Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-23 / 225. szám

s Péntek, 1966. szeptember 28. nél. Foglalkozott ügyével a rendőrség és végül a ktsz felügyeleti szerve, a KI­SZÖV Csongrád megyei bi­zottsága is. A két utóbbi vizsgálat ta­Mátyás téri „talány" Visszafizettették a „tévedések" árát A Szegedi Tűzhely és Cserépkályha Ktsz-nél végzett vizsgálat tapasztalatai Amikor három hónappal varosa, Gere István több számláztak a termelői ár he­ezelőtt a Dél-Magyarország esetben beinkasszálta külön lyett és így 28 ezer 803 fo­felhívta a figyelmet a Sze- js a fuvardíjat. Mióta fény rint árdrágítást követtek gedi Tűzhely- és Cserép- derült e tévedésükre is, pos- el. Természetesen erre a té­kályhakészítő Ktsz soroza- tán küldték vissza több vedésre is a vásárlók fizet­tos -tévedéseire**, amellyel kályhajavíttatónak a fuvar- tek rá, mert a nagykereske­a lakosságot károsították díjat. A többi között vissza- delmi vállalat is rátette er­meg, vizsgálatot rendelt el kapta pénzét Szobota Jó- re az árra a kereskedelmi a Megyei Népi Ellenőrzési zsef, Lukács Imre, Dékány hasznot, s így ezeket a Bizottság. A tapasztalatokat József, Andrássy Gyula, kályhákat kétszeres haszwn­összesítették. Nem ez volt Szécsi Szilveszter és több nal adták el. azonban az egyedüli vizsgá- más. szegedi lakos. A népi ellenőrök felderí­tet az említett szövetkezet- Tévedtek az állami válla- tették a tévedések árát. latokkal, intézményekkel amelyből a szövetkezet már szemben is. Még május 3- közel 30 ezer forintnyit visz­án 10 ezer forintos munkát szafizetett De vajon sze­számláztak a megyei ügyész- mély szerint mivel -fizet­ségnek. Erre 6 százalékos át- tették** meg a lakosság ro­pasztalatai még nem isme- laghasznot számítottak fel vására tőrténő tévedéseket? által^ felderített"' tnyíS * *•» 4.s2ázalék ^ f^-é^ vonták-e a fe­már az olvasók elé lehet A Veszprem megyei Vas- lelőtlen felelősöket? Errevl­tárni. Megállapították, hogy műszaki Nagykereskedelmi szont a felügyeleti szervtől, a szövetkezet 1959-ben szer- 'Vállalat részére több alka- a KISZÖV-től kérünk vá­ződések és megrendelések lommai fogyasztói árat laszt. alapján dolgozott. A mun­kákról azonban termelési naplót nem vezettek, ezért nem lehet megállapítani, hogy mennyi volt a ráfor­dított anyag és idő. 1960. ja­nuár 1-től azonban már megállapítható mindez, s ezzel együtt természetesen a hibák is. Előfordult több ízben, hogy az anyagkiadási je­gyen szereplő mennyiség nem egyezik a kalkulált mennyiséggel. Például a Szegedi Építőipari Ktsz ré­szére végzett munkához 516 csempét kalkuláltak, s 588­at adtak ki. Nincs bizony­lat arról, hogy ezeket a pluszban adott csempéket visszaszolgáltatták volna a raktárba, vagy nem. Azt állítják a szövetkezet vezetői, hogy leltári hiányuk nincs. Egyik dolgozójuk la­kásán ezzel szemben a kis­zombori rendőrség annyi csempét és egyéb alkatrészt talált, hogy annak ára több mint 2 ezer fórint. Ez -nem hiányzik**.a szövetkezet rak­tárából, pedig eredete nem kétséges. Mint már ismeretes, a szö­vetkezet a cserépkályha­javíttatóknak a végzett munka értékének 4,3 száza­lékát felvonulási költség­ként számította fel fuvaro­zás miatt Ugyanakkor fu­Milyen volt az első igazi őszi nap SZEGEDEN? A naptár szerint szeptember 21-én, a gyakorlatban beváltottak, s az eddig ér­azonban egy nappal később, tegnap, szeptember 22-én kö- vényben lévő határozat sze­szöntött be az ősz Szegeden. Reggeltől estig hol szemerkélt, rint szeptember 30-ig be is hol zuhogott az eső. Előkerültek az esőkabátok, a ballo- fejeződik a tüzelőutalvá­nok és... Es most arról szeretnénk beszámolni, milyen nyok beváltása, de félhiva­volt Szegeden az első igazi esős őszi nap. talos hírek szerint, mivel szállítási nehézségek jöttek Esőkabátból csúcsforgalom az áruházban közbe, október i5-ig meg­• hosszabbítják a tüzelőutalvá­— Jól elkapott az eső — női esőkabát, csaknem 40 nyok beváltási határidejét, ezzel nyitott be tegnap dél- darab férfi és 40 darab gyei- Tehát néhány nap és ismét előtt a szegedi Tisza Állami mek esőkabát talált gazdára, lesz elegendő tüzelő a sze­Áruházba Lukács Ildikó bu­dapesti lakos. És mivel Pest­ről nem hozott magával megfelelő esővédő holmit, gyorsan vásárolt 110 forin­tért egy szép esőkabátot. Egyébként az Állami Áru­házban ezen az első esős Megkezdődött már a ballon- gedi TÜZÉP-nél is. kabát-vásárlás is, szeptem­ber hónapban eddig mintegy 300 darabot adtak el az Ál­lami áruház elárusítói. Igen kelendő cikk a hűvösödő idő­járásra való tekintettel a És nagy munka az egyetemen — Izgatott, ühneplőbe öl­tözött emberek sétálgatnak tréningruha minden szám- le, s föl a folyosón. Idegesen bonyolítottak le esőkabát­árusításból. A kora délutáni órákig több mint 60 darab Hlrdetőoszlopnak már Igen rossz, ócskavasnak még túl­ságosan jó, bú jócskához éppen megfelelő az a vasból való valami, ami ott éktelenkedik a Mátyás téren már hosszú hónapok óta. Hirdetőoszlop volt-e valaha, vagy annak kellett volna lennie — ki tudja? Az iskolába menő gye­rekek gyakran felkeresik, mert igen jól lehet rajta a ru­hát piszkítani és a nadrágot szaggatni. Lehetséges talán, hogy azért is áll ott? őszi napon rekordforgalmat ban. Tegnap is több mint szippantanak egyet-egyet a 30 darab tréningruhát vásá- cigarettából. Férfiak és nők. roltak gyermekeknek és fel- Idősebbek, nem 18—20 éves nőiteknek. diákok. Levelező hallgatók szigorlatoznak itt a Jogtudo­Befőzés Lestáréknál mányi Kar egyetemes jog­történeti tanszékén. Valaki — teljes üzem a Konzervgyárban benn a iex saiica-rói felei. Friss festék és paradicsom nap már a paradicsom is. Ez az els° igazi őszi nap. szaga vegyül az utca esős Rendben van a lakásom is, Olomszürke, nehéz felhők az illatába a Marx téri új há- igaz, hogy egy kicsit kiköl- egen- la®su< kűv06 e®8 6ze" zaknál. özv. Lestár Márton- tekeztem, de nyugodtan vá- rnerkél kitartóan, né, a Szegedi Kenderfonó- rom a hűvösebb időt. És vizsgaidőszak az egye­gyár dolgozója jó gazdasz- Míg a szegedi háziasszo- temen. Levelező joghallgatók szonyhoz méltóan éppen pa- nyok kisebb, 20—30 kilós té- izgulnak mindennap vala­radicsomot főz be. S amint telekben főzik be a paradi- melyik tanszék ajtaja előtt, leköti az utolsó üveget, be- csomot, addig a konzerv- így lesz ez szeptember 30-ig teszi a száraz dunsztba, 6iet gyárban nagyüzemi paradi- és mindaddig, amíg tanulni a szobába, hogy folytassa a csombefőzés folyik. A terv akaró emberek lesznek. Azok megkezdett festés utáni őszi szerint mintegy 1500 vagon pedig mindig akadnak. Most nagytakarítást. nyersparadicsomból több is 200 hallgatója van a le­— Szerencsém van, éppen mint 300 vagon sűrített árut velezők első évfolyamának, jókor lettem készein a fes- készítenek így nyugodtak A bizottság talán éppen té^l Most már jöhet az lehetnek azok a háziaa8z0. esős ősz, a hideg tél. Pmce­ben már a tüzelő, kamrában n>'ok i®. akik neTn főztek be a sok befőtt, lekvár és hol- otthon paradicsomot. „Szünnap" a TÜZÉP megrendelő irodában most dönt az utolsó pótfel­vételek ügyében. A vizsgák pedig folynak itt, s folynak az állam jogi tanszéken, ahol már másodévesek bizonyít­ják be, mit végeztek. Nyflik az ajtó. Az előbbi felelő robban ki rajta. Min­Tüzelőt szállítani senki- hitegetés, hanem mint sem szeret esős időben. Ép- tervszámok bizonyítják, na- denki feléje fordul. _ . _ , • gyon is valószerű. Tudniil­pen ezért a bosszúság mete ^ tebb ^ ^ vagon lett a tegnapi napon kicsit NDK-brikettnek kell hama- tőle kórusban, szerencse is volt, hogy a rosan érkeznie Szegedre és TÜZÉP újonnan átalakított ezenkívül sok száz vagon da­Attila utcai megrendelő iro- rabos szenet, iszapot és ma­dájában nem vettek fel sem- gyar brikettet is kap a sze­miféle megrendelést. S hogy gedi TÜZÉP. A tüzelőutal­miért nem? Nem az idójá- ványokból már több ezret rásra való tekintettel, ha­nem, mint megtudtuk, za­var történt néhány napra a szállításban és így átmene­tileg kedd óta bármi tüzelő­féleséget kérnek a szegediek, csak azt tudják mondani: nincs, jöjjön be holnap ér­deklődni. Ez a »-holnap«, ez az információ nemcsak afféle — Sikerült? — kérdezik Szólni még nem tud, csak a fejével bólint, hogy igen. Ilyen szomorú őszi napon is látni boldog, örömtől ki­pirult arcokat. Peronoszpóra veszélyezteti a dohányülteivémeket Sürgős megelőző rendszabályokra van szükség Alig másfél évtizede tűnt előtt sikerült betakarítani, a oigfijjfijygfajgfia^ Amerikában a dohánype- sarjleveleken azonban érzé k]ronoszpóra, mint a dohány- keny károkat okozott mári Bécsben a kommunista párt iskolá-jipalánták egyik betegsége. A A betegségre jellemzi jában szállásoltak el bennünket, ki-'Mlegutóbbi években azonban először áttetsző, sárgás-zö' fogástalan ellátási körülmények kö- látttár Nyugat-Németországban, foltok keletkeznek a levele zött. Itt az osztrák elvtársakkal el-gmajcí a Német Demokratikus ken, maid sárgulni-barnuh beszélgetve megtudtuk, milyen óriásiMKöztársaságban, Csehszlová- kezd a levél, végül egésze munkát fejt ki a párt, hogy ellensú-ffliában és Ausztriában, sót elszárad, lyozza azt a propagandát, amely ajjOZ idén hazánkban is meg- A dohány-peronoszpóra e szocialista országok és a Szovjetunió 1 jelent. Ien eRyel5re cf;ak megelőz ellen irányul. | A dohány-peronoszpóra rendszabályokkal lehet véde egynapos bécsi tartózkoa&sunkm^gészen új növénybetegség, kezni: a fertőzött leveleket alatt, amit lehetett, mindenígemeiyn€k spórái szeles idő- azonnal le kell szedni, el ben napi 80—100 kilométe- kell égetni, vagy földdel bé­res sebességgel terjednek, takarni. A dohánytáblákon a Az idei dohánytermés javát szárat minél előbb szántsák még a peronoszpórafertőzés alá a termelők. köztünk velük. Fent voltunk a hegyig vendéglőben, ahol egy korsó sör mel-" lett figyeltük az osztrákok mulatozá­sát. Mondhatom, nagyon tetszett: hosszú asztal mellett, kart karba ölt­ve ringatóztak a dal ritmusára. Ha új vendégek jöttek, nem ültek külön, még ha nem is ismerték a társaságot. Csakhamar már együtt tartottak dal­ban, táncban. Voltak közöttük, akik nagyon szépen jódliztak. Majd bejöt­tek a mi nyugatnémet ismerőseink, ók is bekapcsolódtak a mulatósba. Később mi is énekeltünk magyar da­lokat. A németek átvették a magyar dal ritmusát és ropták velünk a csár­dást. Egyszer csak a nyugatnémetek rázendítettek egy dalra, ami szinte megdöbbentett: a »Fel vörösök, pro­letárok" kezdetű mozgalmi dalt éne­kelték. Vogel bácsi huncutul mosoly­gott felénk, de már ö is fújta a dalt, s közben fülembe súgta a talányt: — Ezek nyugatnémet illegális kom­munisták. Az osztrák szakszerveztek úgy intézték elszállásolásukat, hogy találkozzanak a magyarokkal. Ml is énekeltünk. A kétnyelvű szö­veg összeforrt a dal ritmusában, mint ahogy összeforrt barátságunk és kö­zös célunk. Egy alkalommal szóltam nekik ar­ról a bizonyos horogkeresztről. Elko­morodva csóválták fejüket. Aznap az asszony, aki nekünk mindig virá­got szedett, ecsetet és festéket vásá­rolt. Gondoltam, művészlélek, szereti a virágot és festeni is szokott. Ami­kor 10 nap után elbúcsúztunk a taup­litzi Alpoktól, a horogkereszt helyén eay nagy foltot láttam: lefestette a német asszony. Nem sajnálta meg­tenni a nyaktörő utat. Két fia van és úgy éreztem, hogy a világ összes gyermekeit és anyáit akarja megmen­teni egy új háborútól, amelynek rém­kéve felmerült az ő hazájában... tt esben négy napot töltöttünk. Gyönyörű város. Természetesen szépségekben nem vetekedhet a mi fővárosunkkal, de gyönyörűek az épü­letek, s ami nekem nagyon tetszett: a rend és tisztaság. Az utcákon való­ságos autótenger hömpölyög. Az em­ber azt hihetné, hogy ez a nagy jó­lét megnyilvánulása. Csak amikor kisemberekkel elbeszélgettünk, akkor tudtuk meg, hogy mindez külső csil­logás, amelytől nem kell megszédül­ni. Az autót, mint minden mást, rész­letre vásárolhatják. Így aztán leg­több ember nagymértékben el van adósodva, mivel az ügynökök sisere­hada nyakukba varrta a részletvásár­lásokat. Hasukon spórolnak és meg­vonják maguktól a szórakozást, kul­túrigényiik kielégítését. A vendéglők, kávéházak szinte konganak. Főleg a külföldiek szórakoznak, ók jobban bírják a magas vendéglői árakat. Még a Práter is néptelen volt, amikor kint jártunk, pedig nagyon kellemes volt az este. Bécsben mindössze öt színház mű­ködik. és nagyon drágák a helyárak. Négyszerese a miénknek. Olcsó ára­kat leginkább a műanyagból készült cikkeknél láttam, valamint a gyar­matáruknál. Főbb élelmezési cikkek nagyjából azonosak a mieinkkel, vi­szont nagyon drága a lakbér, az uta­zás, a gáz és villany. Amikor a vil­lamoson sokalltam a 2 schilling 20 groschent egy átszállóért és megje­gyeztem, hogy Pesten 70 fillérért be lehet utazni az egész várost, egy öregúr igen erélyesen átszólt hoz­zánk: — Na, és mennyi ott a munkás ke­resete?! Magyarázatunkra az öregúr hitet­lenül rázta a fejét, mondván: — Hallottam a rádióban és az új­ságokban is olvastam, hogy önöknél naay nyomor van. Vogel bácsi segítségével nagy ne­hezen sikerült az öregurat, ha nem is meggyőzni, de legalább a hitét megingatni a hazug propagandában Később mi is meggyőződtünk arról, hogy az osztrák burzsoá sajtó meny­nyire a kapitalista uszítás szolgálatá­ban áll. Ebben élenjárnak a magyar nyelven megjelenő újságok, amelye­ket közönséges fasiszta disszidens új­ságírók írnak. megnéztünk. Megcsodáltuk a neonfé­nyes utcákat, a gyönyörű kirakatokat. Nekem talán legszebb élmény volt az a kép, amit egy húszemeletes ház tetőteraszáról láttam. A lenyugvó nap agmysugarai egybeolvadtak a város fényorgiájával. Voltunk a királyi vár­ban. a Schönbrunnban, a városi és a Belvedere-parkban. A termeket saj­nos, nem láttuk, mert ezek megtekin téséért külön kellett volna fizetni, schillingünk pedig kevés volt. A vá­rosi parkban Strauss-valcereket hall­gattunk, amit kitűnő zenekar játszott. Ott le is fényképeztettem magamat Johann Strauss szobrával. Fotózás közben egy kis veréb »megtisztelt**. Egy társam megkérdezte tőlem: »Csak nem Strauss küldte neked azt a kis verebet?* — Lehet — mondottam. — Valószínűleg így adja tudtomra, hogy nem jól játszottam a Strauss-operet­teket... Búcsúesten a Grinzingben mulat-g. tunk. Na, az osztrák bor elbújhat a/_ miénk mellett! Ezt különben maguk" az osztrákok is vallják. Nagy elisme-/ réssel szóltak a magyar borról, a ate-g gedi szalámiról és a magyar sportról, s \l agyon örülök, hogy részt vehet-\3 tem ebben az utazásban. Hasz-i| nos lenne, ha a két ország szakszer-/ vezetei mind jobban kibővítenék cze-Ű ket a csereüdüléseket. Meggyőzödé-pi sem, hogy ezáltal az osztrák emberekg] lenőrizni akarják megismerik életünket és az igazsá­got. Katona András Amikor azután Ki miért utazik? la, hogy a Rialto- ezek ellenére min­híd pontosan dig görcsösen ra­olyan, mint a ké­peken; hogy a ferde torony va­lóban Pisaban van és ferde is, akkor gondosan kipipálják az el­lenőrzött tétele­ket az utikalauz- genekkel. Angliá­Minden nemzet­nél más célt szol­gálnak az utazá­sok — írja a -Schweizer Illust­rierte**. Az ameri­kaiak saját ma­gukról készült fényképeket akar­nak hazavinni: a londoni Trafalgar téren készült fel­vételt galam­bokkal; a cei Szent téren galambok között: és végül a párizsi Arc de Triumphe mellett galambok nélkül. A képekre azért van szükségük, ho?v megingatha­tatlan alibivel bi­zonyítsák: ott vol­tak. A németek azért szomorú tapasztó- járjanak tatot, szerzik, hogv a bősézos táplál­gaszk ódnak az utazás látókör' bővítő elképzelé­séhez Végül pe­dig azért utaznak az angolok, hogy ne kerüljenek kapcsolatba ide­ban sok a külföl­di látogató és ál­ból és azzal a lé­lekvidító érzéssel velen- térnek haza, hogy landóan veszély­Márk mégsem csapták nek vannak kité­be őket. Az angolok el­ve, hogy a legfur­csább külföldiek­sősorban azért be ütköznek. Az utaznak, mert a angolok nagy ré­szomszédjuk Ls utazik, másrészt mert azt tanul­ták, hogy az uta­zás bővíti a látó­sze csoportosan utazik, csak olyan szállodákban haj­landó megszállni, ahol még az. al­kört. Sajnos, uta- kalmazottak is an­zás közben azt a golok és bárhol is utaznak, mert el­szinmuvesz mennyire pontos kozás következté­az útikalauzuk ben inkább eayes testrészeik meggyőződtek ró- sednek — mind­Európá­ban. megkövete­lik. hogy a meg­szokott roastbeef­et és Yorkshire­széle- puddingot tálalják eléjük.

Next

/
Thumbnails
Contents