Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

Szegedi Szabadtéri C/nt-ékók in T-I-Ó., TI ÜF^MWÁS. DÉI**"? c/L fáték&k HÍREI A Szegedi Szabadtéri Játékok Jeanne d'Arc előadásain 60 férfi és 40 nő alkotja a szovjet balettmüvészek mellett a magyar statisztériát. Ez a szám éppen olyan meglepő, mint a Jeanne d'Arc diszletezésének néhány kuriózuma. A három felvonásban és hét képben szereplő hatalmas díszleteknek mozgatását ügynevezett gurulókocsikkal végzik. Az I. felvonásban szereplő díszletelem, a lombkorona például több mázsa súlyú. Bakó József szcenikus elárulta és most mi is eláruljuk, hogy a Jeanne d'Arc epilógjában Johanna -megégetéséhez- 3—6 méter széles és 2—3 méter magas úgynevezett -élómágly átraknak a színpadon, majd olyan tömegű füst száU fel, hogy a templomtornyokat teljesen eltakarja és a füstgomolyagra vetítik rá a lángnyelveket. A szovjet halettegyüttes megérkezése után, a Tömörkény Leánygimnázium udvarán felépített lépcsősön* színpadi emelvényen vezeti Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas. kiváló művész Az ember tragédiája próbáit. A szabadtéri játékok színteréről átszállították a Tömör kény Leánygimnáziumba a nagy színpadi elemeket fe. s igy minden zökkenő nélkül folyik a munka, amelyben több, mint 200 statisztát foglalkoztatnak. Augusztus 8-án Az ember tragédiája próbáit áthozzák a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadára, majd augusztus I1-től végleg ott. folytatják. Az ember tragédiája valamennyi főszereplője fe megérkezett mar Budapestről és ók is bekapcsolódtak a munkába. Nagyajtay Teréz Kossuth-díjas jelmeztervező augusztus 7-én érkezik meg Szegedre. Szeretnénk örömet szerezni az embereknek Beszélgetés V. T. Bovttal, a szovjet balettegyüttes primabalerindjávol Jeanne J'Arc-ot törékeny, finom vonalú nőiességével, s mozdulataiban határozott jellemével igy képzelem el, ahogy V. T. Bovt, a moszkvai balettszínház primabalerinája megszemélyesíti. Olyan ez a táncosnő, mint a költészet: folyton megújuló lírai hevület minden mozdulása, s ugyanakkor lázadó, tele rajongással és szenvedéllyel, amely magával ragadja a nézőt A kardot rántó és zászlót vivő Johanna nem is lehetett más, csak pontosan ilyen, mint Bovt, akinek a játékáról elhiszem, hogy Johanna élt é6 létezett a francia históriában, s hogy a máglyatúz sem ölte meg Bovt már tavaly jött volna Szegedre, mint Esrneralda. Közbejött azonban délJcanne d'Arc — Y. T. Bovt ez a kedvenc ba- j lettje és a Jeanne. d'Arc, amelynek, címszerepe szinte, őrá méretett. Minden egyes sze-( rep mindig új és izgalmas. Nálunk ( még soha nem tán- ( colt, s éppen ezért i olyan izgalom fogja ( el — ahogy mond- ( ta —, mint otthon, | vagy bárhol eddigi i szereplésein a pre-J mier előtt. A szegedi közönségről so- j kat hallott, tudja, ( hogy igényes és lel- | kes, és azt is, hogy i aki egyszer meghó- í ditotta, azt örókáé j a szívébe zárja. Jeanne d'Arc, il- < letve Bovt pedig ( éppen olyan, akit' nem lehet nem megszeretni, aki j egyszer látja őt j táncolni. L'zegeden I elsőnek ő mutatja j be azt a Johannát, aki minden eddi- j gi Johanna-alaknál ( N. L PEJKÓ: Éztálin-díjas Jeanne d'Arc (Szent Johanna) Balett 3 felvonásban, 7 képben. A librettót írta: B. V. Pletnyeva, Előadja: a Moszkvai Sztanyiszlavszkij NyemirovicsDancsenkó Opera- és Balettszínház együttese. Szent Johanna V. T. Bovt, az OSZSZK érdemes művésze E. E. Vlaszova, az OSZSZK érdemes művésze Bertr*nd V. E. Tyerent-ev L. N. Grafova G. A. Sztyepanova M. M. Gazijev L. N. Litvák A. Sz. Tolszkij J. D. Trepihalin V. V. Csigírjov O. V. Selkov J. N. Kuznyecov Sztálin-díjas L. A. Szimonov * Pásztorok, Johanna barátai XII. Károly Sorel Ágnes, XII. Károly szerelme Udvari bolond Pap A rheimsi püspök Central, Orleans védője A francia csapat parancsnoka Lionel, angol tiszt Az angol csapat parancsnoka Keleti tánc N. A. Vlhreva V. I. Kirpicsnjkova E. V. Kuznyecova V. I. Filimonova A. D. Nyevszki' V. V. Csigirjov M. M. Gazijev V. K. Pjatkov L. A. Szimonov L. A. Szimonov L. I. Kinzelovszulj A. A. Szorokin E. I. Kuzmin M. E. Liepa A. A. Klejn, az OSZSZK érdemes művésze V. f. Kuprijanova N. D. Pavlova Műsornaptár Augusztus 10) KSZCS I3|H psj V leanne d'Arc III Az ember tragédiája 2TQ1 Sz amerikai vendégszereplése, Argentínát, a kubai szigete- hitelesebb, igazabb, olyan, amely késleltette a vele való ket. és Jamaikát. Mostani ahogy valójában élt, küzdött és máig is halhatatlan a! franciák Jeanne d'Arc-ja. — S magyarországi szereplése után mit táncol otthon, az új színházi évadban legelőször? — kérdeztem búcsúzóul a kiváló balerinát. — Augusztus 13-án operával nyit színházam, a utána pedig a Hattyúk tavat tűzik műsorra, amelyben , táncolok. — Ez azt jelenti, hogy az AZ fekete jelzések az előadási napokat jelentik ELŐADÁSOK KEZDETE: ESTE » ORA találkozásunkat. Most itt ül partnerével, a Lionelt alaveleim szemben, rövid fél- kító E. J. Kuzminnal, illetórai pihenőidőben, a Hun- ve egy válogatott balettgária Szálló halljában, mint együttessel járta be ezeket Dóm-Remi falu egyszerű lá- az országokat, nya. Johanna ő igy is, »ci- Bovt 1946 óta tagja mosvilben-; szerény és kedves, tani színházának, s odahaza pedig híre-neve után lehet- és külföldön egyaránt sikert ne más is, rátarti csillag, sikerre halmozott. Sikereiről 3011 lehCtne aZ°nbam T,(emubeszé? f® azt moszkvai Sztanyiszlavszkij férkőzni. sem szereti, ha mások be- Nvemirovics-Dancsenko Országokat. földrészeket szélnek róla. Tolmácsa el- oncra- és BaleltilTnlábejárt már szereplésével. — árulta, hogy Szegedre indu- P Balettszmhaz. Kína, Franciaorszag, NDK, lásuk előtt, barátai itteni silengyelország és Dél-A meri- kerére akartak koccintani, ka után hogy tetszik nó- Bovt azonban kijelentette, Iunk? — kérdezem tőle. hogy inkább igyanak az — Először vagyok Magyar- egészségére, a jó barátságra. nyár jóformán pihenés országon, s e szép országot a testvéri népek találkozó- nélkül telik el, szereplés sze • nem volt még alkalmam, tora. s minden másra, szép- replésre nő — mondom, de megismerni. Szegedet azon- re, de a sikert hagyják ki Rr>v) ,-,-f ban már jobban ismerem, a "játékból*. ' amennyire munkám megen- Hát ennyire Johanna Bovt. ~ Nem hai' >°' hngv oro' gedte. Szép ez a város fel- az OSZSZK érdemes művé- "let szerezzünk az emberekhötlen egével, tiszta, világos sze, hogy nem szeret magá- nek, s hogy máskor ts taarculatával, s igazán örü- ról beszélni, mert minden lök, hogy vendége lehetek. egyes sikerében ott van a — ' Dél-Amerika persze többiek munkája is, és a más, amely miatt tavaly nerp kettőt nem tudja különvátudott hozzánk jönni — szó- lasztani egymástól, lok közbe. — Ugy tudjuk, a szegcdi «— Mindkettőben a mun- Jeanno d'Arc-on kívül Lola kamat, hivatásomat látom s ls lesz Budapesten. Mit tánoz embereket, akiket szere- co1 a Margitszigeti Szabadtok. Igaz. a dél-amerikai út - h r ... „, — A Lola cimu balettből egy kicsit tovább tartott. <,m, önálló „agy jelenetei pontosan két és fél hónapig, táncolok Medora szerepében összesen 130 óra repülőúttal, s fellépek a Kalóz című bas szinte állandó fellépéssel lettben is Előbb azonban — mondja, majd megtudom, Jeanne d'Arc szeretnék lenhogy programja, amit 11 ni Szegeden, a szegediek és szovjet szólótáncossal osz- a magunk örömére. tott meg, többek között érin- Szerettük volna őt látni tette Venezuelát, Kolumbiát, tavaly, mint Esmeraldát is, Mexikót, Brazíliát, Chilét, hiszen a Hattyúk tava után A koreográfiát készítette és betanította: V. P. BURMEJSZTER Sztálin-díjas, az OSZSZK és az Észt St'ZSZK érdemes művésze. A díszleteket és a jelmezeket tervezte: V. F. Hindin Sztálin-díjas, az OSZSZK népművésze. A Szegedi Szabadtéri Játékok zenekarát vezényli: V. A. Edelman. Az ets'á szabadtéu előadások tiszteletbeli fécendezfaéHeU Uöh&uc utasaiul lálkozzunk a szegedi közönséggel. Lődl Ferenc A Színháztudományi Inté- folytatott Gémierrel a színzet érdekes vállalkozásának, ház feladatairól. E szerint a a Korszerű Színház című ki- modern színháznak a nép adványsorozatnak új füzete- színházává kell válnia. Géként most jelent meg a nagy mier ennek érdekében nemfrancia színész és rendező, csak ingyenes munkáselőFirmin Gémier könyve Szín- adásokat szervezett,' hanem ház és világnézet címmel. A megszervezte a maga idejékiadványt szegedi szempont- ben — 1911-ben — vakmerő ból különösen érdekessé és vállalkozásnak számító mo aktuálissá teszi, hogy Gé- dern vándorszín házat, a mier 1935-ben Hont Ferenc Theatre National ambulant, felkérésére örömmel vállalta amely a legszínvonalasabb el az első szegedi szabadtéri színházi kultúrát képviselte előadások tiszteletbeli fő- a francia falvakban és kisrendezöségét. városokban. A kiadvány azoknak a be- Az érdekes kiadvány a szélgetéseknek a szövegét szegediek körében különösen tartalmazza, amelyeket egy nagy érdeklődésre tarthat francia újságíró, Paul. Gsell számot. ELSŐ FELVONÁS 1. kép. orleans ostroma. Orleana elótereben há rc folyik, l'ontral. Orlcana védője elesik az angolok vezérével folytatott oar\ iadaltwtn. A lakosoaE egy része elmenekül. A francia katonák menekülnek, a csatatér lelett angol zaszlo leng. 2. kep. Dóm-Remi falu, akol Johanna és barátai laknak. A falum életbe a Central testet vívd orleansi menekültek menete tór be. Johanna a népet harcba hívja. Bertrand és a Pásztorok követik a magát Franciaország felszabadításának szenteld Johannát. MÁSODIK FELVONÁS 1. kép. A Chlnonl palotában. I ranctaorszáeot pusztulás tervegeti Orleans eleste várható. Karolv lelkipásztorával, a fekete pappal a chlnonl palotaban mulat, s gondjait Sorel Ágnes karjaiban űzi el. A katonák Central halálhírét és Orleans várható elestének hfrét hozzák. .» palotában pánik uralkodik, amelvr.ek a néptől körülvett Johanna megérkezése vet véget Johanna Károly engedelvét kéri. hogy Orleanshoz siethessen JEANNE D'ARC (Rövid tartalom.) a hadakkal. Karoly beleegyezik s átnyújtja neki Central kardját. 2. kép. Orleans felé. A Johanna által fellelkesített nap Orfeans megmentesere Indul. A franciak scetverLk az angol csapatokat. Johannára hirtelen Llonej támad. A párharcban Johanna leüti Lionel sisakját és fogolynak nyilvánítja. Az elkeseredett Lionel különös, szokatlan érzést kelt a lányban, s a fekete pap ezt kihasználja: eltűnik LioneUel. Megrendülten fedezi fel Lionel eltűnését Johanna. akit egv etlenseges nyíl megsért és megfoszt erejétől. A pásztorokkal körülvett Johanna nem hallja a nép üdvözlését, megzavarodott. HARMADIK FELVONÁS 1. kep. A dofen megkoronázása. A koronázás napja. A nép türelmetlenül várja az ünnepcég kezdetét é6 lelkesen kö szönti Johannát- A koronázás után a templom lépcsőlén meg jelenik Vn. Károly, s Johanna meghajtja a király előtt a zsák mányolt angol zászlót. A várctlanul Johanna elótt termő fekete pap meglepetten látja ezt. Az egyház isten nevében kitagadja Johannát Rheimsből. Johanna Károlytól kér segítséget, de a király az egyház hangjanoz csatlakozik. Johanna p pásztorok karlaiba hull és eLhagyla Rhetmst. 2. kép. Ardennesi erdó. Az árulás vádja. Károly hitszegése és a klüldözés szégyene elgyengitette Johannát, aki az erdőben barangol. Keserűségében át akarta adni barátainak a ka«. dot. A pásztorok kérik: térjen vissza a táborba. Johanna beleegyezik, dc már késő: a fekete paptól figyelmeztetett angolok bekerítették az erdőt s az önfeledten küzdő Johannat elfoglak. Lionel megparancsolja, horrv hagyják magára a fogollyal, akt neki az angol zászlót nyújtva szabadságot ajánl, ha átmegy ellenségei táborába. A haragra gyúlt Johanna megölt Lionelt, EPILÓGUS: Megégetés. Rouen. Tér. Középen lángoló máglya. A lebegő 'angnvelvek mind magasabbra nőnek. A tüzes ég hátterén megjelenő sziluett egvre nő és betölti az egész égboltot —. Jobánna halhatatlanságát hirdetve H'ézze és hallgassa AZ E'NNEPi JÁIÉIÍOK műsorát televízió' és rádió« készülékeinken