Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-28 / 177. szám

' Caű törtök. I9W. július 2A 4 EMLÉKEZÉS az L Mezőgazdasági Országos Kiállításra Szeged nyújtott otthont a 61 év előtti új kezdeményezésnek Iáin nem rendeznek Budapesten országon mezőgazdasági kiaiuubt, hanem vidéki központúkban, Szegeden, ráesett ís Székesfehérvárott krtrzeti kiállításokra kerül sor. Szegeden Julius 30-tól augusztus 7-iff tartják a Délalföldi íviezdg t/.daságl Kiállítás «s Vasári. Kevesen tudják, hogy fii évvel ezelőtt, ISM-hen éppen Szegeden rendeztek meg ez első Mezőgazdasági Országos Kiállítást. Noha ma már masok a kiállítási mőrifizerek, relok es a szereplők, mégis érdeket • visszaemlékezés. A századforduló előtt egyre inkább tárgyaltak, hogy külön kellene mezőgazdasági kiállításokat rendezni. A hazai mezőgazdaság első ilyen általános tárlatát 1890-ben Szegeden kívánták megrendezni — azzal az indoklással: „E nehéz gazdasági viszonyok között elsősorban a« Alföld gazdáit kell életre kelteni®. Noha e kiállítás országosnak terveztetett, az valójában mégis inkább csak Dél-Magyaronszág mezőgazdaságáról adott képet. A rendezvény iránt a gazdaközönség váratlan nagy érdeklődést tanúsított. Voltak egyéni és gyűjteményes bemutatók, mely utóbbi módszert hazánkban azóta rendszeresen alkalmazták. Ez az eljárás főleg azért volt üdvözölhető, mert igy a kistermelőknek is módjukban állt, hogy a sok költséggel járó kiállításokon részt vegyenek. A kiállítás S főcsoportból ét 24 alcsoportból állt. „A kiállításnak fénvpontját a pompás élőállat-kiállítás képezte, mely úgy a bemutatott állatok számánál, mint az anyag minőségénél fogva mindem eddigi állatkiállítást túlszárnyalt.® Szegeden nagyobbrészt magántenyéaxtök, mutatták be anyagukat és az állami intézetek alig szerepeltek. A kisebb gazdik néples állattan yésztóeének alakulásáról is kaptunk itt némi képet A iiarvitmtrhakiállításon a magvar fajta dominált. Az egyik beszámoló kiemelte: -a magvar fajtánál az extenzív tenyésztési irányzatot úgy Utazik tényleg az intenzív váltja fel. A Újfajták során főleg s bonyhádi tűnt ki, s nyugati fajták közül pedig a szimmentáli A tejgazdasági kiállításon főleg sajtfélék es különböző eszközök, gépek szerepeltek. A lók iállilá son is java részben nagyobb tenyésztők állatait láthattuk, de „számos tanyai kisgazda is elhozta ide legszebb lovait.® Az az üdvös befolyás, melyet, a mezőhegyesi ménes, főleg a környék lóállományára gyakorolt, a szegedi kiállításon szépen kitűnt. A luhklélhtóson gyakorlatilag csak a merinókat és hosszúgyapjasokat vették külön. Ez a szakkiállítás is jól sikerült, mindenesetre visszatükrözte juhtenyésztésünk erős mennyiségi visszaesését — állapította meg híres szakemberünk, Rodiczky Jenő. A •ertésklóllítás tenyészállatok és hlzóállatok csoportjára oszlott. Főszerepet az úgynevezett hazai kondor, a mangalica, — „a hízott sertések értékes csoportja játszotta®. A baromfiklállííAson a hazai anyagot, a magyar baromfit igyekeztek gyakorlatiasan Ismertetni s a tenyésztés mellett „az értékesítési ügyességét® is bemutatták. Az altatok adás-vételét annál is inkább megengedték Szegeden, mert fontos érdek fűződött ahhoz, hogv a gazdaközönség ilyen megbízható helyen szerezze be szükségletét A növénytermelésről, annak helyastóról öt nagy épület anyaga adott képet. A kollektív bemutató tanulságosabb volt, mint az egyént, tekintve, hogy némely ágazatnál Jövedelmezőségi kimutatásokat is közöltek. Szegeden igyekeztek előtérbe helyezni az ún. kopasz búzát, mely bővebben termett, nem fogta úgy a rozsda, és nem dőlt úgy meg. mint a megvár búza A kukoricakiállítas jó hatása abban nyilvánult meg, hogy a környékbeli gazdák azután több irányú fajtakísérletbe fogtak. Noha némely kritika g növénybemutató oktató-értékével kapcsolatban kifogásokat emelt, e kiállítás mégis nagy mértékbén hozzájárult ahhoz, hogy az alföldi termelésre lellemző egyoldalúság alábbhagyott és hogy a minőség fejlesztésére is kezdtek súlyt helyezni alföldi gazdáink. A következő csoport szőlészeti része a homoki szőlőtermelés fejlódésképességét targyalta. „Nagy megelégedésre szolgálhatott, hogy a borok kezelése terén is egyre nagyobb fejlődés tapasztalható.® A gyümölcsé6zeíl kiállítás célja az volt. hogy megismertesse az alföldi piacos gyümölcsféleségeket. A legjobb csomagolási módokat is bemutatták. A kertészeti kiállítás zsűrijének egyik tagja Jókai Mór volt. A mezöqszdasáqigének és eszközök bemutatójához nagy reményeket fűztek, tekintve, hogy a gépesítésnek nagv jövője nyílott az alföldi nagyüzemi rendszer mellett. Főleg az „újdonságok bemutatója® iránt mutatkozott nagy érdeklődés. A mezőgazdasági iparok kiállításán az újfajta üzemi berendezések emelkedtek ki. A paprika- és hagymatermelés, valamint a tarhonvakészítés bemutatására külön pavilonokat állítottak fel. Az egyik összefoglaló bírálat szerint: „a szegedi kiállítás olyan fényes és eredményes kezdet vala, amely a legszebb reményekre jogosít.® Dr. S/abó Miklós, a Mezőgazdasági Múzeum tudományos kutatója Biztosítás — nyugdíjkiegészítésre Űj biztosítási formát vezetett be az Állami Biztosító, melynek az a oélja, hoc az Idős nyugdíjas emberek már jó előre szolgálati idejük alatt megfelelő törlesztéssel előkészíthessék nyugdíjkiegészítésüket. Egy egység fizetése havi ÍM forint nyugdíjkiegészítést biztosít, de természetesen ennek többszörösére is köthet biztosítást az ügylil. A törlesztés az évek számától függően, megfelelő kategóriák szsrint történik. Egy harmincéves biztosítottnak, ha 60 éves korból akarja kapni a nyugdíjklegészítést, havonta 32 forintot kell fizetnie. UaM lársafls m vsitöndijaYaí hirdet a szeged: tanács Tehetséges munkás- és paraszt származású fiatalok egyetemi továbbtanulására ez évben is meghirdeti társadalmi ösztöndíját a Szeged megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága, amely segíteni kívánja tanulmányaiban az arra érdemes fiatalokat, hogy minél kevesebb gonddal készülhessenek fel pályájukra. A pályázati ösztöndíj kiírása agráregyetemre, pedagógiai főiskolára és a Műegyetem építészeti karára érvényes. A pályázók kérvényüket augusztus 15-ig küldjék be a városi tanács művelődésügyi osztályára, ahol azt elbírálják. A pályázathoz mellékelni kell a pályázó szüleinek munkahely megnevezését, valamint csatolni kell a pályázó középiskolájának ajánlását. A rjelzés a szövetek szélén A kereskedelem régi kívánsága, hogy a szövetek szélén tüntessék fel a gyárak az árakat is. Az Ujpesti Gyapjúszövőgyárban olyan automata berendezést szerkesztettek, amely ezt a munkát gyorsan elvégzi, anélkül, hogy ahhoz emberi munkaerőre lenne szükség. A jelző festék mosáskor eltávolítható a szövetből, tehát nyomot nem hagy, egyébként is a kelme visszájára nyomják. Már az összes szövetgyártó üzem a márka, a minősítés és az ár megjelölésével adja át az árut a kereskedelemnek. Magaszínvonalú, gazdag kiállítás A Nemzetközi Foioművósze i Szalon tárlatáról rPizenöt ország 22 foto1 klubjának beküldött anyagából válogattak ki ennek a nemzetközi tekintetben is igen magasszin vonalú, gazdag kiállításnak az anyagát. Itt 220 szebbnél szebb felvétel látható, amely hazánkban elsőízben Szegeden került közönség elé a Szegedi Szabadtéri Játékok rendezvényei keretében, a Szegedi Fotoklub és a Budapesti Fotoklub közös rendezésében. Igen sokan keresték már föl a KISZ Ifjúsági Házának nagytermében elhelyezett kiállítást, s a tárlat vendégkönyvébe bejegyzett dicsérő, lelkes szavak is arról tanúskodnak, hogy valóban felmérhetetlen a művészi fotográfia, a művészetek e legfiatalabb hajtásának kulturális és tömegmozgató ereje. A kiállító 15 ország közül Franciaország három fotoklubja: a bordeauxi, a lyoni és a perigeuxi klubok által készített és a tárlat anyagába került 30 kép tűnik ki megoldásbcli sokoldalúságával és a mondanivaló, a témák lnvenciózus megválasztásával. Egy képzőművészeti tárlaton is feltűnést keltene például Pierre Bardou Egyedül című felvétele, vagy Claude Day sajátos technikával párosuló ÁLLATKERTI BALESET ötletességgel alkotott képe, a Tudomány. A

Szovjetunióból két fotoklub: a Leningrádi Fotoklub és a Szovjet-Külföldi Baráti Társaságok, moszkvai fotoszakosztálya szeropel 10—10 felvétellel a tárlaton. Ezek a képek az előbb említettekkel szemben — és a tárlaton szereplő felvételek jórészével szemben — elsősorban gazdag tartalmukkal, sokoldalúan árnyalt, optimista mondanivalójukkal tűnnek ki, mint például Dorenszkij Gépesítés a kolhozban, vagy Gorjacsov Gátépítés a Volgán című felvételei, amelyek a szocializmus építésének egy-egy Jellemző motívumát viszik a néző elé nagy kifejező erővel. Ugyanezt mondhatnánk el a (katowiczei (Lengyelország) és a lipcsei (NDK) fotoklubbok kiállított képeiről is. Marian Legowski (lengyel) gyermektanulmányai és A. W. Lange Hajrá című felvétele jókedvre derítenek ötletességükkel és a belőlük áradó derűvel. S ez fontosabb mindenféle artisztikumnál és lélektelenül üres formalista bűvészkedésnél, amire szintén található példa a francia Jacky Michaud Körömrágó ja, vagy a lengyel Piotr Widera Háromszögekje. Végül a kiállítást rendező " budapesti és szegedi fotoklubbok kiállított képeiről néhány szót A budapesti MADOME Fotoklub 10 képe közül külön is kiemelnénk Palotai István nemek Dean D áron-portréját, György István fény-árnyék kontrasztokban gazdag Barlangturáját és Thuránszky László költői szépségű öszi csendééletét. Tíz felvételt állított ki a Szegedi Fotoklub is A képek közül dicsérettel kall megemlíteni - Aczél Alfréd Ablakomból című felvételét, dr. Dombrddi Sándor Téli napsütésben című képét és dr. Somogyi Károlyné Bizalmatlan beteg című bájos gyermekképét. összegezve a tárlaton lé-, tottakat az a véleményünk, hogy ez a kiállítás nemcsak magas művészi színvonala, hanem tartalmi gazdagsága miatt ls egyik kiemelkedő eseménye a szegedi ünnepi beteknek. Papp Lajos ASSZONYSORS Hiiiiiiiuiuiiiiiiiiiitiif iiiiifiiiiiiiiiiiitr iiiiftiitiiinniiiHmmiiiKiHi * HiiimiiiiiiiiiimntHuii i. BERNÁTH SZILVESZTER NAPLÓJÁBÓL 1. Tegnap reggel kicsit elaludtam. Testvérvárosunk, Plovdiv szakszervezett küldöttségét fogadtuk tegnapelőtt, t a kezdeti sablonos údvözlóbeszédek elhangzása után kvaterkázás kezdődött. Csendes borozgatás volt. mégis hamar kioldózkodtunk a társalgás közhelyeiből. Halk, de szenvedélyes viták kezdődtek egy-egy emberbokorban. Mint minden külföldi delegációt, a bolgár küldöttséget is az ellenforradalom száz talánya izgatta Akárcsak a francia, a szovjet, meg a román vendégeket, hallottam volna, akik ugyancsak itt jártak az elmúlt hónapokban. Én azon a véleményen vagyok, melyet Thék Karest ls oszt velem, leghűbb bajtársam azokban a veszett napokban. Hogy tudniillik legcélszerűbb mindig a sajátélményekben keresni a feleletet életünk fogós leckéire Azok a betűk adjak a titkok nyitját, melyeket a saját bőrünkre égettek a könyörtelen órák... Ma reggel az éjszaka kábaságát éles hang zavarta ki fejemből Csengettek. Előbb azt hittem, a telefon cseng, adtnihiszi -átorom csengeti »jótékonyan*, hogy kötelességemre figyelmeztessen. Tévedtem. Az előszoba ajtaja felett berregett a csengő. Az ajtó üvegablakán úgy tűnt: egy vékonyka kislány akar bejönni. Ahogyan, kitárva rá az aitót, ráfürkészek, látom, hogy a „kislány» úgy harminc fele. járhat. Csontsoi'ány. Sötétkék svátei sapkája alatt bodorított fürtök, feltűnően sápadt, arcán két tűzben, égő pont kétoldalt, szájának kemény, határozott vonala pirosan virít. Táskája s kabátja ás sötétkék. Szempillája sűrű, s ez szúróssá teszt pillantását Szeme sötét. Csendesen, elfogódottan köszön Mivel sokáig nem feleltem, csak értetlenül s álmos-bütán bámultam rá. élesen ismételte meg, mintha süket lennék: — Jó napot. Bernáth elvtársi Ugy látom, nem ismer meg. — Hdr.. egyelőre, azazhogy — tétováztam, s alig tudtam ásitásnak induló állkapcsomat visszakényszerttsnt, •rr mintha már latiam volna az elvtársnót. —- Bizony látott már. Az üzemben, másfél éve, amikor »szabad pirtnapot- tartott nektink. Az első sorban ültem, Bernáth elvtárs. Közvetlen a mikrofon előtt. Dehát azóta nem láthatott. Mert ez uram a legjobb barátjának se mutat be. Olyan akasztófáravaló nincs mégegy ebben a Városban, Bernáth elvtárs! Szeme felizzik, amint az utolsó szavakat mondja. Még a foga is összeszorul Ép fogai vannak, a szemén kívül es a legszebb, megkapóan szép testrésze ennek a furcsa reggeli látogatónak. Ahogy befelé invitálom, görcsös szorítással ráz kezet velem, és élesen szól rám, mintha 6 lenne otthon s nem én — Üljön csak le. Bernáth elvtárs, üljön le, mert ezt állva nem fogja birnl. — Dehát kicsoda maga? S mit óhajt? — kezdem visszanyerni nyugalmamat, s cigarettára gyújtok. Egyszeriben a szokott kiegyensúlyozottság bizsergett szét tagjaimban. Félszemmel a karórámat nézem Az idő — pénz — Tudom — mondja hangosan látogatóm, mintha gondelatoIvasó lenn* —, nem szeretném a drága idejét rabolni. Rövid leszek. Szóval: Thikné vagyok. Thék Károlyné. A férjemet akarom... Egyszerre kiesik fölényes tartásából, összecsuklik. Térdre rogy előttem, összekulcsolja kezét, mint oalami isten előtt Zokog — Uram.... elvtárs! Bernáth elvtárs! Adják viasza a férjemet. Felugróm, felemelem,, leültetem — Asszonyom, nyugodjék meg. Mondja el: mit tehetek? — Mindent! Maga mindent megtehet. Maga pártember. Maga a legfőbb pártember az üzemben. — Téved, én csak a szakszervezet elnöke... — Mindegy Maga . . . maguk, a párt, mindent megtehetnek — M'ndent, ami emberileg lehetséges. — Adják, vissza a férjem! — Én? — Maga. —- Nincs nalam. asszonyom. — Tudom. Annál a cafatnál van Husztinénál. Eelugrok, megfordul a szoba körülöttem: — Kinél?! — Nála. — Nem igae Nem lehet igaz ... Lehaitja fejét, halkabban: — De igen Arnal a boszorkánynál Ismét felizzik — Annál a rohadt cigányszaihána'I hleytette. Megetette valamivel az átkozott. Felveti fejét: Vagy visszaadják nekem, vagy megölöm magam, meg a gyereket ls. Érti?! Nem értem. Dehogyis értem. Bár érteném. De ez most nagyon kusza. Maga a nagy Zűrzavar. Itt nem lehet érteni semmit. Csak. megsemmisülni, ahogy ez az asszony akarja... Pedig de másképp kezdődött ez a nyár! Ragyogó nyárnak Ígérkezett, könnyednek, szépnek. — Komám, az a jó a nyárban. — magyarázta Thék Karcsi, ahogy a Tisza-part homokján hevertünk, —• az a jó benne, hogy mindenkit egyformává tesz Itt a stran-' don, minden nyáron megvalósul a kommunizmus. Kövérek. soványak, idósek, fiatalok, itt mind egyformák, összeolvad. az egész egy vidám nagy családdá. Hát meg tudod te mondani, hogy melyik ez igazgató, melyik a melós? Hogy ki az orvoshallgatóhó, és ki a cukrászdal felszolgáló? Mosolyogtam rajta. — Naiv dolgok, Karcsi. Persze, hogy tudom. Ebben a kis városban ne ismernék mindenkit? Karcsi felkapott egy marék homokot, s félig tréfásan, télig komolyan csapta a térdem tájára: — Szúnyog — mosolygott magyarázatul. —- Észre se veszed, hogy a véred szívják? S minden átmenet nélkül fűzte hozzá, teleszájjal nevetve: — Hát persze . nókőzösség azért még itt a parton slnos. Ebben még én sem volnék benne. Ebben az egyben önző vagyok, hiába. Például... eszem agában te lenne megosztozni veled, mondjuk, azon a kis barnán. Balra, a sekély vizrész fele intett fejjel. Enyhén cigányos fiatalasszony játszott, fröcskölódött ott két kislinynyal Az egyik, a kisebbik, nagyon hasonlított rá. Éppen úgy villogott a foga, mint az asszonyi. Az asszony, mintha csak megérezte volna, hegy róla beszélünk, hírtelen abbahagyta a játékot, és egyenesen rámnézett. .4 szemem közé. Szép szeme volt Nagyon szép... Ha festő lennék, folyton szemeket, festenék, mert a szem. tényleg a lélek .tükre ... Néztem az asszony arca*, s valami beUm'sejlett. Az, hogy én ezt az arcot, ezt a szemet már láttam, valahol. De hol?... Mindjárt az első percben oly megnyugtatólag hatott rám ez az arc, mint egy gyerekkori mese. Jóleső érzés járt át akkor, furcsa módon, az jutott eszembe, hogy nem vagyok elveszett ember, s annyi kínlódás, — egy zátonyra futott házasság után — talán mégis sikerülhet nekem is?... Husztiné volt cz az asszony. Karcsi egy pere alatt megismerked.ett ve'.e, s már hozta ts mindhármójukat felem. (Folyt, köv.j