Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-28 / 177. szám

VASZY VIKTOR Hányad) Mátyás: IVÁNKA IRÉN Hírnök: RÉTI JÓZSEF HUNYADI LÁSZLÓ Erkel Ferenc operájának felújítása a szabadtéri színpadon ."(•UiTTiTftrtf^ iT* TtTTflT r*-"'^ — ^ Erkel Ferenc: * Hunyadi László \ Opera 3 felvonásban, 9 képben. £ Szövegét írta Egressy Béni. » Vezényel: Vaszy Viktor érdemes művész. ^ Rendezte: Mikó András. á Rozgonyl: SEBESTYÉN SÁNDOR t sximhásl előadások kritikáit altaldban a bemutatott darab tartalmi értékelésével szoktak kezdeni. A Hunyadi László szabadiéri előadásáról szólva, azt hiszem, nyugodtan eltekinthetünk ettől. Nemcsak azért, mert az opera tartalma és mondanivalója, beleértve a zenét is, szerencsére eléggé ismert, egyik leghíresebb részlete szinte népdalszerűen elterjedt, hanem azért is, mert a mü mostani előadása még a szegedi szabadtéri színpad rövid történetében sem „igazi- bemutató: a tavalyi előadás felújítását láttuk kedden este. A rendezés lényegében és helyesen a tavalyi előadás sikeres megoldásaihoz ragaszkodott, kitűnő énekeseinket a tavalyi bemutatón hallottuk. Az opera értékeléséről tehát elég röviden annyit mondanunk, hogy Erkel elsó nagyszabású és sikeres operája a mai nézőnek is képes újat és megrázót mondani a korról, amelyet helyesen ábrázol, s képes máig ható érvénnyel beszélni a forradalmi hazafiságról, amelyet már az első, 1844-es előadás nézői is felismertek és kellőképpen méltányoltak. De ha „csak" felújítás is a Hunyadi László idei szabadtéri bemutatása, az elöadas — firsseségét, hatásosságát, magával ragadó erejét és az egész est forró légkörét tekintve —» bátran felér egy kitűnő bemutatóval. Ez elsősorban Mikó András monumentális hatású rendezésének ,és Vaszy Viktor bravúros vezénylésének köszönhető. Mikó András kitűnően felhasználta a hatalmas szabadtéri színpad minden különleges adottságát és lehetőségét a látványos megjelenítésre, ugyanakkor azonban azzal is törődött, hogy ez a monumentális látványosság egy pillarnatra se váljék öncélú hatásvadászattá. Ebből a szempontból talán a legtanulságosabb a második felvonás nagy fináléjának rendezői megoldása. Kétségkívül: ez a részlet az opera leglátványosabb jelenete. A rendezés itt a maximumig fokozta és feszitette a lehetőségeket, de nem lépte túl azt a határt, ahol a látványosság, a színes színpadkép már nem a műért van, hanem csak színes és üres önmagáért. A nagy finálé, ezért, ahogy láttuk, nemcsak egyszerűen látványos, — nagyon drámai is. Nehéz lenne röviden és szabatosan megmondani, tulajdonképpen miért, bizonyos azonban, hogy a közelgő tragédia is benne érződik ebben a ragyogóan megkomponált színpadképben. A rendemét nagy feladata volt a na.g\iszámú statisztéria mozgatásának művészi megoldása is. A. tavalyi bemutatón még éreztünk a statiszták mozgásában valami merev nehézkességei. A keddi előadáson ennek nyoma sem látszott, s anélkül, hogy nagy szavakat akarnánk használni, azt hisszük, az. előadás lényegében elérte azt, amit ezzel kapcsolatban színpadon egyáltalán produkálni lehet. Vaszy Viktor magávalragadó, lendületes zenei vezetése határozottan fogta össze a zenekar, a nagylétszámú kórus és a szólóénekesek munkáját. Rendkívüli precizitás, gondosság a részletekben, párosulva az érzelemgazdagsággal és a zene nagy mondanivalóinak kifejezésére, irányuló törekvéssel:- talán ez- jellemzi -legjobban Vaszy Viktor vezénylését. Ebből a szempontból a ragyogó egészből külön ki kell emelnünk az opera hatásos és népszerű nyitányának bravúros előadását. - A. szereplők teljesítményére mindenekelőtt az jellemző, hogy nemcsak mint énekesek,. hanem mint színészek ts kiválót nyújtottak. Groteszk és furcsa túlzással: annyira; hogy az előadás pusztán prózai bemutatóként is kitűnően megállta volna a helyét. V. László például Szabó Miklós alakításában valósággal életrekelt, olyan szemléletesen ábrázolta a kitűnő művész a szerencsétlen király bizonytalankodó, könnyen befolyásolható, félelemmel teli alakját. Ciliéi Ulrik szerepét Horváth József énekelte, határozottan és nagy biztonsággal, s kitűnő baritonja a szólam minden szépségét kifejezte. Az opera egyik leghatásosabb szerepe kétségkívül Szilágyi Erzsébeté. Ebben nyújtotta az előadás talán legnagyobb alakitásat T akács Paula. Ragyogóan szép hangja, amely a szerep nehézségeit briüians könnyedséggel és imponáló virtuozitással győzte le. valamint elmélyült emberábrázolása méltán aratott hatalmas sikert. Hunyadi László szerepében Simándy Józsefet hallottuk Ezúttal elsősorban hangjának szépségében és kifejező erejében gyönyörködtünk; alakítása néhol fáradtnak látszott. Meglepetés volt Ivánka Irén Mátyása. Bátran mondhatunk nagyot: ilyennek, ilyen nyíltnak, kedvesnek, értelmesnek és élénknek képzeltük a fiatal Mátyást, amilyennek ó bemutattaRobosztus megjelenésével, robosztus hangjával Fodor János eleven, élő alakká formálta Gara nádor figuráját. Az elmúlt századok történelmi levegőjét hozta a színpadra, s míg hallgattuk, folyton az járt az eszünkben, valóban nem lehetett könnyű ilyen hatalmas egyéniségeket kormányozni és bonyolult cselszövéseikben eligazodni. Leánya, Mária szerepében Orosz Juha énekelt. Kifejező, kultúrált hangjával nemcsak a boldog, reménykedő szerelmest, a szenvedő mátka alakját is plasztikusan, nagy meggyőző erővel jelenítette meg. Rozgonyi szerepét Sebestyén Sándor kitűnően énekelte. A végig kiemelkedő sikerrel szereplő kórus szép munkája a karigazgató V ár ad y Zoltán érdeme. A méltóságteljes és mégis könnyed palotást B r a d a Rezső tervezte. A monumentális díszleteknek és a kifejező jelmezeknek — V arg a Mátyás és Már k Tivadar munkája — egyaránt elsőrendű része volt• abban, hogy a Hunyadi László idei első, szabadtéri előadása emlékezetes, forró sikerű színházi estévé válhatott. O. L V. László magyar király Czillei Ulrik Hunyadi László Hunyadi Mátyás Gara, Magyarország nádora Mária, a leánya Szilágyi Erzsébet Rozganyi Híníök - , Színhely: 1, felvonás Nándorfehérvár várában, . . II..felvonás Temesyárqttt, UX. felycunás.B.udán.. Idő: 1456. Közreműködik a Szegedi Szabadtéri Játékok "••ének-, zene- és tánckara. Karigazgató: Várady Zoltán. A koreográfiát tervezte: Brada Rezső. •- 'Betanítottá: Eck Iliire. Díszlettervező: Varga Mátyás Kossuth-díjas, érdemes művész. Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjas. A rendező asszisztense: Kertész Gyula. AZ ELŐADÁS KEZDETE: 8 ORA Szabó Miklós Liszt-díjas Horváth József Simándy József Kossuth-díjas Ivánka Irén Fodor János Kossuth-díjas, érdemes művész Orosz Júlia Kossuth-díjas, kj-áló művész Takáts Paula Kossuth-díjas, érdemes művész Sebestyén Sándor Réti József t * * * t Akikről a kritikus sohasem szól... Színházi segédügyelők munkájáról aligha szokott mégjelenni nyomdafestéket látott méltatás. A Szegedi Szabadtéri Játékok segédügyelőiről pedig még úgyse, hiszen az óriási színpad és nézőtér -legeldugottabb" munkásai közé tartoznak ők, de úgy, hogy minden pillanatban az ügyelők -kezére essenek". Sokuk köriül három segédügyelőre esett most az ismerkedés, s méghozzá szegediekre, és nem is igazi színházi emberekre. Civilben ugyanis 'mindegyik más: keszthelyi Béla megyei gyógyszerész szákfelügyelő, a testvére,. Keszthelyi Gábor, a szegedi KöJÁLL biológusa, a harmadik pedig: Jáki Ágnes negyedéves orvostanhallgató. A Keszthelyi-testvérek már tavaly is segédügyelők voltak a Hunyadi Lászlóban és a János vitéz-ben, s -repertoárjuk- az idén a Csínom Palkó-val bővült. Jáki Ágnes viszont kezdő a szakmában, de ólyan ügybuzgalommal, mintha a színház világában született volna. Mi tagadás, ösztönzött a kíváncsiság megtudni, hogy hármójukat például mi vonzotta a színpadhoz, amely számukra kenyérkeresetnek kevés — de nincsenek is rászorulva —, munkának, ügyszeretetnek és tanulásnak viszont igen megtisztelő. Először is mindhárman nagy rajongói a Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mert városuk kulturális fénypontját látják benne. Ami pedig ezt a rajongást szülte: kulturáltságuk. A könyv, a zene, a színpadművészet, s általában a művészetek iránti szenvedély, mély érdeklődés a művel és alkotóik iránt — ez hozta őket ide, ezesetben a rendezés első lépéseitől 'az' előadások sikeréig, amelynek maguk is részesei. Mert nem mindegy, hogy a színpadra-hívásoknál és az indításoknál mikor és hogyan megy be például a Hunyadi Lászlóban'a papi menet, a fáklyások, a fegyveresek, a zászlósok s az összes többi -mellékszereplő", akik nélkül és a segédügyelők nélkül nem lehetne előadás. ök a láthatatlan mozgató rúgói a színpadi cselekmény egy részének. S az óriási nézőtér leghátsó sorában, ahol a főrendező, mint -egyszerű* néző ül, vagy áll, minden mozdulatukat leolvassa a színpadról, hogy jó-e, vagy sem. Sose lépnek ki pedig a színpadra, a kulisszák mögé viszont odalát a főrendező. — Hát ez "hogyan ~lehetséges?" * — Tessék megkérdezni tőle — mondta a három segédügyelÖ. L- F. I - • Munkában a szovjet balettegyüttes első szegedi vendégművészei A Moszkvai Sztányiszlav. szkij és Nyemirovics-Dancsenkb Opera- és Balettszmház képviselői egymásután érkeznek Szegedre. J. L. Markovics szcenikus és A. F. Lusin díszlettervező után Szegedre érkezett A. Sz. L e j b m a n igazgatóhelyettes és A. P. M i h a j 1 o v i c s főezinpadmester, s munkájukat azonnal megkezdték. V. A. Edelman karmestert — aki a Szegedi Szabadtéri Játékok zenekarát vezényli a Jeanne d'Arc előadásán — ma várják Szegedre, mivel tegnap este meg kellett érkeznie hazánkba. Lejbman igazgatóhelyettes ói-ömmel látta, hogy a játékok nézőtere mögötti térségben serény munkával készülnek a Jeanne d'Arc díszletei. Tegnap délelőtt mór a hatalmas méretű hátteret festették, a mélyszürke-fekete színekkel árnyalt díszletelemet. A munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy augusztus 1-én, vagy 2-án már díszletfeléllítósi próbát tartanak, s ugyanezekben a napokban érkezik hazánkba a szoviet balettegyüttes is,, augusztus 3-án pedig már Szegeden tartózkodnak, és aznap már színpadra is lépnek próbát tartani. Játéknaptár: HUNYADI LASZLÖ: A július 23-ra tervezett Hunyadi László előadást ma este tartják meg. A vidékiektől visszaváltott jegyekből még (ud biztosítani a szervező iroda szegedieknek. A Hunyadi I, ászlót még egyszer, július 30-án mutatják be az idei játékévben. Rozgonyi, V. László magyar király és Huniad! László jelenete. Balról jobbra: Se- tSlnis £ílvJ bestyén Sándor, Szabó Miklós ée Simándy József. Meghalt a cselszövő... (az L felvonás záróképe) >