Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-26 / 201. szám

3 Péntek, 1969. augusztus 28. MEGGYŐZŐ SZÁMOK A szegedi ünnepi hetek anyagi sikere — és a vendéglátóipar Néhány napja, hogy a kihasználatlan területre is. időtartama alatt pedig csak Tragédia utolsó előadásával Ugyanakkor — hogy emiatt 409 ezer 700 forint A mosbefejezödtek az 1960. évi se merülhessenek fel továb- tani 620 ezerből 205 ezret a szegedi ünnepi hetek ese- bi kifogások — igyekeznek gyermekjátszótéren berenményei. Az eredmények, az majd másképpen megoldani dezett sörkert hozott a elért erkölcsi, s főleg az a kolbászsütést is. Kevesebb konyhára, anyagi siker felmérése most illatozással. Csak az érdekesség kedfolyik. A már rendelkezé- S külön kell írni az új- véért említjük meg, hogy súnkre álló adatok meggyő- donsült és rendkívül nép- az elmúlt egy hónap alatt zően bizonyítják, hogy • szerű -Boszorkánykonyha- 22 ezer 500 adag halételt fomostani ünnepi hetek anya- rekordforgalmáról is. A Bo- gyasztottak el a csárda vengi sikere jelentősen nagyobb szorkánykonyha július 24- dégei. Az elfogyasztott volt a múlt évinél. tői augusztus 21-ig összesen nagymennyiségű halat még Erről különösen sokat 540 ezer forint bevételt for- nagyobb mennyiségű sörrel mondanak a szegedi ven- galmazott. Ez a szám egyút- és borral öntözték meg. 152 déglátóipar üzemeinek a tal annak is bizonyítéka, hektó sör és 36 hektó bor szabadtéri játékok időszaké- hogy a -Mackó«-rendszerű, fogyott el július 24-től auban elért forgalmi rekord- modern vendéglátóüzem si- gusztus 21-ig a Roosevelt jai. kerrel állta ki a tűzkereszt- téri halászcsárdában. A Hungária Vállalat séget A számok tanulsága önforgalmi statisztikája Huszonkét és fél ezer adag magukban a számokban van, Már írtunk arról az óriási halétel a Kossuth s a következó: a i°vő évben forgalomról, amelyet a Vi- még inkább fel keli készülrág Cukrászda bonyolított hlalászcsárdában nie a város vendéglátóipale a szabadtéri játékok ide- A Roosewelt téri Kossuth rának. Hiszen a megoldanjén. Halászcsárda népszerűsége dó feladatok is nagyobbak A Virág Cukrászda az el- kiemelkedő volt A Kossuth lesznek majd. Remélhetően múlt egy hónap alatt 370 Halászcsárda bevétele 1960. legalább annyival, mint a ezer forintos forgalmat bo- július 24-től augusztus 21-ig mostaniak voltak a múlt nyolított le. Ez 52 ezer fo- 620 ezer forint. Ugyanakkor évhez képest. S a jó felkérinttal több, mint az 1959-es júniusban 247 ezer 300 fo- szülést további anyagi sikeszabadtéri játékok idején volt a bevételük, a rek követhetik majd. múlt évi szabadtéri játékok P. L. elért forgalom volt Ugyanígy megnövekedett más üzemek forgalma is. A Hungária vállalat üzemei 1960. július 24-től augusztus 21-ig 1 millió 435 ezer forint értékű forgalmat bonyolítottak le, 55 ezer forinttal többet mint a múlt év hasonló időszakában. S ha figyelembe vesszük, hogy például az 1960. évi ünnepi heteket megelőző június hónapban csak 964 ezer forint volt a vállalat forgalma, nyilvánvalóvá lesz mindenki előtt az az anyagi haszon, amely a vendéglátóipar révén ömlik be a váro6 ereibe. Félmillió forint a Beloiannisz tért büfék javára Tavaly is és az idén is voltak, akik kifogásolták a Beloianisz téri színpad közvetlen szomszédságában, a tér két oldalán felállított büfé-sor létjogosultságát. A múlt évi, de különösen a mostani forgalma ezeknek a büféknek csattanós válasz az ilyenféle kifogásokra. A Szálloda és Vendéglátó Vállalat büféi tavaly 383 ezer forintos összbevételt eredményeztek a vállalatnak a szabadtéri játékok ideje alatt. Ezzel szemben a mostani bevételük 820 ezer forint volt, tehát csaknem félmillióval több mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Ezért határozták el, hogy a jövő évi játékok idején a mostani két presszógép mellé további kettőt állítanak majd be. s büféket telepítenek a nézőtér háta mögötti Megérte a fáradságot Idén termesztettek először görögdinnyét az algyői Üj Elet Termelőszövetkezetben. Szabó Sándor, aki már két éve dolgozik a tsz-ben, hozzáértő szakértelmével nevelték a palántákat, s a kiültetés után a szárazság miatt lajtokkal locsolták. Megérte a fáradságot, mert jól bevált a 22 hold földön a görögdinnye termesztése. Tíz-tizenöt kilós pirosbélű, ügynevezett Marsovszki-fajta dinnye termett, holdanként mintegy 100—120 mázsa. A gondos kezelés és a munka meghozta gyümölcsét, egy holdról mintegy 20 ezer forint jövedelemre tesz szert a termelőszövetkezet. Képünkön: a termés egyik szép példánya A kisparceUa ismét alulmaradt rwvrián még soha nem Csillag Tsz 310 holdnyi tű gondok, mióta a párt álgyűrkőzött úgy neki a nagytáblája holdanként átla- tal mutatott úton menetelma még egyénileg go&an 13.4 mázsa búzát nej£_ gazdálkodó földműves em- adott, a kis parcellák viszont ber a termelésnek, mint eb amelyek a tsz gazdasága- . zon már tűi van • ben az esztendőben. A múlt hoz tartoznak már ugyan, \ szövetkezeti tagok túlév őszén és az idei tavaszon de még nem tagosították — nyomó többsége, hogy nemcsak különös gonddal csak 7 mázsát. Még ennél is jjú lesz velük holnap, holkezdte megművelni a nevére nagyobb az eltérés — termé- napUtán. Ettől nem félnek, telekkönyvezett kis szántót, szetesen a nagyüzem javára A legtisztábban látók a szöhanem ráadásul szeretett — a Gándorfalvi Rózsa Fe- vetkezeti pártszervezetek irávolna a föld lelkére beszél- renc Tsz dód üzemegységé- nyitásával inkább azon munni, hogy többet teremjen, ben. ahol a régebben kiala- ká lkodnak, hogy nagyobb mindenképpen nagyobb ter- kított szövetkezeti táblákról lelkesedést öntsenek a ma mést adjon, mint a szövet- 16 mázsás búzatermést, esé- még bizonytalankodókba is. kezeti földek. A szegedi já- peltek holdanként, a kora- fjgjn vitás többé előttük: ha rásban jónéhánv Ilyen gaz- tavasszal hozzá iuk csatolt a szövetkezeti tagság egésze da található még. Nem szól- nadrágszíjhoz hasonló föl- 0iyan odaadással töri magát tak senkinek. önmagukba decskékről pedig mindössze a közös földeken és az álzárták a néma fogadalmat: 7,2 mázsát lattenyésztésben, mint azt a versenyt meg kell nyer- ,,„_ egyéni korukban tették, akniök. S aztán elindult ré- \f«« kor már benne leszünk a szűkről a hajrá. Kialvatlanul IT1 CwngnUi célegyenesben, akkor még az ébredtek , nyugtalan éisza- fTbsége^VíSa idei terméseredmények is kák után. -kitelik az éjsza- „Juhiu „&m ea-r megketszerezhetok. kából- felfogással szinte két- a XÁ, Egyáltalán nem utópia cz. szeresére nyújtották a na- Az öthalmi Állami Gazdapot, nem mentek el vasár- f°ra aozzal<^ott nemrég értékelték a nao délutánonként hírt hall- különböző hali és külföldi pot, nem t - hez- Ha még ebben az évgatni a vidám, beszédesem- ^ ^ e6gyéni gazdálko_ buzafajtak termés eredméberek közé Csak törték ma- »« egyem B™ - ola« büza holdangnkat a kitűzött na<m cél dók lettek volna többségben „„ _x_x., GK, ként 20 mázsán felül fize^t^őzS1™- ván'^el^kS^: tett s az egyik szovjet bj. kezetek legyőzéséért. takaríthattunk volna ******* 2C4'4 S

az idő, a nagy és bölcs be. Ez nyilvánvaló könnyel- adott S ezt a 24 mázsűri most megint ki- műség lett volna rendsze- ^ termést a mi jnszomondta az ítéletet rünk egész fejlődése és ön- ^'aink kozott is állandosíKimondtá, s tömött gabo- magunk szempontjából is. A íf^ nás zsákokkal alátámasztott józan ember úgy gondolko- ^^Vl^Tu^Wtényekkel bizonyította is, dik: ha megvan rá a lehető- kezetemek példaia is art tahogy a nagyüzemmel folyta- ség, hogy kétszeres jöiede- ^yította ^J^n hogv ^tott néma Tzetélkedésben idén lemre tegyünk szert, akkor f^!* „^^tl megint alulmaradt az egyéni ert a lehetőséget két kézzel kat : elzárkózott törekvés és okos- meg kell ragadni, különben P« }d6jarí? ™ „xJS. kodás. nem érdemeljük meg a bol- ^ozzák a 20-30 mazsas holTapasztaljuk, milyen mos- dogulást Nos. a Csongrád dankén« átl^erm^t Srintoha időjárás volt nálunk a megvei gazdák többségének te ^ "^fi™* <^edménveK tavasszal. A Marx téri piac- dicséretére szóljon, ők meg- ffk- különösen ha a renra bejárogató magányosan értették a paraszti boldogu- 4ebb említett kisoarcellak dolgozgató parasztok egyre- lás kétszerkettőjét. '"i,*™"™*? hozamahoz bamálra mondogatták: harag- , . . tonhtjuk De a "B™"""** szik ránk az isten, nem lesz \7 , valami raoda ut e reális jövő felé vezet, termés De csak ott nem fi- V folytan arathattak jo- s biztosak vagyunk benne, zetett ' meg a ráfordított val többet a termelő- bogv hamarosan a Szeged munkáért föld, ahol gyen- szövetkezetek, mint |z ,egyé- koravéki _ ^vetkezeti tábge volt az erő primitívek núeg gazdalkodok? Szo sincs Iákról is betakaríthatunk voltak a művelő eszközök ro!a- Bármelyik tsz elnökét ilven kimagasló gabonaterA- kisgazdaságokban általa- kérdezzük is, mindegyik art mést. ban a paprikatermés _ is alig ^frJfSSL -^nagyüzemi mTémriyek ^ mondíBk, haladia meg holdanként a gazdálkodásban rejlik ered 20—25 mázsás átlagot. A ményeik titka. És valóban, gyálaréti Komszomol Ter- Egyszerűen arról van szo, N hogy a szövetkezet csak arra jó, hogy ott gyalarén Komszomol rer- közös gazdaság kere- civódások, nézeteltérések lemeloszovetkezetben azonban ^gy ^koz^_ga«tasag kere ^^ ^ ^ ^ tani a 38 holdas paprika- W táperő-utánpótlására, a — ahol mee tudták valósi- belül mód nyílik a ta- *venf*-. nel? . lgy - ahol „^ tuú^^^1 laj táperő-utánpótlására, a Gondoljunk csak Arany Jahelyes vetésforgók kialakítá- nos költemenyere, a Fuleszfrrwomalban elmaradt területeken. Ez utóbbi módszer pedig tovább növelte az amúgy is már elszaladt bérszínvonalat. A bérszínvonal évente mintegy 8—9 százalékkal nőtt, ez önmagában veszélyeztette az árualap és vásárlóerő egyensúlyát, mert ilyen mértékű reálbéremelésre lehetőség nem volt. Végső soron megállapítható, hogy az 1956-ot megelőző időszakban a munkateljesítményre való ösztönzés funkciója (melyet ugyanakkor az egyoldalú menyiségre való ösztönzés jellemzett) dominált a munkaerő elosztás funkciója fölött. A munkateljesítményre való maximális ösztönzés kereseti aránytalanság keletkezésére vezetett, tehát ellentmondás volt a munkabér ösztönző és elosztó funkciója között. Az erős (és egyoldalú ösztönzés ugyanakkor nem vezetett megfelelő reálbéremelkedésre, vagvis ellentmondás keletkezett az ösztönzés funkciója és az életszínvonal (reálbér) emelés funkciója között is. Szükséges hangsúlyozni azonban, hogy e hiányosságok ellenére a bérezési és bérgazdálkodási gyakorlatunk lényegében a munka szerinti elosztás szocialista elvének felelt meg ebben az időszakban is. A hiányosságok feltárása az e téren való további előrehaladás szempontjából nagyon fontos. tábla öntözését a Tiszából - — ™ jöTépi'tálaimunkára müle okozta perpatvarra; az 60 mazsas papnkatermest sara- ajo eepi raiajmunKara, .... , _ várnak holdanként, s hozzá- a megfelelő minőségű vető- elkeseredett csaladi marako tehetjük: teljes joggal. maS kivalasztásara, a nagy- dásra a "Juss—ért, amit Nézhetjük azonban a sze- üzemi gyomirtásra és nő- Tornyai János festett meg mesgabonatermést is. A do- ttáb? -tét tónusú vásznán, oly rozsmai tanacs már regeb- gepesitcsere es így tovaoD. ben felmérte az egyéniek, Pedjg még távolról sem döbbenetes erővel. Gondolilletve a József Attila Tsz olyanok a termeloszovetke- junk az emberpiacok acsartermésátlagait és a követ- zetek- mint amilyennek sze- kodó légkörére, ahol a ronkező képet kapta: a szövet- retnénk, illetve amilyenné . lesütött ™mmeI jj. kezet őszibúzából 12 mázsás ""hánv év múlva kifejlőd- lesutott " holdankénti átlagtermést ért nek- Ma még nem mindé- citáltak egymasra, hogy meel, az egyéniek csak nyolcat nütt halad teljes lendülettel lyikőjük vállalja fel olcsobA rozsnál 10:6, a tavaszi a közös munka. Akadnak a ^ a kínálkozó alkalmi zabnál 9:5 az arány a közös- 4^tagok között * Jlúzio-dé- munkát Csokonai azt írta ségbe tömörült gazdák javá- akik igyekeznek versében amelvra. Nemrég kaptuk a hírt, elhitetni magukkal, hogy Az estve c. verseoen, ameiyhogy a csongrádi Vörös anyagiak kérdése az egész, ben a magántulajdon ems akkor a nagy termésered- bertelenségét ecsetelte. "Az Jmények egyéni viszonyok „enyim", a „tiéd'" mennyi bérezési gyn-f között is elérhetők. Ez ön- lármát szüle, miolta a „mi„ „ , ... , . mozzanataira.^ámftás énk" nevezet elüleCsoko Ezen a területen jelentkező vallalatai önállóságon mit sem változtat az aj^ tanúsítja az élet, hogy nai kilátástalan helyzetében körülmény, hogy az irányító szervek!erről szó sem lehet, mert jobbhíján már az ősközösséelrendelhetik egyes területeken egy! csak az összefogás, a sok get óhajtotta vissza, amiről meghatározott bérforma alkalmazását.ikjs erö Pgységbe tömörítése mi már tudjuk, hogy ősnyoAz állami utasítási rendszer a bé-4, , • - ,, ,, „i...;rezés területén lényegében leszűkült.éképes nagytome^J Javak morusaS volt- Ha ^^^ az átlagbérek meghatározására ésíel6áI"tósára. S a szövetke- volna, hogy a "mienk" leellenőrzésére, tehát végső soron aizeti tagok többsége már meg hetséges magasfokú művelt-, vállalati bérszintek megállapítására,^ js értette ezt. Nincsenek ség és bőség alapján is, bitovábbá a minimális és maximálisé megélhetési problémáik, ami- zonyára a mi szép jelenünalapberhatarok megszabasara. (Ezen-é ... , , , . , , ' .... , . kívül egyes iparagakban a béralapotlro] ***** oly sokszor hal" ket ldezte volna- A is előírják továbbra is, azonban aéIottak, mielőtt el nem ható- énk", vagyis a szövetkezeti relatív béralapellenórzés általánosé rozták magukat az új élet- gazdaság minden dolgozó gyakorlata meeszűnt. 2. Szemben az^ formára. Most ezreket lehet- parasztnak megadja a felállapítására, tehát a korlat legfontosabb in. AZ ATLAGBÉRELLENÖRZ ÉS RENDSZERE előző gyakorlattal, a tervszerűségé biztosítása a bérezés területén nem a kereset egyes elemei (a munkabéré bármelyik percben felvo- emelkedés lehetőségét és ert nultatni nyilatkozattételre, soha nem veheti el tőlük A munka szerinti elosztás követelménye, a társadalmi (vállalati) és egyéni érdek összhangjának megfelelő biztosítása — figyelembe véve % cikk második részében vázolt problémákat — a következő feladatok megoldását tették szükségessé: 1. Olyan ösztönző bérrendszerek kialakítását, melyek nemcsak a munka mennyiségére, hanem a munka minőségére és gazdaságosságára is helyes irányban és mértékben mutatnak. 2. A kereseti aránytalanságok állandó újrakeletkezésének megakadályozását, a helyesnek vélt kereseti arányok megtartását, valamint a még meglévő kereseti aránytalanságok fokozatos megszüntetését. 3. Olyan bérszínvonalemelkedés biztosítását, amely egyben reál béremelkedést is jelent. Vagyis megfordítva: a reálbéremelkedés lehetőségéhez mérten kell biztosítani a bérszínvonal-emelkedést, amely így elejét veszi az árualap és vásárlóerő egyensúly megbomlásának lehetőségét és az ezzel járó problémáknak keletkezését. A korábbi bérezési és bérgazdálkodási gyakorlat tapasztalatai éf az ellenforradalom után előállt gazdasági, elsősorban bérezési helyzet, valamint a fent vázolt feladatok megoldása új bérezési rendszert követelt meg Ez az új bérezési rendszer, melyet 1957-ben vezettek be. az átlagbérellenőrzés rendszere. E rendszer lényeges vonatkozásai a következők: 1. Az előző időszakhoz kénest nagyobb fokú vállalati önállóság, amely a bérezés területén a következőkre terjed ki: a bérnormák megválasztására, munka- és mu n kasbesorol ásókra, a követelmények (normák) megsorol ás. a munkásbesorolás, az alap-íh°gy mondják meg: gyöt- senki, bér. a bérforma stb.), hanem az átlag-? rik-e őket anyagi termeszekereset meghatározásával történik. 4. A bérrendszer megfelelő működését elősegítő nyereségrészesedési rendszer, valamint a műszaki és adminisztratív dolgozók új premizálási rendszere, amely utóbbi elsősorban az önköltségi szint csökkentésével, továbbá a munkatermelékenységi mutatóval van összekapcsolva. Hogy az átlagbérellenőrzés NAGY ISTVÁN Automata úsztatóművek A szovjet tudósok kidől- szovjet szén iparban és más gozták a telércek, a szén, a iparágakban széleskörűen elhomok, és néhány más öm- terjed. A leninogorszki fénv leszthető anyag víz segítsé- kombinátban (Kelet-Karend-igével csöveken történő szál- zahsztón) működik a vüag szere mennyiben biztosította és biz- ^ látásának elméleti alapjait, fémkohászatának legnagyobb tosítja a vázolt célkitűzések megváló-! Elkészítették továbbá azokat vertikális úsztátóműve, amely sulását és hogy milyen újabb problé-Jaz elektronikus műszereket, 400 méter mélységből vis$i mák kelétkeztek e rendszer érvénye- 4 amelyek az ilyen úsztatómű- felszínre az ércet Megkezdsülése közben, elsősorban a munkaévek üzemeltetését emberi ték az előkészületeket a szerinti elosztás szempontjából — az f közreműködés nélkül bizto- Szovjetunió első olyan féme kérdésekre adandó vázlatos válasz ff4^;^ ..,™dsfe,reke4_,1^r bányájának megépítésében, horizontális és Az ömleszthető anyagiét vertikális úsztatóművek műImre Ottó hidraulikus szállítása a ködnek majd. x _ , xx . termelési feltételek között is , . is egy ujabb cikk tartalmát ölelnéJkipróbáiták amelyben feL