Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

Eduska: Hásy Erzsébet Rosta Márton: Szabó Ernő Tyukodi: Domahldy László Farkas Ferenc Koháry gróf: T-stay Endre Bemutató' eteti,.. Steszéigeiós Farkas Ferenccel, a Csínom Palkó szerzőjével Farkas Ferenc: CSÍNOM PALKÓ Daljáték 3 felvonásban, 5 képben. Szövegét írta: Dékány András és Bálint Lajos. Verseket írta: Dékány András. Vezényel: Farkas Ferenc Kossuth-díjas. Rendezte: Mikó András. Az Interjú első mondata ; Szegedet illeti, amely a koiia reggeli napsütésben a legiszebb, legalább is nekem, mert főleg ezt ismerem még — mondja Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző. — Estéim nagy részét ugyanis a Szegedi Szahadtém Játékok színpada orcheszterében töltöm, pontosabban a Csínom Palkó -tá r saságában-. Annak idején, 1953-ben már láttuk a Csínom Palkót a Szegedi Nemzeti Színház bemutatásában és még élénken emlékszünk egy-két szereposztásra is: Szabady István Tyukodijára, Sugár Jenő Rosta Mártonápa, Horváth József Balogh Ádámjára. Ugy tudjuk, Szeged volt az első nagy vidéki város, amely a rádióváltozat, majd az Erkel Színház bemutatója után műsorra tűzte a zenéjéért Kossuth-díjjal kitüntetett Csinom Palkót. — Szeged ezért is kedves nekem, mert szép élményeket hagyott bennem a daljáték akkori bemutatója — mondja Farkas Ferenc. Itthon és külföldön Arról ls értesültünk, hogy a dalmű annak idején bejárta az ország más színházait is. Kecskemét, Békéscsaba. Szolnok és Győr után pedig elindult külföldi útjára. Bemutatták többek között Moszkvában, Leningrádban, Szófiában, Kassán. Kcllozsvárott, Magdeburrfian, Plauenben, Bécsben. s a Szovjetunióban mikrolemezre felvették a teljes dalművet. Ennyit tudunk a Csínom Palkó eddigi útjáról, amelyet még az eredeti feldolgozásban tett meg. Uj formába öntve viszont először most találkozunk vele a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Miért volt szűkség az Átdolgozásra? — kérdezzük Farkas • Ferenc zeneszerzőt. i— Az eredeti rádiósverzió a műfajnak megfelelően. 6ok epikus történést ölel magába. A mostani átdolgozás viszont a drámai részt teszi hangsúlyosabbá. Eredeti formájában erősen az opera felé hajlott a Csinom Palkó, s ezért te volt, hogy a bemutatóját elsősorban azok a színházak tehették meg, amelyek opera- és operett-együttessel, nagy kórussal és fejlett zenekarral rendelkeztek. A mostani átdolgozás az eredeti intenciónak megfelelően a daljáték műfaj keneteibe illeszkedett. Teljesen új azonban benne két finálé, a balettbetét s még több kisebb-nagyobb, lényeges és apróbb változtatás. Több száz előadásban « Mikor került sor az átdolgozásra? — érdeklődünk tovább. — Mikor a Szegedi Szabadtéri Játékok idei műsortervébe felvették. Ennek hallatára ült össze Dékány András szövegíró és Mikó András rendező, hogy megbeszéljék a betétváltoztatásokat, amelyet követett a zenei átdolgozás. Most pedig itt állunk a bemutató előtt Utána a Szegedi Szabadtéri Játékok közönségéé a szó, véleményt mondani az új formába öntött Csinom Palkótól. — Mi, szegediek viszont — szólunk közbe —, bátran hisszük, hogy a daljáték sikeréért nem la kell jóslásokba bocsátkozni. Tudjuk, hogy az eredeti mű annak idején több min* negyedszáz előadást ért meg az Erkel Színházban, a rádióváltozat ls ugyanannyit, s ettől alig maradt alul a Szegedi Nemzeti Színház Csinom Palkó előadásainak száma. Mos* pedig a városban itt is, ott ia hallani fütyörészve és dúdolva a Csinom Palkó egy-egy kedves énekszámát, pedig csak a próbák szűrődtek még ki a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadáról. Jó lenne viszont, ha az előadásokkal egy időben hanglemezen is meglenne egy-egy énekszám a népszerű daljátékból, s főleg, ha lehetne kapni belőle Szegeden is. Erről gondoskodhattak volna a hanglemezgyárban Budapesten, s ha nem is új felvételekkel — bár időben hozzáfogva az sem lett volna lehetetlen —, legalább az ismert, korábbi felvételekből készítettek volna -néhány* lemezt. Ezt említve, hisszük, hogy igazat ad nekünk a szerző is. Ami késik, nem múlik — Természetesen, jólesett volna ez a figyelmesség, s már csak a Szegedi Szabadtéri Játékok is megérdemelte voJna. Viszont ami késik, nem múlik, s bizonyára történik gondoskodás, bogy új lemezeken is hallható legyen egy-egy kompozíció a daljátékomból — vigasztal bennünket Farkas Ferenc. S még egy kérdést intézzünk hozzá: — Min dolgozik, most? — Innocent Vincze Ernő szövegíróval egy mátrai betyár históriáját dolgoztuk fel rádióra. Drámai zenés ballada ez. viszonylag kísérleti műfajban. Zenei felépítésében átkomponált jelenetek váltják egymást prózai dialógusokkal. A rádióra alkalmazott feldolgozás azonban tovább gyűrűzik mind szövegben, mind pedig zenei anyagban, s előbb-utóbb elkészül majd egy színpadi változat is. A téma nagyon érdemes erre, tele drámai konfliktussal, amely színpadot kíván. Lődi Ferenci Balogh Ádám kuruc kapitány Csínom Palkó . . . Csínom Jankó raíénylegények R06ta mézeskalácsos egyúttal Piperec báró) Éduska, a leánya Zsuzsika, Balogh Ádám mátkája Tyukodi pajtás, strázsamester Förgeteg, bandavezér Daru, kocsmáros örzse, a szolgálója Kati, a leánya .Koháry gróf, császári marsall Koháry grófné Rézangyal Göcs Pista Ludas szegénylegények Peták Kucug Balázs, a labanc sogor Lange őrnagy, császári futár ^ Udvarmester Történik 1705-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején. Közreműködik: a Szegedi Szabadtéri Játékok ének-, zene- és tánckara. Karigazgató: Várady Zoltán. A táncok koreográfiáját tervezte és betanította: Eck Imre. Szólót táncolnak: Boross Erzsébet, Eck Imre, Végvári Zsuzsa és Roxin Demeter. Díszlettervező: Varga Mátyás Kossuth-díjas, érdemes művész. Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjas. <[ A rendező asszisztense: Versényi Ida. Angyal Sándor Sárdy János Katona Lajos Szabó Ernő érdemes művésa. Bőmén Állami díjat Házy Erzsébet Sándor Judit Domahldy László Fodor János Kossuth-díjas, érdemet művét! Káldor Jenó Lőrincz Zsuzsa Lehoczky Zsuzsa Kátay Endre Lontay Margit Mentes József Marosi Károly Zádorl István Gémes Imre Pagonyi Nándor Kovács János Putnik Bálint Játéknaptár: HUNYADI LÁSZLÓ: július 25, 26. és 30-án. CSÍNOM PALKÓ: július 24., 27. és 31-én. augusztus 2-án és 3-án. JEANNE D'ARC: augusztus 6, 1, 3 és 10-én, AZ EMBER TRAGÉDlAjA: augusztus 14., 16„ 17„ 20. és 21-én. Az előadások este 8 órakor kezdődnek. A szegediek sátrában Balogh Ádám színpadi sátortáborából majdhogynem egyenes út vezet a kulisszák mögött a szegedi színészek sátrába, mármint az öltözőbe. Az ajtón kicsapódó fényben hirtelen megjelenik Göcs Pista — Marosi Károly —, hogy jelenése előtt még elszívjon egy cigarettát. A Rézangyal — Mentes József — csinos copfba futó -haját* igazgatja a tükör előtt. Gémesi Imre arca pedig egyre jobban Petákká válik a sok festéktől, s a Kucug Balázs Pagonyi Nándorrá a tulajdon anyja sem ismerne rá. Az udvarmester Putnik Bálintot éppen vetkőztetik, s cifra gúnyája a fogasra kerüL — Segíts egy kicsit, Zsuzsa! — mondja Kovács János, illetve Lange őrnagy császári futár Lehoczky Zsuzsának, azaz a markotányos Katinak, aki ügyes kezekkel egy kett őre körül pólyazza Lange őrnagy fejét S hogy a sebesülés látszata mégerösebb legyen, a pólyát egy darabon átitatják vérszínű festékkel. - Kész van, -őrnagy úr!* — mondja Lehoczky Zsuzsa, a .Szegedi Szabadtéri Játékok talán legboldogabb színésznője, aki neon kis drukkal lépett színpadra a Csínom Palkóban. A főváros több vezető színésze — vagy ahogy 6 mondja: nagy hangok, nagy nevek — mellett igazán felnőni a szerepbeli Kati alakjához, nem kis feladat. Az a fontos, hogy sikerült, s ebben benne van a Szegeden szereplő fővárosi kollégák segítsége, bátorítása is, amellyel gyorsan eloszlatták Lehoczky Zsuzsa drukkjából azt, ami felesleges volt. A többi pedig azóta örömmé változott, mert a nemzetközi érdeklődésre is megérett Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán Katinak lenni a Csínom Palkóban — igazán művészi rangot jelent. S hol vannak a többi, itt szereplő szegedi színészek, a császári marsall Koháry gróf és neje? — kérdezzük. —- Éppen közös jelenésen — válaszolja Putnik Bálint. — A színen áll a bál, Koháryék .(Lontay Margit és Kátay Endre) bálja Az öblös, szép orgánumú hangról, amely áthallatszik a tornyosuló színfalakon is. gondolhattuk volna, hogy nem másé lehet, mint Kátay Endre Koháry grófjáé. Daru kocsmárossal, azaz Káldor Jenővel az első felvonás egyik* jelenetszünetében találkoztunk, amint elszalasztott egy statisztafiút a szomszédos büfébe egy üveg málnaszörpért A fiú előbb azonban viccesen megjegyezte: —Milyen kocsmáros az olyan, akinek bora sincs; s főleg málnaszörpöt iszik? — Ami kis borcan volt, megitták hozamra a szegénylegények és a kurucok. Az újbomak pedig még virágja 6incs... — mondja nevetve Káldor Jenő. — Szegény Daru bácsi, akkor tényleg hozom a málnát! — szaladt el a fiú sajnálkozva. Kétszer körüljárná a várost.* Aki csak egyszer is beszélt Mikó Andrással, a Hunyadi László és a Csinom Palkó rendezőjével, egyből rámondhatja; nyugodt ember. És rendezés közben? Maga a megtestesült nyugtalanság, az örökké mozgó ember, aki szinte egyszerre, egyidőben van a színpadon és a hatalmas nézőtér legvégében, hogy szemmel, szívvel és egész idegrendszerével átlássa: mi és hogyan történik a színpadon s a nézőtér arra miként reagál. A rendezését hogy szinte a tenyerében tartja a hatalmas teret színpadostői, nézőterestől. S ehhez a tenyérbentartáshoz az is hozzátartozik, hogy egyik pillanatban itt, a másik pillanatban ott villan fel, és tegyük hozzá azt is, hogy egyik nap a Hunyadiak, a másik nap a Rákócziak korában ... Ugy rendez, hogy velük és tényleg abban a korban él a -függöny: szétnyításától az -összecsapódásig*. S hogy ezalatt hányszor teszi meg az utat a közei 100 méter látva elhiszem, hosszú és 50 méter széles nézőtéren át a színpadig és vissza, azt jegyezni is fárasztó lenne, nemhogy utána csinálni. Nem hiszem, hogy a legjobb távgyalogló is nem húzná a lábát ennyi -táv* után estére; illetve éjfélre kelve, mikor a próbáknak vége. Mikó Andrástré azonban senki sem hallotta még. hogy a 100 és 50 métereket -megjegyezte* volna, mert nem is veszi észre, hogy egyegy próbán, este 8-tól 12-ig legalább kétszer -körülkerüli* Szegedet. B, F. Uj kiadványok Leporelló formájú színes, fényképes — szöveges műsorfüzetet jelentétett meg a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága a Hunyadi László és a Csínom Palkó bemutatójára. Mindkét kiadvány közli a főszereplók fényképét, színpadképeket, s a teljes szereposztást a játéknapok feltüntetésével. Az ízléses kiadvány fedőlapját Mayer Gyula fiatal grafikus tervezte. Megjelent -A napfény városa Szeged* című kiadvány is, gazdagabb terjedelemben és példányszámban, mint amilyen a tavalyi volt. A kiadvány szombaton, a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás megnyitása napján hagyta el a nyomdát, egyelőre csak magyar nyelven; (Siflis (elvételei) Dani kocsmáros udvara. (Színpadkép a Csfnom Palkó L felvonásából)