Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

Keié, 1M6. aagoaztas 2. 4 • R Aiütő sikert aratott ax idei ipari vásár Több mint százezer látogató — Elismerő nyilatkozatok Vasárnap este 10 órakor, Sokkal többet nyújt, mint múlt évj ipari vásáré volt. kilencnapi nyitvatartás után amennyit' az ember egy al- Amellett tehát, hogy a bezárta kapuit a XVIII. Sze gedi Ipari Vásár és Kiállí­tás. Még a késő esti órák­ben is olyan nagy érdeklő­dés nyilvánult meg a vásár iránt, hogy meg kellett hosszabbítani a nyitvatartás idejét. földi várostól elvár, örülök, hogy mint kiállító részt ve­hettem ezen az ipari de­monstráción*. A Hódmezővásárhelyi Ma­jolikagyár főkönyvelője. Ho­vanyec Ferenc elmondotta, kiállítás a látogatók előtt jól reprezentálta a Dél-Al­fóld és ezen belül Szeged iparának gazdag választékát, jól kielégítették a vásárlók igényét is. Az utolsó napon közel 30 ezer ember tekintette meg a kiállítást, s c/zel több , „ , •• mint százezer látogatója volt vétellel zartak a vasart Dél-Alföld ipari seregszem- Hangsúlyozta, hogy a gyár léjének. megtalálta számítását a sze­gedi ipari kiállításon. Csak A százezredik látogató, néhány vázát és dísztárgyat Nádudvari János honvéd- visznek vissza, mert ami százados, este 8 óra e.őtt néhány perccel lépett be rgyütt a Szegedi Kiskeres­a vásár főbejáratán. kedelmi Vállalat. Külön pi­ackutatást is végeztek, sazt Elmondotta, hogy a délutáni . „ . _ vonattal érkezett. áUomáshe- tapasztaltak hogy a legtöbb lyéról, Kiskunfélegyházáról, majolikakeszítményt a vide­• nagyon sajnálta volna, ha kiek, főként az ünnepi he­nem láthatja ezt a szép ipari t(,kre érkezett dunántúliak hogy ugy gondolták, a ki- sok meglepetéssel szolgált a lene nap alatt 25 ezer fo- kfoíJítas és csodálatot éb­rint értékű árut adnak majd resztett szakomberek és lai­el Szegeden. A várakozást kusok között egyaránt, ismét felülmúlva 45 ezer forint be rábban a hetvenezredik lá­togatót — megjutalmazta. Még nem készült el a vá­sár hivatalos mérlege, de már most, néhány órával a kapuzárás után elmondhatni, hogy az idei vásár átütő sikert aratott. A párt- éa állami vezetők a pécsd autóbusz különjára­tok megérkeztek az első na­pon, nagyobb forgalmat bonyo­lítottak le, mint a buda­pesti tavaszt ipari vásár legforgalmasabb napján. A kereskedelmi vállalatok áruforgalmát még nem ösz­közúl igen sokan megtekin- szesítette a vásárrendező bi­tették a kiállítást, valameny­nyien elismerően nyilatkoz­tak. A kiállítás és a pavilo­nok vendégkönyvébe sok di­csérő bejegyzés került. Nagy Józsefné könnyűipari mi­niszter a többi között ezt irta be a nagy, pirosfedelű, aranybetűs emlékkönyvbe: zoltság. de az előzetes tájé­koztató szerint valamennyi egység túltel­jesítette előirányzott ter­vét. Az élelmiszercikkeken túl a legkelendőbb volt a papír­»Elismerést és dicséretet szalv£ta Mintegy 45 ezer fo­érdemelnek a tervezők, kt- rnt érfekű szalvétát vásá­vitelezök és nem utolsó- pojtak a nyolc hazai és öt sorban a UiáUításI darabok kíjUöldi 8ZflJvétafajtából. készítőt-. Nagy kereslete volt a ha­A kiállító vállalatok ve- lászlének is a vásár terüle­zetőinek, szakembereinek vé- tén. Elfogyott 3200 halászlé leményét fejeri ki Tószegi és 1500 rántott hal. A Sze­Andomak, a Villamossági gedi Vendéglátóipari Válla­Televízió- és Radiókésziilé- lat vásári halászcsárdájában kek Gyára képviselőjének a 116 ezer forint értékű étel­vendégkönyvbe írott szaval: italféleség fogyott el kilenc »A szegedi kiállítás min- nap alatt. Fz közel 40 ezer den elismerést megérdemel, forinttal több, mint az el­öregbítve Szeged és Dél-Al­föld iparának jó hírnevét. Az időjárás kedvez a szőlőknek Kötik az értékesítési szerződéseket Idén megyénkben a szőlők tájékoztatás alapján közöl­áttelelése helyenként kedve- jük, hogy a terméskilátások zőtlen volt, s a hűvös, tava- javulásával fellendült a szö­szi időjárás is késleltette a lő, must és bor értékesítési fejlődést. Ilyen előzmények szerződéskötés is. Idén is után a szőlőtermelő szövetke- fontos érdeke mind a ter­zetek és egyéni gazdók kez- melöszövetkezeteknek, mind detben gyengének ítélték az egyéni gazdáknak, hogy meg a várható termést. A biztosítsák a 10 százalékos melegre fordult, száraz idö- felárat. Kis számítás után járás, majd a bö esőzések mindjárt kiderül, hogy a nyomán azután sokat javul- szerződéskötés elmulasztása tak a szőlők. A lombozat és jelentős anyagi veszteséggel a meglévő fürtök fejlettek, a jár. Jelenleg is kötik az ér­védekező permetezések pe- tékesítési szerződéseket. En­dig megakadályozzák a pe- nek határideje azonban ronoszpóra fejlődését. A napról napra rövidül, köze­Csongrádvidéki Állami Pin- leg a szüret ideje is. Ezért cegazdaság most folyó móso- fontos tehÁt h ag ér<Je. dik termésbecslése szerint . „ , ...... megyénkben jó közepes sző- keliek most kö"ek me* er" lőtermés várható. tékesítési szerződésüket a A pincegazdaságtól kapott pincészetekkel, telepekkel. Kivilágított szökőkút — társadalmi munkával Sokaknak okoz vány minden szí- Vállalatnak, a Víz­gyönyörűséget a nében szikráznak és Csatornamű­Móra Ferenc Mű- egyszerre. veknek és a Sze­zeum előtti park- A kivilágított gedi Kertészeti ban a szökőkút szökőkút a város Vállalatnak is, alkonyat után. A vezetésének ked- amelyek a kibő­magssbatörő, zá- vea meglepetése vített, világító porozó vízsugara- a Szegedre érke- szökőkút fel&zere­kat ugyanis négy ző vendégek és a lésével járó mun­50 wattos reflek- város minden la- kák jórészét tár­tor világítja meg kója számára. S gadalmi munka­a vízmedence része van ebben ... , ., négy sarkából, sa a kedves megle- kent véfaték el" fénysugárban petésben a Dél- Köszönet Illeti megvillanó víz- Magyarországi ezért a három cseppek a srivár- Áramszolgáltató vállalatot. Kétheti szünet után megkezdte munkáját a Szegedi Cipőgyár Augusztus 20 előtt ünnepi műszakot tartanak Július 18-tól 30-ig álltak amely a Szombathelyi Cipő- szen a termelésnek mintegy a gépek a Szegedi Cipőgyár- gyárból származik. Ez a íu- ötven százaléka ismét ex­ban, nyári szünetet tartott tószalag tervszerűbbé, üte- portra készül. A Szovjet­az üzem. Már legalább h. t mesebbé teszi majd a ter- unióba és a Lengyel Nép­éve szokás, hogy ilyenkor melést, és ezáltal az üzem- köztársaság részére főképp szabadságra mennek a gyár rész munkájának minősége törpe tűsarkú, körömcipőket, dolgozói, s a karbantartó is javulni fog. A tűzödében valamint Japánsarkas, lati­részleg áll munkába helyet- új csúszópályát szereltek fel. celbetétes szandálokat szál­tük. Idén sem volt máskép- Ebben a műhelyben augusz- lítanak. A cipőgyár telepe pen. Minden műhelyt ki- tus elseje óta teljesen önál- ebben az évnegyedben tel­meszeltek, minden gépet ki- lóan termel a két műszak, jes mértékben rátért a kö­javítottak, sőt egynéhány új nem hagynak egymásra fél- römcipők gyártására. Az itt berendezést is felszereltek, kész árut és ílymódon job- készített cipők kizáróan bel­új módszert is bevezettek ez ban ellenőrizhető a műsza- földi forgalomba kerülnek, alatt az idő alatt. kok minőségi munkája. A nyári pihenő utáni elsó Tegnap óta működik az Máskép, mint a leállással, napon máris szóbajött a alja-összeszerelő műhelyben el sem lehetne a szűk üzem- műhelyekben az éves mun­egy automatikus futószalag, ben képzelni a nyári nagy- kaverseny újabb közelgő takarítást. Most azonban ra- szakasza, az alkotmány ün­gyognak a termek, nemcsak nepe. A cipőgyári dolgozók az irodák, folyosók, hanem augusztus 20 tiszteletére minden munkahely festék- igyekeznek minél jobb tel­szaggal várta a szabadságról jesitményt nyújtani. Az al­visszaérkező dolgozókat. , kotmánynap előtt szerve­Ujabb nagy feladatok áll- zett egyhetes műszak pedig nak a cipögyáriak előtt a éppen ezt az igyekezetet iga ­harmadik negyedévben, hí- tolja majd. Nagysikerű játékkiállítást rendezett a kisteleki fűldművesszövetkezet Mintha meseország tün­dérkastélyába lépne az em­ber, olyan a kisteleki föld­művesszövetkezet boltja. Az hangszerek sorakoznak, átvarázsolt üzlet még a fel- polcokon körben ízléses nőttek szívét is megdobog- • tatja. (Valljuk be: sokszor játszunk gyermekeink játé­kaival, néha alig tudják ki­venni a kezünkből.) tele különböző méretű, 6rinű labdával. A fali üvegszekrényben al­rend esésben megannyi já­ték, porcelánfigura, mű­anya gtárgy. Egy fiatalasszony lép be. Kezébe kapaszkodva jön öt­Mennyi játék! Nem is éves forma kisleánya. Félén­tudja az ember, hová néz- ken köszön, zen először. Jobbfelől erdő- Kis lapátot kérnek. Gáti részlet. Az egyik fa odújá- Ferenc boltvezető kedvesen ból mézet "szedegetnek* a mackók. Van Itt kicsi mac­el társalog a kisleánnyal. Megmutatja neki a játéko­ké, nagy mackó, fehér, meg kat. Addig beszélget, míg az sárga mackó. Az egyiken édesanya a homokozó kész­fürdőnadrág, úszósapka, a másik kis biciklin ül, a har­mardik labdát szorongat. letet kéri a kis lapát helyett A kisleány mosolyogva szo­rítja magához új kincsét A szépen dekorált dobo- Most már felszabadultabban gón még sok játék kínálja köszön a boltos bácsinak, magát. Nagy körben fut a A kiállításra meghívták az játékvasút sínje. A sínkör óvodák összes kicsinyét és közepén három, gyereknyi névre szóló meghívókkal ér­nagyságú baba ja egymást. A országúton kis autók karol- tesítettek minden tanyai festett édesanyát a játékkiállításról. sora; Dicséret illeti a kisteleki széles, modern sportkocsi, föld iiűvesszövetkezetet a '»'• mentőautó, lendkerekes taxi, állítás megrendezéséért. Aa létrás kisautó. A bejárattól ötletes dekorálás viszont balra homokozó. Kis vödrök, Tóth Sándor kirakatrendező lapátok, gyermekkézhez mé- munkáját dicséri. Sikerükön retezett kerti szerszámok, felbuzdulva még több helyen „„ terveznek hasonló bemutatót -tortasutok- csalogatlak ma- megvénk foldmővesszovetke­gukhoz a kis latogatókat. A zetej. homokozó mellett kis kocsi, Kiss István ASSZONYSORS tltlIlllllllltUHIIItlIIIIIIKIIIIIIUIIIIIlUCI ItlIIIIIIIIVHIIIIIItlIIIIIBIilllttStl lllilHIlflCBHUMiltmBBlMt fJ.) — Egyenruha volt rajtam. Elég jóképű voltam is fia­tal. Százados, ráadásul repülőtiszt. Akkor azt találtad ki, hogy a drámád, amit Írsz, a repülőkről szól, a pilóták éle­téről és szeretnél közelebbről megismerni minket. — Még mindig azt kifogásolod, hogy megszólítottalak..„ Egy nő egy férfit megszólít az utcán, este tízkor, elbeszél­getnek, megértik egymást, házasság lesz a vége, de rossz házasság, mert a férj később rájön, hogy nem illett volna annakidején a nőnek kezdeni az ismerkedést... Olyan ki­csinyes és szűklátókörű vagy, mint voltál. — Ne vitatkozzunk befejezett dolgokról. Ezen már nem lehet segíteni. — Igazad van. inkább — persze, csak ha érdekel, — elmondom, mi történt velem azóta, amióta elváltunk. Hát... otthagytam a főiskolát. Folyton az volt a baj, hogy •elkések* az órákról. Persze, csak a reggeli órákról kés­tem el, mert istenem, elalszom. Adták még egy ideig az ösztöndijat, én a diákszállóban laktam, ígértek munkát itt ts, ott is, végűi elvállaltam statiszta-szerepeket. De. rájöt­tem arra, hogy az ember nem adhatja föl az önérzetét, csak azért, mert nem tudta elvégezni a főiskolát. Arra gondoltam, ha már nem lehetek élvonalbeli színésznő, ne legyek szürke statiszta. Pestet meguntam. Hallottam, hogy te is leszereltél, hogy Szegedre költöztél, elhatároztam, hogy itt nézek munka után. Már állásom is van egy cuk­rászdában. holnap állok munkába. Értsd meg. valahol ki­válót kell, hogy produkáljon az ember. Nem bírtam volna stetiseta lenni. Inkább leszek kiszolgáló egy boltban, de olyan, amilyen nincs még egy. —« Teriéit. Háromszáz forint. — ötszázat kértem. És szigorúan kölcsön, lakásra kell. Itt szálltam meg a Hungáriában. Nem szeretem a piti helyeket. Az ajtóból visszafordult. Könnyeién elmosolyodott. — Meglátogathatsz estére. Százhetet a szobaszámom. Na szevasz. 9. Hazafelé indultam, úgy terveztem, haza megyek. Mégis Erzsikénél kötöttem ki. Valahogy Móravárosra té­vedtem, s megálltam az ismerős ház előtt. Meg nem jár­tam soha náluk, de a házat jol ismerem. Mini az elve­in ró. napról napra Ott kötök ki, s mind'n este előve­szem ujkeletú filozófiámat. Mar mini. Erzsike engem lilét, hiszen — Mf Thék Karcsi a legjobb barátom, és öt­venhatban az életem mentette meg — ő nem akarja el­venni, s legalább nem ártok a eélommal senkinek. Évek óta elváltán élek, s most olyan ez a nő az életemben, mint aki elsőnek jött, az egyetlennek — és nem akarok nagy szavakat használni, de emberebb ember lennék vele. Tudtam, hogy a férje jónéhány hónapja nem él vele, hogy többnyire vidéken van, és egy fillért sem ad haza. Hogy tulajdonképpen elváltak, ha papíron nem is. Amint hirlik, a férj időnként azért hazaruccan botrányt csinálni és féltékenykedni az asszonyra. Kis szoba-konyhában laknak a dédmamával. A konyhában kopott asztal egy csomó székkel, a szobában ágy ágy mellett. Erzsike azt se tudta, hova legyen zavarában. Visel­tes otthoni felsőruha volt rajta, frissen mosott sötétkék, fehérpettyes nyári ruha. Nem tudta mit kezdjen velem. Láttam az üvegajtón túl, a szobácskában az ágy vetet­len, »férjének* nagyanyja még javában fekszik az ágy­ban három macskájával, a középső kislány, aki annyira hasonlít az anyjához, épp öltözködik. — A nagyobbikat tejért küldtem —, magyarázta Er­zsike —, igazán nem is tudom, mivel kínáljam meg Bernáth elvtárs ... — Nem azért jöttem, Erzsike. — Ez a bácsi szerez nekünk állást, anya? — súgta anyjának Évi, a középső kislány, s ahogy hozzábújt, az anyja hóna alól visszamosolygott rám. Az ajtó résén át az öregasszony is kidugta fejét. Va­lami rossz, régi ruhában aludt, szétálló fehér haja alól leplezetlen kíváncsisággal fürkészett rám: — Bocsánat! Az úr az, aki megigérte, hogy a me­nyemet lakáshoz juttatja? — Ugyan, nagyanyus —, pirosodott el Erzsike — er­ről szó sem volt. — De bocsánat uram, vagy elvtárs, Igazán nem tu­dom, minek tiszteljem, esak tessék nekem megmondani: talán esak megkérdezhetem önt a saját lakásomban, hogy a menyemék lakásával mi van, vagy mi lesz? — Ugyan, honnan veszi ezt nagyanyus? — Honnan veszem? Hát a kisújjamból szoptam — ütközik meg a »nagyanyus*. Beleszipog a levegőbe, « sértődötten veti föl fejét: — Különben, pardon, pardon. Én itt sem vagyok. En itt se vagyok, kérem — s magára­csapta az ajtót. Erzsike a "kicsi* párnáján igazított. Az ablak elótt fekszik a kicsi. Rámosolygok, visszamosolyog. — Afojí nem tt legjobban van — mondja Erzsike — megint csapolni kell, azért habzik ugy a siója. Leülünk t púpot iivanyrt. Ülünk egymás mellett es hallgatunk. Egy könyvet húzok elő a táskámból. Most vettem az üzletben. »Idegenforgalmi Útikalauz*. A com• is hozzáér a karjához. Nem mozdul, s nem is beszél. »Most bunlc összebizserél, s ahogy a könyvben lapozok, a karom kellene megfogni — önt el a meleg — a mellét, a drága fiatal testét átölelni.« De érzem a közönyt a combja me* revségében, és tudom, nem tehetem, mert tisztei Nem akar *olyan*-nak nézni, mint a többi férfit. Pedig én se va­gyok különb. Hirtelen elsötétül az ablaka, egy kisfiú ágaskodik fel, majd leguggol. Csak egy levelet dobott be, s máris iszkolt. Erzsike kiteregeti a cetlit. Hangosan betűzi: "Tisztelt asszonyom. Tudomására hozom, hogy az a férfi, akivel járkál és udvaroltat magának, az a férfi az én férjem. Vegye tudomásul, hogy semmi köze nem lehet hozzá. Nem egy cigányszajhának ápoltam ki a betegség­ből, és csináltam embert belőle, és azt is vegye tudomá­sul, hogy gyereke is van a férjemnek. Jobb lenne, ha meg­nézné .. .* Itt abbahagyta Erzsike az olvasást, s én kivettem a kezéből a levelet. Igy folytatódott: "Jobb lenne, ha megnézné a mocskos ágyneműjét. Jobban tenné, ha szellőztetne is néha, mert az egész Mó­raváros azt beszéli, hogy az embernek fölkeveredik a gyomra, olyan büdösség van maguknál. Maga vérbajos cemende. Majd tisztiorvost küldetek ki magához, hogy vizsgálja meg, mitől olyan agyalágyult az a nyomorék gyereke. Ha pedig továbbra is az uram jár az eszeben, úgy kiverem a se.. it magának, hogy nem kell többet férfi az életben magának, azt állitom. Te cafat! Mosd meg a fejed, mert tetvek másznak benne!* Erzsike rámnézett és tenger volt a szeme. Tele volt bánattal és félelemmel. De nem sírt. Es nem is védekezett. Nem meruita, hogy nem szaladgálnak tetvek a fejében, és azt se, hogy nem koszos az ágyneműje, és nincs büdösség nála és azt se hangoztatta, hogy nem vérbajos. — Én erős vagyok — kezdte később — nézzen etek rám. Én soha nem voltam orvosnál és én soha nem hagy­tam meggyalázni magam az életben. Nagy szemében dulakodtak az indulatok, sírás fojto­gatta, de nem hagyta magát. — Az anyám engem odaadott — mert lény fejjel jöt­tem neki. Szegény, most már sokat sajnálom, mindig az eszembe jut ilyenkor, mikor úgy tűnik, olyan az én sor­som is, mint az övé. De én nem hagyom magam. Ilyen­kor mindig azt mondom, hogy nem hagyom magam. Ne­kem is úgy jött az első gyerek, hogy nem voltam meg­esküdve, de az apja a nevére vette és én azt mondom ni agának, én sose csaltam meg azt az embert, pedig jó­idéig nem is volt a hites uram... De mért mindig a be­teg gyerekemet bántják?! Az semmiről se tehet. líoiyt. köv.f

Next

/
Thumbnails
Contents