Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-09 / 187. szám

Kedd, 19M. nnmsrtn* §. 2 A nemzetközi helyzet egyoldalú szemlélésével ma már nem lehet helyesen megítélni az eseményeket A Pravda cikke a háború és a béke kérdéséről a jelenlegi helyzetben Jurij Francev, a Szovjet nyilvánult meg. A Szovjet- Az ilyen baloldali szektás Tudományos Akadémia leve- unió következetes békepoliti- nézetek feltámadása csak ° tagja a Pra»d" yasárT kájának eredményeként az züllesztően hatna az új tárnapi szamában cikket írt »A imperialistákról lehullott a sadalom építőire: minek alhiboru és beke kérdésé a »bék eszeretet. álarca és ma kötni, építeni, ha előre tudjelenlegi viszonyok között* már valódi agresszort mire!- juk, hogy a munka gytimöicimmel. tukban állnak a világ előtt, cseit a háború — A jelenlegi nemzetközi Egyszersmind valamennyi semmisíteni? helyzet sajatsága — írja, — józan gondolkodású ember Francev hogy az imperializmus ag- látja, ho© a kommunizmus: ressziriiasa meg fogja hangsúlyozza ho© a szocializmus — miÁllamosították az aftierikai vál lalatokai Kuliában Az Egyesült A la mok mesterkedése a kubai kormány ellen Rendkívül fontos bejelentés hangzott el szombaton este Kuba fővárosában tet, az első latin-amerikai ifjú- hangsúlyozta, ho© e döntés sági kongresszus záróülésén, válasz az Egyesült Államok amelyen ötvenezren vettek kubaellenes agreasziós politirészt a főváros stadionjá- kájára, válasz arra az ameban. Fidel Castro miniszter- rikai döntésre, ho© megelnök lépett a mikrofonhoz szüntetik a cukorbehozatalt, és beszélni kezdett arról a A beszédét követően a kuharcról, amelyet a kubaiak bai munkás-paraszt őrség vívnak az amerikai impería- tagjai megjelentek az állalizmus ellen. A tüdőgyulla- mosítás hatálya alá eső üzedásból még alig felépült mi- mekben. Az őrség elsősorban olvasta a kisajátításra vo- talán nem veszélyezteti az nátkozó kormányrendele- országot, ellenkezőleg,. szilárd biztosíték arra, no© az E©csUlt Államok nem ?*,alkotás Meológiája és po- közben fokozza és terjeszti niszterelnök hangja azonban az áramszolgáltatás folyamaarra, balmegvan de az imperializ- litikája, a tömegek békés befolyását a világpolitikában mus lehetoseget egyre csok- építő munkájának ideológiája - arra törekszik, hogu nemkennek, ugyanakkor a szo- és politikája, cialista világrendszer lehetőségei egyre nagyobbak az A túlzó baloldali imperialisták agresszív tö- , , rekvéseinek megfékezésére. nézetek veszélye Francev hangsúlyozza, ho© Francev emlékeztet azok, akik a kérdésnek csak ho© 1918-ban a túlzó az egyik oldalát vizsgálják, „idali fráziscséplők azt állító nem veszik figyelembe a tottájt, ho© ha a szovjet ál-| kérdés másik oldalát, nem iam békés kapcsolatokat te- szenvedésre és pusztulásra. igazodhatnak el helyesen a rem a kapitalista országok- Amia az imperialisták nem mai nemzetközi helyzetben, kai ez az imnerializm.is , imperiaiistau nem - A jelenkori revizionis- -tök-énvesRésétiTlenti. A Wndök leszerelni - írtak és reformisták — álla- jelenlegi körülmények között í* befejezésül cikkében ©dmenekívúíaSá7 ho£ e né*etek MJáélsdise csak az Francev -, « legnagyobb az imperializmus lényegéten imperialisták malmára haj- éberségre van szükség az imzetközi téren olyan keretek közé szorítsa az imperialisták tevékenységét, hogy az agresszorok ne robbanthassanak ki kényük-kedvük szerint háborút, ne kárhoztathassák a dolgozók miilóit rejlik az agresszió, azt hir etetik, ho© az imperializmus me©áltozott, a farkasok bárányokká változtak. Ha ÍOV állna a dolog, akkor nem kellene a békéért sem harcolni. — Másfelől — folytatja a cikkíró — a dogmatikusok és szektások azt állítják, ho© amíg Imperializmus van, addig megmarad ragadozó természete és ma 1s az Imperialisták kénye-kedvétől függ, le©en-e háború, va© se. Ha ez igy volna — jegyzi meg Francev — akkor a békéért folyó harc kilátástalan lenne. A cikkíró a továbbiakban megállapítja, ho© a háború ma már nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Hiba volna azonban feltételezni, ho© a tartós békét biztosítani lehet anélkül, hogy harcolunk érte A békéért folyó harcban a kommunisták a történelmi helyzetben rejlő tényleges lehetőségekre támaszkodnak és « lehetőségeket valótággá változtatják. Al erőviszonyok nem «z imperialistáknak kedveznek — Ahhoz, ho© az imperialista politikát a világ küzdőterén fegyveres erővel, háború révén folytathassák — je©zi meg a továbbiakban a cikk —, megfelelő eszközökkel, lehetőségekkel kell rendelkezniük. Az imperialisták az erőviszonyokból kiindulva mindig akkor robbantattak ki háborút, amikor sikerre számíthatlak. Az erőviszonyok azonban ma már nem az imperialistáknak kedveznek. — A szocializmus óriási lehetőségei egyre jobban kibontakoznak az épitő munka területén. Lenin túllátott a polgárháború csatáinak füstjén és világosan látta az új társadalomnak ezt az igen fontos feladatát. Éppen Lenin áflitotta lel és algpozta meg á különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének elvét. A békéért. a békés együttélésért folytatott harc a szocialista tábor külpolitikájának irányvonal a. A kapitalizmussal folytatott békés versenyben a szocializmus pompás ©üzelmeket arat. A szovjet ipar az utóbbi hat év alatt 90 százalikkal növelte termelésit, az Egyesűit. Államok ipara viszont csak 15 százalékkal. A szocialista táborhoz tartozó országok ipari termelése együttvéve a háború előttihez viszonyítva majdnem hatszorosára, a kapitalista országoké viszont csak körülbelül kétszereséi-e növekedett. — Abban, hogy az imperialisták hidegháborút viseltek és nem kockáztatták meg a nyílt háborút « szocialista országok ellen — folvtatja Francev — a szocialista tábor. elsősorban a Saovjetunió növekvő ereiének hatása taná a vizet, segítené őket a Perialisták fondorlataival *kommunizmus agresszivitá- izémben, készen kell állni sáról- szóló hamis meséik provokációik megsemmisítő terjesztésében. visszaverésére. használhatja kt többé katonai és gazdasági fölényét egyetlen amerikai ország szuverénltásának eltiprására sem. Ellenpanasz Kuba ellen Mint az UPI amerikai hírügynökség jelenti, • az Egyesült Államok kormánya emlékiratot adott át az Amerikai Államok Szervezetének. felmondta a szolgálatot és tosságát igyekezett biztost ekkor fivére, Raul Castro Jani a volt amerikai villanyhonvédelmi miniszter vette erómú átvételekor, át a szót. Raul Castro A kisajátított vállalatok Ez lényegében »e 11 en panasz* leírhatatlan lelkesedés köz- értékét ötvenéves, 10 száza- Kubával szemben és egész ben bejelentette, hogy a lékkai kamatozó államkötvé- por képtelen és alaptalan vákubai kormány elkobozza nyekkel váltják meg. U©an- dat tartalmaz. Azzal vádolja és államosítja az amerikai ezen a na©©ülé«en tulajdonban levő vállala- felolvasták a chilei, tokát. Ez az államosítás vonatkozik az elektromos és a telefontársaságra, az ESSO, a Texaco és a Sinclair olajvállalatokra valamint 36 cu- . , kor©árra. Ezzel mintegy .^sszel°g?1st;a egymilliárd dollár értékű amerikai beruházás kerül a kubai nép tulajdonába. Fidel Castro mintegy húszperces pihenő után visszatért a mikrofonhoz és fcla venezuelai és az uruguay szakszervezeti szövetségek képviselőinek közös nyilatkozatát. amelyben támogatásukról biztosítják a kubai forradalmat hívják fel Latin-Amerika dolgozó népét. Az Egyesült Államok mesterkedése például Kubát, ho© | •Oroszországgal és a kommunista Kínával nyílt szövetségben megkísérli kitér, jeszteni forradalmát LatinAmerika egyéb részeire és felborítani a nyugati földrész gazdasági életét*. Az Egyesült Államok, mint ebből az emlékiratból látszik, újra elővette fő propaganda érvét, az úgynevezett •kommunista veszélyt*, A kongói kérdés a Biztonsági Tanács előtt (Folytatás az 1. oldalról.) remélni, ho© a kanadai vilte-i tudósítója a lap va- kormány eláll e tervezett sárnapi számában részlete- lépésétől. Lap zártakor érkezett: Nyugati hírügynökségek sen kommentálja azt a tényt, ho© Hammarskjöld. az ENSZ főtitkára visszavonta kiadott parancsát és í© áz ENSZ-csapatok nem vonuitak be Katanga tartományba. A tudósító rámutat: egész sor tény bizonyítja. hogy Kongó ellen az eddiginél bonyolultabb módszerekkel ben fölhívta aT©elmft arra, u; osszetskuves készül. Ham- h belga csapatok, jogmarskjold parancsai kove- talaJ1 jeIen]éle Következtetőén egesz sor furcsa intez- ben rendkivül komoly helyLnrio« cvii nt/»tt es T<rvr» cít\\tzi n . .. jelentik, hogy a Biztonsági Tanács hitfón magyar idő szerint 17,10 órakor összeült a kongói helyzet megvitatására. „t . i\( «v. yc < tf.,ru rí c Hammarskjöld beszéde ... a Biztonsági Tanács ütésén - A Biztonsági Tanács ülé- ©armatoaítok agressziójának pén Hammarskjöld jelentésé- áldozata részéről. kedés született a Kongóban t alakult ^ Kongóban. babjaik ré-elo európaiak és bábjaik széröl, amely ennek az öszszeaskü vésnek tényét bizonyítja. Á kongói központi bank például hirtelen ötszázmillió frankos hitelt biztosított Kongó kormányának, beleértve Katanga tartobár korábban elzárkózott a máríyt is. hitelnyújtás elől. Ezzel egy- Hammarskjöld Hammarskjöld elpanaszol' tá, hogy a kongói kormány -bizalmatlan* az ENSZ-csapatok parancsnoksága iránt — e bizalmatlanságot az ENSZ-parancsnokaágra váró haladéktalanul ki kell von* sürgős feladatok végrehajtani Kongóból, sénak lassúsága okozta — és ez a bizalmatlanság -terjed Hammarskjöld kijelentébe, hogy a belga csapatokat idejüleg számos volt belga u©an Belgiumot és a ka táncé p és vállalat újra megkezd- gai •hatóságokat*, mert nem te tevékenységét, cégtábláik- hajtották végre a Biztonsági ról azonban elhagyták a bel- Tanácsnak a belga csapatok ga szót. Ugyanakkor a kon- kivonásáról hozott határozagói főváros utcáin röpcédu- tát. Iák jelentik meg, amelyek . Lumumba kormánya ellen Ugyanakkor azonban haizgattak. s egy reakciós új- «"'* -objekt.vltasra* toreság is éles támadást intézett kedve. » Kongoi KozUrsaLumumba, valamint az kormányát is bírálta. ENSZ-csapatok katanaai kül- Holott az _ mjnt i6meret« detése ellen Mindez kozvet- _ minden töle telhetót ^g. lenül követte Hammarskjöld tesz a hazáját, ért belga fegyparancsat. Ez időben egybe- vere8 agreSBZió haladéktalan esett Csőmbe katangai báb- megbüntetéséért. kormányának nagyhangú A konfói gNSZ-parancsnyilatkozataival. Ezek a nokgig tevékenységét igamesterkedések arra irányul- ^ ^„v, Hammarskjöld tak. hogy visszavonassák a állította hoev a katana kongói, lakosság köréten*. Hammarskjöld igazolni bírálta próbálta az ENSZ-parancsnokság huzavonáját és azt állította, ho© a parancsnokság nem járhat el ©orsabban. U©anakkor maga is elismerte, ho© a kongói helyzet normalizálása gyors akciókat tesz szükségessé. Erre az összefogásra e©éb- amelyre minden olyan esetként szükség is van, mert ben hivatkozik, amikor nem az E©esült Államok min- tudja bizonyítani kóholmádent megtesz, ho© latin- nyait amerikai államokat szembe- Mozgolódnak bizonyos beléJlítson Kubával. Augusztus ső reakciós erők Kubában. J«-án ül össze az Amerikai Ilyen hangot ütött meg vaAlíamok Szervezete e©ebek sárnap Kuba valamennyi kaközött a kubai helyzet ta- tolikus templomában íeolvanuiményozására. eott pásztorlevél. Ez a pászA kubai kormány ezzel torlevél — amelyet HavanUaprsolatban Jegyzéket In- na, továbbá Santiago érseke tézett a szervezet tanácsa- és még több püspök is aláírt hoz. — -mélységesen aggasztóRamutat, ho© a miniszteri nak* tartja, ho© a kubai tanácskozás napirendjén az hivatalos körök •ismételtenamerikaközi szolidaritás vé- dicsérőleg szóltak a szocíadelmének ürü©ével -« külső lista gazdasági rendszerről es beavatkozás veszélyét- akar- a Szovjetunióról, ja tanulmányozni Ottawából jelentik, ho© Az igazi veszély — han- a kanadai hfltóíágfk elrengoztatja a je©zék - az delíék a líalifax kanadai kiEgvesült Államok ©zda- kötőben Ijorgonyzo hét kubai 'sájji és katonai agrcSsziós héjó lefoglalását. Az Egyepolitikája. "ült Államok Baltirnore kiA Kubának fölajánlott szov- kötőjében is lefoglaltak e© jet támogatás viszont e©ál- kubai- hajót. Külpolitikai hirek i&Maa A genfi háromhatalmi ér- vált afrikai országok eddigi tekezlet résztvevői közös legnagyobb akciójukra kémegegyezéssel keddre ha- szülnek, hogy elszigeteljék a lasztották hétfőre kitűzött fajüldözés politikájához görülésüket. esősén ragaszkodó Délafrikal * • Uniót. A lapok rámutatnak. A Délafrikai Unió főviro- hogy a ghanal kormány legsának. Johannesburgnak lap- utóbb bejelentett kereskedelmi és utazási bojkottja csak jal vasárnap aggodalmaskodó hangú cikkekben arról, írnak, hogy a függetlenné kezdeti a Délafrikai Unió ellen várható általános offen zivának. bevonulási parancsot, » ugyanakkor megingassák Lumumba kormánuát. ENSZ főtitkára — állapítja meg a tudósító, azt állította, hogy a katan gai -hatóságok* és különösen Csőmbe -váratlan eiemeket vittek a helyzetbe*, me.' JÍ amennyiben fegyveres ellenállást szerveztek az ENSZcsapatok bevonulásával szemben. Ez az ellenállás katonai kezdeményezést tesz szükségessé az ENSZ-csapatok részéről. Neki, az ENSZ főtitkárénak Szovjet tiltakozás kanadai csapatok Kongóba küldése ellen Kuznyecov, a Szovjetunió ENSZ-delegátusa Hammarsbjölddel folytatolt megbeszélései során tiltakozást je- nincs joga ehhez folyamodni lentett be kormánya nevé- a Biztonsági Tanács hivataben az ellen, hogy Kanada los engedélye nélkül. Még csapatokat küldjön Kongó- akkor is. ha kap ilyen engeba. a -rend helyreállítása- dé]vt ^ azoT1 kományok ra*. Kuznyecov rámutatott: , , .. , Kanada tagja az Eszak.it- csapatait hasznalhatja fel lanti Szövetségnek, s ha amelyek »e©etértenek a kanadai egységek kerülné- Biztonsági Tanácsnak ezzel nek Kongóba, ugy ez az .. ,„, ... , agresszív Északatlanti Szö- az U1 álláspontjává!*, vétségnek a kongói ügyekbe Hammarskjöld elégedetlenvaló beavatkozását jelente- ségét fejezte ki a Kongói né. A Szovjetunió ezért a köztársaság központi kormáleghatározottahban ellenzi r.yának •lürelmetlensége-. kanadai r©ségek Kongóba miatt, jóllehet ez a túreitörténő küldését s szeretné metlenség teljésen jogot a Negyvenöt perces órákat tartanak az általános iskolákban Fontos rendelkezések a tanévnyitó utasításban különórák A Művelődésügyi Miniszter most kiadott- rendelkezésében megszabta az alsófokú oktatási intézmények fő feladatait az 1960 61-es tanévben. A rendelkezés többek között hangsúlyozza, ho© az egyik legfontosabb feladat az oktatásügy , továbbfejlesztésére vonatkozó határozat végrehajtásának előkészítése. Változatlanul előtérben van az Iskola és az élét kapcsolatának szorosabbra fűzése, a tanulmányi színvonal emelése, a tanulók szocialista tudatának, világnézetének, jellemvonásainak megajapozasa. formálása. A rendelkezés megállapítja. ho© a lanulók bizonyos kezdeményezett stb. Arra kell törekedni •— hangsúlyozza a rendelkezés —, hogy a tanulók már az iskolában megértsék és megtanulják az anyagot, mert így 6okkal kevesebb munkájuk Jesz otthon. A továbbiakban a rendelkezés kimondja: száműzni kell a szocialista pedagógiával ellentéles, mechanikus, lélektelen oktatást, nevelési módszereket, a a megalázó büntetési eljárasokat. A megfélemlítés bármely formájának alkalmazása az iskolában tilos. keket túlzottan megterhelő. ugrásszerű változás, hanem fokozatos legyen az átmenet. Kiilön felhívja a ' rendelet az I. osztályokban tanító pedagógusok figyelmét arra, ho© tegyék minél könnyebbé a kicsinyek bekapcsolódását az Iskola munkájába, változatos óraszervezéssel segítsék sz I. osztály tananyagának elsajátításét. A rendelkezés értelraeten az allalános iskolákban a tanítási órák idejét valamennyi osztályban és valamennyi tantárgynál 15 percre csökkentik a korábbi 59 perc helyet4 A napi munka menetében a harmadik óra utón 20 porces szünetet kell tartani. Felhívja a rendel kezén a Az e© es> osztályok ét tagozatok (különösen az óvoda fokú túlterhelése még min- és az I. osztály, a IV. és V. dig fennáll. Ennek tantervi osztály) közötti átmenetek és tankönyvi okai is van- zökkenőmentessé tételére fi©elmet arra is ho© a nak. a fő okok azonban a minden iskolában na© gon- nevelőtestületek 'fokozottan pedagogusok mindennapi dot kell fordítani. törekedjenek a családi és az munkajaban. módszereiben, A cél az. hogv a gyerme- iskolai nevelés összehangokek életrendjében, a ne- ltj/sára. veiéi, cs az oklatós köve- A rende-lkezés végül kuzli • elmenj eibcn és módszerei- az 1960 61-es tanév részletes ben ne legyen a gyerme- munkarendjét. gyökereznek. Nemegyszer előidézője a tüllerhejésnek a ©ermekek iskolán "kívüli elfoglaltsága, a szülök áltól