia és a technika újdonságaival is. Ahhoz azonban, hogy az új emberek minél könnyebben és gyorsabban tudjanak beill®zkedni az üzemi dolgozók nagy családjába, a vállalat munka- és életrendjének saját® légkörébe, s minél előbb sajátítsák el munkaterületeik ismereteit, szükség® a vállalati vezetők, s a társadalmi szervek gondos, felelősségtelj® munkája is. Csak elvétve hallani arról például, hogy üzemi, szakszervezeti, vagy társadalmi szervek külön megvizsgálták volna az új munkások helyzetét. Az üzemi szakszervezeti szervek figyelme, sajn®, több helyen nem terjed tovább annál, hogy az új dolgozó tagja-e valamelyik szervezetnek, s ha nem, mikor kíván belépni; s ha igen. elmondják neki, hogyan, miként jelentkezhet a helyi szervezetbe. Van olyan hely — mint például a ruhagyár —, ahol arra is figyelmet fordítanak, hogy az új, szocialista címért küzdő munkáskollektívákba is bevonják az újoncokat. így is gond®kodnak szakmai, politikai fejlődésükről. Ezenkívül különböző fokú tanfolyamokat szerveznek számukra, hogy a szakmai ismereteket minél előbb elsajátíthassák. Van, ahol idősebb, nagy szakmai felkészültséggel rendelkező munkásokat jelölnek ki az újak patronálására. Ezek aztán igyekeznek bevezetni őket a szakma rejtelmeibe, megismertetik velük a jó munka•ogásokat, tapasztalatokat. T

ermészetesen vannak keresett és kevésbé ker®ett szakmák. Például az építőipar rendszerint munkaerőhiánnyal küzd, míg másutt hiába kopogtatnak bebocsátást kérve a segédmunkások. Pedig azt sem mondhatjuk, hogy az építőiparban kevesebbet keresnek a dolgozók. Hiszen míg a minisztériumi iparban Szegeden egy munkás átlag 1354 lórintot keresett egy hónajJLan az elmúlt félév során, a tanárai iparban pedig 1279 forintot, addig az építőiparban 1516 forint volt a havi átlagkereset. Ez 50 forinttal több mint az előző év azon® időszakában elért kereset. A munkaerővándorlás mégis itt volt a legnagyobb. Csongrád megyében az építőipari vállalatok az első félévben 1300 új munkást vettek fel, ugyanakkor több mint 900-an léptek kl ezektől a vállalatoktól. így félév alatt e vállalatok munkáslétszámának közel egyharmada cserélődött ki. Ez a tény a. többi között arra is figyelmezteti vállalatainkat: többet kell foglalkozni az új munkásokkal, hogy megszeressék az építőipari munkát, állandó és jó munkásai legyenek a vállalatnak. Ez érdeke a munkásnak, mert rövidebb idő alatt eredményesebb munkát végezhet, többet kereshet és haszna ez a vállalatnak is, mert termelékenyebbé válik a munka, kevesebb baj, nehézség adódik építés közben, s gyorsabban készülnek el az épületek, kevraebb a kötbér stb. Sajn®, egy-két helyen még ma is érvény®ül a régi felfogás: -dobjuk be a vízbe, s vagy megtanul úszni, vagy belefullad-. így aztán tovább vándorolnak a -belefulladtak-, vagy még olyanok is, akik ha átússzák is a folyót, ha kievickélnek is a partra, mivel nehéznek tartják a munkát, továbbállnak. Lehet, hogy maradnak egy ideig, de ha máshonnan jobb ajánlatot kapnak, vagy lehetőséget látnak, Igyekeznek kilépni, hozzájárulással eltávozni. A

z új hajtásokkal szembeni felelőtlenség ittott megmutatkozik abban is, hogy nemcsak a hely® munkábaállítást, hanem az alap® bal®etvédelmi oktatást is elmulasztják. A formális balesetvédelmi oktatásnak — amely távirati stílusban elmondott tájékoztatásból áll, s a kioktatást bizonyító aláirt papírból — igen sokszor súly® következményei vannak. Ezt tükrözik az üzemi baleseti statisztikák is. Szegeden az első félévben 714 bejegyzett baleset történt. Ez jóval több mint a múlt év azon® időszakában volt. A balesetek rendszerint jelentős mértékben új munkásoknál fordultak elő. Ez arra int minden vállalati és műszaki vezetőt, hotry nagyobb felelősséggel kell foglalkozni az ipar új munkásaival. Lelkiismeretesebben készítsék fel őket, mielőtt munkába állnak. Mulasztásokat tapasztalhatunk az új munkások általán® műveltsége fejlesztése terén is. Igen gyenge a kulturális tevékenység például az építőipari munkásszállásokon. Több üzemi könyvtárban igen kevés új munkás fordul meg. A munkás®ztály érdeke, hogy Szegeden és másutt is művelt, sokoldalú ismeretekkel, szakmai felkészültséggel rendelkező emberekké válianak az ipar új dolgozói. Ez közös együtt® érdek. Érdeke az új munkásnak, az egész népgazdaságnak. A m®t kővetkező hónapokban. években ipari termelésünk emelkedését a terme'ékenység növelésének új, modern gének munkába állításával. tökéVtesebS termelési eliárások alkalmazásával akarjuk elérni. Emellett azonban úiabb munkáskezekre is szükség l®z. Fogadjuk ezeket az úi haí+ásokat muokásszeretattel, egyengessük úi életük útját. Az eddigieknél nyújtsunk nekik nasvobb segítséget feladataik ellátásához. Nagy Pál Ismét ös§7ealt a genfi atomértekezlct A nukleáris kísérleti robbantások b®züntetéséről tárgyaló háromhatalmi genfi értekezlet kedd délután ismét megkezdte munkáját. Carapkin szovjet küldött hangsúlyozta, a szovjet küldöttség tovább folytatja erőfrazítéseit, hogy végül is sikerüljön aláírni az atomrobbantások betiltásáról szóló egyezményt. Ezzel szemben az angol küldöttség vezetője kijelentette, hogy a brit és amerikai küldöttség részéről a következő két hónapban »semmi különös* nem várható.