Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-23 / 173. szám

9 VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! I A Biztonsági Tanáé* í határozata P a Kongói Köztársaság j ügyében # s 3| 1 Ktfzérdeka kérdések f MAGYAR SZOCI ALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 173. szám Ara: 60 fillér 1 A hétvégi sportműsor Szombat, 1960. július 23. ÜNNEPI HETEK ELŐTT M

a este felhangzik a harsonák szava, kigyulladnak a' reflektorok Szeged nagy -színháztermében", amelynek falait az árkádok oszlopsorai, tetejét pedig a csillagos ég kárpitja alkotja. Nemcsak a Dóm előtti hatalmas színpadot árasztja el azonban a reflektorok sugárcsóvája, hanem a mai estétől közel egy hónapon át egész Tisza-parti városunk is reflektorfénybe kerül. Az ország közvéleményének, sőt mind több külföldi országnak a figyelme is jogosan irányul e nagymúltú városra, amely a szegedi ünnepi hetek merész és nagyrahivatott kezdeményezésével lépett elő, s e hetekben olyan kiemelkedő programokat nyújt, mint a szabadtéri játékok, az ipari vásár és a mezőgazdasági kiállítás. Sok mindenről beszél Szegednek e nagy vállalkozása, amelynek kezdeti, de már e kezdetben sem lebecsülendő eredményeiről tavaly is meggyőződhettünk. Régóta megnyilatkozott már a szegediekben az igény, hogy újítsák fel városunk vezetői a "Híres szabadtéri játékokat új keretek között, s elevenítsék fel a szegedi ipari vásárok hagyományait is. Hosszú esztendőkön át nem nyílott erre alkalmas lehetőség, de az első adandó alkalommal a szegediek e tiszteletreméltó igényére, vállalkozó kedvére építve a város pártbizottsága és tanácsa megtette a kezdeményező lépéseket. Vállalta e nagy felelősséggel járó kezdeményezés gondjait, s a lelkes munkával megalkotott terv elnyerte a kormányszervek bizalmát, messzemenő támogatását is. Így született újjá és érlelődött valósággá tavaly a szabadtéri játékuk gondolata. Egyben a vártnál is nagyobb sikerével mindenekelőtt arról tanúskodott, hogy a népnek és vezetőinek összefogásával minden akadály legyőzhető, és ország világ elé állhatunk e közös összefogás termékeny talajából kinőtt alkotásainkkal. Ez az idei ünnepi hetek, az idei ünnepi játékok legfontosabb alapvonása is: az a széleskörű összefogás, amellyel e város minden becsülete* dolgozója magáénak érzi e napok eseményeit, s nemcsak érzi, hanem tesz is érte ki-ki a maga módján, a maga lehetőségei között. Mert nem erről tanúskodnak-e a virágokkal feldíszített erkélyek, a virágpalántákkal beültetett házelők, a csinosított házak, utcarészek, mintha egy nagy család várná illő díszben, tisztasággal, szeretettel vendégeit. Hány és hány társadalmi munkás órá rejlik egyegy kerület,- egy-egy utcarész csinosításában, amelyek, ha nem is egyedül az ünnepi hetek kedvéért történtek, de a szaijidékban, a munkák gyorsabb elvégzésében benne élt ez a gondolat is. Minden szegedi egy kicsit rendezője, de mindenképpen valamilyen formában részese . ü.nnepi heteinknek — ez adja szívmelegítő, igazi tartalmát e mozgalmas napoknak. T

udja mindenki, hogy a múltban is voltak szabadtéri játékok Szegeden, rendeztek ipari vásárt, jöttek idegenek, megkóstolták az ízletes szegedi halászlét, s vittek papucsot is magukkal. Most tehát nem történik itt más, mint e régi hagyományok felelevenítése és egyszerű folytatása? Kereteiben, formájában tulajdonképpen csakugyan folytatásról van szó. Mégis mennyire más az, ami napjainkban Szeged falai között lezajlik. Erről beszélnek az előbbi sorok is, amelyek csak szerény szavakkal vázolhatták a szegedieknek szinte népmozgalom számba menő közös erőfeszítését, akarását a vállalkozás minél nagyobb eredményessége érdekében. Valami új történik például a Dóm előtt is. Bármenynyire folytatása a játékok a korábbi hagyományoknak, mégis uj ez a maga nemében, amelyre bátran használhatjuk a kezdeményezés kifejezést is. Igaz ez a megállapítás, ha csak abból a kiindulásból is nézzük, hogy a műsor feltétlenül a legmagasabb igényesség, a szocialista kulturális politika jegyeben fogant és egyéni érdekek, üzleti célok semmiképpen nem lehetnek befolyásolói. Nem ok nélküli ez a megjegyzés, hiszen közismert dolog, hogy a múlt játékainál ilyesféle tényezők nem egyszer jutottak szerephez. A másik megállapítás, amely az újat, a kezdeményezés jellegét hivatott bizonyítani, ma már szinte közhelynek számít. De az éppen a felemelő benne, hogy ma már egyebek között annyira természetesnek vesszük az üj közönséget a színházban, a tárlatokon, a hangversenytermekben — és itt a szegedi szabadtéri játékokon is. A munkás, aki a múltban csak a térről kívül rekedve hallgatta a kiszűrődő zenét, vagy az állóhelyekre futotta keresetéből, s a paraszt, aki a falu csendjében többnyire fel sem figyelt rá, mit rendeznek az urak az ő pénzéből is a városban, most ott ül a legjobb helyeken és egy feltárulkozó uj világ frissítő, erőt árasztó levegőjét szívja magaba. E

sorok igazát bizonyíthatják a szabadtéri játékok szervezőirodájának számoszlopai, s még inkább gondjai, hogyan elégítsek ki az üzemekből már hetekkel előbb jelentkező jegyigényeket. Az ország birtokosai, a munkások beülnek a paholyokba. a széksorokba kultúrára éhesen és magabiztosan. Magabiztosan, mert tudják, hogy ők az igazi mecénásai e nagy kulturális ünnepnek, hiszen az ő munkájuk, erőfeszítésük teremti meg napról napra anyagi javainkat, teremti meg alapfeltételeit e játékoknak is. Velük együtt jönnek a falvak, a tanyák dolgozó parasztjai, ugyancsak birtokosai a hatalomnak, részesei anyagi és kulturális felemelkedésünknek. Nem a kalendáriumot olvasó, petrőleumos szobákból elóbátortalankodó paraszti nép lép itt elő, hanem művelődni vágyó, öntudatosodó, mindinkább felvilágosult dolgozó emberei a földnek, kiknek falusi művelődési otthonok, könyvtárak, á művelődés száz és száz szála nyújtja a kulturáltabb élétviszonyokat. Vélük egy sorba ül az értelmiségi, a szellemi munkás is, aki magára talált, hivatására lelt ez új rendben, a munkásparaszt hatalóm rendjében. Éppen a ml szabadtéri játékaink is hozzájárultak az értelmiségnek ahhoz a felismeréséhez, hogy a proletariátus diktatúrája nem megfojtja, hanem ezzel ellenkezőleg, felkarolja és élteti kulturális értékeinket, az emberiség kultúrájának igazgyöngyszemeit, s mindezeket a dolgozó nép egészénék közkincsévé kívánja tenni. A szabadtéri játékok mellett méltán dobogtathatja meg szegedi szívünket az ünnepi hetek másik két, kiemelkedő programja, az ugyancsak ma megnyíló XVIII. Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás, valamint az egy hét múlva kezdődő DélaífŐlái Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Mindkettő ugyancsak a maga keretei között, ha viszonylag talán kis méretekben is, de tükrözi azt a roppant változást, amely hazánkban a felszabadulás másfél évtizede alatt végbement. Az ipari vásár 14 ezer négyzetméternyi területének zömét a szocialista ipar és a szövetkezetbe tömörült kisiparosság remekei, ízléses és kedvelt készítményei töltik be. Szinte minden kiállítási tárgy és a különféle iparcikkek bő választéka arról beszél, hogy a nyűgjét lerázott munkás, a szövetkezettel megerősödött kisiparos még szebbet, még jobbat teremt meg keze munkájával, mert szaktudása mellett lelkesedése, az értelmét lelt munka öröme is irányítja e dolgos kezeket. A mezőgazdasági kiállítás számos érdekessége mellett ugyancsak beszédes bizonyítékok sorát táfja majd a látogatók elé arról, hogy micsoda új élet, micsoda eddig ismeretlen lehetőségek tárulkoznak fel a növénytermesztésben, az állattenyésztésben a szövetkezeti mezőgazdaság kialakulásával. E kiállítás, reméljük, hasznos tapasztalatcsere lehetőséget is teremt az itt összesereglő parasztemberek számára: termelőszövetkezeti gazdák elmondhatják tapasztalataikat a még egyénieknek és más vidékek gazdái beszélhetnek munkájukról a szegedieknek, vagy viszont N

em puszta látványosságnak szánja e két kiállítást a város — bár kétségtelenül nem szorul háttérbe érdekessége sem —, hanem meg akarja mutatni, mire képes egy város dolgozó társadalma, amely él a szabad ország adta lehetőségekkel és a szocialista építés felemelő útját járja. Néhány éven át a felszabadulás után nem a. megfelelő ütemben fejlődött városunk, most annál nagyobb lendülettel épül, növekszik, erősödik. Szeged dolgozóinak jogos a büszkesége, hogy ilyen méretű és jelentőségű ünnepi hetek rendezésére képes, mint a tavalyi után a mo,st kezdőcfő idei, Öé a jogos büszkeség mellett egy pillanatra sem Szabad felejtenünk, hogy ennek alapiját pártunk, kormányzatunk segítő készsége teremtette meg, amelyre a jövőben is építünk és számítunk. A mi ünnepi heteink, a szabadtéri játékok nagyszabású kulturális megmozdulása, a vidéki élet ilyen tekintetű felfrissülése is folyománya, egyenes következménye általános politikánknak, amely a vidék felemelésére és a művelődés, a kultúra teljességére,. kiterebélyesítésére törekszik. A múltról ezt nem mondhatjuk el, mégha e játékok — a már említett tartalmi változásokkal ugyan — itt, Szegeden zajlottak is. Nem a vidék felemelése, nem az általános kulturálódás része volt mégsem akkoriban az ünnepi szabadtéri játék, hanem egy üres, soviniszta "kultúrfölény" meséjének bizonygatása, amelyből szájtépő hazafiak igyekeztek kirakatpolitikát csinálni. Sok-sok jószándékú becsületes művész és művészetbarát ember fáradozása vált így mások eszközévé, vagy éppen sikkadt el az ellentétes szándékú törekvések hínárjában. A

magyar vidéknek, a szocializmust építő Magyarország egy nagy városának fórumáról a kulturális értékek megbecsülésének, a népek barátságának, a békés alkotó életben rejlő beláthatatlan tehetőségeknek eszméjét hirdetjük. Nem állítjuk, hogy világraszóló, amit teszünk, hogy nincs már semmi e körül, amit javítani, amit tökéletesíteni . kellene. Vannak gondjaink a vendégek elszállásolásával, az ünnepi hetek jelenleginél is nagyvonalúbbá tételével és más kisebb-nagyobb problémával kapcsolatban. Mindezek, biztosak vagyunk benne, hogy időről időre, évről évre csökkennek, mind kevésbé jelentősekké válnak. Azzal a hittel, s erőnkben bízó tudattal nézünk az ünnepi hetek, a játékok jövője elé, amely bátorságot adott tavalyi megindításukhoz és az idei még nagyobb igényű folytatásukhoz. Világraszólóvá akarjuk tenni annak hangos és elhallgattathatatlan hirdetését, hogy az operaköltészet szárnyaló dallamait, az igaz érzelmekről, az élét szépségeiről szóló írók, költők szavait, a művészet tiszta szép hangját akarjuk hallani, s nem a fegyverek kattogását, bombák robbanását, asszonyok, anyák sírását, gyermekek jajszavát. Azt hirdetjük innen, e világméretekben talán kis város ünnepi heteiről Erkel muzsikájával, a moszkvai balettművészek játékával, Madách klasszikus művével és minden egyébbel, hogy csak az a politika lehet célravezető, s tálálkozhat az emberiség helyeslésévél, amely életet, biztós megélhetést, műveltséget nyújt. Nem elpusztítani, banem fejleszteni akarjuk az emberiség kulturális értékeit — énnek fényes tanúbizomj-ságai a szegedi üryhepi hetek. S a népek békés egymásmelléit élésének a Szovjetunió által meghirdetett politikája vézethef csak tovább ezen az úton. A ma este felzengó harsonák szava hiídeti majd, hogy ezen az útón járunk: a béke, a jólét, a kulturális felemelkedés virágzó, nagyszerű távlatókat nyitó útján. LÖKÖS ZOLTÁN Ma kezdődik a szabadtéri játékok ünnepségsorozata Déleitttt nyitják meg az ipirl vásárt — Este díszelőadás a Beloiannisz táras A szegedi ünnepi hetek nyitánya a mai nap: megkezdődik az egyhónapos nagy kulturális program, s az ipari, mezőgazdasági és sportesemények gazdag so-, rozata. Délelőtt 10 órakor a ha- J gyományos helyen megrendezett XVIII. Ipari Vásár és Kiállítás ünnepélyes megnyitóját tartjak meg. Megnyitó beszédet Ladányi Benedek, a váróéi tanács v. b.-élnökhélyettese róond. Ezután / ' naponta reggel 9 órától este 21 óráig várja a vá(Llebmann felv.) sár és kiállítás a látogatókat. Este 8 órakor a Szegedi Szabadtéri Játékok színhelyén folytatódik az ünnepi program, a játékok megnyitásával és első előadásával. A harson ások háromszor üdvözlik majd a közel nyolcezres közönséget, s azután 8 óra 10 perckor a. Himnusz akkordjai csendülnek telEzt követően Biczó György, a' éárösi tanács v. b.-elnöke mond ünnepi beszédet,; majd bemutatják a játékok nagy sikert aratott, s idén felújított nyitó operáját, Erkel Hunyadi László-ját, Tíz kiállítás nyílik Ma délelőtt az ipari vásár megnyitásával egyidőben összesen tíz különböző kiállítás nyitja meg kapuit a Szegedre érkező vendégek és a város érdeklődő közönsége számára. Nagyszabású képzőművészeti kiállítás nyílik a Móra Ferenc Múzeum képtárában "Képzőművészetünk a felszabadulás után« címmel a Nemzeti Galéria rendezésében, amelynek anyagában több szegedi festő képei is • kiállításra kerül" nek. A kiállítások centruma az ipari vásár területén az Építőipari Technikum épülete. Itt 5 kiállítás anyagát tekinthetik meg az érdeklődök. Az épület egyik földszinti termében nyílik meg a szegedi bélyeggyűjtők igen értékes anyagú tárlata. Az I. emeleti termekben a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának "A képes levelezőlap története- cimü kiállítását láthatja a közönség. Az épület II. emeletén 4 tárlat nyert elhelyezést. Kiállították a szegedi általános és középiskolák politechnikai oktatásának eredményeiről tanúskodó s a tanulók által készített munkadarabokat. A politechnikai kiállítás mellett szintén nsgy érdeklődésre tarthat számot az Országos Műemlékvédelmi Bizottság "Magyar műemlékvédelem- című tárlata. Újra kiállították a felszabadulásunk 15. évfordulója alkalmából rendezett dokumentációs kiállítás anyagát, s végül itt helyezték el a Szegedi Szabadiéri Játékok történetét bemutató tárlat anyagát is. Ugyáncsak ma délelőtt nyílik a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokábán egy érdekes építészeti kiállítás, míg a múzeum földszinti kiállítótermeiben t a >>Szegedi kismesterségek- című néprajzi tárlatot tekinthetik majd meg az ürinepi hetek vendégei. Nemzetközi fotokiállitas nyílik ugyanosak ma délelőtt az Ifjúsági Ház nagytermében. A fotókiállítást a Szegedi Fotoklub rendezi, s anyagában számos külföldi fotoklub elküldött képei szerepelnek. Végül a Tolbuhin sugárúti Uttörőházban sz úttörő "Kt mit gyűjt?- csereklub rendez érdekes, * cserelehetőséggel egybekötött kiállítást. Térzenék, muzsikáló nyári esték Az ünnepi hetek keretébea a szabadtéri játékok ideje alatt minden szombaton és vasárnap helyi és vidéki fúvós, valamint népizenekarok közreműködésével összesen tizenhárom alkalommal rendeznek térzenét a Széchenyi téren felállított pódiumon. Igy július 23-án, szombaton este 18 órakor a hódmezővásárhelyi Honvéd zenekar, 24-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Munkásőrség zenekara, 3Ó-án ismét a hódmezővásárhelyi Honvéd zenekar, 31-én. vasárnap a Határőrség Központi zenekara, augusztus 6-án a hód mező. vásárhelyi Honvéd zenekar, 7-én a Munkásőrség Zenekara, ugyancsak 7-én délután a Béke zenekar, 13-án a Munkásőrség zenekara, 14-én a hódmezővásárhelyi Hód véd zenekar. 20-án, szómtéton a Határőrség Központi zenekara. 21-én a Munkásőrség zenekara és végül 21-én este a Dankó zenekar ad szórakoztató műsort.