Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-04 / 183. szám

5 Csütörtök, 1980. augusztus l „Tizenhat mássás99 igasság A SZÖVETKEZET MELLETT Tanulságos beszélgetés a cséplőgépnél A cséplés finisénél taxta- év múlva érik utói magukat lenkedő egyéni gazdálkodást nak Dócon a sándorfalvi a jelenlegi színvonalra. mindenképpen meg kellett Rozsa Ferenc Tsz tagjai. Egy Ahány fej, annyiféle meg- már szüntetni Dóc és Sán­nagy pépem zug a gep, ftélés szarmazik Egy Juli. dorfaiva körzetében is, hogy jobbról friss szalmakazlak, Rak S2Ó1Itott leány például véglegesen megoldódjék az balról ket-harom zab- es így beszél: olcsó, nagytömegű termelés ^S^tenber a Kénesek ~ Engem az érdekel, hogy Pr°bífmá3a\ Ha a jelenl®gi Nenany ember a gepeaeK • záráskor Szerin- felfejlesztést nem az év ele­SZL^Egy^SSfS ^ rTem ketlettvolnahá- *n hanem má korábban SS^SL^mÜ borpwegyénieket, mert utotte vofoa .Jg. elhúzódva üldögélnek a fa- c®3* nyugok rajtunk, árnyékban, a férfiak szívják Az agronómus újabb szá­a lazára sodort cigarettát. S naokat ismertet, miközben a februári belépőkre mor- láthatóan belemelegszik az golódnak. agitációba. Kiderül, hogy a - Hogy milyen pihent már tsz-hez tartozó, de még . eszmecsere kö,_ észben fogant meg azoknak tagosítatlan parcellákon át- pibene8 a beléptesse! lagosan 2,2 mázsa búza ter- ben' A vltatkozók elindul­A cséplődob pedig kontráz mett holdanként, a régi sző­25í •sms'üs sSTJ^SSASült ssaocrasse' s tTiindig teríti szét tisztessé- zenhat mázsás*, igazság van gesen a kévéket. A nagyobb tehát a szövetkezeti terme­falatokat csak nyögve képes lés oldalán, befalni a dob... A csapat megmondhatója Előbb kellett volna is ott kucorog a közelben, akkor — igaza van a cséplő­csapat kapitányának — -a feje se fájna* már ebben a közösségben senkinek. Repül az idő, különösen nak dolgozni, s megint azok jönnek pihenőre, akik tu­a beszélgetést. Eleinte még ki­ki a saját indulatos nézetét véli legfontosabbnak, vagyis nemigen figyel a másik be­szédjére, de az érvek és a jövő napos oldalának felvá­, . uEgyre fogyatkozik az el- zolása lassacskán őket is M»r icSSte? 1 ™ ,enkezö* nehezt*lő, morgoló- meggyőzi: nincs ok semmi­ig, barnásfeketére égett^z ^ ^beszólás. Kezdi belát- féle aggodalomra. A paraszti ujja a végtelenségig elszívott csikktől, mégsem ejti maga elé, hogy megsemmisítse a talpával. Hanem esak hu­nyorog, mivel a szeme tilta­kozik a füst ellen. Látszólag ügyet sem vet a panaszko­dókra. Duplája termett — Kutya baja ae lenne most a Rózsa Ferencnek —•, mondja inkább önmagának «—, ha meghagyták volna a régi állapotában. Nem folytatja. Lejárt az idő, indul leváltani a társát, aki már fulladozik a portól. Az asszonyok is indulnak utána. Gondosan bebugyolál­ják kendővel a fejüket, mert a pelyvalyukban igen rossz világ vár rájuk. A szél úgy hordja, fújja, kavarja a tö­reket, hogy ott csak bekötött szájjal lehet dolgozni. Néhány perc, s máris Rt vannak az új pihenők. Hall­juk őket is! ök tán még hangosabbak. Egy jótartású menyecske alighogy átadja a gereblye nyelét és lebontja magáról a csomagolást, máris kezdi, elég vaskos tónusban: — Adják az ilyen árpát Bírnak, aki elvetette. Ne­kem ne dugják ki a szemem ilyen szeméttel, még előleg­ként sem. Molnár János etetó a homlokát törülgeti és gond­terhesen nézeget vissza a félig elcsépelt asztagra. ö meg eképpen méltatlanko­dik: — Hit erre igazán kár volt annyira felvágni gazd­uraméknak. Megette a fene az egyéni gazdaságot, most már én is látom. A régi szö­vetkezeti táblákon pontosan a duplája termett. S olyan tiszta a mag, akár az arany. Az ő érdekükben , .. Hamarosan valóságos kis­gyűlés kerekedik. Szemerédi István agronómus (nemrég érkezett), csak a fejével bó­logat egy ideig, majd hir­telen, mintha gondolt volna egyet, lassan tagolni kezdi a szavakat. — Ugyan, emberek! Ennek igy kellett lenni és kész. Éppen azért volt muszáj magunk közé fogadni az egyénieket, mert jövőre már csakugyan nem csépeltek volna egyebet, mint kon­kolyt. Hallgatás. A vörösre iz­zadt arcokon látszik, hogy ez elhangzott szavak újabb gondolatokat ébresztenek. Mert az élénk eszmecseré­ből hamarosan kitűnik, hogy a februárban belépett új tagok, akarva-akaratlanul hátráltatják egy kissé a Ró­zsa Ferenc Tsz jövedelmező­ségét. Néhány szám is erről tanúskodik. Ha megmaradt volna a régi 183-as szövetke­zeti létszám, akkor az idén a közösben már minden két tagra esett volna egy hízó­marha, és minden egyes tag­ra három hízottsertés. Mivel azonban az új belépők alig hoztak magukkal iószásot * helyzet olyannak ni a leghitetlenebb ember életnek csak a szövetkezet­is, hogy a szegényes, ügyet- ben van biztonsága. N. I. tyeáka a tuzo ttafiöti közösbe, a latszik, hogy csak három ím. éomvsyi karoly o« tavat*«8 Mit ad látogatóinak a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Szili Antal mezőgazdasági osztályvezető a kiállítás jelentőségéről A Dél-alföldi Mezőgazda- Vásár eddigi eredmé- nem lehetnek jövedelmezők sági Kiállítás és Vásár im- nyei még a legbátrabb re- nagyüzemben. Itt szemtől már hatodik napja tartja ményeket is felülmúlták, szemben láthatják: nyitva kapuit a hazai közön- A közönség részéről elhang- ezek az üzemágak igazán ség és a szabadtéri játékok zott vélemények messzeme- szép jövedelmet ugyan­megtekintésére hazánkba se- nően igazolják kormányunk csak a nagy, közös gazda­reglő külföldi vendégek határozatának helyességét, Ságokban adhatnak, előtt. Ez idő alatt sokezres miszerint csak minden má- Ugyanakkor ezek segítségé­tömeg fordult meg a Dél- sodik évben rendezünk or- vei meg lehet oldani egy alföldi Mezőgazdasági Ki- szagos mezőgazdasági kiállí- másik nagy problémát, az állításon és Vásáron. Az el- tást, a közbeeső években idős és csökkent muríkaké­hangzott vélemények alapján pedig a mostani szegedihez pességü tsz-tagok rendszeres, máris sok haszne* tapaszta- hasonló tájkiállításokat szer- könnyű munkában való fog­lat, vélemény gyúlt össze, vezünk. lalkoztatását. Lapunk munkatársa felke- — A szegedi mezógazdasá- A Dél-alföldi Mezőgazda­reste Szili Antal mezőgazda- gi kiállítás és vásár óriás sági Kiállítás és Vásár — sági mérnököt, a megyei jo- erkölcsi és gazdasági jelentő- tért ki egy következő témá­gú városi tanács mezőgaz- ségét még pontosan fel sem ra Szili elvtárs — a kerté­dasági osztálya vezetőjét, mérhetjük — mondotta Szili szeti és általában a belter­hogy úgy is mint mezőgaz- elvtárs. — Egyet azonban jes gazdálkodásra való át­dasági mérnök, szakember és máris megállapíthatunk: térés kérdésében is megdön­mint rendező is mondjon es a tájkiállítás az első tött egy csomó hibás néze­alkalom, amikor az egész tet. A pavilonokban bemu­Dél-Alföld szocialista me- tátott kertészeti anyag éke­zőgazdaságáról hű képet sen bizonyítja: nyerhetünk. a jobb termelőszövetkeze­nyilatkozatáraik bevezetőjén Ez különös jelentőségű ter- tek a primőr é» hajtatott ben megállapította: melőszövetkezeteink számá- zöldségfélék nagyüzemben — A Dél-alföldi Mező- ra. Eddig még a legjobb kö- való termesztésének prob­gazdasági Kiállítás és zös gazdaságok is egymástól lámáját már megoldották elszigetelve dolgoztak, nem s járható utat mutatnak a ismerték egymás jó gyakor- többi gazdaságok számára, lati tapasztalatait, eredmé- Ugyanakkor a kiállítás ed­nyeit Ez a kiállítás ezeket digi tapasztalatai azt is meg­és a hasonló nehézségeket mutattak, hogy még fokozot­egy csapásra megoldotta. A tabb mértékben kell gépesl­pavilonok sorai között járva teni a nagyüzemi kertgazda­pontosan megfigyelhető: azok ságokat. a tsz-ek — mint például a Az állattenyésztésről szói­szegedi Felszabadulás, a ma- va Szili elvtárs megállapítot­kói Úttörő, a csongrádi Vö- ta: rös Csillag, a makói József — A bemutatott tenyészál­Attila és mások —, ahol jó a latok híven tükrözik a táj vezetés, a szakirányítás, valóságos állattenyésztési nemcsak egy vagy két cikk- helyzetét. Itt nem úgyrieve­féleséggel, hanem zett kiállítási kondíciójú ál­egész sor mezőgazdasági latok láthatók, háfiem azok, áruval jelenhettek meg a amelyek rendes tenyészkon­kiáflitáson. díclóban vannak. Az idő rö­S ez sok közös gazdaság ré- vidsége miatt gazdáik nem is szére közvetlen tanulságul törekedhettek kiállítási kon­szolgál. dícióra. — A kiállítás — folytatta Az állattenyésztés és a Szili elvtárs — a szövetkeze­ti gazdaságok sok-sok fo­gyatékosságóra is ráirányítja a figyelmet. Ilyen például a haltenyésztés elhanyagolása. A kiállítás halászati pavilon­jában sok termelőszövetke­zeti gazda, vezető szerez most tudomást arról, meny­véleménvt a kiállítás jelen­tőségéről és a vélemények alapján kialakult eredmé­nyeiről. Szili Antal elvtárs órakor talpon voltak, hogy a kora reggeli órákban meg­kezdjék a játékaik színpadán a próbát. Igor Valentyino­vies Szmimov balettmester vezetésével az együttes egy­folytában, délelőtt 10 óráig próbált. tűző napon valósággal áttüzesedett a játékok szin­tere, s rekkenő forróságot lehellt a hatalmas színpad, amely pontosan déli 12 óra­kor ismét benépesült. A Csinom Palkó tegnapi elő­adására való díszletf elállí­tást munkák ugyanis engedték, hogy a szovjet balettegyüttes a későbbi idő­ben próbázhasson. Igy nagy melegben kényszerül­tek gyakorolni, t a gyakor­lás délután 3 óráig tartott. A szovjet táncosok rendület­lenül dolgoztak a tűző pon is, fehér kendőkkel, t napvédő kalapokkal "véde­keztek* a nagy meleg el­len. Szmimov rendező elis­merően szólt a magyar sta­tisztéria helytállásáról. Kü­lönösen dicsérte a karhatal­mistákból válogatott statisz• tériát. Fegyelmezettségük, mozgásuk, biztos fellépésük a színpadon igen tetszik a rendezőnek. Ma délelőtt ugyancsak folytatja próbáit a szovjet balettegyüttes. növénytermesztés eredmé­nyeit látva a ma még egyénileg gazdálkodó pa­rasztok nagy tömegei is szinte rádöbbenésszerüen látják be: mennyivel ered­ményesebb lehet számuk­ra a közös nagyüzemi gazdálkodás. nyire nem használták ki ed- Közülük már sokan elmon­dig lehetőségeiket a halté- dották, hogy nagyszerű gon­nyésztésre. S már dolat volt ezt a kiállítást itt a kiállításon számos megrendezni. Országos kiál­jó ötlet, terv születik, mi- lításra erről a tájról közelről ként használják fel halté- sem Juthat el annyi pa­nyésztésre a tsz-ek mező- rasztember, mint ide. ahol a gazdasági művelésre al- földművelő tömegeknek nyí­kalmatlan területeiket. lik alkalma tudomást szerez­Hasonló a helyzet a rrvéhé- ni a legfejlettebb termelési szet, s általában a kisállat- módszerekről. — Végül Szili tenyésztés területén is. Ezen Antal hozzátette: e tapasz­a kiállításon ismerik fel csak talatok alapján máris azon igazán az illetékesek, hogy gondolkodunk, hogv a kő­awidTssrsjs; ^ kiamtáBt ­azt tartották: a méhészet, a meS nagyobb, impozánsabb baromfitenyésztés és effélék méretekben rendezzük meg. VADNYUGAT — SZICÍLIÁBAN Álarcos banditák vakmerő vonatrablása Vakmerő rablás történt lia partinicói fiókjai napi be­kedden este Szicíliában, egy vételüket küldték be a paler­dkif. "tói központnak. ,, mól központnak. Mint ké­személyvonaton. Négy álar- sőbb m^lapítottáki a vak. cos, pisztolyos bandita meg- mel.ő rabfeic még más, kö­támadta az Alcamóból Pa- rülbelül 200 000 líra összegű lermóba menő személyvonat készpénzt is magukhoz vet­postakocsijának kezelőjét, és tpk. 12 millió lírát rabolt el tőle. Meglehetóeen kényelmesen Tegnap este az Alcamóból dolgoztak. mert amíg a^ vo­Palermó felé tartó személy­vonat 19.58 órakor hagyta el Lo Zucco-Montelepre vasút­állomását, miután menet­rend- és szabályszerűen uta­sokat és árut vett fel. Egy pillanattal később, amikor a nat elérkezett a következő állomáshoz, nyugodtan fel­forgatták az egész kocsit. Amikor a szerelvény lassí­tani kezdett Cisini-Terrassi­ni állomáson, a banditák magára hagyva a szeren­vonat a kijárat! váltókon csétjen P^tóst, a zsákmány­haladt keresztül, az állomás­épülettel ellenkező oldalon ™iró}„ és. "1/omuk • WM Az állomáson a vasutasok nyal együtt leugrottak a vo­veszett. négy álarcos bandita ugrott fel a postakocsira, amelynek ajtaját a postás — az 50 esztendős Salvatore Ingras­sia palermói lakos — sza­bályellenesen, nem zárva. A négy férfi a megrémült postást megkötözte, száját betömte, majd hozzálátott a postazsákok átkutatásához. Nem hiába kutattak: hama­rosan megtalálták azt a két hatalmas borítékot, amely­ben a Banco di Sicilia és a Cas&a di Risparmio di Sici­lettek figyelmesek a posta­kocsiból kihallatszó fojtott nyögésekre, kiszabadították kényelmetlen helyzetéből a tartotta postást, aki az odahívott csendőröknek elmondta a vadnyugati történetekre em­lékeztető vonatrablás lefo­lyását. A vonatrablókat rendőr­kutyák segítségével hajszol­ják. A környék átfésülésénél. amely arányainál fogva va­lóságos hadműveletre errtlé­keztetett, 250 személyt vet­tek őrizetbe.

Next

/
Thumbnails
Contents