Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-13 / 164. szám

5 Szerda. 1960. Július 13. 5 Madách hamisítatlan szellemében újszerű, magas színvonalú előadásnak ígérkezik A>z ttnbvL tía^: diája a SKtbadtíci játékokat* Beszélgetés a rendező Major Tamással A Szegedi Szabadtéri Játékok idei műsorának egyik legnagyobb érdeklődéssel várt bemutatója a Szegeden nagy hagyományokkal rendelkező Madách-mű, Az ember tragédiája. A város-, sót országszerte megnyilatkozó nagy érdeklődéssel együtt különféle mendemondák is keltek lábra arról, hogy átírják, vagy megváltoztatják az eredeti művet. Erről és a szegedi előadás rendezői elgondolásairól, terveiről a legilletékesebbet kérdeztük meg, Major Tamást, a budapesti Nemzeti Színház kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész igazgatóját, Az ember tragédiája szegedi szabadtéri rendezőjét. Szövegválioziaiás nélkül — Egy szót nem írunk bele vagy hagyunk ki a műből — mondotta rögtön —, sőt azokat a szövegrészeket is hallhatja a közönség, amelyeket eddig nem egyszer az idő rövidsége miatt, vagy más okokból kihagytak a darabból. A legfőbb törekvésünk éppen az, hogy hamisítatlanul az eredeti Madách-i mű szellemében, pontos szövegével játsszuk el a Tragédiát. Állíthatom, hogy éppen a múltban történtek bizonyos hamisítások különféle meggondolások alapján. Egyebek között ilyen volt az is, hogy az Urnák csak a hangja szólalt meg, ami megnehezíti a vele viaskodó Lucifer színészi munkáját. Mi az eredeti Madách-i elképzelésnek és rendezői utasítasnak megfelelően — amely szerint az Ur bent ül dicsfénnyel övezetten — a színpadon valóbem meg is személyesítjük. Annak illusztrálására, hogy mennyire nincs szándékunkban semmiféle szövegváltoztatást végrehajtani az eredeti művön, érdekes esetet mondott el Major Tamás. Nem sokkal Az ember tragédiája után írta meg Madách Imre a Mózes című nagy drámáját, amelyből talán még sokkal világosabban kitűnik világnézete, a történelemről való felfogása, mint itt. Ebben Jehova, vagyis a tragédiának megfelelő Úristen azt mondja Mózesnek, hogy amíg az igazságért küzdesz és a néppel tartasz, veled leszek. Ez nyilvánvalóan az "Ember küzdj és bizva bízzál!-, vagyis a Tragédia záró mondatának megfelelője és rendkívül csábító lenne átemelése, mégsem tették ezt Mint Major elvtárs hozzáfűzte, még ilyen apró -kegyes csalásra" sem vállalkoztak, hogy a leghamisitatlanabb előadást nyújtsák, az igazi Madádhot minden vulgarizálás vagy egyéb változtatás nélkül. Gondos tanulmányok alapján Az előbbi szavak biztosítéké Iegföként az a rendkívül alapos előtanulmány, amelyet mint megtudtuk, Major Tamás folytatott jóval a próbák megkezdése előtt nemcsak Az ember tragédiájának, hanem Madách egész életművének, s élete fontosabb állomásainak megismerésére, felkutatására, így az író szándékai, a mű nagy mondanivalója kristálytisztán fejeződhet ki. — A legnagyobb alapossággal beszéltük meg a mű gondolatait, eszméjét a szereplő művészekkel — jelentette ki ezzel kapcsolatban Major Tamás. — Tisztában kell ugyanis lennünk azzal, hogy a tragédiában tulajdonképpen Madách egész életműve benne rejlik, világosan kimutathatók a sorra következő történelmi mozzanatokban életének, gondolatvilágának fóbb állomásai. Láthatjuk a műből, hogy mi érdekelte az írót, megmutatkozik világnézete, filozófiája, benne rejlenek régi vitái, élményei. Mindezeket eddig még a budapesti Nemzeti Színház előadásain sem tudtuk kifejezni teljes mértékben, így tehát most Szegeden e tekintetben egészen újszerű, eszmeileg tisztázott és szándékunk szerint magas színvonalú előadást kap a közönség. Egy régi probléma . megoldása A beszélgetés során érdekes, eddig tisztázatlan rendezői kérdésről is szó esett: Ádám színészi és rendezői felfogásáról. A probléma magja, hogy Ádám tulajdonképpen szemlélője a tragédiának, vagy cselekvő részese. A történelmi képekben ugyanis a megfelelő történelmi személyként, Miltiádeszként, Keplerként stb. beszél, de e közben gyakran beszélget Luciferrel Ádámként is. Nagyon régen foglalkoztatja a rendezőket e kérdés megoldása. Olyan elképzelések is születtek, hogy pót-Ádámot kellene szerepeltetni, vagyis valakit, aki a lugasban Ádámként alszik, és amikor történelmi mása, illetve új alakja valamit tesz, gondol, akkor forgolódik, nyög álmában. Ez azonban még jobban megzavarná a nézőt, merthiszen a közönség nem tudna elszakadni attól a gondolattól, hogy itt tulajdonképpen két emberről van szó, holott valójában egy ember jelenik meg más-más alakban. — Mélyen foglalkoztatott bennüket ez a régi probléma — tájékoztatott Major Tamás — és úgy gondoltuk, hogy jelmezmegoldásokkal segítünk közérthetőbbé tenni az alapeszmét. Ádám minden színben a korra jellemző, könnyen magára ölthető ruhákat visel. A színváltozás közben ezeket a ruhákat levéve Adám paradicsombeli öltözékében, tehát valóban mint Ádám megy át egyik korból a másikba. Ez a megoldás egyébként egy másik nagy problémát is megszüntet: a sorrakövetkezö színeket mondhatni egy másodperc szünet nélkül tudjuk változtatni, illetve eljátszani. Nem kell öltözködési szüneteket tartani és a díszletezéssel sem kell annyi időt eltölteni annál is inkább, mert a különböző síkokra felépített színpadon közönség szeme előtt kell változnia a képeknek. így azután a korábbi előadások gyakori szünetei helyett két részre tagolva adjuk elő a művet és csupán egyetlen szünetet tartunk, mégpedig a londoni szín előtt, ahonnan Ádám csak szemlélője az eseményeknek. A legfőbb "díszletet" különben nem is a kulisszák, hanem maguk az élő emberek, a nagyszámú statisztéria jelenti. Minden képben kétszáz néma szereplőt mozgatunk. A díszletek egyébként lényegében állandók, csak kis részletváltozások jelzik a történelmi változást, amelyhez bizonyos esetekben vetítés is járuL Szerepcsoportosítások — Ádám szerepének említett újszerű megoldásához kapcsolódik, hogy bizonyos szerepeket felismerhetően végig ugyanannak a színésznek kell játszania. így például Pécsi Sándor játszsza az I. demagógot, Catullust, a patriarchát, majd Rudolfot, majd a gyárost és végül a falanszter tudósát. Ugyanilyen pozitív vonalat játszik végig Kállai Ferenc, aki a rabszolgát, a II. demagógot, Saint-Just-ot és a londoni szín elítéltjét. Régebbről is ismeretesek különféle szerep csoportosítások, de ennek oka többnyire a megfelelő színészhiányban rejlett és nem elvi alapokon nyugodott, mint a jelen esetben. A szereposztásokról beszélve Major Tamás közölte hogy már a végleges szereposztás szerint folynak a részpróbák. Az eredeti elképzelésük az volt, hogy a főbb szerepeket két szereposztásban játsszák és pályájuk kezdetibb szakaszán levő színészeket is bevonnak. Végülis azonban úgy döntöttek, hogy az előadás magas színvonalának biztosítása érdekében a legkiemelkedőbb művészek lépjenek fel a főbb szerepekben. A végleges szereposzlás Ezúttal elsőként közölhetjük tehát lapunkban a végleges szereposztást, amely szerint Ádámot Básti Lajos Kossuth-díjas érdemes művész, Évát Lukács Margit érdemes művész, Lucifert Ungvári László Kossuth-díjas érdemes művész, az Urat pedig Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas érdemes művész személyesíti meg. Mellettük a kisebb szerepekben is több neves művész lép fel, a legtehetségesebb fővárosi színészek közül, szükség szerint nemcsak a Nemzeti Színháztól, hanem más színháztól is, vagyis mondhatnánk így, hogy a magyar színművészet élgárdája. Ami egyébként a jelenlegi előkészületeket illeti továbbra is a már a színházi szezon közben megkezdett részpróbák folynak, ezenkívül Varga Mátyás Kossuthdíjas érdemes művész elkészítette díszlet-elgondolásait, amelyekbe most helyezik bele az egyes képek rendezői elképzeléseit. Lelkes, odaadó készülődés Július 25-én már megkezdődnek Szegeden is a próbák a néma szereplökkel. E munkát annyira fontosnak tartják, hogy valamelyik sportpályát igénylik erre a célra, hogy a többi szabadtéri produkciótól függetlenül — mint Major elvtárs mondotta — látástól vakulásig próbálhassanak, dolgozhassanak. Augusztus l-re megérkeznek Az ember tragédiája kisebb szereplői, 2án a főszereplők is. — Mindannyian nagyon lelkesen készülünk a szegedi szabadtéri előadásra — jelentette ki őszinte szavakkal a beszélgetés végén Major Tamás. — Az előadás minden szereplője tudása, művészete legjavát szándékozik nyújtani, mondhatom, hogy talán soha még nem készültünk ennyire bemutatóra, mint most. Minden művészeti, technikai kérdést is jóelőre megbeszéltünk, a rendezői szövegpéldány is a legapróbb részletekre felbontva elkészül és minden időt igyekszünk a legjobban felhasználni. Minden színész egyetért azzal, hogy az említett teljesen új koncepcióban, magas színvonalon, hamisítatlan Madách-i művet nyújtsunk a bennünket szeretettel váró szegedieknek. Lőkös Zoltán NAPIRENDEN: A Bartók Béla téri két új emelet Nyolc szép új lakásba költöznek be e napokban a Bartók Béla téren. Nyolc családban most a rendezgetés, az új otthon szépítésének örömét élik, gyönyörködnek a virágos, gyermekkacajtól hangos térre néző szobákban, az autógejzirrel, gázfütőtesttel felszerelt piciny, de kényelmes fürdőszobákban, a hideg-meleg vízzel ellátott konyhákban. E CSALADOK megérdemlik, hogy élvezzék mindazt az előnyt, kényelmet, amit egy modern, összkomfortos belvárosi lakás ma nyújt. Elsősorban azért, mert számolva az általános lakáshelyzettel, nem szaporították az igénylők számát, hanem elfogadták az állam által ilyen célra nyújtott kedvezményeket. Az állami támogatás összegéhez OTPkölcsönt kértek, ezt kiegészítették némi készpénzzel és összefogva, közösen emeletet építtettek a Bartók Béla tér ilyen célra kijelölt és alkalmas épületéire. Érdemesek egy ilyen lakásra. mert vállalták az úttörő szerepét, azt a sok nehézséget, ami egy ilyen jellegű akció kezdetén jelentkezik. Küzdöttek a hivatalokban itt-ott mutatkozó merevség és környezetük kishitűsége, a közömbösség ellen. Az egyik lakó, aki az építkezés fő szervezője, "motorja" volt, új lakásában most már mosolyogva meséli, hogy annyi "papírja", azaz tervrajza, költségvetése, ilyen vagy olyan hivatalos határozata gyűlt össze az építkezés előkészítésénél, engedélyezésénél, hogy ezek az iratok már több vastag dossziét töltenek meg. Talán dossziékból épül meg a két emelet — mondogatták korábban néha, talán nem is alaptalanul kollégái a hivatalban, amikor értesültek a sűrűn fel-felbukkanó nehézségekről, és meghallották, hogy csak nem akar megindulni a munka. nyolc lakás készült el az emeletráépítés során a Bartók Béla téren. De miért csak nyolc? — vetődik fel a kérdés azok előtt, akik tudják, hogy sokkal többre lett volna lehetőség. Mintegy 80—100 ilyen lakásnak készült el eddig a terve. Az Országos Takarékpénztárnál is volt fedezet a jelentkezőknek nyújtandó kölcsönre, érdeklődő is akadt bőven .., Igaz, nem volt kivitelező. Hiába az érdeklődés, a pénzügyi szervek, a tanács jószándéka. ha a tervezett több millió forint értékű emeletráépítési munka helyett csupán annak egy részét végezhette el a kijelölt építőipari vállalat, 'amelynek kapacitását más célra vették igénybe. A BARTÓK BELA téri derűs homlokzatú, most két emelettel megnőtt épület láttán, az ottani új lakások elkészülésének hirére valószínűleg tovább növekszik az érdeklődés Szegeden az emeletráépítés iránt. Ez a körülmény, s nem utolsósorban a Központi Bizottság június 29-i határozata bizonyára arra serkenti mindazokat — a Tervhivatalban* az Építsügyi Minisztériumban, a városi tanácsnál —, akinek ez feladata, hogy sokkal rugalmasabb és céltudatosabban segítsék elő az ilyen jellegű építkezéseket. Az építőipart itt, Szegeden is rövidesen átszervezik. A Bartók Béla téri nyolc szép lakás elkészülte jó alkalom* hogy az illetékesek az átszervezéskor gondoljanak arra is: véglegesen és jól el kell véglegesen és jól el kell rendezni az emeletráépítések dolgát. Legyen végre — ahogy mondani szoktuk — igazi gazdája és, főleg elegendő kivitelezője ennek a lakásépítési formának is nálunk; Németh Lajos Bizományi kölcsönzőboltok működnek a külterületeken A segíteni akarás jegyében nyílt meg sok nagyvárosban, így Szegeden is a Belkereskedelmi Minisztérium Kölcsönző Boltja. Itt a legkülönbözőbb elektromos háztartási gépek — mosógép, parkettkefélő, porszívógép stb. — állnak raktáron. Ez a bolt néhány év alatt népszerű lett, a háziasszonyok, a dolgozó nők szép számmal kölcsönöznek gépet innen. Főként a belvárosi asszonyok veszik igénybe ezt a boltot, hiszen az üzlet a Mikszáth Kálmán utcában van. A külvárosi asszonyok eddig a nagy távolságok miatt aránylag kevesebben vették bérbe a gépeket. A nötanács szegedi titkárságához is érkezett ezzel kapcsolatosan panasz. A külvárosi aszszonyok szóvá tették, hogy ők miért "mostoha gyerekek"? A kölcsönző boltot is megkeresték és kérték, nyissanak üzletet a külvárosban is. Jó megoldás Ennek egyelőre anyagi és helyiség akadálya van, ezért egy áthidaló megoldást kellett keresni. És a nőtanács, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium Kölcsönző Boltja talált megoldást. Idős nőtanács-tagok, akik már nem dolgoznak, nyugdíjuk pótlása érdekében, de nem utolsósorban a dolgozó nők második műszakjának megköhnyítéséért bizományosai lettek a kölcsönző boltnak. A nőtanács javaslatára és igazolására havonta 150 forintért mosógépet kölcsönöznek és azt tovább adják. Óránként 3 forintért, egy napra pedig 15 forintért kölcsönzik. Számos ilyen kölcsönző működik már a városban. A Petőfitelepen kettő is, az egvik "kölcsönző fiók" tulajdonosa maga a petőfitelepi nőtanács, Dorozsmán Petőfi telephez hasonlóan ugyancsak két mosógép jár kézről kézre, ezenkívül a legkülönbözőbb városrészeken, igy Ságváritelepen, a Gyevi és a Körtöltés soron, a repülőtéren és a Pásztor utcában lehet bérelni gépet A legtöbb "kiskölcsönzőben" tervezik, hogy egyéb háztartási elektromos gépet is forgalomba hoznak a dolgozó nők kérésére. A kölcsönzéssel járó munka visszatérül, elmondják a nőtanács-tagok. A kölcsönző boltban befizetett 150 forinton felül 300—350 forintot jövedelmez havonta a mosógép. És akik „seftelnek" Erre a dicséretre méltó kezdeményezésre sajnos felfigyeltek azok is, akik annak módját keresik, hogyan lehet könnyen, munka nélkül pénzhez Jutni. Kihasználva a külvárosok ilyen irányú igényét, újabb fajta seftelésbe kezdtek. Vásárolnak egy-egy elektromos háztartási gépet és először azt csak a szomszédoknak, jó ismerősöknek, később pedig az egész városrésznek, természetesen busás honorárium ellenében kölcsön adják. Számos ilyen zugkölcsönző működik a város területén. Újszegeden, a József Attila sugárúton és Alsóvároson többen foglalkoznak ilyenfa ita dologgal. így adta kézről kézre mosógépét Varga Ernőné. Tündér utca 4. szám alatti lakos is. De nem sokáig tarthatta fenn "üzletét", mert az ellenőrzés utói érte és "iparengedélye" nem lévén, befejeztetett a kölcsönzés. azonkívül száz forint pénzbírsággal sújtották a zugkölcsönzőt. Az olvasó írja: A da losta Iá I kozó vá mszedője ? Kaptuk az alábbi levelet: Tisztelt Szerkesztőség! Mint egyik tagja az abonyi földművesszövetkezet énekkarának, abban a szerencsében részesülhettem., hogy a július 9—10-én rendezett dalostalálkozón részt vehettem. Ez impozáns ünnepség eltöröl hetetlen élményt jelentett mindanynyiunk részére. Az a lelkes fogadtatás, amelyben részünk volt, kárpótolt bennünket azon órákért, melyet napi munkánk után pihenés helyett az énekkari próbákkal töltöttünk. Ezt a társadalmi munkát szívesen vállaltuk és évek óta vállaljuk, eppen ezért szükségesnek tartjuk tudomásukra hozni, hogy az elszállásolás —mely szintén kifogástalan volt —, mégis kellemetlen érzést váltott ki mindannyiunkban Már működik Szentes első textilüzeme Annak idején hírt adtunk arról, hogy Szentesen a Vegyesipari Vállalat kezelésében megkezdi működését a város első textilüzeme. A gépek beállítása és a szükséges előmunkálatok után e hónap elsejével megindult a termelés az új textilüzemben és közel harminc gép szolgálja a termelést. Érdemes megemlíteni, hogy az új textilüzem a vállalat műselyem-szövő részlegével együtt a jövő évben a központba, avolt Mobilia telepre költözik. Itt megfelelő épületátalakításokat hajtanak végre, mintegy 600 ezer forint ráfordítással és a munkások korszerű körülmények között dolgozhatnak. akkor, amikor kötelességünk a Dóm téri összkarhoz kötött és az újszegedi vacsora után gépkocsinkon kollektiven, egyszerre tértünk kijelölt szállásunkra, mely a Szent György téri Erdészeti Kollégiumban volt, a portás, amikor beengedett, markát nyújtva, megfellebbezhetetlen hangon kijelentette, hogy fejenként csak 1 forint kapupénz ellenében engedi be a dalosokat. Ez a nem várt fordulat meghökkentette a tagokat, hiszen az ország sok részét járták be terjeszteni a dalkultúrát, de az még nem történt meg velük, ami Szegeden megtörténhetett. Ennyi társadalmi munkát az illető portás is megtehetett volna, hiszen nem egyenként szállingóztak, fegyelmezetlen módra, hanem egyszerre. Igy. úgy gondoljuk. hogy e népes kórustagoktól elég szép összeget gyűjtött össze. Kötelességemnek éreztem, hogy ezt a tényt legalább a szerkesztőségnek megírjam, rájuk bizva annak elbírálását, hiszen az énekesek ingyen dalolnak és ezzel is az épülő szocializmust akarják dalaikban dicsőíteni, nem pedig azért, hogy vámot szedjenek tőlük. Lombos Béla énekkari tag.