Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25 / 227. szám

9 > -Vasárnap, 1960. szept. 25. 2 Bartók első szegedi hangversenye 0 Bartók Béla szegedi kapcsolatairól először e hasábokon, a Délmagyarország 1955. május 27-i számában Keringi Sándor írt, közzétéve a nagy zeneművész 1935. szeptember 20-1 levelét, melyben Pálfy József polgármesternek Vásárhelyi Zoltánt ajánlotta a zeneiskola igazgatójául — persze, eredmény nélkül. A Délmagyarország 1955. november 3-i számában Kollár Pálné a König Péterhez, Juhász Gyula sógorához írott levelek publikálásával gazdagította ismereteinket. (Ezeket az Ü) Zenei Szemlében is közölte.) Sok értékes adatot nyújt a legszorgosabb Bartók-kutatónak, Demény Jánosnak a Zenetudományi Tanulmányok egyes köteteiben folytatólagosan közzétett dolgozata, amely a nagy művésznek eddig három korszakát tárta föl hatalmas filológiai aprómunkával: tanulóéveit és romantikus korszakát (1899—1905), művészi kibontakozásának és a népzenével való találkozásának éveit (1903—1914) és az európai zeneéletben való megjelenésének esztendeit (1914—1926). Érdeklődéssel várjuk a hátralevő két évitized földolgozást is. 0 Az eddigi adatokból kiderül, hogy Bartók szegedi kapcsolatai 1906-ból datálódnak. Demény közléséből tudjuk meg, hogy a művész édesanyjának barátnője volt Baranyai Gyula szegedi polgári iskolai igazgató felesége, Quinz Emília felső leányiskolái tanárnő. Amikor Bartók — Kodály előző évi példája nyomán — népzenei gyűjtöútra készült, számba vette vidéki ismerőseit. Baranyainénak az akkor topén Portugáliában hangversenykorúton levő Bartók édesanyja 1906. április 1-én levelet ir, s kéri, hogy gyűjtsön előfizetőket két népdalfüzet kiadására, melynek jövedelméből fia és Kodály népdalgyűjtő útra indulhat. "Ezzel kapcsolatban meg — teszi hozzá—az jutott eszembe, nerrv jöhetne-e Béla Szeged vidékére is népdal keresésre. ö ugyanis ösztöndíjat is kapott erre a célra és ezen a nyáron mindenfelé akar utazni, hol ismerősei i annak és a parasztok között még eddig ismeretlen népdalokat kutatni. Vajon Ti nyáron Szeged vidékén maradtok? Ha igen, és ha kedves férjed gondolja, hogy az ott hálás talaj, úgy Béla néhány napra talán arrafelé is rándulhatna.« Ez a kirándulás minden bizonnyal meg is történt. S azt hiszem, ekkor, itt találkozott össze Bartók a két szegedi poétával: Balázs Bélával és Juhász Gyulával. Baranyaiék idősebt) fia, Zoltán, ugyanis szintén irodalmi érdeklődésű és tollforgató (később bölcsészhallgató, a Szeged és Vidéke munkatársa is egy időben), tehát valószínűleg barátságban volt a nála négy, illetve öt évvel idősebb, helyben már hírneves költőkkel. Juhászék baráti köréhez tartozott Ocskay Kornél is, akinek hangja már ekkor sejtette a későbbi jeles operaénekest. Amikor Ocskayt Szegedről távoztában a Színházi Újság 1919. március 29-i száma búcsúztatta, egyebek között ezt is megírta a fiatal tenorista szegedi ifjúságától: "Ocskay Kornél énekelt, Bartók és Balázs Béla pedig gyűjtögette a szegedi tanyákon, az alvégein és felvégen az örökké szép és örökké fiatal, igazi magyar népdalokat, balladákat, románcokat.- S van még egy tanúnk arra, hogy a fiatal Bartók 1906 nyarán, ha néhány napig is, együtt volt ezzel a kicsiny, lelkes, fiatal művész-kompániával. Juhász Gyula ez a tanú. Amikor Klima Ili, a költő egyik Ifjúkori ideálja, tragikusan, önkezével vetve véget életének, meghalt, a költő Jegenye álnévvel nekrológot írt róla a Hétfői Rendkívüli Újság 1922. július 31-i számában, önmagáról is harmadik személyben szólva írja: "A Károlyi-korszak kormánybiztosa, akkor még maga is diák, Ady első szegedi imádója mellett ott forgolódott Ili körül A kékszakállú herceg vára szerzője, a költő és az európai hírű zeneszerző is, neki énekelt a jeles tenorista, a későbbi szegedi Schubert és Cavaradossi, hozzá írta halkszavú, finom verseit az ifjú jogász, aki ma a legjobb nevúek közé tartozik Szegeden és egy utcában lakott vele a poéta, aki később Anna és Ancsa bánatos énekese lett.Az utalás félreérthetetlen: a jelzőkkel megadott névsor nyilvánvalóan Dettre Jánost, Balázs Bélát, Bartók Bélát, Ocskay Kornélt. Eisner Manót s Juhász Gyulát rejti, tehát -az Ipar utcai fiúkat- és híressé lett pesti vendégüket. 1906-ban kezdődik Bartóknak König Péterrel való levelezése is, ugyancsak a két népdalfüzet előfizető-gyűjtése dolgában. 1906. október 10-i levelében azt írja neki: "Decemberben talán ismét lejövök Szegedre.- Nyilvánvaló tehát, hogy nyáron valóban volt itt! 1908. május 5-én hivatalos látogatást tett Bartók a szegedi zeneiskolában. A Szeged és Vidéke 1908. július 12-i számában Juhász Gyula irta: "Bartók Béla, a Kossuth-szimfónia mestere mint miniszteri kiküldött jött, hallott és pedig mindent nagy megelégedésére. Csak a rozoga épület látványa fájt neki...0 Számos későbbi látogatásáréi is tudunk. 1911. május 13-án a Szegedi Dalárda bemutatta a városi színházban Bartóknak a dalárda részére komponált »Négy régi magyar dal* cimű kórusmüvét. A bemutatón részt vett a szerző is, és mint zongoraművész, Liszt Esz-dúr zongoraversenyével közre is működött Demény János részletesen földolgozta három későbbi hangversenyének helyi kritikai visszhangját is. Az 1921. november 20-i hangverseny érdekessége, hogy ez ihlette meg Juhász Gyulát Bartók Bélának c. nagyszerű költeménye megírására. »Ez az első vers Bartókról- — mondja Demény János. S idézi még azt a prózai vallomást is, melyet ugyanez idő tájt tett Juhász Bartók és művészete mellett (Sajnos, nem egészen pontosan: ez a prózai vallomás nem a Bartók-vers megjelenése után "néhány napra- született, hanem majd egv évvel előtte, s nem A magyar népköltészet címmel írt cikke a költőnek, hanem A Munka című lap 1921. február 2-i számának tudósításából való. A tudósítás címe: "A Szegedi Altalános Munkásdalkör hangversenye. Juhász Gyula elvtárs a magyar nép költészetéről.- S a tudósítás többek közt ©zjpket mondja: "Az ünnepi estének külön érdekessége volt Juhász Oyuls elvtárs beszéde, amellyel mintegy hitvallást tett hűségéről a magyar munkásság ügyéhez.- Ha kis kitérőként ia, nem csupán a helyreigazítás kedvéért, hanem Juhász Gyula elvtárs munkásmozgalmi tevékenységének illusztrálására is szükségesnek tartottam ezt idézni.) A két következő hangversenyről (1923. november 20. és 1925. április 2.) Demény elsősorban Lenivel Vilma méltató cikkeit emeli ki és közli. Én megjegyezném még, hogy az utóbbin talán ott volt az akkor Szegeden tartózkodó József Attila is. Szabó Dezső is Szegeden lakott az idő tájt, de szobájába zárkózva irt, és csak enni, előadni, meg sétálni hagyta el lakását, s így a hangversenyre aligha ment eL 0 Bartók első szegedi hangversenye, úgy látszik, elkerülte eddig a kutatók figyelmét. 1910. november 10-én került erre sor. A Színházi Ojság 1910. október 30-i számában így harangozza be ezt a nagy zenei eseményt: "Szeged város zenei életének igazi szenzációja lesz az 1910. november 10-én este 9 órakor a Tisza Szálloda nagytermében tartandó hangverseny. A modern magyar zene három kitűnő reprezentálója Jön hozzánk egy estére, hogy nagyszerű művészetük dús kincseit csillogtassák előttünk, és hogy egy fejlett zenei kultúra virágait hintsék felénk. Bartók Béla, a zeneszerző, odaszegődött a lázongó forradalmárok, a zene konok szerelmesei közé, akik rajongva új célok felé törnek; a zongoraművészt pedig úgy Magyarországon, mint külföldön a legnagyobbak között emlegetik. Hangversenye alkalmával mindkét minőségben meg fogjuk ismerni. És ez az ismerkedés az idei hangversenyszezon legnagyobb eseménye lesz-. A Szeged és Vidéke 1910. október 29-i száma újraközli Csáth Gézának, a Nyugat 1910. április 1-i számában megjelent méltatásat Bartókról és Kodályról, Bartók Béla címmel, s befejező sorait így módosítja: "Annak a hangversenynek napját november 10-ét, amelyen ez a fiatalember Szegeden a pódiumra lép, jegyezzük föl-. A Színházi Újság 1910. november 6-i számának címlapján Bartók fényképe látható, s a szám nyitó írása Csáth Géza ugyané cikke, a két utolsó bekezdés híjával. A részletes műsort is ebből tudjuk meg: 1. Brahms: Trtú. Op. ». ElöaúJM: Bartók Béla (zongora), walűbauer Imre (hegedd), Kerpely Jenó (gordonka). 1. Chopin: a) Nocturno et« mon; b) Etude Es-dúr; C) BaHade g-moll. Elóadja: Bartók. J. Beethoven: Trió. D-dúr. Op. Elóadják: Bartók, Waldhaoer, Kerpely. t. Bartók Béla saJM szerzeményét adja eld zongorán. A szegedi lapok másnapi, 11-i számának beszámolói osztatlan lelkesedéssel méltatták Bartók és társai művészetét. A Délmagyarország Bartóktrió címmel ezt írja: "Csütörtök este a szegedi Tisza Szálló dísztermében összegyülekezett a legszebb közönség — az új szezon első hangversenyére. A Bartók-trióval kezdődött a hangversenyszezon. Ma este Bartók ült a fekete zongora mellé, Waldbauer fogta a hegedűt és Kerpely borult a gordonkájára. És a három művésziélek mintha egy lélekké vált volna —, mintha egy lélek muzsikája suhant volna át a termen, át a szíveken. Nemcsak csupa eredeti fölfogást, megjátszást tükröztet ennek a három magyar muzsikusnak az előadó-muzsikája, hanem az ő művészetük már evolúciója a zenének-. A Szeged és Vidéke recenziójából kiderül, hogy az értők száma bizony kevés volt Szegeden: »A fiatal magyar zenészek néhány kiváltságosa játszott és ragyogó tanúságot tett a gyér közönség előtt zenei kultúránk gazdagsága, fejlettsége és modern eredetisége mellett-. "Közöttük, kétségkívül Bartók a legjelentősebb muzsikus; mélyértelmű elméleti ember és költői kedélyű komponista, aki minden bátor újszerűsége dacára, ma már a bevett nagyságok közé tartozik. Mestere a zongorának és egyéni mestere; játékában a művész ihletettsége az érték, nem a virtuóz boszorkányos ügyessége, amelyet pedig ő sem nélkülöz. Lelke az egész triónak. Szerzeményeiből csak egy-két rövid ízelítőt adott; két meleg, sajátosan bájos és ötletességében frappáns költeményt. Erőszakoltnak látszik, de a zenei dikciója az, ami a legcsodálatosabb. Ahogy intonál és ahogy fölhagy a boszorkányos zenei beszéddel... Sok ilyen este és sok ilyen művész kellene ösztövér zenei életünknek Szegeden-. A Szegedi Napló a szezonkezdet szokásos nehézségeivel magyarázza a közönség érdeklődésének hiányát »A lelkesedés azonban sohasem hiányzik. Ma is lelkesen tapsolta a közreműködőket, különösen Bartók Bélát, aki önálló számokkal is szerepelt. Nem ismerte eddig, ma szerepelt először nálunk, de már megszerette, érdeme szerint értékelte a zsenialitását, a forró, gyújtó hatású művészetét. A mai este után közönsége lesz már itt is Bartók Bélának, hívői a sajátos, eredeti művészetének-. Ebből a tudósításból derül ki, hogy saját művei közül az Esté a székelyeknél és. á Román táncok kerültek bemutatásra. "Hangulatos alkotások — írja a lap —, melyeket még szebbé tett a művészi előadás-. Elismeréssel szól a másik két művészről ls. "Szép est volt, művészi értékű, amely méltó preludiuma az idei hangversenyszezonnak-. Hasonló melegséggel szól az estről a Szegedi Híradó (b.)-jelű kritikusa is. A Brahms-trió, úgymond, extázisba hozta a közönséget. "A trió után Bartók Béla ült újra a zongorához. Chopin holdfényes nocturnejét játszotta el. Csodálatos ennek a művésznek játéka. Még a technikájába is sajátságosan belevegyül individualitása és hatalmas megjátszó ereje. Percekig ünnepelték-. A Bartók-művekről ezt írja: "Hatalmasan duzzadó erő sugárzik ezekből a kompozíciókból. Vad sejtések, pogány ösztönök, nyugati megérzések keveredve egy szűzi nemzet primitíven szép dallamsejtéseivel: ezek Bartók Béla művet Percekig ünnepelte a közönség Bartók játékát, aki azzal hálálta meg a közönség elismerését, hogy egy magyaros motívumé ráadást adott-. Jóleső érzés olvasnunk ezeket a sorokat, mégha ez utóbbi megfogalmazásában a romantikus népiesség frazeológiáját is érezzük. Büszkék lehetünk arra, hogy a szegedi zeneértófc — ha kevesen is —, már pályája kezdetén művészi értéke szerint becsülték a magyar muzsika százaáunkbeli nagy klasszikusát, a magyar zene zseniális alkotó művészét, akinek emberi magatartása, humanizmusa és következetes antifasizmusa is világra szóló példakép. ELREJTETT HIREK 0 Halálának 15. évfordulója néhány hét különbséggel egybeesik a másik, csupán szegedi jelentőségű jubileummal, első szegedi hangversenyének fél évszázados fordulójával. E kettős évfordulón, törékeny, nemes alakjának idézése mellett, szegedi kapcsolatainak minél alaposabb föltárásával is, • nagy magyar művész igazi kultuszát akartuk szolgálni. HALMI JÁNOS 1 4 1° 73 Ili 12 •• 13 • • 14 15 • • 16 1 '7 • • 18 19 isr 21 a 22 1 23 a >4 • • • • 25 26 • • 27 • « 23 • • 29 30 31 • • 32 33 • • 34 35 r • • 37 • •38 •• 39 40 •• 41 B 42 13 44 • • 45 •1 46 ,47 , • • 13 B 49 , 50 •551 1 • • 52 53 • • 14 56. l£S • • 56 57 1 • • 38 59 eu •• 61 r 63 ai64 55 66 • • 67 ••i 1 ar I 99 70 71 • • 741 Mai keresztrejtvényünk hosszú soraiban két érdekes, hazai vonatkozású hírt rejtettünk eL VÍZSZINTES SOROK 1. Jelentős kulturális esemény volt. (A zárt betűk: T-Z-T-T-O.) 12. Eddig. 13. Névelő. 14. Virág. 15. Fadarab. 16. Például a kilences, 18. Fontos szervünk. 19. Egyforma betűk. 20. Szedi a lábát. 22. Rombadőlt város Hátsó-Indiában (AVA). 23. Padszélek? 24. Az ételnek van. 25. Román pénz. 27. A hat kétharmada? 28. Kettősbetű. 29. Döntetlen eredmény a sakkban. 32. Én és te. 34. Kerek szám. 37. A mélybe. 38. Helység Jugoszláviában. 40. Három, több szláv nyelven. 41. Uj házak építése után történik. 42. Ok, távirati helyesírással. 43. Helyhatározás. 45. Ellentétes kötőszó. 46. Eszemmel felfogom. 48. A jószívű igéje 49. Az Aranykoporsó írója. 51. Két névelő. 52. Betű, ahogy kiejtem. 54. Régi török rang. 56. Szín. 58. Betű, ahogy kiejtem. 59. . publica. 61. Mezőgazdasági munka. 64. Mezőgazdasági szerszám. 65. A szerelem megszemélyesítője volt a görög mitológiában. 67. Réges-régi idő. 68. A testben vannak. 69. Személyednek. 71. Szigetlakó nép. 72. Mezőgazdasági munkás. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Szerdán történt. (A zárt betűk: O-F-C-S-E.) 2. Juttat (Két szó.) 3. Női név 4. Dunántúli csatorna. 5. Az ugrás kezdete? 6. Hon. 7. Fonal. 8. Védelmez. 9. Német határrag. 10. Női név, 11. Étolaj. 16. Orvosság. 17. Uj államközösség Afrikában. 20. Kettósbetű. 21. Ellentétes kötőszó. 24. Az ételnek van. 26. Régies mutatószócska. 28. Háztartási eszköz. 30. Meg lehet venni. 31. A folyó része. 33. Erőműjéről nevezetes helység. 35. Pusztít 36. Ruházati cikk. 38. Kettósbetű, kiejtés szerint 30. Tea, idegen szóval. 44. Hosszabb, emelkedett hangú költemény. 47. Egymás tetejére helyez. 49. Ilyen anyag a sav. 50. ...így, akár úgy. 53. Rugalmatlan. 55. A gallium vegyjele. 57. Kötőszó. 58. Története. 60. Beáitható időn túL 62: ... Muck története. (Mesefilm.) 63. Csúnya. 64. A folyó teszi. 66 Szeszesital régies neve. 68. A falevélnek van. 70. Éneklő hang. 72. Az ezüst vegyjele A vízszintes 1. és függőleges 1. sorok megfejtése szombatig (l-ig) küldhető be. A címzésnél kérjük ráírni: Rejtvény. * A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény megfejtéséért könyvet kapott sorsolás útján: Beretl Dezsóné, Szeged, Gogol u. 17. Ffigedi József, Dorozsma, Táncsics Mihály u. 4. Juhász Rudolfné. Szeged, Széchenyi tér 7. Kanalas Antal. Szeged, Szél u. 60. Kiss Éva, Szeged, Kormányos u. 10. Mészáros Ágnes, Szegled, Dózsa György u. 11. Opra Ferenc né, Szeged, Szatymazi u. 47. Tést Mlhályné, Szeged, Tábor u. 5. (Vidékre postán küldjük el a jutalmat, a szegediek szerkesztőségünkben vehetik át 8 és 12 óra között.) "tleCtl^- Vwl&C ZM'^-I-zlA. •íuieC' la tAsdá-Á , __ ScrcLVwve-é Aad-yfÁ — di eCoda^C etC • JölkK )d-y.<>eA , I/oanwia vit A. , Zdfré , feJlzM. oÁyLnfa-Á. . jf -nvs• tA t* •Á2 t fu*-dú / A* tJíeuu. 'H+edp. , w/y ** •ádn.Aa. LiteÁC ( A Axfx , rt^ ilk^w 7 d Tt^tdét** ! 0 ( Juháss Gyula Bartók-versének kézirata Nagy Endre leányától dr. Cenner Mihály budapesti tudományos kutató tulajdonába kerüli; szívességéből közölhetjük