Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

3 Szombat, 1960. augusztus 9. Befejezte munkáját az országgyűlés augusztusi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Ezen a területen igen sok fcelyen örvendetes változások is észlelhetők. Magam is — Fejér megyében járva — az egyik termelőszövetkezetben olyan fiatalságot láttam, amilyet kívánok minden szövetkezetnek az egész országban. A fiatalok: fiúk, lányok, egyhangúlag jelentették W, bogy jövőjüket, egész életüket nem képzelik el máshol, mint a termelőwövetkezatt mur.r.ában. Elmondták, ho© a termelőszövetkezetben kulturális igényeiket is kielégíthetik. Tanulhatnak. fejlődhetnek, és örömet okoz nekik a körös munka. Azt hiszem, ma már az ország számos termelőszövetkezetében találkozhatunk hasonló jelenséggel. A mezőgazdasági belső tartalékok felhasználása Na©on fontosnak tartom, fimire Németh Károly képviselőtársunk hívta fel figyelmünket. A mezőgazdaságban ts sok a belső tartalék, központi támogatás és beruházás nélkül Is sokat lehet tenni a termelés fejlesztéséért. E©etértünk azzal, ho© a gépek jobb kihasználása, a jobb szakmai propaganda, a baladó új termelési módszerek ©orsabb és szélesebbkörű elterjesztése, a vezetés javítása eredményesen segíti elő a termelőszövetkezetek megszilárdítását, s az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben e©aránt elősegíti a termelékenyebb munkát, a hozamok emelését, az önköltség csökkentését. Tanácsaink és mezőgazdasági irányító szerveink feladata és kötelessége, ho© mozdítsák elő a tartalékok mielőbbi hasznosítását. Épülő társadalmunk — mint mondani szokták — most már a másik lábával is biztosan rááll a szocialista alapra, mert nemcsak iparunk szocialista, hanem mezőgazdaságunk is azzá válik. Ennek eredményeként a mezőgazdaságban is fokozatosan kell érvényesülniük a tervszerű szocialista gazdálkodás elemeinek mind a termelésben, mind a termelt javak elosztásában. Ebbe a kérdéscsoportba tartozik, amit Hodek képviselő elvtársunk, e©ik sokszoros milliomos termelőszövetkezetünk elnöke javasolt, ho© erösebb és már tartalékokkal rendelkező termelőszövetkezetekben kísérletet lehetne tenni a végzett munka elszámolásának és javadalmazásának új módszerére. Azt hiszem, nincs akadálya az ilyen kísérletezésnek, de mi természetesen csak olyan jöl átgondolt kísérletnek vagyunk hívei, amely tovább javítja a munkafegyelmet, s a szorgalmas termelőszövetkezeti tagok nagyobb jövedelmének elérését ú© segíti elő. hogy közben előmozdítja az árutermelés növelését és arra is fi©elemmel van, ho© megalapozza a szövetkezet biztos jövőjét, további, egyre jobb gazdálkodását. tovább erősödjék. Ez mozgósítsa iparunk és mezőgazdasági üzemeink, hivatalaink dolgozóit az ottani fo©atékosságok és a megszüntetésükre rendelkezésre álló lehetőségek türelmetlen kutatására, a munka állandó javítására, az eredmények növelésére. A beszámoló megállapította és a felszólalások is ezt igazolták: jó úton járunk, helyes célokat akarunk elérni. Eredményeink számottevőek, s látni kell, ho© a további még na©obb eredmények elérésének lehetőségei is igen na©ok. A mi társadalmunkban a közösségért végzett fáradhatatlan, öntudatos, lelkes munka szolgálja az e©es ember legsajátosabb érdekeit és egyúttal a közösségét; országos terveink me©alósítása biztosítja az e©éni, családi tervek me©alósítását is. Ezért hívunk fel minden állampolgárt.: pártunk és kormányunk szavát követve ebben a szellemben munkálkodjék továbbra is a béke védelmezésén, szocialista hazánk építésén. Kérem az országgyűlést, ho© fogadja el a kormány beszámolóját. (Na© taps.) Pénzügyminiszteri jelentés az 19S9. évi költségvetés végrehajtásáról Az Egyesült Államok közvéleménye is észreveszi a tényekei Teljesen e©etértünk mindazzal, amit Sik Endre és Nógrádi Sándor képviselőtársaink népköztársaságunk külpolitikájáról elmondtak Továbbra is azt tekintjük elsőrendű feladatunknak, ho© ápoljuk és szüntelenül erősítsük a Szovjetunióhoz és e szocialista tábor valamenynyi országához fűző kapcsolatainkat, s emellett arra törekszünk, ho© — a békés egymás mellett élés elvi alapján — bővüljenek kapcsolataink a világ többi országával is. A kormány elnöke ezután számos szellemes példával jellemezte a béke és a haladás ellenségeinek módszereit s többi között a következőket mondotta: Az Amerikai E©esült Államok sajtója — a nemzetközi reakció, az elnyomás és a ©armati hódítások vezető országának sajtója — a©bafőbe dicséri az amerikai életformát, utolérhetetlennek és elsőnek kiáltja kl az Amerikai E©esült Államok tudományos és technika' színvonalát. Természetesen magában Amerikában is vannak ezzel ellentétes vélemények. Vannak igen kornolv tudósok. írók és újságírók, akik «— fi ©elembe véve az amerikai helyzet különböző megnyilvánulásait — megállapítják és tényekkel bizonyítják, hogy a szocializmus javára tolódott el a szocialista tábor és a tőkés országok közötti erőviszony. Ha csak a legutóbbi időket nézzük is —1 anélkül, ho© mindent felsorolnék —. számos példa igazolja ezt. Az egész világ láthatta például, ho© a Szovjetunió miiven eredményeket ért el az űrhajózásban, a tudományos kutatások és a technikai kísérletek területén; milyen óriási eredménvt jelent például bizonyos testek ballisztikai úton való eljuttatása a 13 000 kilométer távolságban kijelölt célpontra Az ilyen eredmények előtt nem hunyhatják be szeműket az amerikai emberek, köztük az amerikai újságírók sem. Ugyanakkor nem hányhatják be a szemüket az előtt sem, ho© van Amerikára.' e© híres, sőt mondhatnám, hírhedt kísérleti telepe, a <~c\r Ganeveral, 6 ázom a tudományos bázison a legtöbb rakétájuk nem tud kijutni a Föld léköréből, na© részük minden erőfeszítés ellenére a Föld vonzási erejének engedelmeskedik, s í© a Földön marad. Ezek bizony szemmel látható különbségek, s mi ezeket nem katonai, hanem tudományos szempontból értékeljük, hiszen mi a tudomány vívmányait a békés haladás céljaira akarjuk hasznosítani —, de a tények tények maradnak. Ezeket a tényeket az e©szerű amerikaiak is látják, bár az amerikai imperialisták szeretnék fi©elmen kívül ha©ni, sőt állandóan fitogtatják saját erejüket és hatalmukat. Ilyenkor mindig egy kis novella jut eszembe, amelyet már régen olvastam. Abban e© fiatal suszterinas — ma már ipari tanulónak hívjuk (derültség) és megbecsüljük — szóval ez a kis suszterinas mindig fütyürészett, amikor temetőn ment keresztül, ho© elterelje fi©elmét a kísértetekről és más efélékről, amikkel babonás szülei teletömték a fejét. Azt hiszem, az amerikai imperializmus is valaho© így van ezzel (derültség). Fütyül, ho© elterelhesse figyelmét arról, milyen bajban van. S miközben békés szólamokat hangoztatnak, kétszínű, a tömegeket félrevezető politikát folytatnak, fokozzák a katonai felkészülést, becsapják az egvszerú embereket. U© gondolom azonban, hogy a történelmi fejlődés, a szocialista tábor ereje, a nemzetközi közvélemény, a dolgozók százmillióinak és magának az amerikai dolgozóknak a békevá©a is keresztülhúzza az amerikai milliárdosok számításait, fényt derít sötét üzelmeikre. Tisztelt Ország©űlés! A nép választott képviselői vacvunk. felelősek va©unk választóinknak, az egész népnek. Ez a felelősségérzet vezett a kormányt. amikor további munkájában szem előtt tartja a vitában elhangzott bírálatokat, javaslatokat. Arra kell törekednünk, ho© az egészséges bírálatnak és javaslattevő kezdeményezésnek ez a szelleme mindenütt Az ország©űlés a Minisztertanács beszámolóját e©hangúlag tudomásul vette, majd napirend szerint következett az 1959. évi állami költsé©etés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tár©alása. Elsőnek Nyers Rezső pénzügyminiszter szólalt fel. Bevezetőben megállapította, hogy a tavalyi költsé©etés végrehajtásáról szóló jelentés kedvező fejlődésről tanúskodik. A költségvetési előirányzatot kielégítően teljesítettük, siker koronázta a szocializmus építésének meg©orsítására irányuló erőfeszítéseinket A tervet meghaladó mértékben növekedett a termelés és bővült az áruforgalom. A nagyobb nemzeti jövedelemből terven felüli beruházásokra is telt és a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett a lakosság fogyasztása is. Az előirányzottnál kedvezőbben alakult az ország fizetési mérlege. A gazdasági fejlődésünk gyorsuló ütemét bizonyító adatok felsorolása során megállapította azt is, ho© a munkások és alkalmazottak e© keresőre számított reálbére az előirányzott két százalékkal szemben négy és fél százalékkal emelkedett. A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma a múlt év végén 132 000-rel volt nagyobb mint az év elején és meghaladta a 2,5 millió főt. A lakosság másfél milliárd forint értékűvel több árut vásárolt a tervezettnél. a takarékbetétek állománya pedig további 1,6 milliárd forinttal emelkedett. Mindez azt bizonyítja, ho© az elmúlt évben eredményes volt a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek becsületes munkája, helyesnek bizonyult gazdaságpolitikánk irányvonala. — Fejlődő gazdasági életünknek megfelelően — állapította meg a pénzügyminiszter — országunk pénzügyi helyzete szilárd. A forint értéke egészséges, biztos alapokon nyugszik. Állami vállalataink összességükben évről évre jövedelmezőbben gazdálkodnak, s ennek megfelelően nemcsak a munkabérek, hanem a központi költsé©etési bevételek is növekszenek. Emelkednek a vállalatok rendelkezésére bocsátott pénzöszszegek, a vállalatfejlesztésd alapok, az igazgatói alapok és a tanácsok kezelésében levő alapok is. A múlt évi költsé©etés bevételeinek 68,9 százaléka az állami vállalatok befizetéseiből eredt. A szövetkezetek által fizetett adók a bevétel 3,3 százalékát képezik. Bevételeink 72,2 százalékát tehát a szocialista vállalatok adják. A kiadásoknál több területen megtakarítást értünk el, három területen viszont túlléptük a költségvetési előirányzatot. A legna©obb túllépés a termelőszövetkezetek részére folyósított hosszú- és középlejáratú hiteleknél mutatkozik: az előirányzott 2,1 milliárd forinttal szemben 3.5 milliárd ... Ezek a hitelek zömmel beruházási célokat szolgálnak, s í© az egész népgazdaságnak gyümölcsöző befektetés, amely a következő években a mezőgazdasági termelés növekedését eredményezi. Túlteljesítettük a szociális és egészségügyi, valamint a kulturális kiadások előirányzatát is. a TÜKER a hitelakció keretében lebonyolított tüzelőanyag számlázásánál a tűzifát aprított fának számlázta a fo©asztóknak, holott valójában csak fűrészelt fa volt. A Pénzű© minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium intézkedett, hogy az Ilyen többletnyereséget vonják le a vállalat nyereségéből. Ahol hasonló jelenségek előfordulnak, ott adminisztratív eszközökkel, felvilágosító szóval is fel kell lépni ellenük. Ide sorolható például, ho© egyes vendéglátóipar! e©ségeket e©-két osztállyal magasabbra értékeltek, mint e©ébként felszereltségük azt indokolná. Beszéde végén a tanácsok feladatáról és szerepéről beszélt a pénzü©iminiszter, majd a következőket mondotta: A múlt évi költsé©etés tanulságait ú© hasznosíthatjuk, ha ez év hátralévő részében a gazdasági minisztériumok, a tanácsok és a szövetkezetek és a vállalatok összpontosítják erejüket a terv minden oldalú teljesítésére, második ötéves tervünk jobb megalapozására — mondotta na© tapssal fogadott beszéde befejezéséül Nyers Rezső pénzü©imlniszter. A pénzügyminiszter beszámolója után több hozzászólás hangzott el. A felszólalásokra Nyers Rezső pénzü©iminiszter válaszolt. Megállapította, ho© a hozzászólók e©etértettek az elmúlt évi költsé©etés végrehajtásáról szóló jelen-" tésben foglaltakkal. Az ország©űlés ezután egyhangúlag elfo'gadta az 1959. évi állami költsé©etés végrehajtásáról szóló jelentés jóváha©ására vonatkozó törvényjavaslatot. Interpellációk — válaszok Javuló gazdálkodás a vállalatoknál A pénzü©miniszter ezután rámutatott arra, ho© a népgazdaság kedvező eredményei nem fedhetik el a még szép számmal meglévő fogyatékosságokat. A múlt évi zárszámadás például arról is tanúskodik, ho© e©ik legidőszerűbb problémánk a beruházások meggyorsítása. Tavaly például 162 na©obb beruházást kellett volna üzembehelyezni, s valójában csak 84 beruházást fejeztünk be teljesen, huszonhatot pedig részlegesen. Sok lehetőség van a meglévő gépek, berendezések jobb kihasználására, s a jobb üzemszervezésben rejlő tartalékok feltárására is. Fejlődést mutat az élelmiszeripar és a közlekedés. Javult állami gazdaságaink jövedelmezősége. Különösen kiemelkedő eredményt ért el a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság, amely 8,7 millió forint tiszta nyereséget mutathat fel, viszont egészen ©engék az eredmények az Alsórajki Állami Gazdaságban, ahol a vezetés nem állott feladata magaslatán és különösen az állattartásban alkalmaztak helytelen és szakszerűtlen módszereket. Igyekeznünk kell. ho© valamennyi állami gazdaság hamarosan elérje a legjobbak színvonalát, amely jelenleg az összes gazdaságok e©harmada. A belkereskedelmi vállalatok tavaly teljesítették az előirányzott befizetéseket, a vállalatok többsége javuló gazdálkodást folytat. Bár időnként e©-es cikkek még mindig hiányoznak az üzletekből, a.z áruellátás színvonala általánosságban megfelelőnek mondható, s a kereskedelem kulturáltsága is fejlődött. Eok jogos panasz hangzik el még mindig e©es zöldség- és gyümölcsfélék magas ára miatt, vagy pedig azért, ho© időnként nincs elegendő belőlük a piacon. Éppen ezért javítani kell mind a termelés, mind a kereskedelem frontján, illetve a termelés és az értékesítés összhangján. Találkozunk olyan jelenségekkel is, hogy e©es me©ei, szövetkezeti szervek inkább felfelé szeretnék tornászni az árakat, mint lpfelé. Ezen változtatni kell. A jövőt illetően mindenesetre bíztató, ho© a mezőgazdaság szocialista szektorában immár -polgárjogot nyert* és szeles körben terjed a zöldségtermelés. A jövedelmezőség növelésére irányuló törekvésekkel niind az állami vállalatoknál, mind a szövetkezeteknél e©etérthetünk és támogatjuk is azokat, de ü©elni kell arra. ho© a jövedelmezőség növelésének általában helyes elvét nem lehet minden területen mereven alkalmazni. Helyenként u©anis az élet mást kíván. A kulturális területen működő vállalatoknál például semmiképpen nem lehet olyan döntő szerepe a nyereségnek, mint a termelő üzemeknél. Indokolt például, ho© a moziüzemi vállalatok a jövőben több ifjúsági előadást tartsanak, amelyek pedig nem növelik a nyereséget. Népgazdaságunknak nincs szüksége olyan nyereségre sem, amelyet a fo©asztók rovására szereznek e©es vállalatok. Legutóbb például Ezután következtek az interpellációk. Az első interpellációban Bartha Jáno6 Hajdú-Bihar me©ei képviselő két kérdést intézett a földművelésü©i miniszterhez. E©ik kérdése az volt, ho©an kíván gondoskodni a minisztérium elegendő, jól felkészült öntözési szakember képzéséről, különös tekintettel arra, hogy az öntözéses terület a második ötéves terv időszakában nagymértékben növekszik. Második kérdésében arra kért ma©arázatot, miért nem oldódott meg a mai napig sem a hajdúszoboszlói e©etemi tangazdaság átcsatolása a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiához. Az interpellációra Losonczi Pál földmúvelésü©i miniszter válaszolt. Az öntözési szakemberek képzésével kapcsolatban megje©ezte, hogy a kérdés megoldása nem azon múlik, mintha nem lenne erre a célra megfelelő oktatási intézmény, hanem inkább azon, ho© ezekben az intézményekben elég alacsony a tanulók létszáma. Azt javasolta tehát, hogy amelyik mc©ének szüksége van az említett szakemberekre, lehetőleg a hozzá legközelebb eső. meglevő iskolán képeztesse őket. Mindemellett lehetséges — mondotta —, ho© Hajdúszoboszlón fejlesztjük majd az öntözési szakemberek képzését, azonban ide is az érdekelt me©éknek kell majd küldeniük megfelelő számú hallgatót A hajdúszoboszlói e©etemi tangazdaságnak a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiához csatolása ü©ében a miniszter közölte az interpelláló képviselővel, ho© ennek me©alósítására nem kerülhet sor. Illetékesek elképzelése szerint u©anis a későbbiekben minden ilyen gazdaság állami gazdaság lesz és egységes irányítás alatt bizonyos meghatározott irányú működést fejt majd ki. Ennek megfelelően az öszszes tangazdaságokat is egységes irányítás alá vonják majd, ho© ezzel is elősegítsék a mezőgazdasági szakemberképzést. Az interpelláló képviselő a miniszternek a hajdúszoboszlói e©etemi tangazdaság átcsatolása ü©ében adott válaszát tudomásul vette, az öntözési szakemberképzésre vonatkozó választ azonban nem fogadta el, s bizottság kiküldését javasolta a kérdés megvizsgálására. Az ország©űlés ü©rendje értelmében az elnöklő Rónai Sándor ekkor szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az ország©ülés — három szavazat ellenében — az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul vette. „ A következő interpelláló Kiss János Hajdú-Bihar me©ei képviselő, arra a kérdésre kért válását a füldmúvelésü©i minisztertől: mit tesz a minisztérium a homoki területek erő- és munkagépellátásának javítására, s mikorra várható a homoki területek gépellátásának megoldása? Az interpelláló képviselő indítványozta, ho© a Földmúvelésü©! Minisztérium gyorsítsa meg az UE—28-as traktorok ©ártását. s ezekhez a gépekhez készítsenek különböző, homokra alkalmas munkagépeket is. Lo6onczi Pál földmúvelésC©1 miniszter válaszában hangoztatta, ho© a szakemberek ismerik a homoki területek gépesítésének problémáit. Hajdú-Bihar me©ébe« azonban c területek legna©obb része csak a közelmúltban került szövetkezeti tulajdonba, í© természetes. ho© s génesftés a következő hónapok, évek fél adata. Az UE—28-as traktorokkal a szakemberek 1958-ban kísérleteztek és a kísérletek alapján tavaly már százharminc flvcn traktor elkészült. az idén pedig további ötszázat ad iparunk a mezőgazdaságnak. Ebből a félezerből e©ébként már négvszázötvenöt dolgozik. Ami a munkagépeket filét!. minden remény megvan arra, ho© az ötéves terv időszakában ezen 8 téren is jelentős javulási érjünk el. A földmúvelésü©i miniszter válaszát Kiss János képviselő és az ©rszág©úlés elfogadta. A következő Interpelláló, Péti János Tolna me©el kéoviselő ugyancsak a földművelésü©i miniszterhez intézett kérdést: mit tesznek az illetékesek a vadkárok csökkentésére, a mezőgazdasági területek terményeinek megvédésére. A miniszter rámutatott; ho© vadállományunk igen jelentős hasznot hajt népgazdaságunknak: a múlt évben öt,vene©millió forint volt a bevétel lőtt vadak és élő vadak értékesítéséből. A vadállománv okozta kár tizene©miHió forintra tehető — ebből hatmilliót a vadásztársaságok kifizettek és ötmillió körül még vita folvik az érdekeltek között. A minisztérium me©izsgálja. hogyan szoríthatók lejjebb a károk részint a túlságosan elszaporodott vadállomány csökkentésével. részint más eszközökkel. A vadásztársaságokba e©ébként a jövőben az eddiginél jóval na©obb számú termelőszövetkezeti parasztot vonnak be, s í© a vadásztái-saságok saját tagjai is jobban érdekeltek lesznek a vadkárok elhárításában. A képviselő és az országgyűlés az interpellációra adott választ elfogadta. Az ország©úlés ezzel befelezte munkáiát. Az ülésszak Rónai Sándor elnök zárszavával ért vesetj