Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-26 / 175. szám

KeM, 1969. JÚHttS Igy született a TRT-eljárás Karl-Marx-Stadtfoan 1 A közösség erösebb a legerősebb embernél is... Erre a régi bölcsességre kellett gondolnom, amikor megismertem három ember történetét, akik egy zseniális eszmének kötelezték el magukat, de külön-külön, magukra utalva egyikük sem jött rá a megoldásra. Közösen azonban végülis elérték a célt, létrehoztak egy forradalmi újítást. Itt van Trost bácsi, a 63 éves temperamentumos ember, hivatásos lakatos, csévélömester, fömechanikus — s most biztonsági felügyelő egy állami cérnagyárban, Karl-Marx-Stadt mellett Egész életén át a textiliparban tevékenykedett, mindennap a gépek zakatolását az orsók zümmögését hallgatta és a komplikált munkamenet ott zajlott le a szeme előtt Nyüstök, cérnák, csévék — ez volt a klasszikus eljárás —, így tanulta meg. Neki mégis hosszadalmasnak tűnt ez a munkafolyamat és már 30 évvel ezelőtt gondolkozni kezdett azon, miként lehetne mindezt jobban csinálni. Otthon számtalan csendes órában rajzolt tervezett és számolt és számtalan esetben elvetette tervét elégedetlen volt Nem akart sikerülni. ».. Ki segített volna az egyszerű munkásnak, kire bízhatta volna magát? De más is hátráltatta: kié lesz a haszon, ha elgondolása sikerrel jár? Sok feltalálónak csak pár rongyos márkával szúrták ki a szemét, a tőkés pedig busás haszonra tett szert Amikor azonban 15 évvel ezelőtt a munkások átvették az államhatalmat és felépítették üzemeiket, Trost bácsinak ismét megjött az alkotó kedve és új ösztönzést kapott Ismét rajzolgatni, számolgatni és szerkeszteni kezdett Minden mást elhanyagolt "lég a zenére, egyetlen szenvedélyére is ritkán szakított időt. Szép részletsikereket is ért el, de tovább nem jutott De nézzük a társát? A járás gabonatermésének 30 százaléka már biztos helyre került Az algyői Rákóczi Tsz gazdái cséplési versenyre hívják a szegedi járás tsz-eit A három újító. Előtérben Josef Trost, a háttérben-'balról fia, Heinz, jobbról Helmar Reuter mester, üzemasszisztens és mindenkiből, akinek része most művezető. Már tíz éve volt a kollektív alkotód muntöpreng egy új cémakészí- kában. ' tési módon apja mellett, de tőle függetlenül. Amikor a fiatal asszisztens megismerkedett a szocialista tervgazdálkodással, meglátta mi a cél: kevés költséggel többet nmr6l is jobbat termeint. Ez a felismerés tettekre sarkalta. Alig lehetne megszámolni A sajtó értesült a sSkerről és népszerűsítette a feltaláló közősség mui tkáját, amelyet most mindent fótámogatnak. Most építenek egy nagy gép E-t, 200 orsóval S ezzel már most is azt a sok vázlatot, amit az hatalmas megtakarítást érifjú Trost készített Mennyit nek eL Míg a klaítszikus törte a fejét, mi mindenről gyártásmőd esetén 56 pfenlemondott! . , , .. _ Mikor mások már régen nmg volt 42 orso'kllí>gramaludtak, ő még sokáig ott ™onkenti köfcseg, a-, TRT töprengett lámpafénynél (Trost-Reuter-Trost) eljájegyzetekkel megrakott író- rással 24-re cttökkenf;. EgyÉs az ered- M termelés -- 40 asztala fölött És az eredmény? Az első módszer majdnem olyan megoldhatatlannak látszott, mint Helmar Reuteré. De ő sem csüggedt el, új energiával járt ez üzembe, s egyszer csak úgy érezte, hogy közelebb jelentős energiamejttakaríjutott a dolog megoldásának tást is eredményez ez a módgyökeréhez. Egyedül mégis gzer ^ lehetövé teszi' a eérezer tonnát számtítvsi —12,8 millió márka a termelési költség csökkenése, a teljes megtakarítás. Ugyanakkor képtelen volt a győzelemre. Hiányzott a helyes szál. Helmar Reuter 39 évm 1954-ben még egyszerű, szerszámkészítő, majd szakiskolás, mérnök és ma technikai igazgató egy nagyiizemben. Neki nem kellett olyan nehézséggel megküzdenie, mint amilyenek az Idős Trost bácsi életében előfordultak. Számára minden lehetőséget megadott a munkás-paraszt állam, hogy majd tudásával a technikai haladás útját egyengesse a társadalom hasznára. Lenintől azt tanulta, hogy a munka termelékenysége végeredményben mindennél fontosabb az új társadalmi rend győzelmének szempontjából. Ez ösztönözte arra, hogy szenvedélyesen foglalkozzék a cérnagyártás egyszerűsítésével; Gyakran előfordult, hogy már feleségével is csak erről tudott beszélni. Ebből aztán kellemetlensége is adódott mégis hitte, hogy mindig közelebb jut a célhoz. — Te ötven évvel hamarabb születtél — mondta egyik főnöke gúnyosan. Ez a jó tanácsadó közben Nyugat-Németországba disszidált. De Helmer Reuter nem csüggedt S végre neki is sikerült egy bizonyos pontig eljutnia • Most pedig gyerünk a szövetség harmadik tagjához! De álljunk csak meg — ő eddig nem is tartott a szövetséggel. Tehát Heinz Trost még egyszer, vagy ifjú Trostf Harminckilenc éves. Fejlődési útja: kitanult lakatos, Két évvel ezelőtt egy este Heinz Trost arra a gondolatra jutott, hogy konstruáljon egy orsót, két kop6szal. Ezzel az ötletével tüstént a technikai igazgatóhoz fordult, aki nem volt más, mint Helmar Reuter. A technikai igazgató is rögtön lázba jött vizában is. és harmadiknak behívatták Trost bácsit. Mindhármuk előtt világossá vált, hogy ilyen nagy dolgot csak egy alkotó kollektíva tud megoldani. Az Intenzív alkotás időszaka következett... Mindez a feszült napi munka után, este, éjjel és vasárnap. Valósággal hajtották magukat, mert tudták, hogy minden nap időnyereség, nagy anyagi hasznot hoz. A tervek felhalmozódtak, számtalan kísérletet primitív eszközökkel kellett megoldani, s ez rendkívül idegesítő volt. Semmiféle útbaigazító mű sem állt rendelkezésükre, minden teljesen ismeretlennek látszott. Szerencse, hogy az üzem lakatosai készségesen segítették őket: ők esztergálták és marták annak a gépnek egyes alkatrészeit, amely — miután kiállították, a világ összes cérnaüzemeinek szenzációjává vált Milyen csodálatos őröm járhatta át a feltalálókat és lelkes segítőiket, amikor végül, sok-sok fáradozás után hibátlanul- jött ki a gépből az első szál. A TRT orsó jól működött és nagy megelégedést váltott ki Max Irmscher lakatosból, aki példásan kivette részét a gép felépítéséből; s ugyanígy Gerda Scáou/uss-ból, aki az első kísérleti gépet kezelte, és nagyártásban foglalkozta tot munkások számának jelentős csökkentését A jövőben nem kell • szállítóeszköz és foglalat a félkészárukhoz, megszűnik a külföldi, bérbe adott feldólgoztatás és évenként mii Kokat lehet megtakarítani ,deMindezt a szocialista munkaközösség hozta létre, annak hitéből, erejéből és tudásából született meg a helyes megoldás. Wolfgang Jahn, a Karl-Marx-Stadt-I Volksstimme munkatársa Az esős időjárás nemcsak a Szegedi Szabadtéri Játékokra kedvezőtlen, hanem késlelteti a nyári gabonabetakarítást a cséplést is, viszont kedvező a kapásnövényekre. Az elmúlt 'héten már 142 cséplőgép dolgozott a járás területén, szombatig az össztermésnek mintegy 30 százalékát csépelték el, tették biztos helyre, a magtárakba. A kiskundorozsmai József Attila Tsz gazdái voltak a legügyesebbek. ök még szombaton eső előtt teljesen befejezték a cséplést. Kenyér- és takarmánygabonából egyaránt a vártnál nagyobb, jó közepes termést értek el. A József Attila Termelőszövetkezeten kívül még számos olyan közös gazdaság van a járásban, ahol mindössze párnapos munka kell még a felszáradás után a gabonabehordós és cséplés teljes befejezéséhez. A munka nagyobbik része még hátra van. A kedvezőtlen időjárás miatt az ország kenyeréért való felelősség — amely most a dolgozó parasztokra hárul — még nagyobb. E felelősség tudatában cselekedtek az algyői Rákóczi Tsz gazdái, amikor a gabonabe takarítás és cséplés mielőbbi befejezéséért versenyre hívták ki a szegedi járás valamennyi termelőszövetkezetét. A hét pontból álló versenyprogram kimondja többek között, hogy a Rákóczi Termelőszövetkezet eséplőbrigádja — melynek Patai Pál a vezetője — minden erejével, hozzáértésével azon lesz, bogy a szemveszteség 1,2 százalék alatt legyen. Versenyfeladatként vállalták a Rákóczi Tsz cséplőbrigádban dolgozó gazdái azt is, hogy a gépállomástól kapott cséplőgépük napi cséplési normáját átlag 28 mázsával túlteljesítik. Nincs meghatározott munkaidő, ha az időjárás engedi, kora hajnalban, világosodáskor kezdik ós a teljes besötétedésig végzik a munkát. Csak annyi időre állnak meg, míg a gépen a szükséges karbantartást elvégzik. Nagyszerű, elismerésre méltó cselekedete ez az algyői Rákóczi Tsz gazdáinak. Mindössze öt hónap múlott el azóta, hogy ezt a közösséget megalakították a környéken lakó egyéni gazdák, s ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy felismerjék a munkaverteny előrelendítő erejét. Minden bizonnyal a járás többi szövetkezeti gazdái részéről erő6 versenytársakra találnak majd, \ Napjainkban azonban nemcsak a cséplés a legfontosabb feladat a mezőgazdaságban. Az esős Időjárás nem gátolhat abban, hogy meg- zük a mélyszántást, ahol gyorsítsuk a nyári mély- erre okvetlenül szükség van. szántást, az úgynevezett Az őszi vetések kezdete után feketeugar-készítés mun- erre már aligha lesz idő. kaját, Ezzel már a jövő esztendei jó termés ágyát vetjük meg. Az eddigi aszályos hónapok tapasztalatai világosan igazolják: annak a termelőszövetkezeti és egyéni gazdának, aki a múlt évben végzett nyári vagy őszj mélyszántásba vetette a kukoricát és a többi kapásnövényt, még kiváló termése lehet. A júniusi és a július elejei aszály elsősorban a tavaszi szántásba vetett növényekben tett igen jelentős kárt. Az algyői és a tápéi termelőszövetkezetek tagjai már hasznosították ezeket a tapasztalatokat. Néhány más szövetkezettel együtt ezideig mintegy 900 katasztrális hold nyári mélyszántást végeztek el. Ez azonban nem sok, hiszen szövetkezeteinkben egyedül csak a szegedi járás területén még mintegy ötezer katasztrális hold tarló vár nyári mélyszántásra. Különösen Szóreg, Deszk, Dóc és Baks környékén kell gyorsítani ezt a munkát. El kell érnünk, hogy az őszi vetések kezdetéig lehetőleg mindenütt befejezNem vállalhatunk olyan kockázatot, hogy a tavasziak alá a mélyszántást majd decemberben végezzük el. Ezért a kockázatért most igen sok termelő súlyos tandijat fizet. A bőségesen hulló csapadék lehetővé teszi, hogy őszig a másodvetések is kiváló termést adjanak. Különösen hosszú ősz esetén még a rövid tenyészidejű kukorica is szépen beérik, s pótolja azt a veszteséget, mely a nyár eleji aszály miatt mutatkozik. A járás termelőszövetkezetei az utóbbi összesítések alapján szemtermésre 133 hold kukoricát vetettek eddig, valamivel kevesebbet. mint a járás egyéni gazdái. A szövetkezetek ós az egyéni gazdák csalamádéés silókukoricával mintegy ötezer katasztrális holdat vetettek be eddig. A járásban még 70 ezer katasztrális hold tarló van. Az lenne a helyes, ha az eső után ennek a területnek a legnagyobb részét hasznosítanák másodnövényekkel, s főként kukoricafélékkel vetnék be. Elismeréssel nrilatkoztak az ipari vásárról, szegedi élmétiYeikről az angol polgármesterek Az angol polgármesterek szép, színes, hangulatos hazánkban tartózkodó és az homlokzatú új lakóépületeünnepi hetek megnyitására ket építenek itt, MagyarorSzegedre érkezett küldött- szágon. Tetszett, hogy az sége vasárnap délelőtt el- új építkezéseket, az új lalátogatott az ipari vásárra, kónegyedeket iskolákkal, utána sétát tett a városban, óvodákkal, üzletekkel, majd délután elutazott Sze- gyermekjátszóterekkel, sportgedről, pályákkal és más, a lakosMrs. Dorothy Lewis, Car- ság kényelmét szolgáló indiff főpolgármestere, Mr. tézményekkel egészítik ki. Carnet B. Boughton, Bir- Alkalmunk volt összeharrungham főpolgármestere, sonh'tani a néhány évtizede és Mr. John Greig Dunbar, épült lakótelepeket (BudaEdinburg polgármestere elutazása előtt a következőképp nyilatkozott eddigi magyarországi tapasztalatairól és a Szegeden látottakról: Jólesik nekünk az a kedvesség és vendégszeretet, amellyel magyarországi útunkon lépten-nyomon találkoztunk. Az emberek pesten a volt Valéria telepet) a mostani új lakónegyedekkel. Természetesen, hogy az utóbbiak sokkal szebbek. — A lakosság életszínvonala, úgy látjuk, magas Az emberek jól öltözöttek. Az öltözködés stílusában eltérés van a mienk és az itteni között. Megfigyeltük, - ^ ^ ... n ... amerikai divat be°Í . e,n.1e,SZe fk : tolyása »t nem érződik, sajnos, az amerikal^ízsesszé mái igen. — Láttuk az önök most megnyílt kiállítását. Érdekesnek találtuk. Az ott eltöltött rövid idő alatt láttuk, hogy textiliparuk gyarapodik. Tetszettek a bemutatott ágynemük, Nem titkolják azt sem, ha valahol nehézségek mutatkoznak életükben. Bárhol, bármilyen kérdést tettünk fel, mindenütt nyíltan, gondolkodás nélkül válaszoltak arra. Senki sem akarta megszépíteni a valóságot — Sok benyomásunk közül ki szeretnénk emelni azt asztalneműk. fehérneműk a gondosságot, amellyel itt színezése. Bútoriparuk is Magyarországon a rnuitem- rövid idá alalt nagyot fej_ Iekeit, műemlékeit ápolják, lehetett. Szépek Örökítse meg saját hangját, gyermeke hangját! Üzenjen szegedi képes hanglemezen belföldre, külföldre! Képes hanglemezen kívánsága szerint ÉNEKELHET, ZENÉLHET, ÜZENHET. Keresse fel a Hanglemez Stúdiót (Hangszerszaküzlet Szeged, Kárász u. 3 szám.) Naponta nyitva 9—18 óráig. A régi épületek nagy figyelmet mellett fordítanak az újakra is. Feltűnt, hogy — a mi. sokszor egyhangú, komor, új házainkkal szemben — a porcelánjaik, amelyekből vásároltunk is. Ami a tennivalókat illeti, úgy hisszük, hogy a választékot kellene még inkább bővíteni az ipari cikkeknél. Fővárosi és vidéki lapok a XVIII. Szegedi Ipari Vásár és kiállításról Szinte valamennyi országos ős vidéki lap, a Rádió és Televízió is megemlékezett a XVIII. Szegedi Ipari Vásár és Kiállításról. Riportokat, tudósításokat közöltek Szeged nagy eseményérőL Beszámoltak az ipari vásár megnyitásáról, a kiállított vállalatok dolgozóinak eredményes munkájáról. Hangsúlyozták, hogy a szegedi vásár méltó seregszemléje Dél-Alföld üzemei termékeinek. A Békés Megyei Népújság tudósítója a vásárról készített beszámolója végén így írt: »A látogatók nemcsak gyö-< nyörködhetnek, hanem vásárolhatnak is, mivel a kereskedelem is jól felkészült az igények kielégítésére. A kiállítással kapcsolatban meg'kell jegyeznünk, hogy a szegediek és Zombori János elvtárs, a városi tanács ipari osztályának vezetője hiányolja, hogy személyes kérésük ellenére megyénket egyetlen üzem, ktsz sem képviseli gyártmányaival, a dél-magyarországi jellegű ipari seregszemlén. Pedia lett volna megyénk iparának is mit bemutatnia. Ugy látszik azonban nem nagy jelentőséget tulajdonítanak n kiállításnak, gyártmányaik, eredményeik népszerűsítésének. Látva • szegedi seregszemlét, elmondhatjuk: rosszul tették,