Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-28 / 177. szám

' Caű törtök. I9W. július 2A 4 EMLÉKEZÉS az L Mezőgazdasági Országos Kiállításra Szeged nyújtott otthont a 61 év előtti új kezdeményezésnek Iáin nem rendeznek Buda­pesten országon mezőgazdasági kiaiuubt, hanem vidéki köz­pontúkban, Szegeden, ráesett ís Székesfehérvárott krtrzeti kiállításokra kerül sor. Sze­geden Julius 30-tól augusztus 7-iff tartják a Délalföldi íviezd­g t/.daságl Kiállítás «s Vasári. Kevesen tudják, hogy fii év­vel ezelőtt, ISM-hen éppen Szegeden rendeztek meg ez első Mezőgazdasági Országos Kiállítást. Noha ma már ma­sok a kiállítási mőrifizerek, re­lok es a szereplők, mégis ér­deket • visszaemlékezés. A századforduló előtt egyre inkább tárgyaltak, hogy külön kellene mező­gazdasági kiállításokat ren­dezni. A hazai mezőgazda­ság első ilyen általános tár­latát 1890-ben Szegeden kí­vánták megrendezni — az­zal az indoklással: „E nehéz gazdasági viszonyok között elsősorban a« Alföld gazdáit kell életre kelteni®. Noha e kiállítás orszá­gosnak terveztetett, az való­jában mégis inkább csak Dél-Magyaronszág mezőgaz­daságáról adott képet. A rendezvény iránt a gazda­közönség váratlan nagy ér­deklődést tanúsított. Voltak egyéni és gyűjteményes be­mutatók, mely utóbbi mód­szert hazánkban azóta rend­szeresen alkalmazták. Ez az eljárás főleg azért volt üd­vözölhető, mert igy a kister­melőknek is módjukban állt, hogy a sok költséggel járó kiállításokon részt vegye­nek. A kiállítás S főcsoportból ét 24 alcsoportból állt. „A kiállításnak fénvpont­ját a pompás élőállat-kiállí­tás képezte, mely úgy a be­mutatott állatok számánál, mint az anyag minőségénél fogva mindem eddigi állat­kiállítást túlszárnyalt.® Sze­geden nagyobbrészt magán­tenyéaxtök, mutatták be anyagukat és az állami in­tézetek alig szerepeltek. A kisebb gazdik néples állat­tan yésztóeének alakulásáról is kaptunk itt némi képet A iiarvitmtrha­kiállításon a magvar fajta dominált. Az egyik be­számoló kiemelte: -a magvar fajtánál az extenzív tenyész­tési irányzatot úgy Utazik tényleg az intenzív váltja fel. A Újfajták során főleg s bonyhádi tűnt ki, s nyu­gati fajták közül pedig a szimmentáli A tejgazdasági kiállításon főleg sajtfélék es különböző eszközök, gépek szerepeltek. A lók iállilá son is java részben nagyobb te­nyésztők állatait láthattuk, de „számos tanyai kisgazda is elhozta ide legszebb lo­vait.® Az az üdvös befolyás, melyet, a mezőhegyesi mé­nes, főleg a környék lóállo­mányára gyakorolt, a sze­gedi kiállításon szépen ki­tűnt. A luhklélhtóson gya­korlatilag csak a merinókat és hosszúgyapjasokat vették külön. Ez a szakkiállítás is jól sikerült, mindenesetre visszatükrözte juhtenyész­tésünk erős mennyiségi visszaesését — állapítot­ta meg híres szakemberünk, Rodiczky Jenő. A •ertésklóllítás te­nyészállatok és hlzóállatok csoportjára oszlott. Főszere­pet az úgynevezett hazai kondor, a mangalica, — „a hízott sertések értékes cso­portja játszotta®. A baromfiklállííAson a hazai anyagot, a ma­gyar baromfit igyekeztek gyakorlatiasan Ismertetni s a tenyésztés mellett „az ér­tékesítési ügyességét® is be­mutatták. Az altatok adás-vételét annál is inkább megenged­ték Szegeden, mert fontos érdek fűződött ahhoz, hogv a gazdaközönség ilyen meg­bízható helyen szerezze be szükségletét A növénytermelésről, annak helyastóról öt nagy épület anyaga adott ké­pet. A kollektív bemutató tanulságosabb volt, mint az egyént, tekintve, hogy né­mely ágazatnál Jövedelme­zőségi kimutatásokat is kö­zöltek. Szegeden igyekeztek előtérbe helyezni az ún. kopasz búzát, mely bőveb­ben termett, nem fogta úgy a rozsda, és nem dőlt úgy meg. mint a megvár búza A kukoricakiállítas jó ha­tása abban nyilvánult meg, hogy a környékbeli gazdák azután több irányú fajta­kísérletbe fogtak. Noha né­mely kritika g növénybemu­tató oktató-értékével kap­csolatban kifogásokat emelt, e kiállítás mégis nagy mér­tékbén hozzájárult ahhoz, hogy az alföldi termelésre lellemző egyoldalúság alább­hagyott és hogy a minőség fejlesztésére is kezdtek súlyt helyezni alföldi gazdáink. A következő csoport sző­lészeti része a homoki sző­lőtermelés fejlódésképességét targyalta. „Nagy megelége­désre szolgálhatott, hogy a borok kezelése terén is egy­re nagyobb fejlődés tapasz­talható.® A gyümölcsé6zeíl kiállítás célja az volt. hogy megismertesse az alföldi pia­cos gyümölcsféleségeket. A legjobb csomagolási módokat is bemutatták. A kertészeti kiállítás zsűrijének egyik tagja Jókai Mór volt. A mezöqszdasáqigének és eszközök bemutató­jához nagy reményeket fűz­tek, tekintve, hogy a gé­pesítésnek nagv jövője nyí­lott az alföldi nagyüzemi rendszer mellett. Főleg az „újdonságok bemutatója® iránt mutatkozott nagy ér­deklődés. A mezőgazdasági iparok kiállításán az újfajta üzemi berendezések emel­kedtek ki. A paprika- és hagymatermelés, valamint a tarhonvakészítés bemuta­tására külön pavilonokat ál­lítottak fel. Az egyik összefoglaló bí­rálat szerint: „a szegedi ki­állítás olyan fényes és ered­ményes kezdet vala, amely a legszebb reményekre jo­gosít.® Dr. S/abó Miklós, a Mezőgazdasági Múzeum tudományos kutatója Biztosítás — nyugdíjkiegészítésre Űj biztosítási formát ve­zetett be az Állami Biztosító, melynek az a oélja, hoc az Idős nyugdíjas emberek már jó előre szolgálati idejük alatt megfelelő törlesztéssel előkészíthessék nyugdíjkiegé­szítésüket. Egy egység fize­tése havi ÍM forint nyugdíj­kiegészítést biztosít, de ter­mészetesen ennek többszörö­sére is köthet biztosítást az ügylil. A törlesztés az évek számától függően, megfelelő kategóriák szsrint történik. Egy harmincéves biztosított­nak, ha 60 éves korból akarja kapni a nyugdíjkl­egészítést, havonta 32 forin­tot kell fizetnie. UaM lársafls m vsitöndijaYaí hirdet a szeged: tanács Tehetséges munkás- és pa­raszt származású fiatalok egyetemi továbbtanulására ez évben is meghirdeti tár­sadalmi ösztöndíját a Sze­ged megyei jogú városi ta­nács végrehajtó bizottsága, amely segíteni kívánja ta­nulmányaiban az arra ér­demes fiatalokat, hogy mi­nél kevesebb gonddal ké­szülhessenek fel pályájukra. A pályázati ösztöndíj kiírá­sa agráregyetemre, pedagó­giai főiskolára és a Műegye­tem építészeti karára érvé­nyes. A pályázók kérvényüket augusztus 15-ig küldjék be a városi tanács művelődés­ügyi osztályára, ahol azt el­bírálják. A pályázathoz mel­lékelni kell a pályázó szü­leinek munkahely megneve­zését, valamint csatolni kell a pályázó középiskolájának ajánlását. A rjelzés a szövetek szélén A kereskedelem régi kí­vánsága, hogy a szövetek szélén tüntessék fel a gyá­rak az árakat is. Az Ujpesti Gyapjúszövőgyárban olyan automata berendezést szer­kesztettek, amely ezt a mun­kát gyorsan elvégzi, anélkül, hogy ahhoz emberi munka­erőre lenne szükség. A jel­ző festék mosáskor eltávo­lítható a szövetből, tehát nyomot nem hagy, egyéb­ként is a kelme visszájára nyomják. Már az összes szö­vetgyártó üzem a márka, a minősítés és az ár megjelö­lésével adja át az árut a kereskedelemnek. Magaszínvonalú, gazdag kiállítás A Nemzetközi Foioművósze i Szalon tárlatáról rPizenöt ország 22 foto­1 klubjának beküldött anyagából válogattak ki en­nek a nemzetközi tekintet­ben is igen magasszin vonalú, gazdag kiállításnak az anya­gát. Itt 220 szebbnél szebb felvétel látható, amely ha­zánkban elsőízben Szegeden került közönség elé a Sze­gedi Szabadtéri Játékok ren­dezvényei keretében, a Sze­gedi Fotoklub és a Buda­pesti Fotoklub közös rende­zésében. Igen sokan keres­ték már föl a KISZ Ifjúsá­gi Házának nagytermében elhelyezett kiállítást, s a tárlat vendégkönyvébe be­jegyzett dicsérő, lelkes sza­vak is arról tanúskodnak, hogy valóban felmérhetet­len a művészi fotográfia, a művészetek e legfiatalabb hajtásának kulturális és tö­megmozgató ereje. A kiállító 15 ország kö­zül Franciaország három fotoklubja: a bordeauxi, a lyoni és a perigeuxi klubok által készített és a tárlat anyagába került 30 kép tű­nik ki megoldásbcli sokol­dalúságával és a mondani­való, a témák lnvenciózus megválasztásával. Egy kép­zőművészeti tárlaton is fel­tűnést keltene például Pier­re Bardou Egyedül című fel­vétele, vagy Claude Day sajátos technikával párosuló ÁLLATKERTI BALESET ötletességgel alkotott képe, a Tudomány. A Szovjetunióból két fo­toklub: a Leningrádi Fotoklub és a Szovjet-Kül­földi Baráti Társaságok, moszkvai fotoszakosztálya szeropel 10—10 felvétellel a tárlaton. Ezek a képek az előbb említettekkel szem­ben — és a tárlaton szerep­lő felvételek jórészével szemben — elsősorban gaz­dag tartalmukkal, sokolda­lúan árnyalt, optimista mondanivalójukkal tűnnek ki, mint például Dorenszkij Gépesítés a kolhozban, vagy Gorjacsov Gátépítés a Vol­gán című felvételei, ame­lyek a szocializmus építésé­nek egy-egy Jellemző motí­vumát viszik a néző elé nagy kifejező erővel. Ugyan­ezt mondhatnánk el a (kato­wiczei (Lengyelország) és a lipcsei (NDK) fotoklubbok kiállított képeiről is. Marian Legowski (lengyel) gyer­mektanulmányai és A. W. Lange Hajrá című felvétele jókedvre derítenek ötletes­ségükkel és a belőlük ára­dó derűvel. S ez fontosabb mindenféle artisztikumnál és lélektelenül üres forma­lista bűvészkedésnél, amire szintén található példa a francia Jacky Michaud Kö­römrágó ja, vagy a lengyel Piotr Widera Háromszögek­je. Végül a kiállítást rendező " budapesti és szegedi fotoklubbok kiállított képei­ről néhány szót A budapesti MADOME Fotoklub 10 képe közül külön is kiemelnénk Palotai István nemek Dean D áron-portréját, György Ist­ván fény-árnyék kontrasz­tokban gazdag Barlangturá­ját és Thuránszky László költői szépségű öszi csendé­életét. Tíz felvételt állított ki a Szegedi Fotoklub is A képek közül dicsérettel kall megemlíteni - Aczél Alfréd Ablakomból című felvételét, dr. Dombrddi Sándor Téli napsütésben című képét és dr. Somogyi Károlyné Bizal­matlan beteg című bájos gyermekképét. összegezve a tárlaton lé-, tottakat az a véleményünk, hogy ez a kiállítás nemcsak magas művészi színvonala, hanem tartalmi gazdagsága miatt ls egyik kiemelkedő eseménye a szegedi ünnepi beteknek. Papp Lajos ASSZONYSORS Hiiiiiiiuiuiiiiiiiiiitiif iiiiifiiiiiiiiiiiitr iiiiftiitiiinniiiHmmiiiKiHi * HiiimiiiiiiiiiimntHuii i. BERNÁTH SZILVESZTER NAPLÓJÁBÓL 1. Tegnap reggel kicsit elaludtam. Testvérvárosunk, Plov­div szakszervezett küldöttségét fogadtuk tegnapelőtt, t a kezdeti sablonos údvözlóbeszédek elhangzása után kvater­kázás kezdődött. Csendes borozgatás volt. mégis hamar ki­oldózkodtunk a társalgás közhelyeiből. Halk, de szenvedé­lyes viták kezdődtek egy-egy emberbokorban. Mint minden külföldi delegációt, a bolgár küldöttséget is az ellenfor­radalom száz talánya izgatta Akárcsak a francia, a szov­jet, meg a román vendégeket, hallottam volna, akik ugyan­csak itt jártak az elmúlt hónapokban. Én azon a véleményen vagyok, melyet Thék Karest ls oszt velem, leghűbb bajtársam azokban a veszett na­pokban. Hogy tudniillik legcélszerűbb mindig a saját­élményekben keresni a feleletet életünk fogós leckéire Azok a betűk adjak a titkok nyitját, melyeket a saját bőrünkre égettek a könyörtelen órák... Ma reggel az éjszaka kábaságát éles hang zavarta ki fejemből Csengettek. Előbb azt hittem, a telefon cseng, adtnihiszi -átorom csengeti »jótékonyan*, hogy kötelessé­gemre figyelmeztessen. Tévedtem. Az előszoba ajtaja felett berregett a csengő. Az ajtó üvegablakán úgy tűnt: egy vékonyka kislány akar bejönni. Ahogyan, kitárva rá az aitót, ráfürkészek, látom, hogy a „kislány» úgy harminc fele. járhat. Csontsoi'ány. Sötétkék svátei sapkája alatt bodorított fürtök, feltűnően sápadt, arcán két tűzben, égő pont kétoldalt, szájának kemény, határozott vonala pirosan virít. Táskája s ka­bátja ás sötétkék. Szempillája sűrű, s ez szúróssá teszt pillantását Szeme sötét. Csendesen, elfogódottan köszön Mivel sokáig nem fe­leltem, csak értetlenül s álmos-bütán bámultam rá. élesen ismételte meg, mintha süket lennék: — Jó napot. Bernáth elvtársi Ugy látom, nem ismer meg. — Hdr.. egyelőre, azazhogy — tétováztam, s alig tudtam ásitásnak induló állkapcsomat visszakényszerttsnt, •rr mintha már latiam volna az elvtársnót. —- Bizony látott már. Az üzemben, másfél éve, amikor »szabad pirtnapot- tartott nektink. Az első sorban ültem, Bernáth elvtárs. Közvetlen a mikrofon előtt. Dehát azóta nem láthatott. Mert ez uram a legjobb barátjának se mutat be. Olyan akasztófáravaló nincs mégegy ebben a Városban, Bernáth elvtárs! Szeme felizzik, amint az utolsó szavakat mondja. Még a foga is összeszorul Ép fogai vannak, a szemén kívül es a legszebb, megkapóan szép testrésze ennek a furcsa reg­geli látogatónak. Ahogy befelé invitálom, görcsös szorí­tással ráz kezet velem, és élesen szól rám, mintha 6 lenne otthon s nem én — Üljön csak le. Bernáth elvtárs, üljön le, mert ezt állva nem fogja birnl. — Dehát kicsoda maga? S mit óhajt? — kezdem visszanyerni nyugalmamat, s cigarettára gyújtok. Egysze­riben a szokott kiegyensúlyozottság bizsergett szét tag­jaimban. Félszemmel a karórámat nézem Az idő — pénz — Tudom — mondja hangosan látogatóm, mintha gon­delatoIvasó lenn* —, nem szeretném a drága idejét rabolni. Rövid leszek. Szóval: Thikné vagyok. Thék Károlyné. A férjemet akarom... Egyszerre kiesik fölényes tartásából, összecsuklik. Térdre rogy előttem, összekulcsolja kezét, mint oalami isten előtt Zokog — Uram.... elvtárs! Bernáth elvtárs! Adják viasza a férjemet. Felugróm, felemelem,, leültetem — Asszonyom, nyugodjék meg. Mondja el: mit te­hetek? — Mindent! Maga mindent megtehet. Maga pártem­ber. Maga a legfőbb pártember az üzemben. — Téved, én csak a szakszervezet elnöke... — Mindegy Maga . . . maguk, a párt, mindent meg­tehetnek — M'ndent, ami emberileg lehetséges. — Adják, vissza a férjem! — Én? — Maga. —- Nincs nalam. asszonyom. — Tudom. Annál a cafatnál van Husztinénál. Eelugrok, megfordul a szoba körülöttem: — Kinél?! — Nála. — Nem igae Nem lehet igaz ... Lehaitja fejét, halkabban: — De igen Arnal a boszorkánynál Ismét felizzik — Annál a rohadt cigányszaihána'I hleytette. Megetette valamivel az átkozott. Felveti fejét: Vagy vissza­adják nekem, vagy megölöm magam, meg a gyereket ls. Érti?! Nem értem. Dehogyis értem. Bár érteném. De ez most nagyon kusza. Maga a nagy Zűrzavar. Itt nem lehet érteni semmit. Csak. megsemmisülni, ahogy ez az asszony akarja... Pedig de másképp kezdődött ez a nyár! Ragyogó nyárnak Ígérkezett, könnyednek, szépnek. — Komám, az a jó a nyárban. — magyarázta Thék Karcsi, ahogy a Tisza-part homokján hevertünk, —• az a jó benne, hogy mindenkit egyformává tesz Itt a stran-' don, minden nyáron megvalósul a kommunizmus. Kövé­rek. soványak, idósek, fiatalok, itt mind egyformák, össze­olvad. az egész egy vidám nagy családdá. Hát meg tudod te mondani, hogy melyik ez igazgató, melyik a melós? Hogy ki az orvoshallgatóhó, és ki a cukrászdal felszolgáló? Mosolyogtam rajta. — Naiv dolgok, Karcsi. Persze, hogy tudom. Ebben a kis városban ne ismernék mindenkit? Karcsi felkapott egy marék homokot, s félig tréfásan, télig komolyan csapta a térdem tájára: — Szúnyog — mosolygott magyarázatul. —- Észre se veszed, hogy a véred szívják? S minden átmenet nélkül fűzte hozzá, teleszájjal ne­vetve: — Hát persze . nókőzösség azért még itt a parton slnos. Ebben még én sem volnék benne. Ebben az egyben önző vagyok, hiába. Például... eszem agában te lenne megosztozni veled, mondjuk, azon a kis barnán. Balra, a sekély vizrész fele intett fejjel. Enyhén cigá­nyos fiatalasszony játszott, fröcskölódött ott két kisliny­nyal Az egyik, a kisebbik, nagyon hasonlított rá. Éppen úgy villogott a foga, mint az asszonyi. Az asszony, mintha csak megérezte volna, hegy róla beszélünk, hírtelen abbahagyta a játékot, és egyenesen rámnézett. .4 szemem közé. Szép szeme volt Nagyon szép... Ha festő lennék, folyton szemeket, festenék, mert a szem. tényleg a lélek .tükre ... Néztem az asszony arca*, s valami beUm'sejlett. Az, hogy én ezt az arcot, ezt a szemet már láttam, valahol. De hol?... Mindjárt az első percben oly megnyugtatólag hatott rám ez az arc, mint egy gyerekkori mese. Jóleső érzés járt át akkor, furcsa módon, az jutott eszembe, hogy nem vagyok elveszett ember, s annyi kínlódás, — egy zátonyra futott házasság után — talán mégis sikerülhet nekem is?... Husztiné volt cz az asszony. Karcsi egy pere alatt megismerked.ett ve'.e, s már hozta ts mindhármójukat felem. (Folyt, köv.j

Next

/
Thumbnails
Contents