Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-03 / 182. szám

5 Sfttdft; IWOi Itt^UfflhM Á ^ A szövetkezeti parasztság nagyszerű segítőtársai Gépek a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kiállításon A Tíól nlfüMi betakarításig az emberek sítettnek tekinthetjük. Csu- hagymaművelő gépsornak is, A uei-aijouai das4gi helyett mindent a gépek vé- pán a sorok gazoló kapálá- mely a növényápolástól a Kiállítás és Vlésár ezernyi géznek el. Mindeddig azon- sa kíván kézi munkát, azon- szedésig sok-sok emberi erőt érdekessége, látványossága ban nem mutatkoztak ilyen ban már ennek helyettesi- takarít meg. A gépparkban között talán a, gépek mon- nagyszerű kilátások a ka- tésére is sokat ígérő kísérle- mintegy 60 mezőgazdasági danak legtöbbet az idesereglett látogatok,, parasztembe, , , . ., , tek folvnak. gép látható. A magyar és pásnovények termesztésé- me2Őgazdasági ^vjet gyártmányú mezőjeu laiogaion,) A magyar mezogazuasagi . y „ V ,, rek számár*. A kiállításra ben. A Del-aireicn Mezogaz- gépkonstruktőr6k más meg- gazdasági gepek mellett belépő vendég szemei előtt dasági Kiállítás és Vásár lepetéssel is szolgáltak a napszeru német, csehszlodolgozó parasztok számára. vak • ,méa mezogazdasagi . . -„ . > "" * „fl gepekkel us megismerkedhet f * - » Bemutatjak itt az U.E.—28- ® as, négykerék meghajtású íjj^g* ^foL^tot univerzális traktort, mező- S gazdasági gépiparunk leg- séggel re^eIkező (8 elöre> 8 ujabb remekét. Kulünósen a hátra) Maulwurf traktoroknehéz talajokon való kerté- kal c^ p^t említsünk szeti termelesben nagy je- meg ezekből: lehet pl. szánlentőségű, de nem kisebb a tani, még hozzá egy baíázszerepe ennek az erőgépnek dára fákat permetezni, cséaz általános növénytermesz- pelni, aratni, füvet kaszálni, tésben sem. Az első magyar rendetsodrózni, kapálni. A traktor, melynek tökéletes Maulwurf munkagépei közé mászósebessége van, s ez- tartozik többek között a szaáltal mindennemű palánta- lagfűrész is, mely hosszú ültetésre kiválóan alkalmas, előrenyúló törzsére szerelheNégy kerék meghajtása ki- tő. A képünkön létható egyik küszöböli a laza talajon a mintapéldány a törzsre szecsúszás lehetőségét, így a relt vontatókocsi hidraulikus négyzetes kukoricavetés tö- emelővel történő önkiürítékéletesitésében is igen nagy sét mutatja be. Megláthatjuk szerepe van. ttt ugyanezt a gépet permetezés és favágás közben is. MEZŐ- Feltűnő érdekessége, hogy a Egyetlen kézmozdulat s máris megtörtént a szállítmány kirakása, a Maulwurf traktor hidraulikája szempillantás idő alatt végzi el az eddigitói merőben más azonban nagyszerű meglepe- a r/íif /(/és a nagyszerű parasztélet kőrvo- tésekkel szolgál a kapásnö- A rum/ir sz0y ^ „unk^^l ""líöznalai • bontakoznak ki. vények termesztésének gé- rendezett nagy mezőgazda- vet]enül egybeépíthető s így Kilépve a főpavilonból. pesítésével kapcsolatban is. sági gépibemutatón kívül a doígozjk azonnal szembe ötlik Jobbról az első nagy gépóriás, az Sz. K.—3. A legmodernebb szovjet gabonakombájn, amely korántsem mutatóban van itt. Az idei aratásra éppen ezer darabot küldött ezekből a magyar parasztoknak a világ első szocialista állama. Csongrád megyébe is jutott belőlük néhány tucat Csongrád megyében 250 katasztrális hold termésének aratását, cséplését végezték el ezek a gépek egyenként Az Sz. K.—3-as kombájn hozzávetőlegesen több mint ezer embert helyettesít az aratás, gabonabetakarítás verejtékes munkájában. Sok nézője van a szovjet Vlagyimirecsnek is. A sokféle még kevésbé ismertek közé tartozik a Zetorra hasonlító 28 lóerős -Vlagyimirecs® kis traktor is. Érdekes indító szerkezete már sok falusi szakembert csodálkozásra késztetett. Olajjal üzemel, ugyanakkor az indítása benzinnel történik, még hozzá segédmotor nélkül. Egyszerre a saját járómozgásán kívül három irányban is tud erőt kifejteni munkagépek meghajtásához. Mindezek azok is, melyekről itt nem szóltunk, már az első látás után is csillapíthatatlan Pnntnn egy másik> ná" Forradalmi változást jelent kulonbozo állami vallalatok vá t ébpesztenek az ^^ ÜZUlan iunk még alig legf6bb takarmánynövé- és gazdaságok pavilonjaiban T? ismert gép következik - nyunk, a kukorica termesz- számtalan kisebb-nagyobb hof közelebbről is ugyancsak szovjet, rosztovl tjében a kiállításon látható mezőgazdasági geppel talál- megismerjék őket. Ugyanmunkások, mérnökök készi- korszerű, négyzetes kukori- k°zik az ember. Rendkjvul akkor puszta jelenlétükkel tették —, az A. C.—40-esje- cavetőgépek, újszerű talajlű, nagy vágószélességű ara- kultivátorok mellett láttóberendezés. Elsősorban a ható új, magyar csőtörő vetőmagnak termesztett ga- kukoricakombájn. Az egybonafélék aratásánál van szerűnek látszó modern gép felbecsülhetetlen jelentősége a szárakról letöri a kukoennek a gépnek. A gabonát ricacsöveket és a szemtervagy kétöles hosszúságú méssel egyszerre takarítja kaszájával learatja s cso- be a szárat is, még hozzá mókba a tarlóra helyezi, leszecskázva, silónak elkéahól a néhány napos utóérés szítve. Óránkénti teljesítmébefejeződik. Ezt követően nye három-négyszáz négymegindulnak a cséplőkom- szögöl kukorica szem- és bájnok végig a kévesorokon szártermésének betakarítása, és zsákba teszik az utóérlelt, Mint tudjuk, mezőgazdasági fovábbszaporításra alkalmas gépiparunk már tömegesen vetőmagot. gyártja ezeket a gépeket. Ma már mezőgazdaságunk Nem messze az az idő, ami- . * , , , , ... szocialista átszervezésével, kor termelőszövetkezeti gaz- I!»en érdekeset, mint ez a legújabb magyar traktor, kalászos gabonatermesztő- dáink tetszés szerint olcsó meg Almási Sándor bácsi sem látott, pedig szép, desünk gépesítési fokát - a áron vésárolhatnak ilyen res bajus*r61 Ité,ve 8 hatodik tíze* ut°Uát nagy mezőgazdasági kultu- . , . * tapossa rával rendelkező államok- gépeket. E gép tömeges elhoz has^nlóan - száz szá- terjedésével már a kukorica- aok ^ője van többek között szélesre tárják a szem előtt ,.. naso, 08 , . .. sfT.f, . x __ .. . . . „ „- a Dél-alfoldi Mezogazdasagi a szocializmus parasztembezajekosnaK teKintnetjuK. A termesztest is mintegy o— Kísérieti intézet által kiállí- rének új élet- és munkakötalajelőkészítéstől a termés- 80 százalékig teljesen gépe- tott Brúder—Kovács-féle rülményeit. CsepI József Harmincöt éves a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet A szegedi Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos kollektívája ma ünnepli ag intézet fennállásának 3S éves évfordulóját. Mi, szegedi emberek, gyakran elsétálgatunk e tisztele* tet parancsoló alsótiszaparti palota előtt s csak kevesen tudjuk: az a néhány tucat kutató, mezőgazdasági mérnök és a többiek, kik naponta elfoglalják itt helyüket a laboratóriumok műszerei között, mit tettek eddig a magyar, elsősorban a délalföldi tájak átalakításáért. 35 év óta fú* radhatatlanul járják az országot új, eddig ismeretlen no* vényfajtákat termesztettek ki. Nemcsak városunknak, hanem az egész magyar agrártudománynak szereznek méa nagyobb hírnevet, becsületet. A Szovjetunióban épp úgy, mint az Amerikai Egyesült Államokban és máshol, nagy figyelemmel kísérik az itteni kutatásokat. Nevében ott viseli ugyan a délalföldi nevet, azonban sok vonatkozásbán hosszú idő óta országos szerepet tölt be tájjellege mellett. Hazánkban évente mintegy 3 millió katasztrális holdon termesztünk többek között búzát. Ebből kémillió katasztrális holdat vetnek be minden ősszel a szegedi intézet által nemesített, és ma is tudományosan ellenőrzött, kizárólagosan fenntartott bánkúti búzafajtákkal. E fajtákat ma úgy ismeri az agrártudománvos közvélemény, melyeknél jobb tápértékü, sikértartalmú jelenleg nem létezik. Dr. Somorjai Ferenc, Szülő Ferenc, Érdél Péter, Kovács László és a többi kiváló tudós, mezőgazda és munkatársaik tudása, szorgalma a garancia arra, hogy ez a hírnév ezután sem csökken. A felszabadulás előtt éppen az akkori magyar félfeuAA* lis birtokviszonyok miatt ennek a nagyszerű intézménynek úgyszólván nem jutott föld a Dél-Alföld ege alatt. As akkori tudományos kollektívának —, melynek tagjai közül még ma is sokan az intézetben dolgoznak, s a néphatalom jóvoltából a legmagasabb tudományos fokozatokat vívták ki maguknak —, alig 80 holdnyi terület állt közvetlen rendelkezésére. Ma három nagy kísérleti gazdaság több ezer holdnyi földje tartozik az intézethez. E három gazdaságban mód adódik arra is, hogy az új termelési módszerekét, növényfajtákat a nagyüzemi termesztésben is kipróbálják, mielőtt azokkal megajándékoznák a köztermelést. Mi úgy tudtuk eddig, hogy a magyar kukorica Otthona Dunántúl, elsősorban Fejér megye. Ott a kukoricánál csak úgy mint nálunk a paprikának, nagy hagyománya, történelmi múltja van. A martonvásári intézetben az utóbbi 10 év alatt olyan kukoricahibridtörzsek születtek, amelyek sok tulajdonságukkal felülmúlják a világszerte agyonreklámozott amerikai fajtákat is. Aki azonban figyelemmel kíséri a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatóinak kukoricanemesítő munkáját, máris biztosra veheti: a Dél-Alföld — kivéve a magasfekvésű homokos területéket — hamarosan pótolja a kukoricatermesztésben mutatkozó hátrányát az ország dunántúli tájaival szemben. A szegedi sárga lófogú néven fémjelzett fajta is itt született már. dr. Somorjai Ferencnek, az intézet nyugdíjas igazgatójának nemesítése. Ez azonban még csupán a kezdet. Hamarosan megszületik az elsó délalföldi tájfajtájú hibridtörzs, melyet régen várnak a déli megyék termelői. A hosszú gazdátlanság után ebben az Intézetben lelt jó gazdákra a szegedi paprika és a makói hagyma ts. Dr. Benedek Lászlónak és dr. Obermayer Ernőnek, e két idős tudósnak és társainak munkájaként hamarosan fajtaelismerésre kerül majd két új szegedi paprika a „—K« és ® »+K«. A szegedi, makói kísérleti gazdaságok földjein az egykor hírneves makói hagymát az intézet kutatói, elsősorban Brúder János és Kovács László elvtársak szinte a -sírjából* hozták vissza. Ma az egész országban kizárólaa e két gazdaságban állítanak elő a hagymatermesztés alapjául szolgáló fekete hagymamagot. Ez tette lehetővé, hogy élfajzott ismeretlen eredetű hagymáinkat nagy gondossággal szelektált, a régi makói hagyma tulajdonságait kiválóan örökítő fajtákkal cserélhettük fel. Az elmúlt tíz évben ey jó tucatnyi a hasonló korábbi fajtáknál lényegesen nagyobb, jobb minőségű termést adó nemesített növényféleség született ebben az intézetben. Elvitathatatlan érdemeket szereztek az intézet dolgozót a lucernafajták nemesítésében is. Dr. Herke Sándor és dr. Prettenhoffer Imre professzorok és munkatársaik az alföldi szikes, szódás talajok megtermékenyítésében és hasznosításában szereztek országosan elismert érdemeket. A magyar mezőgazdaság sorsa iránt őszintén érdeklődő ember aligha mehet keresztül úgy a Dorozsma—zsombói határon, hogy akárcsak egy rövid időre is ne tekintse meg az intézet homokkísérleti gazdaságát. A bő termést adó rozsok, a komisz futóhomok új növényei, a homoki bab, a szudáni édes cirokfü és az egyéni gazdákéhoz képest három-négyszeres termést ígérő burgonyatáblák azt bizonyítják: az új fajta korszerű homoki tájgazdálkodás tudománya születik itt meg. Antal József, a homok szenvedélyes kutatója e gazdaságban végzett munkája alapján nyerte el a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tudományos fokozatot. Köszöntsük most hát az intézet 35 éves évfordulóján baráti kézszorítással, nagy nagy elismetéssel a délalföldi táj nyugtalan vérű vallatóit, a laboratóriumok és a nagy, szabad ég alatti »műhely- valamennyi fáradhatatlan dolgozóját. (Somogyi Károlyné felvételen Németh Mihály, a csongrádi Vörös Csillag Tsz egyik gazdája simogatja, valósággal babusgatja a nagyszerű gépét: — Ez lenne hát az a kukoricakombájn, attlit mi parasztemberek sokáig el sem tudtunk képzelni?.,.. Kép Sít intézel laboratóriumából: G. Obermayer Katalin vegyész refraktométerrel ü len olajtartalmát állapítja meg