Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-29 / 178. szám

Péntek. IMA. Július 29. Ismerkedés a Sztanyiszlavszkij-DancsenkoiA ma kutatói készítik elő. Balettszínházzal Az Eszmeralda tavalyi bemutatója a Szegedi Szabadtéri Játékokon csak Ízelítő volt a szovjet balettmüyészetból, Alu látta, felejthetetlen élményként zárta magába, mint amelyre szívesen és sokszor visszaemlékezik. A moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Opera és Balettszínház együttesének múlt esztendei bemutatkozása után érthető most a fokozott érdeklődés, amellyel várja S/eged a Jeanne d'Arc-ot Hogy színház és mü menynyire össze tudott forrni, azt az Eszmeralda előadása tavaly már megmutatta. A Jeanne d'Arc is így szerepel már a nagyhírű színház életeben. Egyet és mást sikerült is közelebbről megtudni a Moszkvai Sztanyiszlavszlcii és Nyemirovics—Danesenko Opera és Balettszínházról, valamint a Jeanne d'Arc keletkezéséről és eddigi pályafutásáról. Nagy művek, nagy művészek A színház opera- és balettegyüttese korábban különkülön theátrumot képviselt és csak a nagy honvédő há. ború Időszakában egyesültek, s ezzel „házon belül® is egyenjogúvá vált a balett az operával. Ez a lépés azonban csak kezdete volt a balettegyüttes későbbi ée mai nagy sikersorozatainak. Egyegy útszakaszt nagy művek és nagy művészek fémjeleznek, mint például a Lola, egy spanyol történelmi témájú balett, amelyben a főszerepet az azóta fiatalon elhunyt rendkívüli tehetse© Maria Szorokina alakította. A Loláért Sztálin-díjjal tüntették ki a sJnházat, Maria Szoeokinát pedig az érdemes művész címmel. Szerepkörét azóta V. T. Bovt és E. E. Vlaszova vették át, akiket kettői szereposztásban mint Szent Johannát üdvözöl hetj iik majd a Szegedi Szabadiéri Játékokon. Vlaszcvát és művészelét már ismerjük. Bovt pedig majd most mutatkozik be, mart tavaly ilyenkor egy dalamarikar vendégszereplés miatt nem tudott együttesével Szegedre jönni. A klaspxikus témájú művek mellett természetesen szerepel a színház éleiében kisebb alkotások bemutatása is, a nagy állomásokat, azonban mindig nagy művek jelentették, mint például a Hattyúk tava, amelyet V. P. Burmejszter Sztálin-díjas, az SZSZK és az Észt SZSZK érdemes művésze átformált, s az addigi elképzeléshez és a játékfelfogáshoz több drámai egységet adott koreográfiájában. Reprezentáns alkotások Az Eszmeralda 1949-ban lépett a színre. 1957-ben pedig a Jeanne d'Arc, mint két olyan nagy mű, amely a szovjet ba lejtmüvészeinek igazán reprezentáns alkotása. A Jeanne d'Arc 1959 végén Leningrádban is bemutatásra kerjilt tíz más darabbal együtt, mintegy kéthónapos vendégszereplésben. Bovt, Vlaszova, Vinogradova, hogy csak néhány nevet említsünk —, a szovjet balettmúvészét fiatal neveltjei művészetükkel méltó hírre tettek már szert, ® nem kevésbé Viktorina Kriger balerina is, aki szerzőséget is vállalt V. P. Burmejszter mellett a Jeanne d'Arc megalkotásában. A férfiak közül a kiemelkedő karakter szerepekben A. A. Klejn, M. E. I.iepa, V. V. Csigirjov és J. M. Kuznyecov áll az élvonalban. Nemrég vitték színre és sikerre Krisztics jugoszláv szerré Ohridi legenda című művét saját rendezésében, majd bemutallak egy kedves balettet, az Erdei nimfá-t, a nálunk is jól ismert Csicsinadze rendezésében. A leanne d'Arc csak Szegeden A napokban Szegedre érkezett A. Sz. Lejbman, a Moszkvai Sztanylszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Opera- és Balettszínház igazgató-helyet tgse, röviddel megérkezése után visszautazott Budapestre, egyrészt az együttes érkezésének előkészületei, másrészt az 'együttesnek többnapos budapesti vendégszereplése ügyében. A Jeanne d'Arc szegedi előadásai után — ezt még részleteiben sem mutatják be másutt — ugyanis három alkalommal. augusztus 13, 14 és 16-án az Állami Operaház ban vendégszerepel az együttes. Bemutatásra kerül Grisina rendezésében a Kalóz című balett. A Byron Child Harold című romantikus elbeszélő költeménye nyomán született balettnek, amelynek zenéjét A. Adam szerezte — 1856ban a párizsi Nagyoperában volt az első bemutatója. A Kalóz-t most átdolgozva, Delibes zenélével kiegészítve mutatják be. A főszerepet, a szépséges Medorát Sz. Vinogradova. az OSZSZK érdemes művésze táncolja, felváltva B. T. Bovttal, aki E. E. Vlaszova után második szereposztásban a Jeanne d'Arc címszerepét táncolja a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán. Vidéki körút A moszkvai opera- és balettszínház együttesének énekes és balett&zólistái augusztus 15-én a margitszigeti szabadtéri színpadon is szerepelnek. Műsorukban románcok, duettek, operaáriák, szólótáncok és táncképek váltják egymást. Az operaénekesek között találjuk Nina 1 szakórát, az OSZSZK érdemes művészét, Vivel Gromovát, Valentina Kajavcsenkót, Eduárd Bulavlnt és Arkadij Tolmazovot. Mint balett szólótáncos fellép: Mira Redina, az OSZSZK érdemes művésze, Sofia Vinogradova, Natalia Pavlova, Mihail Szolop és Alekszej Csicsinadze balettművész. A több napos szegedi és budapesti vendégszereplés után a moszkvai opera- és balettszínház együttesének egy csoportja négy énekessel és hat szólótáncossal több vidéki városban is fellép. Előzetes értesülésünk szerint Sztálinváros, Miskolc, Debrecen és Pécs szerepel a fellépések programjában. A vidéki turnékon magyar szimfonikus együttes kiséri a szereplók fellépásét L. E. amit holnap az ipar termel A Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézetének munkájáról A Szegedi Tudományegye- gok egymásrahatásakor be- ról (katalízis), és « kívánt tem árkádos Beloiannisz té- következő átalakulások idő- végtermék felé való irány iri épületében, a 7-es számú beli lezajlását, ezen belül tásárol, amely a nem kivár patinás kapun át jut be a annak megállapítása, hogy natos lépések meggátolásalátogató a Szervetlen és a folyamatban szereplő egyes val (inhibició) érhető el. Analitikai Kémiai Intézetbe elemi reakciók milyen se- A katalízis és inhibioa Analitikai Kémia Intezetbe. ^ /u(nQÍC ,e» esho_ megvalósítása különböző A csendes szobakban jelen- gyan {üggnek a különböző anyagok hozzáadásával törtös és eredményes tevékeny- kísérleti feltételektől, mint ténik. Az elmondottakból séget végeznek a tudomány amilyenek a hőmérséklet, már világosan kiderül, hogy munkásai Sokiránvú a nyomás, összetétel stb. Ha az ipari folyamatok gazdamunkasei. Sokirányú a dezgket a hatásokat meg- ságossága szempontjából a megbecsült munka, amely ismerjük> csak akko,. te- gyorsító, illetve lassító hatágondos alapossággal, vég- kinthetjük a kémiai folya- sú anyagok részletes tanuleredményben mipdig a gya- matot felderitettnek, és ek- mányozása döntő jelentőkorlatnak, az életnek szól. k°r lehetőség arra, ségű. hogy az adott reakciót iraÖt irányban nyitjuk. Szerep ' Ezért minden alapkutatus r . - • - . Az intézet természetesen • jellegű vizsgálat, melynek fő ° népgazdOSOgl tervek részt vesz a vegyész- és célja sz általános töryénygyógyszerészhallgatók kép- szerűségek feltárása, a küzzésében és ezzel együtt foly- vetlen gyakorlati alkalma- i tatja a szeleskörű kutató- zás szempontjából nemcsak A munkaterület vázolasamunkát. Az intézet oktató- jelentős, hanem nélkülözhe- kor említett komplex- e* inés kutatógárdája újabban a tetlen is. Erre példaként a dukcios reakciók kémiaival Magyar Tudományos Aka- lépgazdaság szempontjából kapcsolatos vizsgalatok démia reakciókinelikaj cso- jelentós földgázhasznosítási ugyancsak általános torvenyportjával bűvült. Ide kell problémát említhetjük. Köz- szerűsegek feltárását celozmég számítani az egyetemi ismert, hogy a nagymennyi- ?ak' Emel1e" azonban sok hallgatók jelentős részét is, ségben rendelkezésre álló, hasznos, gyakorlati probleakik mint tudományos diák- i^tve előállított szénhidro- ma megoldásához adtak es köri tagok vállalnak részt a «enek, mint például a me- fdnak ertekes segítséget, kutatási problémák megöl- tán, propán, bután, értékes <fak néhányát említve dásában tüzelőanyagok és igen jelen- olyan fontos anyagok, mint a- fúirinvhin tüS a felhasználásuk ilyen « alumínium, vas, fluor, Az intézet bt folranyban További kérdés urán, peroxidok, pétisó stb. yege? akfmZl ezeket meghatározására dolgoztak tokát esezek mípdq Mmigt anyagokat a tüzeléstech- * egyszerű és gyors eljárárcakciokmetika síkján talál- J „ . sokat koznak. Ennek a fontos tu- noJoglal ^Ikalmatason kívül *°k*tdományos területnek nem-!',e° onzdasagosabban fel- Az mlézetbw az elmeleti zetközileg is elismert müve- haS2rM,ni' peldfl a kémlaJ «lk,tuzésekkcl folytató t lője dr. Szabó Zoltán akadé- . alapanyagainak kutatások mogott mindenütt mikus, kétszeres Kossuth- f^Ma'ara. Ennek megva- erőtel^en ott talalhato a ^ lositasalioz a szobán forgo gyakorlati hatter. Ezért az szénhidrogének oxidációs intézet szerepe a népgazdareakcióit kell megismerni. megvalósításában díjas, az intézet vezetője. Földgázhasznosítási probléma Ezért foglalkozik az intézet sági tervek megvalósítása •i Több országgyűlési bizottság ülésezett Az országgyűlés szociális helyettese tájékoztatta a és egészségügyi bizottsága bizottságot, csütörtökön dr. Bárczi Gusz- Ugyancsak ülést tartott táv elnöklésével ülést tar- csütörtökön az országgyűlés tott, amelyen az Egészség- kulturális bizottsága is, ügyi Minisztérium 1959. Darvas József elnökletével, évi költségvetésének végre- Az ülésen, amelyen részt hajtásáról szóló jelentést vett Aczél György, a műlárgyalta. Az Egészségügyi velödésügyi miniszter elsó Minisztérium és az egész- helyettese is, a művelódésségügyi hálózat ' munkájáról ügyi tárca 1959. évi költdr. Simonovics István, az ségvetésének végrehajtásáról egészségügyi miniszter elsó szóló jelentést vitatták me© hosszabb idő óta a különbö- ««mpontjaból éppen olyan zó szénhidrogének oxidáció- jelentős, mint a termelő Be mi a feladata a reak- jának kutatásával. üzemeké. Hiszen gmit ga cipkinetikának? Az hogy , , , , ,, , - ipar holnap termel, azt a vizsgálja a különböze anya- Jelenségek feldentése mpaaban a kputó koUeküvak. Ugyanilyen értelemben le- nak kell előre ti6ztázniok* het szólni azokról a vizs- h azután 8 gyűjtött tagalatokról is, amelyeket a ' , . , . , ..... ... . katalízis és inhibició jelen- Pataiatokat a különböző ségének felderítése célja- iPar" kutatóintezetek gyárból folytatnak. Egy-egy ké- téstehnolcógiává fejlcszthesmiai folypmat ipari alkgl- 5gk> mazása akkor jöhet szóba, ' , , • , «• s v. ha a kiszemelt reakció elég Az ,nteVt W^mak gyors, ós a kívánt terméket credménypi már eddig if kellő mennyiségben és tisz- sok segítséget adtak a gyataságban szolgáltatja. A leg- korlatnak, s a maguk esztöbb reakció elég lassú és közaival hozzájárulnak ménem egyirányú (több anyag sodik ötéves tervünk cilki• is keletkezik), ezért gondos- tűzéseinek megvalósításakodni kell annak gyorsításé- hoz is. TjU ítulut ASSZONYSORS lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllli'IH (2) Thékni szeme megint ijesztőre tágult: — Egy szemét! Lehet az rendes nő, aki egy családos, gyerekes férfit bolondit el? Egy utolsó, egy mocsok! Krétafehér,. feldúlt arcával a júriákra emlékeztetett. — Pedig én csendes vagyok, — mondta fáradtabban —, éa nem bántok senkit, ha a háziakra rájön a veszekedhetnék, inkább bezárkózok. De ezt nem lehet tűrni Ez nem elet. Hat ezt érdemeltem én, mondja? Tudja, ki volt Thék Károly hat éve, mikor megismertem? Egy nikhaf, egy koldus senki. Sovány volt, mint a kisujjam és semmi sem érdekelte. Tudja maga, mit evett, mielőtt hozzám járt volna? Jó volt, ha kenyérre futotta és cukortalan teába aprította, azt zabálta napjában kétszer, az volt az összes ennivalója. En kivakartam a koszból, piszokból, emberré tettem, is ez a hála ... — Dehát mondjon kokrétumnt. mondjon el sorjában mindent, — vetettem közbe — a régi dolgokat én is ismerem. Zokogni kezdett, t mivel hirtelen nem tudott beszélni, egy kis füzetecskét nyomott a kezembe. „Napló® olvastam a fedeléről. Thrk Károly naplója. Felcsaptam találomra: "1954. július 19. Elmélkedés az élet nihiljéről®. S a cím után a többi: "Elsó feleségem, akit nagyon ezerettem, elhagyott. Egy piktorral szökött meg. majd azt is otthagyta. Ívott, a tokáréra ku'onféle férfiak jártak, pár dpci Halén eladta maga-t. Elzüllött. Rólam pedig hallani, sem akprl.. öngyilkosságot követtem el, nem sikerült. Mtndénfm Ó/ja veszet*, jódóre az egéssségem ts. mert egyre az %iíroi:y adósságait rendeztem. Mikor felépültem, tvgitit érte dolgoztam. mint az állat, mert ha egészen leégett, egy-két órára visszajött hozzám. Igy aztán sose volt semmim. Akkor jött egy asszony, vékony, sovány, nagyszemú nő, aki igyekezett mindenért kárpótolni, s. akit. hálából feleségül vettem. Sohase szerettem, ö mindent megtett értem. Spórolt pénzén felruházott, teste a gondolatomat is. . Csókolni nknrt és szerelmet cserébe. Gyűlöltem pr'fc. Cjyuláltem a Jóságát, at adakozó kadié'. a rajongó ar«at. a ket esontot kezet. Gyűlöltem minden gondolatacrt, legszívesebben elkergettem volna. De sohase tettem. 6 tervezett, én jóváhagytam, 6 társaságba, hívott, én nem mentem, 6 családot akart, én nem akartam«. Ahogy eddig értem, hirtelen fölnéztem az asszonyra. Már nem sírt, sót nevetni próbált, úgy magyarázta: — Egyszer nekem valaki azt mondta, hogy mindig ahhoz ragaszkodunk legjobban, akire a legtöbbet áldoztuk. — Megint elkomolyodott: — Ez igy is lehet. En annyit áldoztam már érte, nem csak pénzt, nemcsak anyagilpg segítettem ki, de testemlelkem tönkrement bele. Hát csak nézzen rám... — és már megint sírt. —i Én már tizenhat éves koromban arról álmodoztam, ha egyszer férjhez megyek, a férjem magas lesz és szőke, gyerekeim lesznek, akik édesen tudnak majd kacagni, lesz virágos kertem és szép otthonom, ahol jóbarátokat fogadunk és... higgye el, nekem soha nem volt szerencsém a férfiaknál. Csak pár napig jártak utánam, aztán legkésőbb egy hét múlva már faképnél hagytak. Olyankor mindig a tükörbe néztem. De nem voltam csúnya. Csak, mint a legtöbb nő. Talán szigorú az arcom, talán az nem tetszik a férfiaknak rajtam. De higgye el, csak magamhoz vagyok szigorú. Egyszer meg is kérdeztem egy társaságban, árulják már el, mi az oka, hogy engem nem szeretnek a férfiak. Valaki igy válaszolt: Nézze, maga jó haver, jószívű, kedves ember, rendes munkatárs, de maga mellett senki sem érzi, hogy nővel van dolga. — Azt hiszem, ennek a férjinek igaza volt. Most legalább is neki adok igazat. Áftán jött Karcsi, igez? — Karcsit én akartam. Meky,csyl. Talán azt a IM>nokjágot nem szeretik a férfiak bennem. Talán az a szokatlan és férfias bennem, ha én aka rek valamit, azt tűpön-vífen át véghezviszem. Mikpt láttam, hogy Karcsi chepik, elhívtam, magamhoz és vacsorával kínáltam. Reggelit a gyárba vittem nelfi, a? ebédjét befizettem. Lestem a gondolatát is. Egy hét múlva már nalam akart aludni. De csak nyolc hónap vtylva fngedtem még neki. Es nemsokára "úgy- maradtam. — Akkor hát m.infi <j ke'ten gkartflk — jegyeftem meg és újra az óraműi \eztpm — A gyereket is csak én akartam — mondta keményen. — A gyerekhez ma is ragaszkodom Ha apja nincs is. az anyja megmarad neki. — Konok, sötét szeme rámizzott: — Maguk azt mondják, hogy védik a családot, hogy a család mindennek az alapja. Egy család nem lehft férj nélkül. Felegyenesedett. • s könnytcleniil,' 'szigorúan, gyűlölettel mondta: -v Adjak viss.a a fqrjcmet! Alighogy betettem Thékné mögött az ajtót, halkan, csengetnek hármat. Végre. Ez 6 lesz ... Érfsike, Hysztiné. Kicsit késik is a megígért önéletrajzzal, de most ez nagyon jól jön. Egyre attól tartottam, hogy összeszaladnak Théknével. Kínos lett volna. Már ez is furcsa érzés, ahogy ajtót nyitok. Boldog is vagyok, amiirt megint láthatom, de az agyam hasogatja az órjító sző: »Nála voltI* Tényleg Karcsitól jön?* Erzsi mosolyog. Tiszta szemmel, tiszta arccal, mint akinek olyan a lelkiismerete, mint a friss hó. Hogy hogy tud mosolyogni? Ezek után? Felfoghatatlan. — Nehezen készült el — nyújtja mentegetőzve az önéletrajzot, melyet az elhelyezése mi^tt kértem tőle. — Csak három elemim van. -Három elemim van csupán, nem tudok, fogalmazni, az életemet szeretném elmondani röviden, amire emlékszem. 23 éves vagyok. Három gyerekem van, a legidősebb nyolcéves, a legkisebb négy. Mind a három lány. Legsikerültebb Evi, a középső kislányom. O áll legközelebb hozzám. Ica, a nyolcéves, tisztára az qpja Nem én neveltem hatéves koráig, hanem a dédanyja, ök külön nagy gond nekem. A legkisebb gyermekem beteg. Meg se tud mozdulni, nem, beszél, nem. jár, azt mondja az orvos, nen gyágyul ki soha. Hogy adjam intézetbe, ahol megfelelóep. tudják gondözni. De. az apja nem engedi. Azt mondja, nem. bánnának vele jol. Talán ez a beteg gyerekem köt össze leginkább a férjemmel. En sose szerettem a férjemet. Mást szerettem. Még tizennégy éves se voltam, mikor nagyanyám kérésére fölvettek az ápolónóképzóbe. Elmondta nagyanyam, hogy az én anyám velem nem sokat törődött. Nem is tytíott volna. Mikor megsziflettem., ó is csak tizenöt évesen szült. Cigánylány volt. Szép riginyliny. Úgy tudott faitaolni, mint a madör. Talan a kís Ebi lányomnak. van olyan finom mozdulata, mint néki lehetett Takaros volt, hát megakadt egy falusi ember szeme is rajta. Parasztember az én apám, de csak akkor vette el az anyámat, amikor lemondott rólam, és a nagyanyámnak adott. Most mar járpk hozzájuk, úgy megyek oda, mintha haza mennek. Szeretik o gyerekeimet js. Különösen Évit. Dehát enykor nagyanyám engem beadott az apolónókép,obe, akkor meg nem sokat törődtek velem. (folyt köv.J