Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

I «a „jinrifflummiiOK MtGWYIII SZIOED tlGWlQDERIIIEBB BVIÉJI, A BOSIORKÁIWKOIIIYHII ÖSM'.KIJdSWy. kerek equ rántottat. LPFCLDZ.LXG.-T~* süketnwa, ' jk mjol pddiq a ^znMtérit KERESI". Júl.| Augusztus Az előadások ette 8 órakor kezdődnek * Farkas Ferenc: CSINOM PALKÓ I Daljáték 3 felvonásban, 5 képben. (j Szövegét írta: Dékány András és Bálint Lajos. I Verseket írta: Dékány András. Vezényel: Farkas Ferenc Kossuth-díján. Rendezte: Mikó András. V2 ember tr»ce«miÍgy, csutád 100 ívt a színpadon Műsor* napiéi 1 Rézangyal: MENTES JÓZSEF Hol lehet parki öt külön parkirozóhelyet a második a Toldi utca jelölt ki a Csongrád megyei egyik oldala az Eötvös utF endőrfókapi tányság a vá- cától a Somogyi utcáig, a rosban a szabadtéri játékok- harmadik a Victor Hugó útra érkező autóbuszok és ca egyik oldala a Roosevelt személygépkocsik számára, tértói a Kelemen utcáig és Ezek a következők: autóbu- végül a negyedik a Korányi szok a Lenin körútnak a Pe- rakpartnak a Roosevelt tércí„r„ a tői a Tömörkény utcáig ter®a?f°r sugáruttól a jedő szakasza. MotorkerékH-véd térig terjedő szaka- > m kolhat_ szán kijelölt területen parkolhatnak. Személygépko- Kerékpárok megőrzésére esik számára négy parkiro- külön megőrzőhelyeket nem zóhelyet jelöltek ki. Az elsó jelöltek ki, hanem a megléugyancsak a Lenin körútnak vgk kibővítésével akarják a Honvéd tértől a Korányi biztosítani a kerékpárok elrakpartig terjedő szakasza, helyezését. Angyal Sándor nagy állomása Ötperces Interjú Balogh Ádám alakítójával — A Debreceni Csokonai lüktető szívdobbanása Színház és a Budapesti Pe- amellyel fogadja vendégeit! tő fi Színház között a Szegedi az idesereglő hazai és külSzabadtéri Játékok az én földi látogatókat, akik managy állomásom — mondja gukkal viszik jóhírét, nevét. Angyal Sándor, a Csínom S mit mond a szerepéről, Palkó Balogh Ádámja. tetszik-e? — kérdezzük. — Tizenegy esztendeig — Érdekes és izgató, de voltam a debreceni színpa- eevben nehéz feladat is dóin, s onnan egyenesen Sze- megformálni Balogh Adágedre jönni, s részt venni a mot, ezt a kuruckori históközép-európai hírű játékok riából felmagasodó karakprogramjában, igazán meg- tért. Hazaszeretet, tetterő és becsű lés, nagy művészi fel- bátorság, keménység, és meadat és felejthetetlen élmény leg szív, hűség a hazához és szátnomra. szerelméhez — ezek jellem— Szeged, mint város Is zik ezt a nagyszerű embert, nagyon tetszik nekem, de aki a nép sűrűjéből jött s különösen az a felkészülése, társaival esnditt emelkedett az igaz ügy, Rákóczi szabsdságharca szolgálatába. S ezt a gazdag jellemet, népi hőst ebben a teljességében ábrázolni szép és komoly feladat, amit nagy kedvvel vállaltam. Minden ievekezetem, hogv a lehető legjobb szereofelfogásban formáljam meg ezt a kedves embert — mondja befejezésül Angyal Sándor. S—valhoz talán annyit fűzünk, hogy eddigi szereplésével megváltotta már a »beiénőiemret* a jövőre is a Szegedi Szabadtéri Játékokra egy neki szánt szerepben, egy másik darabban. Játékával, kellemes hangiával érdekes. úl szinészarcot ismertünk meg. s bizonyára máskor is találkozunk vele Szegeden. rozni ? Balogh Ádám kuruc kapitány Csínom Palkó . . . . Csínom Jankó Rosta mézeskalácsos egyúttal Piperec báró) Éduska, a leánya Zsuzsika, Balogh Adám mátkája Tyukodi pajtás, strázsamester Förgeteg, bandavezér Daru, kocsmáros örzse, a szolgálója Kati, a leánya Koháry gróf, császári marsall Koháry grófné Rézangyal Göcs Pista Ludas szegénylegények ü Peták i> Kucug Balázs, a labanc sógor I.ange őrnagy, császári futár Udvarmester Angyal Sándor Sárdy János Katona Lajos Szabó Ernő érdemei művész. Román Állami díjas Házy Erzsébet Sándor Judit Dotnahidy László Fodor János Kossuth-díjas, érdemes művész Káldor Jenő Lőrincz Zsuzsa Lehoczky Zsuzsa Kátay Endre Lontay Margit Mentes József Marosi Károly Zádori István Gémes Imre Pagonyi Nándor Kovács János Putnik Bálint Történik 1705-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején. Közreműködik: a Szegedi Szabadtéri Játékok ének-, zene- és tánckara. Karigazgató: Várady Zoltán. A táncok koreográfiáját tervezte és betanította: Eck Imre. - - • Szólót táncolnak: Boross Erzsébet, Eck Imre, Végvári Zsuzsa és Roxin Demeter, Díszlettervező: Varga Mátyás Kossuth-díjas, érdemes művész. Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjast A rendező asszisztense: Versényi Ida. AZ ELÓADAS KEZDETE: 8 ÓRA ): 8 ORA é C clnom Puliid d'Arc Csinom Palkó: SARDY JÁNOS Zsuzsika: SÁNDOR JUDIT Förgeteg: FODOR JÁNOS Két jelenése közt az öltözőben sikerült pár szót vál* tanunk Szabó Ernő Román Állami-díjas, érdemes művésszel, a Csinom Palkó népszerű Rosta MártonáváL Először a városról kérdezzük, amelyet nap mint nap jobban megismer és megszeret. Tavaly ilyenkor már járt itt és most másodszor tartózkodik Szegeden. Ha nem játszik és Budapestre sem hívja kötelesség, akkor kocsijával bejárja Szeged egy-egy jellegzetes területét. — Szeretném megismerni Alföldünk legnagyobb városát — mondja Szabó Ernő —, amelyről olyan sokat hallottam és olvastam. A szegcdi közönséget már ismerem: igazán kulturált színházbarát. Ezt olvasom .le az arcokról előadás közben, s nappal az utcákon járva-kelve, ahogy az emberek a szívükön viselik a Szegedi Szabadtéri Játékok hazai és nemzetközi sikerét. Arra a kérdésre, hogy sokat játszik-e most is, mini az elmúlt években, úgy válaszol, hogy a két vállára mutat: vagyis annyi munkái vállal, amennyit elbírnak a vállai. — Színpad, film, rádió, televízió — sorolja, s bizony nem könnyű dolog mindenütt eleget tenni Beszélgetés közben elárulja, hogy bizonyos értelemben szakított a zenés műfajjal, $ inkább prózai szerepeket vállal. Igaz, Szabó Ferenc A vők iskolája című operettjében 150-szer lépett fel az Operettszínházban, de már újra a Néphadsereg Színházhoz szerződött, ami mar önmagában is bizonyság arra, hogy Szabó Ernő búcsút mond a zenés műfajnak. A Csinom Palkó — mint ahogy mondotta — azonban más, ezt a szerepet nagyon szereti, hasonló szerepkörben ezután is szívesen játszik. S nem is hinnék el neki egykönnyen, hogy a zenés műEgy kedves pillanat az öltöző tükre előtt: Szabó Ottó gratulál apjának, Szabó Ernőnek fajokban kedvenc figuráinak csak úgy ajtót mutasson. Egyformán szeretjük őt prózában és zenés darabokban. Interjú közben azt is elárulta, hogy ebben az esztendőben éppen 100 éve, hogy családja színpadon van. Nagyanyja, Szelényi Emília, még echós szekéren járta az országot. — ö »mételyezte* meg fialt, unokáit és dédunokáit a színjátszással — mondja mosolyogva Szabó Ernő. Apja, Szabó Pál ismert tenorista volt. Felesége, Tihanyi Piroska, 1939-ben hagyott fel a színpaddal, amikor még nagyon sokba kerültek színésznek, színésznőnek a ruhák is, amelyben játszottak, nemhogy a megélhetés. Fia, Szabó Ottó azonban tovább viszi a családi tradíciót a színpadon. Ö a pécsi Nemzett Színház karakter színésze, s éppen szerencsénk volt vele is találkozni, amint édesapját meglátogatta Szegeden, a Csinom Palkó előadásán. Lődl Ferenc