Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-31 / 205. szám

Szerda, 1966. a ti gusztus 31. Visszapillantás egy dolgos nyárra M/t csináltak a szünidőben a társadalmi ösztöndíjasok? Jó egy esztendővel ezelőtt találkoztak a városi tanács ösztöndíjasai az ünnepi aktuson, amikor átnyújtották nekik a pályázati eredményeket, a tanulmányaikat elősegítő társadalmi ösztöndijakat. Azóta ki-ki elment tanulni, s csak most nyáron találkoztak ismét a gyakorlati munkában. A városi tarács ugyanis maga mellett szereti látni fiait ée lányait a nyári szünidőben, s nem is annyira a rájuk bízott munka fontossága miatt, hanem hogy jobban megismerje őket. Ok ugyanis a nyári hónapokra is megkapják ösztöndíjukat, cserébe viszont rendes munkaköri beo^tast nyernek egy-egy osztályon, ki-ki a -szakmájába- vágó munkakörben. Ismerkedés a munkával Érdekes a keresztmetszet arról, hogy a városi tanács pártfogolt fiai és lányai közül egynéhányan milyen munkakörökben foglalatoskodnak -ottho*)-, ahol valóban szeretettél fogadták eket Kiss Ágnes orvostanhallgató az egészségügyi osztály belső munkájával ismerkedett meg, majd kikerült a kerületi tanácsok egészségügyi osztályaira is, és valamennyi helyen tevékenyen részt vett a soros szociális és egészségügyi feladatok megismerésében. A jövendő orvos gyógyító munkájának ugyanis az is része, hogy alaposan megismerje egy-egy terület szociális és egészségügyi körülményeit Kiss" Ágnes esetében v'szont ez annál is inkább fontos, mert szerződéskötése tanulmányai befejeztével ide szólítja Szegedre, s feladatával már előre megismerkedni : a társadalomnak és neki Is hasznos. Szeretetteljes figyelem Száraz Ferenc műszak j egyetemi hallgató az építési és közlekedési osztályon kapott beosztást, s munkáját a technikustól kezdve a mérnökökön át az osztályvezetőig mindenki figyelemmel kíséri. Csíkos Gábor a Színház és filmművészeti Főiskola hallgatója, csak alig egy-két éve szavalgatott Szegeden különböző ünnepi rendezvényeken, mint a Radnóti Miklós Gimnázium diákja, s ma már Az ember tragédiájában több színben kapott epizódszerepet. Artúr volt a londoni színben, a prágai 6zínben pedig a negyedik udvaronc. Az ő szerepe -csak- ennyi volt, mint tanácsi ösztöndíjasnak, míg egy-két év múlva, mint a Szegedi Nemzeti Színház legfiatalabb tagját mutathatjuk be. Volt tennivaló bőven Tácsi Anna tanítóképzős diák és Kiss Piroska főiskolai hallgató a városi tanács művelődésügyi osztályán kaptak beosztást, mint pedagógusjelöltek. Ezen az osztályon a szegedi ünnepi hetek alatt volt munka bőven, s ebből nekik is Jutott. Tácsi Anna éppen az új ösztöndíjasok sokféle kimutatásán dolgozott, és sürgette az üzemeket, akik egy kicsit elaludtak ösztöndíjasaik megnevezésével. S aki önmaga sorsa megítéléséből tudja, hogy milyen nagy segítség tanulmányában, előrehaladásában a társadalmi gondoskodás, az nem is végezhet rossz munkát, ha közreműködésével mások sorsát is a saját jobb sorsára igyekszik formálni. Kiváló gyakorlat Kiss Piroska viszont közeli betekintést nyert a Szegedi Szabadtéri Játékokat átfogó tanácsi tevékenységbe, -mert ott volt á -tűznél«, az elnökhelyettesi titkárságon, ahol 6zinte minden ember megfordult, akinek csak egy kicsi köze i6 volt a szabadtéri játékokhoz Bátran és szeretettel adtak ezeknek a fiúknak és lányoknak feladatokat, kicsit és többet, mikor hogy, ugyanakkor megismerték őket, mint embereket, akiknek korábban bizalmat szavaztak a társadalmi ösztöndijak odaítélésekor. A rátermettséget, az emberekkel és dolgokkal való helyes bánásmódot, lelkiismeretességet most gyakorolták, hogy majd ne sokára mesterei is legyenek. I.ődi Ferenc Halálos végű közlekedési balesel Vasárnap délután Kistelek és Balástya tekézői mérték össze erejüket Kisteleken. A találkozón részt vett Zónai János 36 éves balástyai lakos is. A verseny után barátaival sörözgetett, s éjfél felé elment a szórakozóhelyről azzal, hogy hazaindul. Egyik barátjával, Papdi Antal balástyai (Galgonya 213) lakossal motorkerékpárra ültek. A gépet Zónai vezette. Az 5-ös számú főközlekedési úton haladt a motor Balástya felé. A szesz mámorának hatáss alatt azonban nem vették észre egy, az országúton veszteglő személygépkocsit, noha az szabályosan ki volt világítva. A motorkerékpár mintegy 25—30 kilométeres sebességgel az álló személyautóba rohant. A motorkerékpár első kereke a gépkocsi alá szorult, Zónai fejjel az autó hátuljának vágódott. Pótutasa nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel került kórházba, Zónáin azonban már nem tudtak segíteni az orvosok sem. A kétesaládos édesapa sérüléseibe belehalt Ez a közlekedési baleset szintén tanulságos a gépjárművezetőknek. Véssék jól emlékezetükbe a Figyelmeztetést: ha gépjárművet vezetsz, szeszes italt ne igyál! Amnz és koi.kra INDIÁBAN Súlyos írvír pusztít az laélai Ortssza államban. A t*rti)észetl csapati következtében összesen ötmillió ember szenvedett kárt, negyvenhétén vízbe fulladtak. Növekszik az Indiában pusztító kolerajárvány halálos áldozatainak száma. A legújabb Jelentések már kétezer halálesetről számolnak be. A járvány legfőbb oka az Ivóvíz és az éleit ml szerek szennyeződése, valamint a kellő orvosi ellátás hiánya. Huszonöt éves a Sztahanov-mozgalom A Szovjetunió második ötéves tervé" nek idején, 1935. augusztus 3l-én a Donyec-medence egyik tárnájának vájára, Alekszej Sztahanov egy műszak alatt 102 tonna szenet fejtett ki az akkori héttonnás norma helyett. E naptól számítjuk a szocialista munkaverseny-mozgalom kezdetét. Azelőtt, a tőkés társadalomban is nap mint nap többet kellett termelnie egy munkásnak, de hogy a Sztahanov kezdeményezte mozgalom egészen más alapokon nyugodott, azt bebizonyította az azóta eltelt 25 esztendő, hiszen a szocialista munkaverseny a kizsákmányolás alól felszabadult munkás hétköznapjainak velejárója lett a szocializmust építő országokban. Uj ez a fogalom, annyira új még ma is, hogy a kapitalista rendszer neveltjei — sem külföldön, sem belföldön — nem értik meg lényegét. Nem tudják megérteni, hogy a Sztahanov nyomdokaiba lépő szovjet munkások milliói hogyan valtak képesek aránylag rövid idő alatt halomra dönteni az elavult normákat, megtanulni az új technikát és az elmaradott félfeudális országban megteremteni a világ leghatalmasabb, legerősebb' gazdaságát. Sztahanovtól és a szovjet munkásosztálytól tanulták meg a felszabadult népek is a munkahely, a gyár szeretetét. Mint minden új, a munkaverseny-mozgalom is nehezen vert gyökeret az emberekben. Magyarországon — miután a bányák, a gyárak, a termelőeszközök a Szovjetunió győztes felszabadító harcának eredményeként a nép tulajdonává lettek — már a kitaposott úton indulhatott el a munkások minden termelési mozgalma a diadal felé. De kezdetben az idegenkedés és később az ellenség tudatos romboló tevékenysége — különösen az 1956-os ellenforradalom idején — igyekezett megtépázni tekintélyét. Sikertelenül. Azóta már bebizonyosodott, hogy a munkások versenykedvére és lendületére szórt rágalmak alaptalanok. Éppen tavaly ősszel, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett széleskörű verseny adta* meg a legcsattanósabb választ azok számára, akik kételkedtek őszinteségében és nagyszerűségében, íiztahanov huszonöt év előtti munkahőstette nyitotta meg az új embertípus, a szocialista munkás kezdeményezőkészségének, új iránti vágyakozásának távlatait. A Szovjetunióban kibontakozó "•Kommunista brigád- mozgalom hatására így született meg hazánkban is, minden felső irányítás nélkül, csupán a dolgozók kezdeményezésére a> -Szocialista brigád- mozgalom, amely már nemcsak a termelési tervek túlszárnyalását tűri célul maga elé, hanem a tanulást és a szocialista emberhez méltó életet is. Az egyszerű donyeci vájár, Aleksaej Sztahanov neve minden ellenséges mesterkedés ellenére ls régi fényében ragyog és sohasem kerül le a munkásosztály és a szocialista munka történetének lapjairól. Jó helyen lesz-e a vidámpark ? # Költséges ablaktisztítót sj]i; Bosszúság — „utalványra" # Csakazértis aprópénz.,. Örömmel olvastam a Dél- landóan az utcán dolgozom te, hogy a kis fizetésű dolMagyarországból, hogy a vá- és így módomban áll váró- gozók a SZOT-akció révén rosi tanács városfejlesztési sunk fejlődésében gyönyör- részletre megkapják téli ttitervében gondolt gyerme- ködni. Az üzletek érdekel- zelőjüket A TÜZEP Vétkeinkre s Szegeden is léte- nek: a legjobbarv mivel ké- lalat pedig. veleményem sífnek vldámnarkot Azt is e0130' karbantartásuk, tisz- szerint, megnehezítette a sitenek vtaamparnot. AZI ts á k me^Tzése. munka. beszerzés útját, azzal, hogy csak helyeselni tudom, hogy körömmel kapcsolatos fel- az utalványokon pontos dá^ZZ'Jfnl"1*: adat- A napokban a Kárász tumot jelölt meg. meddig előbb fel akarja építem * utca végén megáIlfcam és kell beváltani. Heteken kéén is szívesen csatlakozom gyönyörködtem az Antikvá- resztül hosszú sorokban álla tarsadalmi építőkhöz. Csu- rium újonnan átalakított he- nak a TÜZÉP Vállalat megpán a vidámpark helyét ki- jytségében. Igen szép, az rendelő irodája előtt s legfogásolom. Azt tudom, hogy egész üzlet egy kirakat. Mi- többször nem kapható az a 30 év múlva megváltozik a kor jobban megnéztem, rá- szén, amire éppen szükség •jelerdagi -Cserepes-sor képe, jöttem, hogy dupla üveget lenne. Ilyenkor mindig küs abban is biztos' vagyok, építenek be. Ez később azt lön izgalmat jelent a TÜhogy jó út is vezet majd a eredményezi, hogy nem le- ZÉP-utalvány határidejének vidámparkhoz, de addig míg het belátni az üzletbe. Az lejárása. Kérdésem: mit csikialakul ez a városrész, vé- építők ugyan azt mondták, néljunk abban az esetben, leményem szerint az újsze- hogy a beépítésnél megtisz- ha nincs az a szénféleség, gedi ligetben kellene elhe- títják az üvegeket, így né- ami kellene, de a hatandó lyezni a gyermekek részére b6n?pig tiszta lesz, de már lejárt? ,. .. . a kis vidámparkot. k«őbb u'ra elszennnyező- Koreny, Lászloné . , dik. Velemenyem szennt a Kovács Józsefné kirakat ilyen rendszerű épf- A szegedi ünnepi játékok * tése káros, mert a későbbi ideje alatt Szegeden jártam. Foglalkozásom révén ál- tisztításnál lei kell szerelni Augusztus 20-án a geeLM tnenni, léit önmagától, hogy akarata ellenére majd átlép a gyalogkorláton. Várta, hogy a többiek jól átérjenek, azután szilaj szorongással utánuk vágtatott, nem nézett se jobbra, se balra, csak előre, az útirányra, mint a rohamra induló katona a tűzvonalban. Megkönnyebbült, amikor a másik oldalon a többiekhez verődött, úgy érezte, győzött Feszült szorongása js felengedett ilyenkor egészen jókedvűnek, könnyűnek érezte magát. Ez a veszedelem csak este fenyegette, munka végeztével, mikor legparányibb idegéig ivódott a szalagfűrész sírós-goromba moraja, harapós fogú csattogása. D e egy reggel úgy megmarkolta ez az ismeretlen helyről jött félelem, hogy nem mert a hidra fordulni. Alit, ténfergett a parton a kőkorlát mellett és nézte a zavaros, fodros folyót A gyár vastaghangú dudája fölriasztotta: — Itt maradtam — rebbent ki belőle. Megfoghatatlan, Ismeretlen érzés húzta vissza, valami nyomasztó kínlódás, amitől szabadulni akart — Orvoshoz megyek... oda .— döntött elkésett helyzetében, és határozott léptekkel indult a kórházba. Már a harmadik helyen kopogtatott — Menjen az idegosztályra tanácsolták neki. Bátortalan mozdulattal lenyomta a kilincset és belépett a szobába. A fal melleit fehér padokon ültek a várakozó emberek, idősebbek, fiatalabbak, férfiak, nők vegyesen. Egy kopaszodó, szemüveges orvos szólította be a padon ülőket... Lassan fogyatkoztak a várakozók. Már felmerült benne, hogy* kisomfordál suttyomban és elmegy haza, vagy át a hídon, aztán bejelenti, hogy dolga akadt, azért késett. A hid-gondolat megriasztotta és tovább marjait, amíg sorra került. — Teneék — intett a kövérre hízott, fehérköpenyes, szemüveges orvo6. Tanácstalanul lépegetett, míg becsukódott mögötte a vastagra párnázott, hangtalanul járó ajtó. — Foglaljon helyet —mutatott az orvos a furcsa műszerekkei szerelt szoba sarkába. Tiszta lepedővel teritett, négylábú lócára ereszkedett lassú mozdulattal, — Neve? — Szatmári Géza. — Foglalkozása? — Fűrészgyári munkás. — Életkora? 1 >— Húszéves vagyok. •— Panasza? — ? ? ? — Na ... dehái valami oka van annak, hogy idejött? — kérdezte az orvos szelíd hangon. IV em válaszolt, mivel nem merte megmondani betegségének valódi tüneteit Meg magában félt attól, hogy kineveti az orvos, majd valamilyen csudabogaraknak tekinti a buta kis érzéseket, és elzavarja. Ügy jár, mint a kettes gatter idős mesterével. aki előtt egyszer enyhén fellebbentette e nehéz baján húzódó, kedélyes külszín t mutató hamis takarót. Bízott ebben az öreg mesterben, tőle tanulta el a szakma kacifántosán ravasz fogásait, meg a gyári élettel járó kis titkok apróságait. — Hülye vagy te. Géza — nevetett a vénember. A gyerek arcáról lefagyott a bizalom, szája szögletére meredt erőltetett kis mosolya, és úgy állt ott a gatter előtt, mint akinek kiadták a mun kakön yvét. — Tudd meg, az erős megeszi a gyengét, az egészséges legyőzi a beteget... a mi fajtánk addig él, amíg mozdul a karja.. i utána köpnek ránk. — Na, de ... de . ,. édes, jó Antal.. i — De így van... a többi süket duma.. j ezt örök életedre jegyezd meg magadnak. Majd így fejezte be a deresedő ember: — Űri francokat beszélsz, hogy hol a jó édesanyádban szedtek össze ... dolgozz, és ne povedálj. Értesz, ugye?.M "••egértette, hogy az ember érzéketlen állat. Csak egyéni baját, a sajátját érti, érzi., a másikét már francnak tartja... Az orvos melléje ült a heverőre. Cigarettával kínálta, finom illatúval, és először neki adott tüzet pattanós öngyújtójával. — Nézze csak — fordult feléje, és egy kövér, röpködő szemű gyerek képét mutatta — ez az én lányom. Várja, hogy hazamenjek és beszélgessek vele.., olyan, mint a felnőtt, mindenre kíváncsi. A fiú szeméből kibuggyant az érzékenység. Az orvos észrevette. — Biztosan magát is várja estére egy ilyen lány, persze valamivel nagyobb, nevetősebb. Igaz? — Engem nem' vár senki, kéremszépen — szaladt ki az elszabadult gondolát, és a hangok tompán csapódtak a fehér falakra. — Ejnye, ejnye. — Nem udvarolok én, kéremszépen. Nehezen hiszem, egy húszesztendős fiatalember? — Hiába nem hiszi. — Ez baj, bizony bak A beszélgetés megakadt, az orvo6 figyelmesen nézte a fiú révült tekintetét és abból jobban olvasott, mint a szóbeszédből. A vörös karikába foglalt, nyugtalanul villogó fekete szem elárulta, hogy talaját vesztett ember ül előtte. Sokéves praxisából ismerte az eseteket és a kórokozó baktériumokat, amelyeket mikroszkóp nélkül is észrevesz az élet piszkos fenekét is jól kutató psrichoterapikus. * — Mi bántja magát? Dolgozik, van kenyere, egészséges ember. — Nem tudom, de én valamitől nagyon félek — bökte ki bizalommal jövetelének okát. — Pszichoanalízis? Analizálunk kérem, analizálunk? — nyitott be az ajtón egy jóképű, feketebaj uszos, derűs ábrázatú, fehérköpenyes férfi. Szélesre nyílt szájjal nevetett és kérdezte: — Mikor jössz? Fejezd be, öregem ... tudod, hogy várnak ránk ... — JÓ — válaszolta a kopasz, szemüveges orvos, és a gyerekhez fordult. — Mondja csak, fiatal barátom ... mi szeretett volna lenni gyerekkorában? A keményebb hang meglepte a fiút Nem felelt — Valami életideálja, vágya mégis csak volt? —szólt ismét az orvos. — Igen. Először hentes, azután meg tanult ember akartam lenni, úgy, mint a szomszédék fia. — Mit tanult a szomszédék fia? (folyt köv.J a hatalmas üvegeket és ez végállomásnál szálltam fel igen költséges. villamosra (délben 12 óraBarts János kor) s mivel aprópénzem üvegtisztító nem colt, igy kénytelen vol* tam 50 forintos bankjegyNem vagyok szegedi szű- gyei fizetni. Külön kértem letésű, de itt élek a város- a kalauznőt, ne apróban ban s nagyon megszerettem, adja vissza tt pénzt, mert Különösen jólesett hallant a nincs ehhez megfelelő pénzszegedi ünnepi heteken itt tárcám, de ő gúnyosan motartózkodó idegenek elisme- solygott s az 50 forintból ró nyilatkozatait. Több visszajáró pénzt egy forinmegjegyzést hallottam Sze- tosokban, illetve 50 filléregeddel kapcsolatban. így el- sekben adta. Meg sem emlisösorban a szegedi tisztasá- teném, ha nem láttam valgot dicsérték. Sok csodálója ^ hogy kötegekben HU * rdkümö^SZen!éZt 10 20 kor egy pesti társaság a jól is " kalauznőnél. Minden naöltőzködő szegedi asszonya- gyón tetszett a városban, kat dicsérte s valami ilyes- csupán ez a kalauznő ronmit mondtak, hogy még totta ^ »toW di »le *e rílAcor/ilom »_ ceim hangulatát. Pestnek nék. is dicséretére válSisák Györgyné Kormányunk lehetővé tetHorváth Pécs Pálné Levelezőink írják: Tovább versenyeznek a -vasulások A vaautasnapi és az au- A Szegedi MÁV Felépítgusztus 20-i ünnepi műsza- ményi Vasanyagjavító Üzemi kok után sem hagyott alább Vállalat termalésében — írja a vasutas dolgozók verseny- levelében többek között lendülete. Erről tudósít Totka Szendrei József — 350 ezer Károly, aki a röszkei határ- forint értékű lemaradás muállcanás munkájáról írt le- tatkozott az első fél év töveiében elmondja, hogy az lyamán. Bár az összehívott állomást egymásután négy- rendkívüli termelési tanácsszer tüntették ki hol vezére kozásón megállapították, igazgatói, hol igazgatói el- hogy az elmaradás nem a ismeréssel. Az élüzem szin- dolgozókat terheli, mivel tet az utóbbi hat hónapban azt különböző anyaghiány is túlszárnyalták. A röszkei idézte elő, a vasanyagjavító vasutasok már készülnek az munkásai mégis megfogadőszi forgalom lebonyolításé- ták, hogy a második fél évra. hiszen ezen, a kis határ- ben megszüntetik a lemaraállomáson ls egyre növek- dást. Az ígéretet július hószik az átmenő közlekedés, napban már be is váltották, Ezekben a napokban szocialista brigád címért dolgozó. munkacsapat is» alakul, hogy ., ' "... .... , méginkább eleget tehessenek majd tul u teljesítik térés így minden remény megvégéig feladataiknak. vüket,