Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

5 Szerda, 1960. július 13. 12 A 73 éves párttitkár Előtte fakó színű kék kö- díszítésére kézzel nagyon rekszik. Persze neki is van tény, ellenzős sapka árnyé- szép és formás virágmintá- hibája, azonban kétségtelen, kolja vékony arcát, ősz ba- kat rajzolt. Maga festette rá hogy mindig tisztességes juszát. Alacsony termetének a színeket is, hogy hadd lás- szándék vezeti Gerinces szíjas izmú karjával egy ala- sák, mit tudnak a cserép- ember, kuló hordozható cserépkály- kályhások. A munkában ha belsejébe rakja a samott- kedvét, örömét leli. X cél téglát. Aztán megáll, mert Az ellenforradalom idején, szólítják és hívjak ot, IIta amikor néhány "hazafi" . Istvánt, a legöregebb szegedi hangoskodására sztrájkoltak es talan cserépkályhást, keramikust. _ pedig ősz volt és a csa- """ ..... , ládoknak télire nagyon kel­Mindlg szívesen lett a kályha —, ő dolgo­- Mindjárt visszajövök - *>«• Etert a .'hazafi^- rna­mondja a fiatal Takács Jó- guk elé citáltak es durván, Sefnek és ezzel már fürgén gorombán megfenyegettek. O pedig, az akkor párton­kívüli, idős korával, alacsony termetével ott állt előttük, mondván, hogy munka nél­kül megáll az élet; hogy dolgozni nem bűn. lépdel kifelé az udvarra, akárcsak egy tizenhat éves legény. Nemsokára azonban visszaérkezik és tovább ké­pezi a cserépkályha belsejét. Ilia bácsi szótlanul dolgozik, de amikor megszólal, gyor­san sorjáznak egymásután szavai. Ahogy mondani szok­ták, kisujjában a szakma és ha mások nem, hát mun­katársai tudják is ezt róla a szegedi Tűzhely és Cse­répkályhakészítő Szövetke­zetben. Pár szót váltok Takács Ráesett a választás "Nyughatatlan- ember Ilia István. A rosszat, a hi­básat nem szívleli, s az csak jó, ha ezek ellen emeli fel szavát. Joga és köteles­sége ez nemcsak neki, ha­nem valamennyi dolgozónak itt, a Tűzhely és Cserép­Jozseffel — o 1956 ota kaly- kályhakészítő Szövetkezet­hás — és kérdezem, hogy ^ és másutt. az öreg mester ad-e olykor útbigazítást. Azt mondja: Pár éve a szövetkezet ve­zetői írtóztak a bírálattól, — Mindig szívesen atadja, >.nehezteltek" érte és kitalál­ómé tud. Ha barmiról ts tók nia IstvánróI> hogy „ká. kerdezzük, igen keszsegesen kán js csomőt keres„_ Pedig felel. Nincs itt szakmai fel- erröl njncs EZÓ & az élet Csongrád megye az egész Magyar­ország egyetlen 73 esztendős párttitkára Ilia István elv­társ. Az évek, amelyek a vállára nehezednek, nem csökkentik lelkesedését, csu­pa tűz, amikor a pártszer­vezetről beszél: — A mi pártszervezetünk még fiatál, nincs még sok tapasztalatunk. Meglesz azonban ez is. A „célunk, hogy a párt politikájának megfelelően jót cselekedjünk dolgozó társainknak. S az élet rendje szerint Ilia István elvtárs helyébe egyszer majd fiatalabb elv­társ kerül. Addig azonban tisztességgel, becsülettel tel­jesíti kötelességét. Mint párttitkár is, s mint cserépkályhakészítő is... Morvay Sándor tékenység. Csakugyan így van. Dol­goznak itt fiatal tanulók is, akiknek jó szándékkal ad néhány szakmai tanácsot, vagy figyelmezteti őket, ha valami éppen nem stimmel. Köszönik is ezt, bár néha a fiatal kor hajlamos az elru­gaszkodásra és ennek nyo­mában az "okoskodás-" jár. is igazolta ezt. ö és mások is segítő szándékkal tegye­nek minél több észrevételt. A gazdasági vezetőknek pe­dig mindenütt meg kell szívlelniök a jogos tanácso­kat. A tot — állapítja meg Ilia István és karja előrelendíté­Magyar—román tudományos-műszaki együttműködés így van ez az életben. Ilia sé^el ad nyomatékot szavai­István meg jól ismeri az ZÍ^TZZa Z életet és tudja, hogy nem belefojtani, mert a part « sima az útja. Kezemunkája, vl™az.erre: me? ,nem olyan a cserépkályha, meg a ke- tdok larnak mar! rámia, ki tudná, hogy hány Nemrégen pártszervezet házban áll? Díszes és sima alakult a Tűzhely- és Cse­vonalú cserépkályhát egy répkályhákészítő Szövetke­életen át sokat épített. S zetben. Jelenleg kis létszá­Bukarestben július 9-én aláírták a magyar—román jó szándékú^javasla- tudományos-műszaki együtt­működési bizottság 11. ülés­szakának jegyzökönyvét. Közérdekű kérdések: Hogyan szedik be ezután a rádió és televízió előfizetési díjakat ? Mint arról már lapunk nul havonta történik. A fent. liót. Ezért a postának éven­hasábjain beszámoltunk, a említett rendelet alapján a te mintegy 26 millió rádió­közlekedés- és postaügy 1 mi- posta a rádió- és vezetékes nyugta bemutatását és díjá­niszter rendelete alapján rádió előfizetési dijakat nap- nak beszedését kellett elvé­1960. július elsejétől kezdő- tári negyedéven kálit szedi geznie, s így a kezelési költ­döen a rádió és a vezetékes be. A díjbeszedés minden ségek aránytalanul magasak rádió jelenlegi havi díjbe- naptári negyedév utolsó hó- voltak. A lakosság kényei• szedési rendszere megváltó- napjának első nyolc napja mének előmozdítására Bul­közötti időben történik. Így gária, Románia, Ausztria* például az 1960 július— Olaszország, Svédország, szeptember hónapokra eső Anglia stb tapasztalatai 30 forintos, illetőleg vezeté- alapján tértek át a negyed­kes rádió esetében 18 forin- éves díjbeszedési rendszerre. tos negyedévi díjat a posta jgy egyharmadára csökken szegedi postaigazgatóság ve- szeptember 1—8 között egy majd a kezelendő nyugták zetői tájékoztatásul a követ- összegben szedi be. száma, a felszabaduló mun­kezőket mondották el: — A rádió- és vezetékes kaórákkal pedig jobbá vá­— A televíziódijak besze- rádióelőfizetők száma ma lik a posta kézbesítő szolgá­továbbra is változatta- már meghaladja a kétmil- lata. zik. A lakosság többsége kedvezően fogadta ezt a ren­delkezést. Akadnak azon­ban, akik ezt a kezdemé­nyezést félremagyarázzák. Ezért — kérésünkre — a dése Nem „üres" a pedagógusok nyara sem A vizsgáztatások után már mekre 1 pedagógus — Sok pedagógus a nyarat jól benne járnak a nyárban felügyeletével. a továbbképzésre használ­a szegedi pedagógusok is: Tahiban van egy másik tá- Ja fel. élvezik a megérdemelt pi- bor is, az őrsvezetöképző, A Vácott és Szolnokon nem­henést, vagy hasznos es kel- ahol két hétig 140 szegedi régiben megrendezett kéthe­lemes elfoglaltságot keresve Okolás fiú és lány kap üdül- tes politechnikai tanfolya­különféle nyári progra- tetőssel egybekötött úttörő- mon — a fa- és fémmun­mokban vesznek részt, kiképzést. Sok szegedi is- kák oktatásának elsajátítá­gyermeküdültetésben, út- kola egy-egy pedagógusa az sára — több szegedi iskola törő őrsvezetőképző tábo- ország egy-egy területére egy-egy pedagógusa is részt rozáson, országjárásban, kéthetes kirándulásra vitte vett, ugyanakkor szegedi vagy továbbképzéseken. tanulóit, közel 400 fiút és rajztanárokat is meghívtak Tahiban és sátortáborban lányt, ötszáz szegedi közép- az esztergomi kéthetes rajz­kéthetes váltással egyszer- iskolás is ezt a lehetőséget tanári továbbképző oktatás­re 130 szegedi tanuló üdül, s választotta. Állami segítség- ra. Szegedről mintegy 1500 gel és szülői hozzájárulás­általános iskolás részesül sal járják a Dunántúl és ott a nyár folyamán ilyen Észak-Magyarország kedves üdültetésben a velük uta- tájait, egy csoport pedig zó tanáraik — 15 gyer- Csehszlovákiába utazik. mennyi szoba dísze a féle kerámiai tárgy? sok­mú ez a pártszervezet, mindössze négy tagja van. De mégis pártszervezet és hozzájárul — hozzá is já­rulhat — a szövetkezet dol­gozóinak politikai tájékozta­tásához, a munka és az élet A párt­szervezet és a gazdasági ve­zetés együttműködése pedig -"Mikor kezdett "bánni az ^elép&n^ ^^ A munka szeretete '— Nemcsak én, hanem apám, meg a nagyapám is 33TL A ÍTS 3SSSA= falkozva hozzáfűzi: — Agyag nélkül nem tudok meglenni. agyaggal? — Nem olyan régen — mosolyodik el hamiskásan >—, „csak- 57 esztendeje. — Milyen idős? — Pár év elmúlt fölöttem. A 73. évemet taposom... Szinte el sem akarja hinni az ember ezt a nagy időt, hiszen olyan gyors mozgású, — Biztató az együttmű­ködés — így mondja a párttitkár, aki nem más, mint a 73 esztendős Ilia István elvtárs. Közvetlenül az ellenforradalom után lé­pett a pártba, azelőtt — ahogy maga is mondja — "pártonkívüli kommunista« olyan jól bírja magát. Szem- volt. Ráesett a választás, hi­üveg nélkül dolgozik és a szen nagy élettapasztalatú s cserépkályhák felső részének mindig a szépre, jóra tö­Országhatáron át — SZATYMAZI ŐSZIBARACKKAL A Csongrád megyei AKÖV két „nemzetközi" gépkocsivezetője az első utak élményeiről VÁROS — futószalagon Az előre gyártott elemes építkezés világszerte mind­inkább tért hódít, de különösen fejlett a népi demok­ratikus országokban. A Német Demokrati­kus Köztársaságban a várostervezés legmodernebb szempontjai alapján előregyártott elemekből szinte fu­tószalagon épül fel egy új város, Hoyelswerda, a híres Schwarze Pumpe olajkombinát munkásai számára. Ez az első olyan város Európában, amelynek minden épü­letét előregyártott betonelemekből állítják össze. Hírt adtunk már arról, hogy július elsejétől a 42. AKÖV két gépkocsija is be­kapcsolódott a zöldség- és gyümölcsexportálásba. A gyorsjárású hűtőteres kocsi­kon egyszerre két gépkocsi­vezető teljesít szolgálatot, hogy a gyakran 24 órás út alatt, míg az egyik vezet, a másik pihenhessen. Most itt állnak előttünk a Szegedről elsőnek külföldre indult gép­kocsi "pilótái-, Lőrincz Já­nos ós Török László. Arcuk niég poros, szemük még fá­radt a hosszú, kimerítő út­tól, kicsit elcsigázottak, de mégis örömmel beszélnek útiélményeikről: Nagyon örültünk, ami­kor megtudtuk, hogy válla­latunk vezetőségének a vá­lasztása ránk esett. Nem is akartunk hinni egészen ad­dig, amíg át nem adták a nemzetközi jogosítványt és az útlevelet — mondja Tö­rök László. Ruhája belső zsebébe nyúl és nagyon óva­tosan, vigyázva előveszi a bordókötésű kis könyvecs­két és nem kis büszkeséggel mutatja, hogy ezzel az útle­véllel, meg a hozzátartozó nemzetiközi jogosítvánnyal milyen sok országba eljut­hatnak. Lassan sorolja az országok nevét, hogy minél tovább tartson az örömből. — Szovjetunió, Csehszlová­hagytuk el Szatymaz hatá­rát, máris megtörtént az el­ső baleset. Ékszíjszakadást kaptunk, pedig a szerelak is, mi is nagyon alaposan meg­néztük a előtt. No, vezett Csehszlovákiában a közlekedés. Az országutakon, főleg a kanyaroknál a fákon elhelyezett foszforos prizmák segítik a gépkocsivezetőt, a masinát indulás nagyobb kanyarokban pedig gondoltuk, ez az végig foszforeszkáló nyil mű­út is jól kezdődik. S vártuk tatja az irányt. Meglepően a közmondás szerinti követ- jók az utak és bár a váro­kezö két balesetet. De már sokban 60—70 kilométeres elhagytuk az ország határát sebességgel lehet haladni, is, s az említett kis incidens­től eltekintve nem történt velünk semmi különös. Már kezdtünk megnyugodni, ami­kor Rajkánál, a határ átlé­pése után defektet kaptunk. Felszereltük a pótkereket, s percek múlva már vígan folytattuk utunkat. Nagy sikert arat a „rakomány" — Mielőtt elindultunk — veszi át a szót Töröik gép­kocsivezető —, megfogadtuk, hogy az első út alkalmával egyikünk sem fog aludni, ha­nem míg az egyik tartja a volánt, a másik térképpel figyeli az utat, jegyzi a vá­rosok nevét. Ezt a fogadal­mat meg is tartottuk, pedig sokszor már azt hittük, gyu­faszál kell a szemünk feltá­masztásához. Azért csak ki­tartottunk elhatározásunk mellett. Pedig hátul szinte csábítóan hívogatott ben­mégis — úgy mondják — kevés a baleset. Az első útról különösen örömmel tértek haza a 42. AKÖV "nemzetközi" gépko­csivezetői. A következő útra, amely Morjuánba vezetett, már kisebb lámpalázzal in­dultak, s még nagyobb si­kerrel tértek haza. Itt a szállítót zöldbabnak örültek nagyon a csehszlovák házi­asszonyok. A két gépkocsivezető most kis pihenőre tér, hogy friss erővel indulhassanak új utakra. Horuczi Lászlóné Ezzel egy időben mintegy száz szegedi pedagógus vesz részt az alsótagoza­tos tanítói továbbképző tanfolyamon. Miskolcon a napokban ért véget az ország összes kö­zépiskolája igazgatóinak és felügyelőinek tartott megbe­szélés-sorozat, amelyen ott volt valamennyi érdekelt Szegedről ls. Békés megyé­ben az óvodai felügyelők és vezető óvónők több napos tanfolyamát rendezték meg* amelyre szegedi résztvevő­ket is meghívtak. A gyermekotthonok neve­lőinek Budapesten rendez­nek hatnapos továbbkép­ző tanfolyamot, úgyszin­tén a történelem, kémia* fizika, magyar irodalom és nyelvszakos munkacso­portvezetőknek is ott tartanak szakmai to­vábbképzést. Ideológiai vo­natkozású továbbképzésen pedig mintegy harmincan vesznek részt Szegedről. Hét szegedi pedagógus utazik hosszabb-rövidebb időre külföldre — a Szovjetunióba, a Né­met Demokratikus Köztár­saságba, Csehszlovákiába és Lengyelországba — juta­lomüdülésre, vagy tanul­mányútra. A szegedi peda­gógusok nyári programja tehát gazdag és változatos. kia, Lengyelország, Romá- nünket a kényelmes fekhely. nia, Bulgária. Albánia, Né­met Demokratikus Köztár­saság ... Az első defekt Aztán előkerül egy térkép és egy kis jegyzetfüzet is. Így követjük nyomon úti­élményeiket. — Szatymazról indultunk és a csehszlovákiai Osztra­vába mentünk — magyaráz­za Lőrincz János. — Szatymazról 60 mázsa őszibarackkal indultunk jú­lius 1-én 13,15 órakor. A terv szerint Osztravába kel­lett érnünk július 2-án 12 órára. Azt hittük, ebből sem lesz semmi, mert alig Rakományunkkal áthalad­tunk Bratiszlaván, Brnón és Gottwaldovon, s egy órával a kitűzött határidő előtt, minden baj nélkül megér­keztünk Osztrovába. A cseh­szlovák elvtársak, az átvevők nagy udvariassággal, sőt mondhatnám szeretettel fo­gadtak. Bennünket meg ak­kor fogott el a büszkeség, amikor meglátták kocsink drága terhét, a szatymazi őszibarackot. Az átvevőknek szemük-szájuk elállt — ahogy mondani szokták — a gyönyörűségtől. Hát még amikor meg is kóstolták a szatymazi termést! Jó utak, jó közlekedés — Az udvarias fogadtatás mellett nagy hatással volt ránk, hogy milyen jól szer­Felelőtlen ígérgetés A Délalföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet sze­ged-öthalmi gazdaságában már három géppel csépel­nek. Mérlegek is kellené­nek a cséplőkhöz, hogy ellenőrizni tudják, meny­nyi súlyú gabona szalad egy-egy zsákba. Erre ko­rábban is gondoltak gon­dos gazda módján és ezért a három mérleget még június 30-án behozták ja­vításra, illetve hitelesítés­re a Szegedi Mérlegkészí­tő és Kazánkovács Kis­ipari Szövetkezetbe. Itt ígéretet kaptak, hogy a mérlegekkel kapcsolatos teendőket június végéig elintézik. Az ígéretből azonban semmi nem lett és joggal panaszkodnak ezért az öthalmi gazdaságban. Jú­nius 27-én újabb ígéretet kaptak az öthalmiak: jú­lius 4-re feltétlenül ké­szen lesznek a mérlegek. Nem lettek készen, s így hát megint ígérték, hogy egy nap múlva, tehát jú­lius 5-én minden rendben lesz és mehetnek a mérle­gekért. Ezen a napon az öthalmi gazdaságból jár­művet küldtek a mérlege­kért, de üresen mehetett vissza, pedig igen sok dolga lett volna az aratás kellős közepén. Július 7­én megint jármű ment a mérlegekért, mert ez volt az újabb és megint biztosra ígért határidő. A jármű ismét üresen ment vissza öthatomra, s a mérlegek hiánya késést, gondot okoz a gazdaság­nak. Csak elítélhetjük a Mérlegkészítő és Kazán­kovács Ksz felelőtlen ígér­getését és az a nemtörő­dömséget, ahogyan az öt­halmi gazdaság mérlegei­nek ügyét kezelik. S a legkevesebb, amit most tehetnek az, hogy az any­nyi ígérgetés után rend­ben adják át végre a mér­legeket e nagy munkaidő­ben a gazdaságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents