Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-07 / 186. szám
Vasárnap, 1960. augusztus 7. 4 # „Hallomra nem adunk csak tapasztalásra" Tíszaszigeti asszonyok helyszíni szemléje a kübekházi Sarló Kalapács Tsz-ben Járom a termelőszövetkezet etlephelyeit, nézem Itt szülőfalumban a regebjjen vagy kevésbé régen látott, de soha el nem felejthető örökké ismerős arcokat. Rájuk Íródott a paraszti életformának minden jellegzetessége. Ott van rajtuk, meg a szemekben a talajvízzel, az aszállyal való vívódás, a sok koránkeles, az örökös bajlódás földdel, állatokkal, gondokkal. Ismerem múltjukat és jelenüket is. Ezért egyszeriben leolvasom ezekről az arcokról a föld, a szövetkezeti gazdálkodás szeretetéi. Ha ugyanez más falubeli dolgozó parasztoknak túnik fel, azt egyenesen dicséretnek tartom. Nos, több mint egy tucat ilyen dicséretben volt részük a minap. I jót sem veszi mindenki „készpénznek" A dicséretek története messze évekre nyúlik viszsza. Arra az időra, amikor még a környező falvakban csak azt hallották, hogy Kübekházán enyhén szólva, nem valami dicséretesen dolgozik a termelőszövetkezet. A sok rossz hír után aztán egyszer csak mást sem hallottak, mint a tsz sike'neiről.A jó hír hullámhosszahoz különben sem kell adóállomás, elszáll az anélkül is messzire. A SarlóKalapács Tsz-nek sincs leadó állomása, mégis tudja az egész környék, mennyit termelt a múlt évben takarmányból, gabonából, zöldségféleségböl és mennyi tejet adnak tehenei. Persze, mint a rosszat, a jót sem veszi mindenki "készpénznek*. A tiszaszigeti Lenin Tsz-ben sem hittek el mindent a hírhozóknak, sót Csöke József agronómusnak sem, aki Kübekházáról azért utazott át Tiszaszigetre, hogy átadjon valamit a gyakorlati tapasztalatokból. — Hallomra nem adunk, csak tapasztalásra — mondták akkor néhányan TiszaszigeterL Váratlan látogatás — Ám legyen — felelte az agronómus. — Jöjjenek bármikor tapasztalatcserére, szívesen és örömmel várjuk a küldöttséget, csak szóljanak, M mikor akarnak jönni. — Szóljunk? — kérdezték gyanakvóan. Többen már sejtették, hogy emögött a vendégfogadásra való felkészülés lappang, vagyis akkorra rendbe akarják szedni a portát. — Jó, majd szólunk — tették hozzá sokat sejtetön, Az ígéretből nem lett semmi, de azért rövidesen megjelentek Kübekházán. A tsz-irodában csak a pénztárosnő, Noel Jánosné tartózkodott, amikor berobogott a tiszaszigeti tehergépkocsi, rajta 18—20 aszszonnyal, férfi kíséret nélkül. Itt már senki sem akadt fenn azon, hogy az asszonyoknak a család dolgaiban döntő szavuk van, ott ls; ahol azt. a férfiak tagadják. Miért ne érvényesülne mind erőteljesebben ez a társadalmi, a gazdasági, a szövetkezeti életben is? Ezt gondolták az asszonycsoport érkezésére összesereglett férfiak, köztük a tsz-elnők, Köpösdi Ferenc i» Ellenőrzés a javából — Előzetes bejelentés nélkül érkeztünk — szóltak az asszonyok. — Szeretnénk ellenőrizni, igaz-e az. amit az újságokból olvasunk és másoktól hallunk a kübekházi tsz-ről. Igaz-e az, hogy Itt rendszeresen kapnak előleget a tsz-tagok? —• Jokor érkeztek— hangzott a válasz. Ez azt jelentette, hogy Noelné éppen most tette rendbe az előlegfizetési borítékokat. Ez aztán ellenőrzés volt, valóban a javából. Nem várták, hogy a helyiek dicsekedjenek, ki mennyit kapott eddig. — A jót úgyis elolvassuk az újságból — mondták. — megnézték, hogy Babillai István június 30-ig 326 munkaegységet teljesített és az első fél évben 4000 forint előleget kapott. — Én Farkas Jani bácsi keresetére vagyok kiváncsi — szólt az egyik asszony. Mint kiderült, rokona a 60 éves Farkas János. — Tessék — tették elé a kartonokat, hadd lássa, mennyit dolgozott, mennyit kapott a rokona: — Farkas János teljesített június 30-ig 235 munkaegységet, Eddig felvett 2600 forintot, most kap 923 forintot. Csak azért nem többet, mert most esedékes a 108 forint SZTK-díj. Ezenkívül néhány napon belül kap az utóbbi, amit még másutt, a többi között Tiszaszigeten sem (valósítottak meg, itt sem könnyen született. Nemcsak úgy szilárdult a fegyelem, hogy munkaidő alatt az elnök kidobta a borosdemizsoht a kovácsműhely ablakán az utcára, hanem úgy is, hogy ha kellett, tíz munkaegység-levonással büntették a brigádvezetőt, vagy a raktáros, s mindenkit, aki vétett a közösség érdeke ellen. Igy valósult meg a gyakorlatban egy régi bölcs mondás: "Együttmunkálkodásra születtünk... mint a lábak, a kezek, vagy mint a felső és alsó fogsor ... Ez a természet rendelése* Lám, itt már, ha lassan is, megvalósult az, amit már Tiszaszigeten is a természet rendelése szerint valónak tartanak, amit a szívük már elfogadott, de amin még az akaratuk akadozik.. i Nagy Pál Az állam számít a háztáji gazdaságok méztermelésére is Megkétszerezik a Csongrád megyei máhállo^»^nv* A látogatóközönség számára Milotai Imre bácsi 80 éves méhész több mint 60 esztendő gyakorlatából beszél, s mindenkinek nagy meggyőző erővel mondja el: mennyire érdemes foglalkozni ezekkel az apró "darazsakkal* Sokan keresik fel naponta a Csongrád megyei méhészek ízlésesen elrendezett pavilonját a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. Pedig a kiállításnak ez a része korántsem olyan látványos, mint a többiek. A pavilonban pénteken ott találtuk Kovács Ferencet, a MÉSZÖV méhészeti szakemberét is. Megkértük, mondja el, hogyan fejlődik Csongrád megyében a méhészet. — A méhészet fejlesztése nagyon fontos, hiszen kevés befektetéssel, munkaeröráfordítással évről évre sok ezer forint értékű mézet nyerhetünk. A külföldi piacokon a magyar méznek igen jó híre van, minősége jobb, munkaegységenként 4 kilogramm árpát, 3 kiolgramm búzát. Lássuk egy asszony keresetét is Még be sem fejezte mondanivalóját Noelné, máris újabb kéréssel álltak elö: lássuk egy asszony keresetét is. AZ ÁBC soroenben Barna ' Jánosiné neve az első. ö 170 munkaegységet teljesített, fölvett eddig 2550 forint előleget. Természetesen tőle is levonták az KZTK-járulékot, viszont ő is kapja a munkaegységenkénti 4 kiló árját és 3 kiló búzát. De máris itt volt a következő kérdés: — Lesz-e miből adni enynyl gabonát? Válasz helyett gépkocsira szállt az egész ellenőrző csoport. Kivitték őket a határba, bár itt csak keresztekben, asztagokban láthatták az árpát, kévékből, kalászokból sacoltak. Azóta viszont már befejeződött az árpacséplés, s a mázsakönyvek igazolják, jól fizet az árpa, a búza is, lesz miből adni munkaegységenként. A tavalyi kenderföldön például olyan árpa nőtt, hogy egyik-másik területen 20— 25 mázsa termett egy holdon. A kendertermeléssel mosit nyertek első díjat a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. Bár az idei termés nem olyan jó, mint a tavalyi. Ez a természet rendelése A központi majorhan aztán még úgy gondolták egyesek, hogy rajtakapják a tsz-elnököt. Ugyanis az egyik ól előtt megkérdezték, hány disznót tartanak ott. Mire azt hallották, hogy ötvenet, és csak 3—4 sütkérezett az akolban, olyan kérdéssel fordultak a tsz-elnökhöz. hogy hajtassa ki a fedett részben pihenő állatokat. Az állatgondozók már ugrottak is, a tiszaszigetiek pedig számoltak. Igy történt a második ólnál is, a harmadiknál viszont azt mondtak: » — Ne keltsék fel a szegény jószágokat, hadd pihenjenek. És miből mindez? Az öszszefogásból, a szakszerű, okos gazdálkodásból, a fegyelmezett munkából. Ez Rekordtermés fokhagymából A tápéi Ady Endre Termelőszövetkezet gazdái 16 katasztrális holdon termesztettek ebben az évben fokhagymát. Az /ílmúlt napokban befejeződött a gazdag bagymaszüret. Olyan eredményeket értek el, melyre maguk a tulajdonosok ^sem számítottak. A 16 katasztrális holdnyi területen több mint 400 métermázsa olyan fokhagyma termett, melynek mintegy 60—70 százaléka elsöosztályú. Az össztermés értéké megközelíti a félmillió forintot. Örömmel, s boldogan dörzsölgetik markukat a szövetkezeti gazdák: érdemes volt jól dolgozni, jó talajt készíteni ennek az egyébként kényes növénynek. Máris elhatározták, hogy a jövő esztendőben az idei, 16 helyett legalább 30 katasztrális holdat ültetnek be fokhagymával. mint a más országokból származó mézé, ezért számottevő felárral vásárolják. — A mézgyűjtés fő szezonja a mi megyénkben is jó közepes eredménnyel zárult. Most pedig a mézeló magnövények és a tisztesíű igér az átlagosnál jobb nyári, öszeleji gyűjtést. A termelőszövetkezeti méhészek, így a Csongrád megyeiek is az idén először jelentkeztek a piacon jelentős mennyiségű mézzel, de máris többet adtak közfogyasztásra és exportra, mint az állami gazdaságok. — A méhészeti pavilonban elhelyezett szemléltető táblák nagyszerűen mutatják a Csongrád megyei méhészet fejlődését — hívja fel figyelmünket Kovács Ferenc. — A megye területén jelenleg 15 termelőszövetkezeti méhészet működik, ebből az idén nyolc létesült. A 15 termelőszövetkezeti méhészetnek 796 méhcsaládja van, és az eddi© gyűjtésnél a szorgos méhek 10ft mázsa akácmézet hordtak. .Méhészeti szakcsoport 14 van a megye területén, 5919 méhcsaláddal, 356 taggal. Két méhész szakszövetkezet is dolgozik, 4600 méhcsaláddal, 318 taggal. Célul tűztük ki, hogy megkétszerezzük a rftegye méhállományát. A méhészeti szövetkezeteket az állam is jelentősen segíti. Biztosítja például a tagoknak a díjtalan műlépcserét, a kívülállóknak pedig jutányos, olcsó áron. A közös, nagyüzémi méhészetek kialakítása mellett számít az állam továbbra is a háztáji méhészetek termelésére, s az ő munkájukat is segítik, hogy minél több méz jusson a belföldi és a külföldi piacokra. Három megye mezőgazdasági szakembereinek, tsz-gazdáinak találkozója I a bak tói Felszabadulás Tsz-ben Szeged egyik legnagyobb termelőszövetkezeti gazdaságában, a baktói Felszabadulás Termelőszövetkezetben több száz kedves vendég fordult meg a hét utolsó napjaiban. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye legjobb termelőszövetkezeteinek elnökei, mezőgazdasági szakemberei, megyei és járási tanácsi vezetők népes csoportjai tartottak itt három napon keresztül megbeszéléseket, nagy jelentőségű tapasztalatcserét. A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésére Szegedre látogató mezőgazdasági szakemberek három napon keresztül nagy figyelemmel kísérték a Felszabadulás Termelőszövetkezet gyakorlati munkáját és különösen az öntözéses zöldségtermesztés módjáról gyűjtöttek hasznos tapasztalatokat. Ebben' a közös gazdaságban jelenleg már több mint 120 katasztrális holdon foglalkoznak öntözéses kertgazdálkodással. A növények öntözéséhez a legmodernebb öntözőberendezéseket használják, nagy teljesítményű vízágyúkkal, •esöztetö rendszerrel locsolják a káposztaféléket, a paradicsomot, a főszerpaprikát és a többi kertészeti növényt. A délelőtti öntözési gépi bemutatókat követően mindhárom napon tapasztalatcsere-értekezletre került sor, s ezeken az idelátogató vendégek saját termelőszövetkezeteik legjobb eredményeit ismertették, s amellett, hogy elismeréssel nyilatkoztak a Felszabadulás Tsz gazdáinak munkájáról., hasznos tanácsokat is adtak a következő nagyobb termelési sikerek eléréséhez. Osztatlan tetszést aratott A Békés megyei termelőszö \ ctkezeti gazdák népes csop ortja nagy figyelemmel szem léli a baktól Felszabadulás Termelőszövetkezet üj üvegházainak építését a termelőszövetkezet most épülő, új, termálvízzel fűtött zölSségkombinátja. A következő télen már teljes egészében üzemel majd ez a nagyszerű mezőgazdasági létesítmény, mintegy 6 ezer négyzetméteren termesztenek majd üvegházi primőrárukat. Mint Árendás György elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke elmondotta a vendégeknek. egy-egy négyzetméternyi üvegház beépítése mintegy 280—300 forintjába kerül a közösségnek, ezzel szemben egyetlen esztendő alatt ugyanennyi értéket lehet termeszteni zöldségfélékből egy-egy négyzetméteren. Tehát lényegében a beruházás már az első esztendőben megtérül a szövetkezetnek. Az építkezést 25 éves hosszúlejáratú állami hitelből végezték. így a szövetkezet tagjai igen nagy teremlési előnyökhöz jutnak. A Felszabadulás Termelőszövetkezetben lezajlott tapasztalatcsere-értekezletekkel egyidöben a MEZÖSZÖV is rendezett gépi bemutatókat, melyeket igen nagy tetszéssel néztek végig a szomszédos megyékből és az ország különböző részeiből idesereglett vendégek. Többek között bemutatták az egyik legkorszerűbb gabonafúvó berendezést, melynek segítségével a cséplőgéptói könnyűszerrel továbbíthatják a termést a magtárba. Feleslegessé válik a nehéz fizikai munkát igénylő zsákolás. Az egész napos tapasztalatcserék után a vendégek azzal távoztak el, hogy a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetre nemcsak nagyszerű termelési eredményeiről emlékeznek majd vissza, de a Felszabadulás Tsz gazdáinak magyaros vendéglátását sem felejtik eL