Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

Vasárnap. 1960. július 17. 4 Vályogvetés a tsz-ben MH. * -t* " -- * v ' • jmmm ' i i M Készülnek a Délalföldi Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra a szegedi Dózsa Tsz gazdái A Délalföldi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár megnyitásának napjáig még szép idő van hátra, de máris komolyan készülnek a szegedi termelőszövetkezetekben a kiállításon való részvételre. Mindegyik közös gazdaság érdekesnek ígérkező meglepetéseket készít elő. A rókusi Dózsa Termelőszövetkezet, mint a Délalföld egyik legnagyobb baromfitenyésztő szövetkezete mutatkozik majd be. A Dózsa Tsz-ben két ismert tyúkfajta tenyésztésével foglalkoznak. Jelenleg 1440 darabból álló magyarsárga jércét nevelnek, ellenőrzött tojótörzsállományát. Ugyanakkor 640 tojóból álló magyar kendermagos törzsállománya is van a szövetkezetnek. Mindemellett foglalkoznak a tsz gazdái pecsenye csirke, pecsenye kacsa neveléssel és törzskacsák tenyésztésével is. Az elmúlt tavaszon már 2700 pecsenye csirkét adtak a közfogyasztásnak, összesen 43 434 forint értékben. Hamarosan újabb rántani való csirkeszállítmányokat adnak majd át 'az állami vállalatnak. Ugy terve- nck fel zik, hogy év végéig mintegy mellett. 10 ezer darab csirkét nevel- Csongrád megyében aligha Ez a gyönyörű, magyar kendermagos kakas is »elmond* majd egyet-mást a Délalföldi Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron a Dózsa Tsz magas színvonalú baromfitenyésztő munkájáról. a Etetés a baromfi-»kastély« előtt. törzstenyésztés lehet más helyen ennyi szép fehér kacsát találni, mint itt. A törzstojóállományon kívül a szövetkezeti gazdák által épített mesterséges tavon 4600 pecsenye kacsa úszkál most. Mindez 159 ezer forint bevételt biztosít, a csirkékért járó bevétel pedig megközelíti a százezer forintot. Igazán nagy jövedelemre, szép nyereségre azonban csak a következő években számítanak. A mostani baromfinevelő és tenyésztő munkát és a készárut még nagy mértékben drágítja az, hogy számos új épületet kellett csináltatni és komoly kiadások voltak a korszerű berendezésekre is. Ez a beruházás azonban busásan térül majd meg a közösségnek. Asszonyok termelőszövetkezete, ahol a férjek csak vendégek-vajon meddig? Kapálták a paprikát. Amikor a sor végére értek, s látták, hogy az agronómussal beszélgetünk, körbevettek bennünket. Pihenőfélét tartottak, néhányan leültek a fűre, a többiek a kapákra támaszkodva hallgatták a tájékoztatást saját szövetkezetükről. Arról volt szó, hogy a baksi Üj Életben 1100 holdon learatták az árpát, a búzát, a rozsot, ebből 700-at kiskaszával, a többit Szabó Mihály, a Kisteleki Gépállomás kombájnosa a legújabb szovjet géppel. Naponta több mint 30 holdról vágta, csépelte a gabonát. Most pedig 12 erőgép végzi a tarlóhántást, meg a nyári mélyszántást az' őszi vetés alá. 40 fogat hordja a kereszteket. Az állatgondozók 41 üszőt és tehenet, 252 sertést, süldőt é6 anyakocát, s kétezer pecsenyekacsát látnak el. Az építöbrigád pedig készíti az új baromfiólat. Gabonaelőleg munkaegységre — Arról nem beszélnek, hogy mi mit csinálunk? — vágott közbe az egyik aszszony. — Dehogynem, az imént éppen azt tárgyaltuk — felelte az agronómus —, hogy bizony itt nálunk jórészt aszszonyok dolgoznak. Kapálták a kukoricát, dohányt, ami nagyon szép..; — Jó, jó, de mit látunk belőle? — szakította félbe a felsorolást egy másik -fehérnép*. — A férjek most kapnak pénzt az aratásért. ' maguk pedig előleget: árpából 55 dekát, búzából 1 kiló 82 dekát munkaegységenként — Mikor látjuk azt a pénzt? — kérdezték. Szavaikból némi hitetlenkedés csendült ki A férjek a városban dolgosnak Ebből aztán szóváltás támadt kérdések és feleletek formájában. Mert itt az a helyzet, hogy a férfiak java része elment a városba dolgozni. Csak a feleségek léptek tavasszal a termelőszövetkezetbe, ők a gazdák. A férjek csak most az aratásra jöttek haza segíteni. Járandóságukat természetben megkapják. Az asszonyoknak azonban tetszett, hogy ellenkezhettek egy kicsit. Aztán várták, hogy megcáfolják állításaikat — mint ahogy ki is derült — és megint előhozakodtak valamivel. — Na és, mennyi az a gabona? — mondták. — Nem sok... — Hány munkaegységet teljesítettek' — Nem tudjuk. — Na, de azért mégis, úgy hozzávetőlegesen... — Eddig ötvenet-hatvanat. — Négy hónap alatt többet is lehetett volna. — Hogyne, és ki látja el a családot? Mosás, főzés, a gyerekek. Az ember jön haza a hét végén, bizony szombaton, hétfőn nemigen tudunk menni dolgozni. — Akkor mért várnak többet? Az uramnak biztos több munkaegysége lenne Hirtelen csend lett, de persze az asszonyok gyorsan találnak feleletet. — Az uramnak biztos több munkaegysége lenne, de a városban is jól keres. Ügy gondoljuk, az több, mint amit itt kaphatna. A tsz terméseredményein természetesen meglátszik, hogy a férjek otthagyták a családot, bementek a városba, beküldték az asszonyokat a gazdaságba. Azok nem tudnak teljes mértékben helytállni, mert a házimunka. a gyerekek ellátása is reájuk háruL Már most az üzemből szép havi jövedelem kellene, a szövetkezetben pedig kevés munkával sok pénz, meg termény? Megint szünet támadt a beszélgetésben. Egyikőjük halkan megjegyezte: — Persze, úgy jobb volna, ha az emberek itthon lennének. — Bizony, ez a kulcskérdés. Hívják haza őket! Eddig is, ezután is itt találják meg a boldogulásukat Bákson. Csak maguk tudják a sajátjukban megjavítani életkörülményeiket. A vita abbamaradt. Mentek tovább kapálni az aszszonyok. Ha jladoztak a paprikaföldön és közben tanakodtak, mit csináljanak. Biztosan rájönnek és aztán az ilyen szorgalmas. harcias nőknek még a férjek sem tu3nak ellenállni: az új élet ott érik meg Bakson is az Üj Élet-ben... Markovits Tibor Rendelettár: A kötelező növényvédelemről A napokban megjelent kormányrendelet szerint a nagy tömegben fellépő veszélyes kártevő megsemmisítésére az állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőcsoportok, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek nagyüzemi növényvédő gépei a megyei tanács útján igénybe vehetők. A növényvédő gépeket kizárólag a kezelő személyzettel együtt lehet igénybe venni. Az igénybe vett gépek üzemeltetési költségét a növényvédő állomás köteles megtéríteni. A kötelező védekezés elmulasztása esetén a községi vagy városi tanács a költségeket a mulasztó termelőtói behajtja. A földművelésügyi miniszter elrendelheti a veszélyes kártevőkkel fertőzött gyümölcsfa és — az erdei fa kivételével — egyéb haszonfa, szántóföldi, kertgazdasági és dísznövény megsemmisítését akkor, ha a tulajdonos a kötelező védekezést ismételt hatósági felhívásra sem hajtja végre és a fertőzött gazdasági növény a szomszédos területeket veszélyezteti. A kártevők elleni kötelező védekezést elmulasztó termelő ellen a szabálysértési eljárást úgy kell lefolytatni, hogy az első fokon eljáró hatóság a feljelentéstől számított egy hónapon belül határozatot hozzon. Ideiében nondoskodunk takarmányról A kübekházi kanyar elótt már messziről szembe tűnik a szőregj Aranykalász Termelőszövetkezet állattenyésztő telepe. Tandari István itt az állatgondozó brigádvezető: ősszel lépett a szövetkezetbe. Ö tájékoztatott arról, hogyan végzik az állattenyésztést és miképpen akarják az állományt tovább növelni. — Két nagy sertésólunk van — mondotta. — Nyolc évvel ezelőtt építették és tudom, hogy a korábbi időben nem volt megfelelően kihasználva. ösz óta jelentős változás történt. Csak néhány számadatot említek. Jelenleg 110 süldőt nevelünk, ezenkívül az egyik rekeszben 46 leválasztott süldő cseperedik. Mintegy 30 malacot választottunk el a kocáktól és a 26 anyakocánk rövidesen újból fial: néhány hét múlva telt ház lesz az ólakban. — A nagy istállóban száznyolc szarvasmarha — fejőstehén. üsző és borjú — éppen csak hogy elfér. Ez a jelenlegi állatállomány. Nem sok, de földterületünk csak az ősszel nőtt 1200 holdra. 700 mázsa kitűnő szénát tároltunk eddig és ősztől még több állatot akarunk tenyészteni — mondotta. Rögzített felvásárlási ár néhány zöldségfélére Megnyílt az újszentivani bölcsőde Házlbolt a tsz központjában A ZÖLDSÉGET termelő termelőszövetkezetek részére újabb kedvező árfeltételeket biztosít az állam. A napokban hagyta jóvá az Országos Arhivatal az uborkáért, a paradicsomért és a zöldségpaprikáért fizetendő védőár jellegű rögzített átvételi árakat, amelyek az alábbi időpontoktól érvényesek: Csemegeuborka: július j 1-től 31-ig 3.50 forint. Ecetes uborka: július 11-től 31-ig 2,50 forint, augusztus 1-től végig 2 forint. Csemegeuborkaként 5 centiméter hosszméretig terjedő, ecetes uborkaként 5—10 centiméter és kovászosként 10— 15 centiméter közötti hosszméretű uborkát fogadnak el a felvásárló szervek. A salátás minőségű uborka legalacsonyabb ára kilogrammonként 50 fillér. Paradicsom: július 11-től 20-ig 2,50 forint, július 21-tól augusztus 5-ig 1,50 forint, augusztus 6-tól 10-ig 1 forint, augusztus 11-től végéig 0,70 forint. Az exportcsomagolásban átadott paradicsomért az árakon felül kilónként 40 füléicsomagolási költséget is kapnak a termelők. Zöldpaprika: július 16-tól 20-ig 5 forint, július 21-től 31-ig 3 forint, augusztus t-től 10-ig 1,60 forint, 11-től 20-ig A rúzsai Napsugár Tsz központjától eddig messzire estek a földművesszövetkezet boltjai. A falu felől öt, Ullés felől pedig hét kilométerre. A tsz tagjai közül mintegy 150-en az üllési földművesszövetkezetnek is tagjai. Ezért kéréssel fordultak az igazgatósághoz, hogy létesítsenek valahol közelebb is boltot. Kérésüket teljesítették, s az üllési földrnűvesszövetkezet a tsz központjában háziboltot nyitott. Ma már nem kell a szövetkezeti tagoknak kilométereket kerékpározni, gyalogolni, ha valamit vásárolni akarnak. Munka után, mielőtt haza indulnak, a központban megvásárolhatják a szükséges ipari és élelmiszercikkeket. Ha egy kis idő van, a nagy nyári munka közepette, akkor vetik a vályogot a deszki szövetkezeti gazdák. A Kossuth Tsz-ben szerfás sertésólakat készítettek, azokat télicsíteni akarják vályogtéglával. Éppen ezért mintegy 80 000 ilyen téglára van szükségük és igyekeznek a vályogvetéssel. Képünkön a Kasza Lajos, a Táncsics Tsz traktorosa, a Kossuth-ban dolgozó fia helyett rakja formába a polyvás agyagot. Szabó Mihály pedig — ő a Kossuth-ban traktoros — húzza fel a földcsúzdán a nyers vályogot, hogy kirakja szárítani. Eddig már több mint 20 000 vályogtéglát raktak sorba. Csak a cséplés megkezdéséig tudják a vályogot vetni, aztán újabb szövetkezeti gazdák folytatják az olcsó építkezési anyag készítését. 1,40 forint, 21-től végéig 1,20 forint. Valamennyi ár a szerződés alapján átadott I. osztályú minőségű árura vonatkozik, a II. osztályú áru ára 20 százalékkal alacsonyabb. A RÖGZÍTETT átvételi árak akkor lépnek érvénybe, ha a felvásárló szervek által kialakított napi felvásárlási árak alacsonyabbak a rögzített áraknál. Ha a napi felvásárlási árak magasabbak, úgy a termelőszövetkezetek a magasabb napi felvásárlási árakat kapják. Már több hónapja kérték az újszentiváni termelőszövetkezeti tagok, hogy a tanács létesítsen bölcsődét a faluban, a nyári nagy munkák idejére. Hosszú huzavona után végre elkészült a napközi otthon. Bár felszerelése még hiányos, pénteken már megnyitották. Mintegy 80 ezer forintos költséggel a tiszaszigeti kisipari termelőszövetkezet egyik épületét alakították át, s itt helyezik el a kicsinyeket, még szüleik dolgoznak kinn a földeken. Nagy segítséget nyújtott az MTH szegedi tanulóintézete a dómaszéki Rákóczi Termelőszövetkezetnek. Két géppel, Kis Dezső oktató irányításával a tanulók végezték el teljes egészében az aratást 150 holdon. Tarlót is hántottak 40 holdon. Most két vontatóval hordják a kévéket. A Kiskundorozsmai Gépállomás a napokban megkezdte a szövetkezet központjának udvarán a cséplést