Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-23 / 198. szám

3 Kedd, IS60. augusztus 2S. A ugusztus 23 a testvéri román nép legnagyobb nemzeti ünnepe azóta, hogy tizenhat évvel ezelőtt ezen a napon tette meg az elsó nagy lépést a szabadsága, felszabadulása felé vezető úton. 1944 augusztus 23-án sa Román Kommunista Párt által szervezett és vezetett népi felkelés megdöntötte Antonescu hírhedt fasiszta rendszerét. Románia kilépett a szovjetellenes háborús koalícióból s a hadsereg pedig a halálos ellenség, a hitleri fasizmus ellen fordította fegyvereit. A román nép felkelése válságos helyzetbe hozta a Vörös Hadsereg által szorongatott német fasizsta hadtesteket, amelyek augusztus 24-re virradóra elkeseredett támadásokat istéztek Bukarest ellenA főváros munkásaiból kiállított alakulatok és hazafias örségek, továbbá a forradalmi katonai bizottságok azonban visszaverték a németek támadásait és egész Bukarestet és környékét megtisztították a hitleri hordáktól. Egyidejűleg az ország más területein, többek között a ploesti tartományban, Dobrudzsában, Bánátban és a Maros völgyében is eredményesén harcoltak a román felkelő egységek, amelyek azután a szovjet hadsereg feltartóztathatatlanul előre törö csapataival egyesülve segítették elő Románia teljes felszabadulását. A Vörös Hadsereg megsemmisítő harcainak eredményeként Románia, úgyszólván napok alatt felszabadult a hitleri megszállók és a vasgárdisták rémuralma alól, hogy azután az ország helyreállítása, majd újjáépítése kezdődjék meg. Gyors ütemben tüntették el a háború okozta pusztításokat s 1951-ben a román nép már első ötéves tervének megkezdéséhez láthatott hozzá, hogy megteremtse a fejlődés addig ismeretlen távlatait. A második világháború és az 1944 aua. 23-a előtti Románia, valamint a Román Név. köztársaság jelenlegi gazdasági, kulturális és szociális helyzetének összehasonlítása arról győzi meg a világot, hogy a román nép az elmúlt 16 esztendő alatt többet fejlődött, mint fennállása óta bármikor s hogy ilyen ütemű fejlődés csak a szocializmus építése révén, s összefogásban a testvéri szocialista országokkal valósitható meg. Óriási ütemű feilődés A rámán nép 16 eves sza- viszonylatban is vezető he- szagokban a kőolaj kiterbad6ága alatt eáért hatal- iyet foglal eL melésénél. ^SSÍSS^SÍSS, ?* — * - A Népköztársaság ha előrebocsátjitk, hogy a «mint del-amenkai ország ma már felszabadulás előtti Románia mind ipari, mind mezőgazdasági térem Európa egyik legeimaradottak országa volt A régi Romániában az ipari tőke 8® százaléka külföldi érdekeltségek tulajdonában állt, a mezőgazdaságban pedig a nagybirtokrendszer voM az uralkodó. A felszabadulás utána két egyéves és két ötéves terv — a második ötéves tervet ebben az évben fejezi be a román nép — új arculatot adott a román gazdasági életnek. Ez megmutatkozik egyrészt abban, hogy a második világháború előtt a román ipar csak 28 százalékát szolgáltatta a nemzeti jövedelemnek, de 1959-ben ez az arány már százaléknál is több volt, jelé® annak, hogy a romári népi hatalom lényegébem a népgazdaság szolgálatába állította az ország természeti kincseit, gazdasági adottságait. A nagyütemű fejlődésnek másik jellemzője, hogy a román ipar bármely ága napjainkban általában három hónap alatt termel annyit, mint azelőtt 1938-ban. Különösen nagy ütembem fejlődik a Román Népköztársaságban a kőolaj- és a vegyipar. A kőolajtermelésben a Román Népköztársaság második Európában és világA kőolajipari szakemberek százait képezi kl a bukaresti Kőolaj- és Földtani Főiskola. Képünkön a főiskola egyik előadója tanulmányaik befejezése előtt álló hallgatókkal ismerteti egy kőolajkút fúróberendezését a Román Népköztársaságtői egyike Európa legfejletrendel kőolajipari gépeket és tebb országának, a román szakemberek egész s e fejlődés további nagy sora működik tanácsadó ütemét az űj eredmények szakértőként ezekben az dr- egész sora biztosítja Epilógus u% ünnepi helehhes Nemrégen készült el a Román Népköztársaság palotájának űj kongresszusi tenne Bukarestben. A hatalmas terem sok száz ember befogadására alkalmas. A világító testek újszerű elhelyezése, a legmodernebb berendezések, a falak érdekes kiképzése nagy hatást gyakorolnak a terembe lépőkre Alig 36 órával ^lőtt hallgattak el a Szegedi Szabadtéri Játékok harsonái, véget értek az ünnepi hangulatú köznapok, amelyek egy hónapig az érdeklődés fókuszában tartották városunkat. A viszonylag rövid idő alatt azonban ismét nagyot gyarapodott Szeged jó híre: ezrek és ezrek zárták idén is szívükbe kédves, szívélyes lakóit és impozáns épületeit egyaránt. A szabadtéri játékok, az ipari vásár, a Délalföldi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, továbbá a többi járulékos rendezvény iránt olyari élénk volt az érdeklődés, hogy ennek alapján joggal remélhetjük: az 1961-es ünnepi hetek alkalmával már nemcsak az ország különböző részeiből és Európából, hanem más kontinensekről is tömegesen érkeznek majd hozzánk vendégek. A számok minden szónál ékesebben beszélnek. Egy évvel ezelőtt nem egészen százezer látogató érkezett >-a napfény városába- az ünnepi hetek alatt. most pedig — július 23-tól augusztus 21-ig hozzávetőlegesen mintegy 150 ezer ember jött el körünkbe művelődni, szórakozni, magát jól érezni. Közülük körülbelül hatvanezren 2—5 napig tartózkodtak városunkban, a többiek pedig különféle járművekkel, különvonatokkal. vagy magángépkocsikkal egy napra érkeztek hozzánk megnézni var lamelyik szabadtéri előadást, illetve a két kiállítás valamelyikét. A külföldi vendégek száma ezerrel több volt, mint egy évvel korábban és igen sok turista jött nyugati tőkés országókból is, Naay-észtjpn ellátogattak Szegedre a párt és a kormány vezetői, akik elismeréssel nyilatkoztak a magasszínvonalú szabadtéri előadásokról, a hozzáértéssel és jó Ízléssel megrendezett ipari, illetve mezőgazdasági kiállításról, s hasznos tanácsokat adtak a gatást helyeztek Azt szokták mondani, hogy a közvélemény a legjobb, leghitelesebb kritikus. Nos. a Beloiannisz téri hatalmas tribünön megjelent több mint 35 ezer főnyi nézősereg, továbbá a központi és a megyei sajtó képviselői egyöntetűen úgy nyilatkoztak: feledhetetlen élmény volt az a 3—4 óra, amelyet a Hunyadi László, a Csinom Palkó, a Jeanne d'Arc és Az ember tragédiája előadásain eltöltöttek. A közönség küiönöe dicsérettel szólott a szovjet balettegyüttesről, amely ebben az évben is hozzájárult a játékok hatalmas sikeréhez, növelte annak színvona'át és hozzájárult ahhoz, hogy Szeged neve ismert legyen az egész világon. Az pari vásár százezer, s a mezőgazdasági kiállítás 110 ezer látogatója ugyancsak elégedetten tért haza otthonába. Elmondották, milyen hasznos tapasztalatokat szereztek A Heves megyei lap munkatársa például egész oldalas riportban számol be szegedi élményeiről, s lelkes hangon arra buzditja olvasóit, hogy jövőre ők is feltétlenül látogassanak el a gyönyörű Tisza-parti városba, ne sajnálják az időt és a fáradságot. S a tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy nem ;s kell nagy buzdítás. Aki megfordult az elmúlt hónap alatt Szegeden, azt visszahúzza ide a szíve. Levelek tömegei érkeztek a városi pártbizottsághoz, a tanácshoz és a Dél-Magyarország szerkesztőségéhez az ország legkülönbözőbb részéből. íróik kifejezik elragadtatásukat a város iránt, megígérik, hogv minden esztendőben eljönnek körünkbe, s ugyanakkor értékes javaslatokat tesznek a város további szépítése érdekében. Vendéglátó vólt az elmúlt hetekben úgyszólván tzeged minden lakóla. Nemcsak a pártbizottság és a tanács fogadott csaknem naponta delegációkat, hanem az üzemeknek, intézményeknek, sót családoknak is megvolt a maguk kedves vendége, akit szívesen kalauzoltak akár egész napon át is. Nem egyszer előfordult, hogy a magyarul nem tudó külföldi vendégeknek önként ajánlotta fel idegenvezetői szolgálatait egyik-másik nyelveket tudó tanár, vagy diák. A vendégek kiszolgálására is igen sokan vállalkoztak. A szegedi éttermekben a hivatásos pincérek mellett fürge mozgású, • előzékeny egyetemi hallgatók lestek a vendégek minden kívánságát, önzetlenül, a város iránti szeretetből tették ezt, példát mutatva arra, hogy mások is tegyenek meg mindent, ha Szeged fejlesztéséről, felvirágoztatásáról van szó. Ha voltak is kisebb-nagyobb kifogások a vendéglátás területén, ennek kizárólag az volt az oka, hogy a múlt évhez képest igen megnőtt az idegenforgalom. Bár még nem állnak rendelkezésre pontos adatok, annyit azonban máris megállapítottak az illetékes szervek, hogy összehasonlíthatatlanul több étel, ital fogyott el, mint egy évvel ezelőtt. Sokat, nagyon sokat jelent Szeged városának a szabadtéri játékok és vele párhuzamosan az ipari kiállítások megrendezése Egy korábbi hibás politikai koncepció következményeként évekig alig épült valamit ez a szép fekvésű, nagy jövőjű város, az utóbbi két esztendő alatt azonban — mindenki tapasztalhatja — rohamléptekkel halad az építkezés, a különféle nagyösszegű beruházások szemlátomást alakítják át a város arculatát Az állami gondoskodás azonban kevés. A lakosság minden rétegének támogatására, áldozatvállalására ts szükség van, hogy jövőre, az 1961-es szabadtéri játékok idején még ünnepibb köntösben várhassa látogatóit városunk. Nem elegendő csupán szép terveket készíteni, hanem azokat meg is kell valósítana. Aki nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is támogatni kívánja a városszépítészeti program megvalósítását, az már most megtehet' az előkészületeket a munkához. Egy év múlva valószínűleg nem a Horváth Mihály utcában, hanem a Marx téren, az idei mezőgazdasági kiállítás helyén rendezik meg az ipari kiállítást. Az illetékes szerveket az vezette erre a gondolattá, hogy ott tágasabb a hely, jól ki lehetne használni a Vasútforgalmi Technikum épületeit, mód és lehetőség nyílna szakmai előadások és bemutatók megrendezésére. Ezáltal növekednék a kiállítás nívója, hiszen nemcsak a szakemberek számára jelentene bizonyos fokú továbbképzést, hanem a látogató közönség is fogalmat alkothatna magának bizonyos gyártási folyamatokról és tudással gyarapodva térhetne haza A szalámigyár és a konzervgyár például bemutathatná a háziasszonyoknak a hús- és zöldségféleségek tartósításának módszereit, vagy más hasonló bemutatókra is sor kerülhetne. Ahhoz azonban, hogy egy még nagyobb szabású kiállítást méltó környezetben leheseaa megrendezni, szükség van a nagykörút kiépítésére Vannak már tervek az aszfaltozásra, a parkosításra. Szinte nélkülözhetetlen mindebben a lakosság társadalmi munkája. Már az is hagy segítség lenne, ha a nagykörúti gyárak, laktanyák és diákotthonok vállalnák az előttük lévő utcafront rendbehozását. Nem szabad, hogy most, az ünnepi hetek elmúltával visszaesés következzék be a város tisztaságában. A sikeres vendéglátás izgalma nem fáraszthatja el a házigazdákat, bármennyire jólesne is a pihenés. Helyes; ha- támogatja a lakosság a vidámpark létesítésére vonatkozó tervet is, amelynek megvalósítása nemcsak a gyermekek számára fontos, hanem növeli a város látványosságát és nevezetességét. Nagy gondot a város vezetőinek a szabadtéri játékok hatalmas nézőterének lebontása, illetve újra felépítése. A számítások szerint ez több mint 3 millió forintba kerülne, és ha december elejére szét is szednék a tribünt, tavasszal mindjárt hozzá kellene fogni az összerakáshoz. Csak a leghidegebb téli hónapokban lenne üres a Beloiannisz tér, éppen ezért meggondolandó, hogy belemenjünk-e a költséges lebontásba- Vannak olyan elgondolások, hogv a nézőteret megfelelő védőburkolattal ellátva, változatlanul a helyén kell hagyni, mert ez nemcsak a fentebb említett 3 millió forint megtakarítását jelenti, hanem lehetőséget ad az év egyéb hónapjaiban is nagyobb jelentőségű kulturális események megrendezésére. Felvetődött már annak lehetősége is, hogy Szegeden — Karlovy Vary-hoz hasonlóan — nemzetkőzi filmfesztivált rendezzenek, ami szintén a nemzetközi érdeklődés középpontjába állítaná a várost Bar egyesek aggódnak amiatt, hogy a tér esztétikai szépsége csorbát szenved a tribün otthagyásával, mégis nagyon megszívlelendő ennek az ellenkezője- Szegeden az ünnepi hetek előtt és után is elég jelentős az idegenforgalom, s nem ártana, ha a látogatók minden időben láthatnák. milyen keretben zailanak le az egyre nagyobb hírű szabadtéri előadások. Vannak még nehézsA. geink. Kevés a szállodai férőhely, egyes külvárosi kerületek nem olyan impozánsak és virágosak, mint például a Sztálin sétány, sőt a nyitott szem egyéb fogyatékosságot is meglelhet. De az erőfeszítések folynak ezek megszüntetése érdekében, s egy-két évem belül bizonyosan eltűnnek a mai szépséghibák. Minden azon múlik, hogy a lakosság mennyire teszi magáévá a város vezetőségének iránytmutatását, programját a további városfejlesztést illetően, s menynyire érti meg, hogy a helyeslésüket kiváltó szép tervek csakis a közösség aktív támogatásával valósulhatnak meg. NAGY ISTVÁN Sütőipari szakemberek tanácskozása Budapesten Az Élelmezésügyi Minisztérium sütő- és tésztaipari igazgatósága, valamint a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület sütő- és tésztaipari szakosztálya rendezésében hétfőn a budapesti 2. sz. Élelmiszeripari Tanulóiskola Népköztársaság útja 100. számú épületében megkezdődtek a sütőipari napok kétnapos tanácskozásai. A tanácskozáson tanácsi ipari osztályvezetők, valamint a kenyérgyárak, és sütőipari vállalatok vezetői vesznék részt A megnyitón ott volt dr. Dabronaki Gyula, a z élelmezésügyi miniszter első helyettese is. Dr. Dabronaki Gyula megnyitó szavai után Vokány Béla sütő- és tésztaipari Igazgató tartott vitaindító előadást, -A sütőipar j műszaki fejlődés útjáncímmel. Ezután Sztanka Gyula mérnök a sütőipar technikai fejlesztéséről tartott előadást, majd megkezdődött a vita.