Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-19 / 196. szám

Wntet, tftM. avfiuetus Tt. 4 cA legújabb diaitruliákbóL Kétezer pedagógus az áltálánoi iskolai politechnikai oktatásban A* 1960—61-©s állami erőből tanévben Állami ruhaiparnnk Budapesten najv bemutatót rendezett. Ezen már a IV. negyedév legújabb kollekciójából vonultattak fel őszi ruhákat. Felvételünk a divatbemutató egyik csinos kiskosztümjéről késeült, újabb ötszáz általános Iskolában vezetik be a politechnikai oktatást. így ezerötszáz iskolában kétezer pedagógus foglalkozik majd mintegy 200 000 tanuló műszaki gyakorlati képzésével. Az általános iskolai gyakorlati ismeretek tanításához elkészült a segédkönyvsorozat második kötete. A kötet első része általános technológiai, valamint szerszámismereteket tartalmaz, s a fémmunkák alapműveleteit tárgyalja. A második rész tantervi anyagot foglal magában, számos példával és a javasolt munkadarabok m ű helyra j zaival. Előkészületbea vannak további kötetek és előreláthatólag még ez évben megjelenik z harmadik kötet. Ebben a famunkákkal öszsasefüggő technológiai és szerszám ismeretek lesznek, ezenkívül a famunkák osztályonkénti tantervi anyaga. ) Ugyancsak még az idén kiadják a háztartási gyakorlatok oktatásához készülő segédkönyvet. Több gép, íöbb alkatrész, több üzemidő A Csongrád megyei Építőipari Villalat gépesítéséről ••v-J? fi; ; *Szovjet kulturális lap l Magyar Állami Népi Együttes moszkvai előadásairól A Szovjetszkaja Kuttura csütörtökön közölte P. Markavics cikkét a Magyar Állami Népi Együttes moszkvai előadásairól. Az együttesről készült fényképekkel ilusztrátt cikk rendkívül meleg hangon emlékezik meg a magyar művészek műsoráról. Markovit* megállapítja: az együttes mind a táncban, mind az éneklésben, mind pedig a népi zenekari muzsikában nagyszerűt alkotott — egyesíti a megragadó közvetlenséget, a magas művészi iudással. Az együttes számaiban különösen megragadta a nézőket a világos nemzeti jelleg, az együttes különbözó részlegeinek harmonikus együttműködése. A mezőgazdaság kiváló dolgozóinak kitüntetése A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, kísérleti- és tangazdaságok, valamint a gépállomások, mezőgazdasági vállalatok és szakoktatási intézmények dolgozóinak az alkotmány ünnepe alkalmával a termesztési tervek maradéktalan teljesítése, a hozamok emelése és a j jvedelmezóség fokozása érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk, eredményes irányító, szervező és oktató tevékenységük elismeréséül az Elnöki Tanács kormánykitüntetéseket adományozott. 129 dolgozó kapta meg a Szocialista Munkáért Érdemérem és további 246 dolgozó a Munka Érdemérem kitüntetést. A kitüntetéseket a megyei jubileumi tanácsüléseken, illetve az augusztus 20-i' "ünnepségeken adják át. A kormánykitüntetéseken kívül a földművelésügyi miniszter 195 dolgozónak a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, 50 dolgozónak a Kiváló Állattenyésztő, 192 dolgozónak a Gépállomás Kiváló Dolgozója és 340 dolgozónak a Kiváló Termelőszövetkezeti Tag kitüntetést adományozta. Köztudomású, hogy az építőiparra milyen hatalmas feladatok végrehajtása vár a második ötéves .terv idején. A lakás- és gyárépítés munkáját a jelenlegi körülmények között meg sem bírná oldani, mivel csak a korszerű gépesítés és építési módszerek hozhatják meg a kívánt eredményt. Csongrád megyében, ha nem is jöhet a közeljövőben még számításba például a kohósalakból készült habbeton, a téglából előregyártott elemek alkalmazásának feltétlenül tért kell hódítani. Igen ám, de miután az építiőpar a kőművesmunkától áthajlik a szerelőmumkára, az eddiginél is több és jobb gép szükséges megnövekedett feladatainak ellátásához. >a«T gép ran, kis gép alig A megyei építő vállalat jelenleg folyó munkálatait számbavenni is nehéz. Van néhány kiválóan nagyméretű építkezése és számtalan kicsiny. A nagy építkezések általában ellátottak gép dolgában. Az épülő megyetanácson toronydaru dolgozik, habarcsközpont, betonkeverő teszi egyszerűbbé a munkát, és hogy ezeket megfelelően ki is lehessen használni, kelló számú kis gép is rendelkezésre áll. Hasonló felkészültséggel dolgoznak a Korányi rakparton épülő bérházon, a Szentháromság utcai tömbön, s ilyen gépesítéssel indul majd a Hullám utcai lakóház és a szalámigyár hűtőtornyának építkezése. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezeken az építkezéseken már nem is lehet újabb gépeket üzembe helyezni, de az építőipar egészének ellátottságához viszonyítva mégSÍncs semmi ok panaszra. De a megyei tanácsházhoz nem messze, a Mérey utcai óvoda építésén már nem dolgozik egyetlen építőipari gép sem. Mig az egyiknél ismeretlen fogalom az egy mázsánál nagyobb súlyú terhek kézi emelése, és a kézi habarcs- vagy betonkeverés, a kisebb építkezéseken nem segíti gép a munkások dolgát. Külön ki kell térni a napjainkban oly nagy fontosságú termelőszövetkezeti építkezésekre. A vállalatnak öszszesen hat — négy új, és két házilag átépített — benzinmotoros betonkeverője van, villanymotorost viszont a legtöbb helyen nem lehet használni. A betonalkatrászek gépi beemelése is csak nemrégiben oldódott meg, miután két kitűnő gépkocsidarut kaptak. A% őszi helyzet A harmadik negyedév végén rendszerint felszaporodik az építőipar munkája, mert ilyenkor már megkezdhetik a jövő évi építkezések alapozását, előkészítését. Most, ősz előtt, még nem túlságosan súlyos a helyzet, kellő szervezéssel (amiről még érdemes lesz néhány szót ejteni) el lehet látni az építkezéseket géppel. Ha azonban az új munkákat is megkezdik, valószínűleg nyomasztóvá válik a jelenlegi hiány, különösen habarcskeveröből, vibrátorból, szivattyúból, szállítószalagból, habarcsszivattyúból és az építési forgódaruból. Habarcskeverő például annyira nincs, hogy a tszmunkákon betonkeverővel végeztetik a habarcs készítését is, ha arra mód van. Az még hagyján, hogy kevés a gép, de legalább elegendő alkatrész állna rendelkezésre. De az alkatrészellátással is baj van. A betonkeverők üzemeltetéséhez szükséges kétcolos meghajtó láncot az utóbbi hónapokban lehetetlen beszerezni. Máris előfordult, hogy az egyik gépnek addig állni kellett míg egy másik vállalattól kölcsön nem kaptak megfelelő láncot. Hogy miből fogják megadni, még nem tudják, éppúgy azt sem, hogy akkor mi lesz, ha a többi gép lánca is tönkremegy. Állásidő és gépkihasználás Létezik az építőiparban is tervszerű megelőző karbantartás (amit TMK-nak ismernek szerte az országban), csakhogy az építőipari gépek esetében az teljesen illuzórikus. A gép — legyen bármilyen — addig működik, míg tönkre nem megy. Akkor azután generálozzák. Kisjavítást ugyan szoktak tartani, de ennek a részletezése már a következő fejezetbe kívánkozik. Régebben, amikor még a legtöbb gépet a gépkölcsönző vállalattól bérelték, gyakran előfordult, hogy inkább néhány hétig állni hagytak egyet-egyet, csakhogy ne kelljen visszaadni. Mivel most — a toronydaruk kivételével — minden gép saját tulajdon, ilyen eset már nem fordulhat elő. De van helyette más. Mo6t inkább az egyes építésvezetőségek bújtatják el a gépeket a másik elöl; bár az is igaz, hogy ha ez a vállalat központjának tudomására jut, nyomban intézkednek ellene. A meglévő géppark — az építőipar jelenlegi szokásai hoz mérten — kihasználtnak mondható. Gépállás csak akkor fordulhat elő, amikor más megoldás nincs. Ilyenkor jutnak hozzá azután a kisjavítások elvégzéséhez. A statisztika szerint átlagosan napi másfél műszakot dolgoznak a Csongrád megyében található építőipari gépek, és itt Szegeden két olyan építkezés is létezik, ahol két műszakot szerveztek. Részben szervezési kérdésnek látszik az is. hogy az egymáshoz közel eső építkezések kölcsönös összedolgozását elősegítsék. Ha már egy nagyobb munkán habarcstelep dolgozik, akkor módot kellene ejteni arra, hogy más köaeli — gép nélküli — építkezés innen kapja meg a habarcsot. Tudomásunk szerint eddig egyedül csak Budapesten, a lágymányosi lakótelepen valósították meg a központilag gyártott habarcs és betonmassza helyszínre szállítását, így ezt számonkérni Szegeden még korai lenne. Am nem ártana, ha törődnének a gondolattal, és előbb-utóbb célraveeető megoldást is találnának rá. Vem lesz könnyű dolga a Csongrád megyei építőiparnak sem a kövekező években. hiszen minden eddiginél nagyobb feladatok elvégzése nehezedik majd vállára. Munkáját csak úgy bírja majd elvégezni, ha minden lehetőséget kihasznál az új gepek beszerzésére és a meglévők kihasználására. Ünnepi koreai filmbemutató Koree felszabadulásának 15. évfordulója alkalmaból a Művelődésügyi Minisztérium filmfőigazgatósága, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága szerdán este koreai filmbemutatót rendezetté a Puskin Filmszínházban, é Levetítették Az áruló című' új koreai filmet, amelyet az* est közönsége nagy tetszéssel | fogadott. f Rádióműsor Péntek ROSSLTH-HAOIO 4.2S Rákóczi-induló. 4,30 Hiick, id<5j*rasjelent£j. 4,35-7,59 Vidáman, frissen. Körben: í 90 Falurádió. Utána a vidéki színházi műsor. 5,30 Hírek, idöiarasjelentés, 6,30 Jo reggelt: 1 39 Időjelzés. 7.00 mrek, idöjarasjelentés. 7,10 UJ könyvek. 7.25 Színház-, hangverseny- és moziműsor. 7,39 Időjelzés. 8.00 Műsorismertetés, idöiárásjelentes. « oa Technikai szünet. 9.10 Daljátékok zenéjéből. 9,55 Vidám percek. 9,10 A Prágai várőrség ftlvószenekara játszik. 9 orá SS Részietek Mozart A színigazgató c mű daljátékából. 9.50 Radnóti í'iklós verseiből 10.90 Hírek. lapszemle, idöjárssjelentés 18.10 Színes népi muzsika. 10.59 Lottóeredmények, 11,00 Ztnskari muzsika. 12.00 Déli harangszó. hírek, lottóeredménye*, időjárásjelentés 12.10 Tánczene. 13.00 A milánói pesti3-ken«k. 13.15 Mondd el zenével . . . 14.29 A Korom-sziget, lakói. 14.40 Haydn-müvek. 15 90 Hírek, közérdekű közlemények. 15,09 Időjárésjelentés. 15,10 Előszóval — muzsikával. Közben: 16,00 —19,10 Hét nap a külpolitikában. 17.00- 17,15 Hírek. 17.50 Gyöngyösi szüret. 18.30 Magyar nóta és népdalest. 19.70 Jankovieh Ferenc verseiből. 19,5? Nagy mesterek muzsikájából. 19,50 Jo éjszakát, gyerekek! 2fl9« krónika, időjarásjclentes. Vigyázz, kesz, rajt! Vidám nes irodalmi műsor. 21,50 Sport hírek. 22,00 Fíirek, időjárásiélentes. 22,15 Táncoljunk! Koz ben: 24,00 0,10 Hírek. 0.30 nusz. Esti A 20,38 ' za-f 1 Him PETOFIRADIO Reggeli zene. 8,30 Szin5,00 Reggeli zene. ház-, tarlat- es hangversenyműsor. 8,50 Torna. 8,00-8.10 Hírek, Időjárásjelentés. 14,00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14 óra 15 Operakalauz. 15,15 Hor?

aszók öt perce. 15,10 Könnyűi ü vészen*. 15,30 Anonymus tarsal. Rádiójáték. 10.28 Virág-* énekek. 15.43 „Tündérsíp". 17 Á éra jo A Nemzet; Galériában. \ 17.40 Hangi amezgyüjték hüszf perce. 10.00 Spirituálék. 18.25 # Katlaen Ferriar énekel. 18.45 vam új a nap alatt! 2? 09 Hírek, idójárástelentés 19.95 Tánczene 19.40 Falurádió. 29.00 Muszorgszkij-hangverseny. Közben 20.58 Hírek. 21,03—21.18 I.áttuk. hallottuk . . . 23,00 Hírek, időjárásjelentés. 23,15 Műsorzárás. K televízió műsora 19.08 A távoli sziget titka. 19 óra 30 Kisfilm. 19.50 Szünet. 20.00 Két emelet boldogság. Magyar film. (14 e- en aluliak i nak nem ajanljuk.) Bodrogi Sándor: Találkozás a hóhérral A hóhér mór várt rám... Egyszerű támlásszéken ült. barna öltöny volt rajta, fehér, kissé gyűrött nyakú ing. Arca szürke és frissen borotvált, hajviselete hétköznapú Mesterségéről semmi nem árulkodott, még mosolygott is, amikor beléptem. Kezet nyújtott, -mint kultúrembereknél szokás« — én úgy éreztem, ujjai közül vér csorog. Nem vettem észre felém nyújtott kezét, jegyzeteim után nyúltam, ceruzát helyeztem készenlétbe. — Kezdhetjük — mondta és az előtte heverő dobozból cigarettát halászott elő. Láttam: művészien auilkoló ujjai, melyek egyforma szenvtelenséggel Toppantottak csecsemő és agg nyakcsigolyát — most remegnek. Születtem . .. — és sorolja nacionáléját, melyre egyáltalán nem voltam kíváncsi. Hosszadalmas részletességgel beszámolt házasságáról, gyermekeiről, könyveiről. Embernek akart látszani. — A szakmájáról beszéljen.' — vetettem oda neki. — Igenis, parancsára — mondta, és igy szólt: — Vannak, akik azt hiszik, egyszerű volt az én mesterségem. Ne higgyen nekik, ez a mesterség nem egyszerűen -szakma« — ez művészet, s mi több — szenvedélyEmlékszem, amikor az első gázkamrás kivégzéseken vettem részt, még elfogott valamilyen izgalom. Gyermekeket -likvidáltam•«. Előtte játszadoztak, utána betereltük őket a kamrába. Nem sejtettek semmit, néhánnyal még játékszerét is beengedtem. Kíváncsi voltam, éreznek-e. s mikor éreznek már halálfélelmet. Ezért a kelleténél némileg kevesebb gázt permeteztünk csak be. A gyermekek először észre sem vették, hogy rri készül Csacsogtak, játszadoztak. Azután fogyni kezdett a levegőjük, és oxigén helyett eyklon-gázt lelegzettek be. Ezt is tűrték, csodálkoztam. Akkor az egyik — lehetett négyéves — hányni kezdett és vér buggyant az ajkai közül. Látta volna, milyen kavarodás kezdődött. Egyrészt az anyjukat szólongatták, másrészt egymásnak támadtak, is egymás bárét tépdesték. Izgalmas látvány volt, ekkor jegyeztem el magam ezzel szakmával. A kisebbeket hamar legyűrték a nagyobbak, egy lányka például egyik társaszemgödrébe akasztotta az ujját, úgy tépte ki annak szemgolyóját, pedig nem is akart rosszat, csak a halálfélelem... Ugye a halálfélelem, az iszonyú hatást vált ki. Erezte már? Kérdően nézett rám. Reszketett a hangom, amikor megszólaltam — £» ón? ^ £n nem érzek halálfélelmet. Nézze kérem, in eddig mintegy hatmillió embert irtottam ki. Különleges jogaim voltak, bíróság, fegyőr, hóhér — mindez eayszemélyben én voltam. Szenvedély volt — azt mondtam7 Nem is szenvedély volt. Mü-vé-szet. Képzelje el. Megérkeztem például Budapestre. Megszálltam a Britannia szállodában. Volt nálam egy, egyetlen felhatalmazás. Egy gépelt papírlap. S rajta hatszázezer ember halálos ítélete. Emlékszem, amikor egyszer lakosztályomban az asztalon lelejtettem. A pincér — aki tudott németül — távollétemben elolvasta. Amikor hazaérkeztem, bejött a szobámba, és megkérdezte tőlem, mi az a -Sonderbehandlung-: a -különös elbírálás•*. Szépen leültettem, most megmagyarázom magának. Mindenfélét meséltem neki, azután mögé kerültem. Lassan előhúztam a pisztolyomat, és hátulról a szeme elé emeltem. Ismeri a >•Parabelh-t? Egyetlen ujjmozdulattal ki lehet biztosítani. És ha akarom, addig tüzel, míg billentyűjét lenyomva tartom. A pincér ült és láttam, kiveri homlokát a halálfélelem. Vacogni kezdett. Lassan kibiztosítottam a fegyvert. Sírva fakadt, négy gyermeke van, nem zsidó, mi lesz a családjával? — Ruhe! — mondtam neki — Ktüáncsi volt, most megmutatom, megmagyarázom. A pincér összevizelte magát. Tudniillik a halántékához szorítottam a fegyvert, és hallotta, ahogy a hátrafelé haladó billentyű acélja érces csúszással az elsütés helyzete felé nyomul. Tudtam, lesz egy pillanat, amikor a legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb ember is elveszti uralmát önmaga felett. Ebben a pillanatban ló a jó hóhér. Most is ekkor lőttem.... — És nem érzett lelkiismeretfurdalást? — kérdeztem rekedten. A hóhér nevetett. — Lelkiismeretfurdalást? Akkor mar mögöttem volt vagy négymillió kivégzett, pontosan ez ügyetlen kellner miatt kellett volna lelkiismeretfurdalást éreznem? ön, uram, roppant naiv! Mi történt ekkor a szillómban? Semmi! Valamit, egy alig véres hiístömeget belegöngyöltek a szőnyegbe, levitték az alagsorba, belehajították a csatornába- Megállt az élet? A világ nem forgott tovább?.' ugyan uram... Semmi nem történt. A feleségem észre sem vette rajtam . .. Arra mindig vigyáztam. Az asszony ne lássa mesterségem jeleit. £s magam is napirendre tértem felette . .. — És az álmai?! Amikor éjszaka felriadt, nem sereglettek ágya köré bűntelen, megkínzott, meggyilkolt áldozatai? — Álmok?! Valaha mérnök szerettem volna lenni. Sokszor álmodtam: fehér köpenyben állok egy rajzasztal mellett és tömegsírokat tervezek. Mély. hermetikusan zárt. minden fertőzés veszélyét kiküszöbölő tömegsírokat. Azután elképzeléseim szerint épültek a világtörténelem leghcrmeítkusabb tömegsírjai: a leggazdaságosabb tiizelóki-