Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

iKMnkai. 1MM. Jüllu.i Si. Az üzem hollójában edződnek, tanulnak a jövő technikusai, mérnökei Az Iskolába n hűvös esend hogyha valamilyen gép el- domásunk szerint egyet nvár fogad. A tiszta kőlapok és romlott a hibakeresésnél és be is adott. Bármi is legyen a képekkel teli falak mész- kijavításnál segédkeztek, ennek az új gondolatnak a szeviszik a léptek zaját. Va- Különösen a »gépváltás®-t sorsa, biztató ez magára Tölaki a szokatlan zajra klte- gyakorolták. Ez kényes mű- rök Tiborra nézve, de külokint a folyosóra. veiét, amelynek lényege, nősein szakmai előmenetele Dr. Dugonics Ferenc ta- hogy a gépet új minőségű, szempontjából, pár ad felvilágosítást, hogy új vastagságú fonal gyártó a Textil Technikum tanulói Sára állftják át. Ezenkívül Szeretik a gyárat hol dolgoznak nyári üzemi úgynevezett célfeladatóik gyakorlaton. Közben azon- voltak, amelvek végrehajtó- A másodikosok közül a b«n nem kis büszkeséggel »át, Molnár elvtárs — a csa- mar említett Szabados Mamegmutatja az iskola gépeit, ^t vezetöie szigorúan likán kívül Farks« Ferenc, * késztermékek halmazát, a ^ ~ , Módc» Antak Krista jól felszerelt laboratórium ITleBkoveLelt Ezek a celfel' tanulók maradtak itt a ködrága. értékes nwő beren- adatok abból álltak, hogy telező gyakorlati idő után is, dezéseit. egy-egy diók feltérképezett föleP szakmai tudásuk gyaAz iskola gépei most áll- magának egy gépet Rajzot raáítáha miatt, hiszen egynak Még bennük van a , , . Í7 ' . tői egyig szeretnének ösztönfonál éa a féligkész termék; Ktía2llett rola. működési el- dí1asok M és szerződéses ttt szőnyeg, ott vászon, emitt véről feljegyzéseket csinált, viszonyba kerülni a gyárral, flanel, amott gyapjúszövet. Egyszóval a gép legapróbb Ez természetesen nem megy Várják az új tanév kezde- részleteit is meg kellett is- munl<a ás a tanulmányi "* •— eredmény javítása nélkül. Ehhez akarnak elegendő alapot teremteni. Egy közös vonásuk van: szeretik a gyárat, a munkát, amit végeznek; a gépet, j amin dolgozni fognak, vagy tét, amikor a szorgalmas di ákkezek folytatják rajtuk a tanulást. A gépek pihennek, a tanulók nem. Négyhetes üzemi gyakorlatukat három nagy szegedi üzemnél, a mernie. kitűnő gyakorlati érzékkel Általános vélemény, hogy az eaév1 harmadikosok nem T'^r^T- »JLMr mutattak annyi érdeklődést di Kender- Lenszövő Vála munkájuk iránt, mint az veket, akik most segítik őket, látatnák valamint a Szeged! elm,m évek hasim ló kor- ho®\ 6k ^'thesseKenderfonógyarban végez- ArmÁl feltűnőbb, "ek legJobb v.da*uk ték. Az utóbbi üzembe láhogy a másodikosok között Ehhez a fiatalok többsógétogattunk el, ahol nyolc har- , ^ fiata,okat találhatunk, ben J??*™1 8 ,.lelk«pd«m^lkog áa hat mAsódjkos aWk _ mondhafali _ egyé. munkajukban pedig az igédiák doigoaott négy héten át. niségek. Varga Mihály elvm § -a- — ő a másodikosok csoA szorgalom vizsga/a portvezetője — véleménye A másodikosok a gépekkel szerint Szloszjár Gvör©. ismerkedtek. A gép kiszól- olyan szakmai felivészültté ©alása volt a feladatuk. RÜ ós magaviseletű, hogy Ezenkívül a mi miségi viza- némely végzett technikus ir. gálás fortélyait felhasználva megirigyelhetné. Szabados végeztek különféle mérése. Marika mór régi ismerőse ket. Az utolsó három napot a* üzemnek. Tizennégyévee üzemlátogatással töltötték. kora ota dolgozik itt nvaranEgyfzben ped.g az anvag út- ként és el sem tudja képzelJAt kísérték végig a rosttól ni a nyarat szárazfonó néla kész szövetig. Munkájuk- kül. Jóeszű, eleven lány és ról naplót vezettek, amelyet arni a fö: szeret dolgozni, a napközben készített raj- A harmadikosok közül Törőkből. jegyzetekből állítót- ^ Tibor említhető, mint taJc otthon össze. Ezeket a aki gyengébb tanulmányi rajzokat, jegyzeteket, továb- eredménye ellenére olyan há az aznap felvetődött kér- ^^ ^^ deeeket munkaidő utan, 1— . , , . ; óráig az üzem kultúrtcr- nuságot, amellyel felülmulmében tár©'alták meg. Eze- tó Jobb előmenetelű társait, ken a megbeszéléseken de- Varga elvtárs szerint sokmenryire szereti a rmmká- S°bb elámenefelű fiatalok ját, milyen a szorgalma és gyakorlatban jobban bevála mpgfigyelőképessége. nak. Török Tibor esetében A harmadikosok, akik a ^g fokozottabban jut kifemult évben végeztek ezt J , , , , .. munkát, moet technikusi, se- Jwesrc a ©akorlat.assag gédmúvezetői munkakörben « gyakorlati gondolkodás dolgoztak. Ez annyit jelent, Újításokon töri a fejét és tuMórász Attila t'lér érv jnyesithe'ő cz SGHo-os utazási kedvezmény a mezőgazdasági kiállításra Tudnivalók a szabadtéri játékokkal kapcsolatos menetdíj-kedvezményekről A szabadtéri játékokra a résztvevők az odautazásra utazók részére 50 százalékos használt útvonalon, vonutneiltazási kedvezményt enge- , , délyezett a MÁV. men és kocsiosztályon dijAz utazási kedvezmény mentesen utazhatnak vissza, odautazásra augusztus Az utazás sem oda, sem 21-én 20 óráig, visszauta- vjgsza nelT1 BZakitható meg. 22-én 24*" óráig ""'vehető A Oélalföldi Mezőgazdaigénybe. sági Kiállítás és Vásár láAz utazási kedvezmény a tógától az ország egész teSzegeden kívüli helységek- ,.ületórűJ 50 százalékos vaeben váltott, a szabadtéri ja- ... , , . , . . ,, tékokra érvényes belépőjegy utl kedvezmenyt vehetnek felmutatásával érvényesít- igénybe. A mezőgazdasági hető. kiállítás látogatóinak egéaz A Szegeden váltott belé- vasúti je t keU váitaniok pojegyek utazási kedvezményre nem jogosítanak. A szabadtéri játékok látogatóinak a szabadtéri előadásra érvényes belépőjegyük felmutatásával Szegedig érvényes teljes áru menetjegyet kell váltaniok. Ugyanakkor a szabadiéri előadásra érvényes belépőjegyüket Is le kell bélyegeztetniük a jegypénztárnál. Mielőtt visszautaznának, a Szegedig váltott egész menetjegyet és a belépőjegyet is le kell bélyegeztetni a szegedi állomáson. Az igy lebélyegzett menetjegy, B a szegedj .állomáson lebélyegzett szabadtéri belépőjegy együttes felmutatásakor Szegedig. Ezt a jegyet Szegeden, a kiállítás színhelyén lebélyegzik, az jogosít majd a visszautazásra. JÓL SIKERÜLT A KÖTÖTTÁRU divatUhsutalá Csütörtökön este a Hungária emeleti termében népes közönség előtt rendezte mag a műsorral egybekötött divatbemutatóját a KPVDSZ, a Budaposti Kötezövőipari Igazgatóság ás a Szegedi Ruházati Bolt. A mintegy 80 bemutatott kötöttáru-modell között láthatók voltak a júniusi. Szófiában megtartott Nemzetközi Divatkangreszszuson elismerést aratott modellek, valamint a Kötszövőipari Igazgatóság tervezői által a moszkvai magvar kiállításra készített modellek is. A bemutatott kötött pulóverek és jersey női ruhák, gyermekruhák egyaránt megérdemelt sikert arattak. A divatbemutatót műsor egészítette ki, amelynek keretében Szabó Miklós, Ivánka Irén, Lehoecki Zsuzsa é« Kovács János léptek közönség elé. A közlekedési vállalat régi típusú vaslemezbódéja már teljesítette hivatását a belvárosban. Most áthelyezték a Dugontrs tér egyik sarkára. Jelenleg szerszámos bódé, majd a közlekedési vállalat szakemberei kívül-belül rendbehozzák, g utána a belvárosi temető előtt állítják fel. Ezzel eleget tesznek az utasok kívánságának, akik már többször javasolták, hogy építsenek oda fedett várakozóhelyiséget. Jelenleg 139 féle magyar postabélyeg van forgalomban Az év végéig még 29 jelenik meg Meghatározott lejárati ha- Munka sorozat: 10 Légiposta tóridó nélkül a következő bélyeg; a 10 darabból álló bélyegsorozatok vannak for- Magyar várak sorozat és 0 galomban: a kisalakú Epii- Balatoni bélyeg. 1960. auletek sorozat mintegy 5? gusztus 31-ig árusítható és bélyege; a 20 darabból álló szeptember 30-ig használható fel a Téli Olympia alkalmából kiadott 7 tagú sorozat, 1F-60. december Sl-ig árusítják és 1961. január 31ig használhatók fel a Közlekedési Múzeum 8 darabos, Szovjet Holdrakéta 1 daraboa. Levelező Hét 1 darabos, MSZMP Kongresszus 5 darabos, Mesék 3 darabos. Arcképek 8 darabos, Bélyegbemutató 1 darabos és Felszabadulás 2 darabos bélyegek. Legközelebb a római Olympia alkalmából, augusztus második felében jelennek meg új bélyegek. Az Olympia sorozat 11 művészi bélyege és az Olympia-blokk előreláthatólag nagy népszerűségre számíthatnakUgyancsak augusztus végén egy blokk jelenik meg a FIB Kongresszus alkalmából. Az Arcképsor az év végéig előreláthatólag 8 újabb 60 filléres bélyeggel bővül, amelyek kettesével-hármasávaJ jelennek me© Decemberben új, 8 darabból álló Mese sorozat kiadását tervezi a posta. Pét B*uLu: ASSZONYSORS tMIIIIIMIMIIIIIUMIimiltlIlltltlttlIIIIIMIMIIIIIItMIMHIIIHfltnilMltMnic MtlIlllinitltlIlflMIHlim (3.) Szerettem volna nővér lenni. Szeretek ápolni. Szeretem azt., ha valaki segítséget vár tőlem. Mindenáron azon voltam, hogy elvégezzem az ápolónőképzőt. Ott ismerkedtem meg Imrével is, akibe aztán úgy beleszerettem, hogy mindig esak rágondoltam. Nagy, erős fiu volt Húzz évesnek látszott, pedig csak tizenhat volt. Iskolába járt. Mindig szépen öltözködött, zsebpénze ts vo't, az: hittem, dolgozik valahol. Lakatosinas, azt hazudta Az apja meg tisztviselő a Terményforgalminál. Abban nem hazudott. Egyszer beteg lett. Levelet küldött az öccsével nekem, hogy látogassam meg, korán reggel, amikor még elszik mindenki a házban. Elküldte a lakáskulcsot is. En kiszöktem akkor az intézetből, hogy meglátogissam Imrét. Szép házban laktak, nem volt senki ot'hon Később kisült, hogy éppen nyaraltak. Mikor bementen' a lakásba, Imre feküdt az ágyban. Még aludt. Sokáig n?:t.m mert szépen aludt. Azlan mikor fölébredt, olyan boldog volt, hogy annyit csókolt, meg ölelt, hogy én nem is tudtam át visszacsókolni. Aztán a karjába vett és úgy babusgatott. Betakart az ágyban, és nagyon kedves vo i Reggelit főzött és fürdővizet készített, úgy mosdatott, mint egy kisgyereket. Nem is éreztem én semmi bűnt abban, hogy szeretjük egymást. Ugy gondoltam akkor, hogy ai életem már mindig olyan szép és mindig olyan boldog lesz, mert olyan egyszerű az élet, csak szeretni kell egymást. Imre akkor m íjmondia, hogy S harmadikos 0imn<uitía. és ín akkor arra gondoltam, hogy sokat-sokat foggk dolgozni, hogy Imre tanulhasson, es ha gyerekünk lesz, akkor méf többet fogok dolgozni cs nagyon-nagyon boldogok leszünk. Akkoriban sokat tanultam. Különösen a gyógyszertant .szerettem.. Kezdtem jól tanulni. Pedig nekem csak. három általánosom van a kötelező nyolc helyett. Es eppen akkor jött. a baj. Mindig rgsszul lettem az órákon. $okot szedülUm, és a fejem fájt nagyon. Az intézet orvosa semmi ba-, jómat nem tataira Beutaltak a klinikára Ott megállapították, hogy két hónapos terhes vagyok. Kaptam infúziót és különböző vtiamin-injekciókat. de semmi nem segített rajtam. Akkor elvették a gyereket is tőlem. Pedig nagyon vártam. Biztosan fiú lett volna. Imre nagyon kedves volt akkoriban hozzám. Bort hozott nekem és si/trményt és mikor sétáltunk a klinika folyosóján azt mondta nekem: — Mi most mar hartnan vagyunkDe jó is volt akkor, hogy megölelt, és én akkor a boldogságtól sírtam. Pedig nem sok okom volt a boldogságra. Mikor viszszamentem az intézetbe, közölte velem az igazgató-növer, hogy el kell hagynom a kollégiumot. Később tudtam esak meg, hogy az osztalygyülésen a kollektíva többsége határozott így. Voltak ugyan, akik partomat fogták. Három Iany elment Imre szüleihez is, és arra akarták kötelezni, hogy a fiúk vegyen feleségül engem. Imre anyja kijelentette akkor, hogy nekem már mással is volt dolgom, és, hogy az anyám is egy „olyan® nő volt... Hát így nem kellettem én asszonynak. Az intézetből is el kellett jönnöm. Félbeszakadt a tanulásom is. Dolgozni mentem. Fgy laboratóriumba helyezett el az igazgató-nővér. Meleg holmit, meg virágot adott, mikon elbúcsúzott tőlem és megcsókolt, Azt mondta: ő tudja, hogy én jó kislány vagyok, de mielőtt nagyon megszeretek valakit, nézzem meg, hogy kicsoda az. De azután jóidéig nem szerettem senkit. Béla ugyan járt utánam — a férjem —, de én őt akkor számításba se vettem. Tudott rólam mindent. Mégis megvárt minden este a munkahelyem előtt. Arról beszélt mindig, hogy neki kell otthon főzni, meg takarítani, rendes állása nincs is, csak egy kövér, bazáros piaci árusnőnek hordja ki-be a portékáját. Ezért kap némi pénzt is, de nagykabátot már vem tud rajta venni. Apja nincs, az anyja a szalámigyárban dolgozik, a nagyanyja cseléd. En nem meséltem magamról. Énrólam ő mindent tudott. Akkor azt hittem, ho{/y rólam mindenki mindent tud. Egyszer aztán, mikor a Belspednél komoly munkál kapott Béla. új ruhát vett magának, s akkor este megmutatta nekem, hogy bclevesette a karjaba a nevemet. A másik karjába egy szív volt vésve, és a kettőnk neve. Azt mondta, hogy már régen belevésette, de nem akarta addig megmutatni, mig komoly állása nincsen. Kimentünk a ligetbe. Szép este volt, és én a tejemet a vállára hajtottam. Nem szóltunk egymáshoz, a csillagokat néztük is a fákat, amikor ő így fakadt ki: — Én a nőket nem veszem emberszámba. Senkit! A nők olyanok, mint a nőstény állat. En közbekiáltottam: — Az anyádat?! Az anyád fölnevelt és dolgozott érted. — Az is olyan — mondta csendesen. Hirtelen elhúzódtam tőle, fáztam a szavaitól és féltem tőle — Es engem* Engem minek nézel? — Te vagy az egyedüli, aki ember vagy — így mondta. — Téged szeretlek. At akart ölelni megint, de csak a karomra borult és úgy sírt. Nem kérdeztem, hogy mi bántja, és többet ő sem szólt hoz óm. A Hgct alján a kezem nyújtottam. Egy darabig vitatkoztunk, hogy mért kell nekem még haza mennem, amikor Bcla váratlpnul dühös lett és a hajamnál, majd a kabátomnil fogva beráncigált az útról. En segttségért kioltottam, de betapasztotta a számat. Ajt mondla, nem akar tőlem semmit, rólam pedig megvan a véleménye. Jól tudja, hogy nemrég vették el tőlem a gyerekemet, mégis úgy akarok viselkedni, mint egy árt at lanka. Különben is ő az ártatlan és nem én. Olyan felnőttes volt, goromba és erős akaratú — hiába próbáltam megütni, ő visszaütött. Amikor birkóztunk, én voltam- az frősebb. Nem bírt velem. És akkor egyre csak azt hajtogatta, hogy Ő nem akar tőlem semmit, csak azt, hogy még ne menjek haza. Leültünk egy fatönkre. Ott az anyjáról m-eséit nekem, aki nemrég ment férjhez egy kulák-iélt paraszthoz, mindene megvqn, <jé neki soha semmit nem küld. Igaz, mondta, semmi sem az övé, hisz az anyja csak a xnásodik asszony helyére ment. Egyszer elhívott hozzájuk. A nagyanyjának, akart bemutatni. A legszebb ruhám húztam föl és virágot vittem az öregasszonynak. Már a konyhában fogadott bennünket. Fekete ruha volt rajta, a nyakán horgolt gallérral és akármilyen méltóságosan akarta elmondani, amit nekem szánt, dadogott szegény. Nem akart ó kiabálni, éreztem » hangján, csak úgy hidegen, fölényesen akarta velem közölni — úgy, ahogy régen, cseléd korában látta az uraktól —, liogy elrontom az unokáját. Mert amióta engem ismer, azóta nem jár haza éjjel, nem segít a háztqriásban és goromba a nagyanyjával. Majd karjára akasztotta fekete kabátját, fejére csapott egy kifakult svájci sapkát es otthagyott bennünket. Akkor már tudtam gúnyosan nevetni, és kinevettem az öregasszonyt. Bélának is úgy beszéltem róla. mint szegény cselédről, aki nagyságát akart egyszer játszani, de nem sikerült neki. Nagyon jót nevettem, nagyon akartam mutatni, hogy engem Béla sem érdekel, hiszen nem szeretem. Lehet, hogy az erőszakossága tetszik is, de olyan alacsony, és sovány, és nem tetszik, hogy sokjzor simogat, hiába, én nem szeretem a hizetoö férfiakat. Olyan férfiról álmodtam, aki min/fia jó, mindent meg lehet vele beszélni, aki tanácsot ad, ha szükségem van rá, és aki szeret, -mindenkinél jobban...* 6, * Ido-tg jutottam vr olvasásban, amikor követetMsőn és aUha*atns-hosszan felberregett a telefon. Most rrAr valóban az adminisztrátornó jelentkezett. — Azonnal jöjjön, Bemath elvtárs, nagyon várjuk már, maga vezeti le a termelési értekezletet — juttatta eszembe. A bérházunk kapujában szokatlanul idegen arckifejezéssel. — mintha lesett volna rám —, Thék Karcsi fogta meg a karom. -Vigyázz — szólalt meg bennem egy hang —. "hús ét erkölcstelen vagy. ha te. éppen te. hrlearalkötol ebbe .. .« De lehetetlen vglt kitérni. tí olyt. kflv.) A