Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-19 / 169. szám

Kedd. 1980. Júltas 18. 2 Kádár János elvtárs beszéde Sztálinvárosban (Folytatás az t. oldalról.) az. egykori pusztaság helyén. (Nagy taps.) Ez a város a magyar kommunisták és pártonkívüli hazafiak, az értelmiségiek, a munkások és a falusi dolgozók, a férfiak, ifjak és a nők hŐ6ies és áldozatos munkájának közös, nagy műve* — Jelképe Sztálinváros a megbonthatatlan magyar— szovjet barátságnak. (Nagy tap6.) Elvtársak! Ezt a várost, ezt az üzemet a magyar dolgozok építették, de szovjet testvéreinktől kaptunk hozzá terveket, gépeket, az üzemeltetéshez vasércet. A most felavatott meleghengermű szerelésénél ls szovjet emberek segítettek nekünk. Itt vannak köztünk a gyűlésünkön. (Nagy taps.) Az imperialisták sokféle rágalmat szórnak a szocializmusra, a kommunizmusra, a Szovjetunióra. De hogy a rágalmazásokkal szemben mennyire más a valóság, arra kell-e fényesebb példa, mint a Dunai Vasmű és Sztálin város? A Szovjetunió és s Magyar Népköztársaság között olyan együttműködés alakult ki, amelyre korábban még nem volt példa az államok közötti kapcsolatokban: egy iparilag fejlett, erős, hatalmas állam, világszínvonalon álló hatalmas vasmű építésében segít egy olyan országnak, amelyik bizony néhány évtizeddel ezelőtt hárommillió koldusáról, no meg a gulyásról és a csikósról volt ismert Ezért is mondhatjuk, hogy ez a város a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság jelképe is! A Központi Bizottság és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya nevében szívből gratulálok mindnyájuknak elért sikereikhez. (Nagy taps.) Gratulálunk és üdvözletet hoztunk a munkásoknak, az alkalmazottaknak, a mérnököknek, a technikusoknak, a pedagógusonak, az orvosoknak, ápolóknak, a vasmű és a város valamennyi vezetőjének és legegyszerűbb dolgozójának is. (Tap6.) Azoknak, akik felépítették és fenntartják ezt a várost. Gratulálunk a város, az ország, a saját sorsuk alkotóivá, formálóivá, uraivá vált dolgozó embernek. Teljesen befejezzük a vasművet Bejelenthetem azt is, hogy Központi Bizottságunk es kormányunk elhatározta, hogy nem elégszünk meg az eddigi eredményekkel. Ma azt ünnepeljük, hogy tíz éven át eredményesen dolgoztunk, a város áll és él. Ünnepeljük, hogy üzembehelyeztük a vasmű egy nagyon fontos új részlegét, a meleghengerművel De tekintetünket már előre vetjük és azt mondjuk: meg kell és meg is fogjuk csinálni a hideghengerművet, teljesen befejezzük azt a vasművet, amelyet tíz évvel ezelőtt elképzeltünk, amelyre szüksége van a Magyar Népköztársaságnak. Ezt megcsináljuk az új ötéves tervben és amikor az meglesz, akkor megnézzük, hogyan fejlesszük még tovább a vaaművet is, Sztálinvárost is. (Taps.) Most, a meleghengermű üzembehelyezése után adva van a feltétel, hogy a Dunai Vasmű immár hasznot is hozzon. Azt kérjük a sztálinvárosiaktól, különösen a vasműben dolgozóktól: mutassák meg az egész ország népének, hogy a jövőben üzemük már nyereséges lesz (Taps.) Egyébként az sem fog ártani, ha ezt az ellenségnek is megmutatjuk. (Helyeslés, taps.) Iparunkról, mezőgazdaságunkról Elvtársaim! Illik szólni a* ország egyéb dolgáról és a nemzetközi helyzetről ls. A Magyar Népköztársaság szocialista ipara az első félévi tervet 104 százalékra teljesítette, s az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal növekedett a magyar ipar termelési értéke. A mezőgazdasági termelés idei eredményeiről még korai volna beszélnünk, mert az ilyesmi mindig az évi számvetésnél" derül ki. Azt azonban megmondhatjuk, hogy bár az időjárás sz idén igen szeszélyes volt — az eddig láthat'ő termésátlagok a kenyérgabonánál nem mutatkoznak rossznak. A búzánál például az országos termésátlag holdanként valószínűleg több lesz, mint 9 métermázsa. A munka normálisan, len• dületesen halad. Vonatkozik ez az aratásra is, amely a mezőgazdasági munkák közül az egyik legdöntőbb és legfontosabb. Az őszi árpa aratása országosan befejeződött, « rozs aratása hatvan százaléknál tart, a búza negyven százalékát aratták le eddig. Elvtársaim! A termeléssel párhuzamosan fejlődött — mondhatnám lendületesen fejlődött — a fogyasztás is. (Derültség.) Nem akarom itt az összes részleteket felsorolni, de az természetes, hogy a termeléssel együtt emelkedett a dolgozók összkeresete s, növekedett az életszínvonal is. Élelmiszerből például a magyar nép tizenkét százalékkal vásárolt többet, mint a múlt év első felében. Az iparcikkekből általában tizennégy százalékkal, a ruházati cikkekből tizenhat százalékkal több fogyott. Az egyéb cikkeknél pedig olyan számokat lét az ember, mint például: motorkerékpárokból tizenöt százalékkal, bútorból harmincöt százalékkal több fogyott, végül a televízióból — úgv látszik ez is kezd már mindennapi fogyasztási cikk lenni — kétszáz százalókkal több talált gazdára, mint a múlt év első felében. — Ami a szocialista mezőgazdaságot illeti, a jelenlegi időszakban bizonyos tekintetben talán még nagyobb figyelmet kell fordítanunk a mezőgazdaságra, mint az ipar kérdéseire. A szocialista mezőgazdaság is fejlődik. A Központi Bizottság múlt év márciusi határozatát egyetértéssel fogadták és leljes erejükkel támogatták a dolgozó milliók. A Központi Bizottság határozata — amelyet a kongreszus jóváhagyott — lényegében azt állapította meg, hogy minden szükséges feltétel megvan hazánkban a szocializmus építésének meggyorsításához. A határozat ót* eltelt időben meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakítása is. Az elmúlt másfél év alatt — 1959 januárjától — a korábbinak négyszerséra növekedtek a termelőszövetkezetek. t jelenleg a magyar mezőgazdaság csaknem háromnegyede már szocialista, csupán egynegyedén van még egyéni gazdálkodás. — Amikor mi azt javasoltuk, hogy gyorsítsuk meg a szocialista fejlődést, ez alatt a termelés színvonalának emelését is értettük. Különös hangsúly volt a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztésén. Ehhez természetesen gépek kellenek. A múlt esztendőben a legfontosabb mezőgazdasági gépekből, a traktorokból húsz százalékkal növekedett az állomány, ebben az évben pedig további harminc százalékkal növekszik. Érdemes elgondolkozni azon, mit jelent az országnak, hogy egy év alatt egyötödével növeltük a legfontosabb mezőgazdasági gépek számát. Az idén pedig további harminc százalékkal növeljük. Ez valóban gyors és lendületes szocialista fejlesztés! De a gépesítésről érdemes még néhány szót szólni. Tudják az elvtársak, hogy nekünk sok ellenségünk van Nyugaton, Imperialisták, aztán ol^pn hitehagyottak, akik innen disszidáltak és az imperialisták zsoldjába álltak. Fő foglalkozásuk az. hogy figyelik a magyarországi híreket és keresik azokat a pontokat, ahol támadhatnak. Most hallják, hogy nálunk növekszik a* aratás géoesítése. Erre azt mondják. hogy Nyugaton már sokkal nagyobb arányú, mint nálunk. De arról már nem igen beszélnek, hogy miért is nagyobb arányú? A nyugati Imperialisták többek között abból gazdagodtak, hogy az emberiség jelentős részét állati sorban, rabszolgasorsban tartották, ölték, gyötörték őket, s elrabolták kincseiket Innen az ő nagyobb fejlettségük. Nos, a mi eredményeink nem ilyen forrásból táplálkoznak. Éppen ezért az ilyesfajta összehasonlítás nem reális. Arról viszont nem szívesén beszélnek, ami reális és amit tényleg ősszé lehet hasonlítani. Gondoljunk csak vissza azokra az időkre, amikor a felszabadulás előtt ők voltak a gazdák Magyarországon. Hogyan állt akkor az aratás gépesítése nálunk és hogyan áll most? Annakidején a megművelt mezőgazdasági terület két vagy három százalékán arattak géppel, az akkori nagyüzemekben, a nagybirtokokon, a kulákgazdaságokban. Nálunk 1958-ban már a gabona közel húsz százalékát arattuk géppel, idén pedig a mezőgazdaság szocialista szektorában a gabona negyven-negyven két százalékát géppel vágjuk. Ez az arány jövőre tovább javul. A múlt héten jártunk aratók között. Megmondtam nekik: testvérek, maguk hovatovább úgy aratnak már, mint átlőtt a gróf; tudniillik lassan az lesz a főmunkájuk az aratásnál, hogy megnézik, rendesen vágja-e a gép a búzát. A gróf nem valafni hasonlót csinált úgy harminc évvel ezelőtt? (Derültség.) Nagyon 16 és helyes az, hogy sok helyütt mér itt tartunk, s arra . törekszünk. hogy néhány esztendő múlva az egész magyar szántóföldön gépesítsük az aratást. (Taps.) Ami az állami gazdaságokat illeti, vitatkozunk ugyan még vezetőikkel a gazdaságosságot illetően, de meg kell mondani, hogy egyébként szépen . dolgoznak. nem térhetünk kl a mezőgazdasági beruházások elől. A népgazdaság számára tavaly sem volt könnyű, idén sem lesz könnyű, s még jövőre is jelentős mezőgazdasági beruházásokkal számolhatunk. Minden munkásembernek tudnia kell azonban, hogy a mezőgazdasági beruházás biztos alapot teremt saját jövőjéhez, saját, életszínvonalának emeléséhez is. Mert ha mi most következetesen segítjük a mezőgazdaság teljes szocialista átépítését — a parasztsággal testvéri egyetértésben — és megadjuk a mezőgazdaságnak mindazt, ami szükséges, három-négy esztendő múlva egészen más lesz az élet itt Magyarországon. s Mezőgazdasági export — körülményeink között Ellenségeinktől gyakran halljuk: hogyan tudott Magyarország Horthy idején több gabonát exportálni, mint most. Elóözör is: igazuk van-e, vagy nincs? Igazuk van. Horthy idején Magyarország több kenyérgabonát exportált, mint most. De miért? Mert Horthy idején éhezett az, aki a kenyérgabonát termelte, nem evett baromfihúst, aki a baromfit gondozta. Éhezett a munkásember is, hát természetes, hogy lehetett exportálni. Mi azonban nem ilyesfajta exportot akarunk. Nem úgy akarunk külföldre exportálni, hogy közben a dolgozó ember ne ehessen és ne élhessen ember módra. Mi egészen mást akarunk: szocialista mezőgazdaságot, és olyan termésbőséget, hogy minden belföldi szükséglet kielégítése után Magyarország Igenis exportálhasson jó minőségű mezőgazdasági termékeket még a kapitalistáknak is, ha tisztességesen megfizetnek érte. (Nagy taps.) Ma még imitt-amott vannak bizonyos nehézségeink, még vannak gondok a mezőgazdaságban. Nem érte utói az ipart, nem tudja kellően kielégíteni a lakosság és a népgazdaság igényeit. Ez a helyzet a zöldségféléknél, s időnként disznóhúsból sincs annyi, amennyit az emberek szeretnének. De nehogy valaki azt higyje, hogy például disznóhús kevesebb van. Az emberek az év első felében is többet fogyasztottak, mint a múlt év hasonló időszakában. Csak az embeíek megnövekedett étvágyához (derültség) és — szerencsére — megnövekedett vásárlóképességéhez képest kevés s disznóhús. Ilyen esetben vagy az emberek étvágyát kellene csökkenteni (derültség), vagy a vásárlóképességet, vagy pedig ellenkező orvossággá) kell élni, ki kell fejleszteni a szocialista mezőgazdaságot és annyi disznóhúlt, zöldséget előállítani, amennyi az emberek étvágyát ls kielégíti és amennyiből még külföldi vevőknek is tudunk eladni. Ml ezt az utat választjuk. Az idén s még jövőre ls lesznek Ilyen kisebb -döcögések-, de ha ezeken az éveken túl vagyunk, s teljesen kiépítettük hazánkban a szocialista mezőgazdaságot, akkor Magyarországon teljesen más helyzet áll elő. És ez nemcsak az ellátásra vonatkozik, hanem arra is, hogy a parasztok megszabadulnak a nehéz fizikai munkától. Termelékenységnövelés, anyag• takarékosság, önköltségcsökkentés Ami az ország egészét illeti, a kongresszus-mutatta jó úton haladunk, rendben vagyunk, az eredmények biztatóak. Az iparban és a mezőgazdaságban továbbra is a termelékenység javítása, az anyagtakarékosság és az önköltségcsökkentés a fó feladat. Ha egy kicsit gyorsabb lendületet vesz a munka —, akkor az összes szükségleteket kellő időben fedezni tudjuk. Szocialista öntudatra, szocialista munkafegyelemre van tehát szükség. Ilyen tekintetben példát mutatnak a szocialista címért küzdő brigádok. A kommunisták legyenek ott a brigádokban, a többiek pedig kövessék őket. Mindenkinek tudnia kell. hogy a munka termelékenysége növekedéséhez egy-két százalékkal mindig az igények kielégítése előtt kell járnia. — Remélem, ettől a jó esőtől új lendületet kapnak a dolgozó parasztok is (derültség.). Rendesen el kell végemi az aratást, a behordást, a tarlóhántást, a másodvetést, s mihelyt elállt az eső, mindjárt kapálhatják a kukoricát is (derültség). El kell érnünk, hogy az idén augusztusban végezzünk a csépléssel. Tavaly Imittamott kicsit megkéstünk. Az idén ezt el kell kerülnünk. Kellő figyelmet keli fordítani az állami felvásárlásra is. Az eredmények tehát jók, az út helyes, ezen kell tovább haladni. De az előrehaladáshoz szükség van jobb vezetésre is. Önök tudják, hógy a vezetés alatt ml éppen úgy értjük a" munkacsoportvezetőt, mint a kormány tagjait. Bátor vezetés kell. Meg kell világítani a célokat, meg kell magyarázni az utat, s meg kell követelni a munkát. Ez a helyes vezetés. Mert az a vezető, aki elnézi a munkát rosszul végző ember hibáit, lehet népszerű ideigóráig, de hosszú időre csak annak a vezetőnek van becsülete, aki megköveteli a tisztességes munkát (taps). Külpolitikánk alapja: harc a békéért A mezőgazdaságot fel kell emelni as ipar színvonalára A termelőszövetkezetek megszilárdítása összehasonlíthatatlanul jobban megy az Idén, mint tavaly. Nem mondjuk, hogy nincs* semmiféle hiányosság, de azt igenis mondhatjuk, hogy jól dolgoznak, megszervezték a munkát, megszilárdult a vezetés is. Igy minden reményünk megvan arra, hogy ebben az évben még gyorsabban fejlődnek az új termelőszövetkezetek, mint tavaly. A mezőgazdaságot fel kell emelnünk az Ipar színvonalára. s el kell érnünk, hogy együtt fejlődjék a szocialista ipar és a szocialista mezőgazdaság. Ehhez azonban beruházások is kellenek. Vannak itt munkások, akik a szövetkezetet més -pozícióból- nézik, mint a szövetkezeti parasztok. De itt vannak a szövetkezeti paraszt {estvéreink is. Mi világosan beszélünk mindkettőjüknek: Befejezésül a nemzetközi helyzetről beszélt Kádár János elvtárs. Legfontosabb eseménye a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak bukaresti értekezlete volt. Ez a nemzetközi élet legfontosabb eseménye, mert a szocialista országok kommunista és munkáspártjai ma a nemzetközi helyzet rendkívül fontos tényezői. A kommunista és munkáspártok képviselői megvitatták a nemzetközi helyzetet és megállapították, hogy az 1957-es moszkvai nyilatkozat helyes volt, azon az úton kell tovább haladni. (Nagy taps.) Mi változatlanul arra alapozzuk politikánkat, hogy a nemzetközi helyzet mostani erőviszonyai között a háború elkerülhető és a béke kiharcolható. Ez a mi politikánk alapja Meggyőződésünk. hogy bár .vannak háborús erők. van imperializmus, a béke erői hatalmasabbak. mint a háború erői. (Nagy taps.) De a tartós béke kivívása hoszantartó és nehéz harcot követel. Csak akkor élhetünk békében, ha a békeszerető és egységes szocialista világ mindenkor határozott és kemény az imperialista provokációkkal szemben. Minél határozottabbak, minél állhatatosabbak vagyunk, annál hamarabb érhetjük el az emberiség évezredes álmát, az igazi békét. A Magyar Népköztársaság dolgozó népének is kifejezésre kell juttatni a békés szándékát és eltökélt szembeállását az agresszív, imperialista törekvésekkel. Ha mi ezt megtesszük, akkor a magunk helyén helyt kell állnunk önmagunkért, s ezzel hozzájárulunk a béke biztosításához. — Pártunk Központi Bizottsága és kormányunk teljes meggyőződéssel, teljen szívvel és minden lehetséges módon támogatja a szovjet békekezdeményezéseket. Támogatjuk az atomkísérletek megszüntetésére, az atomfegyverek eltiltására vonatkozó törekvést éppen úgy, mint a külföldi támaszpontok megszüntetésének, a külföldön állomásozó csapatok visszavonásának eszméjét. Támogatjuk az általános és teljes leszerelésért folytatott harcot. (Nagy taps.) A Magyar Népköztársaság a szocialista világrendszer része, a szocialista tábor tagja. Mi az egész szocialista táborral együtt valljuk, hogy külpolitikánk lényege és alapja: harc a békéért, a békés egymás mellett élésért, a két világrendszer békés versenyéért. Bennünket az a meggyőződés vezérel, hogy a szocialista társadalom magasabbrendű, s a békés versenyben feltétlenül győzni fog. (Taps.) Szemünk előtt növekednek világméretekben a szocializmus erői. Befolyásuk, hatásuk mind nagyobb a nemzetközi életre. Az imperializmus erői pedig gyengülnek, s ezért úgy gondoljuk, hogy kivívhatjuk a tartós békét, ' még mielőtt a kapitalizmus teljesen megszűnik. A mai helyzetet az jellemzi, hogy a szocializmus építésének minden új vívmánya a békét, a békeharrban elért sikerek pedig a szocializmust erősítik. Egy mindenkiért és mindenki egyért Ami minket illet, nem félünk sem a külső, sem a belső ellenségtőL Mellettünk áll az egész szocialista tábor. A mi táborunkban az az elv érvényes, amelyet Hruscsov elvtárs vagy másfélévé így fogalmazott meg: ha egyhez nyúlnak, minddel találják szemben ihagükaL Nálunk ez az elv uralkodik:' egy mindenkiért és mindenki ceyért. Ami pedig a belső ellenséget Illeti azzal magunk is el tudunk bánni mindenkor, ha netán rendszerünkre támadna. (Taps.) Kormányzatunk ez év tavaszán közkegyelmet gyakorolt és nem kevés olyan embert engedett ki a börtönből, aki 1956-ban a népköztársaság ellen támadott. De aki helyesen akarja értékelni népköztársaságunk kormányának politikáját, és pártűnk politikáját, az gondoljon arra ts, hogy mi nem ismerünk irgalmat a népköztársaság ellenségeivel szemben. A legkeményebb Intézkedést is megtettünk, s a jövöben is megteszünk azzal szemben, aki netán a népköztársaság ellen támadna. Nálunk együtt Jelentkezik az ellenséggel szembeni proletár-keménység és a megtévedt ember iránti emberi megbocsátás. Bennünket a szocialista humanizmus vezet és ha egy bűnösről azt látjuk, hogy már megbűnhődött, megbánta, amit tett és becsületes akar lenni, akkor megkönnyítjük neki a visszatérést, a becsületes útra. Jelenlegi helyzetünket az jellemzi. — mondotta végül Kádár János —, hogy a párt helyes úton vezet, a nép pedig követi a pórtpt. Eredményeinket anpak köszönhetjük, hogy a párt és a nép egységes, összeforrott. S ha új győzelmeket akarunk majd ünnepelni, akkor tovább kell erősítenünk a párt és a nép összeforrottságát. A munka és a harc évei vannak előttünk, de jobb feltételek között fogunk dolgozni és harcolni is. mint a mögöttünk álló években. Könnyebben, jobban és vidámabban fogunk élni. (Nagy taps.) A szocializmus és a béke erői hatalmasabbak, mint a reakció és a háború erői. Hatalmasabbak és győzni fognak. Munka és harc eredményeképpen szocializmus és béke lesz az egész világon. (Nagy taps.) Minden jót. elvtársak! (Hosszantartó taps A nagygyűlés résztvevői hosszan éltetik a pártot.)