Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-16 / 141. szám

5 Csütörtök, 1960. Június 18. A város felszabadulás e/gtt/ történetéből Amikor a Földnélküli Jánosok városa volt Szeged Móra Ferenc híres növel- Sok ilyen „határozat* járt nyomor, különösen a csenlája jut eszünkbe. Mi a a kezünkben. A polgármes- gelei kapitányságban, ahol történeti magja ennek a ter a tűzoltóságnak adta ki a a munkanélküli napszámomegrázó elbeszélésnek, a parancsot, hogy verjék szét sok sok apró gyermekeikkel, Földnélküli Jánosnak? Igaz a házat. „Utasítom Tűzoltó hiányos öltözékben, hideg volt? Vagy csak kevés tény- Parancsnok Urat, hogy a fűtetlen lakásban az éhhaböl, az indulatba jött és a volt bérlő által a város in- lállal küzdenek, felsőbb hatalmakat gyűlölő gatlanán épített házat a Móra öntötte bele epéjét? tűzoltóság személyzetével Lássátok, ilyenek vagytok, romboltassa le.* ezt teszitek! Igy sáfárkodtok Nagyobb dicsőségére a a néppel! A tröténet bizony rendszernek, így kerültek a ragyon is igaz volt! A Föld- szabad ég alá azok az eznélküli Jánosok városa volt rek, akik minderről mit sem . , , . ... Szeged. A szép palotákon is tehettek. Éjt nappallá téve hadfepeg katOTlál elhozták a otthonolt a nyomor. Volt teremtettek életet a homo- raf^'rf8 f^í ebből a vánosban is, a kon - és ez lett a fizeté- ias utan a földosztással megkülső kerületek munkás- sük. A bérlőszövetkezet ezt semmisült a város hataranegyedeibein. de igazi az állapotot akarta megszün- "ak elszomorító kepe. A elhagyatottság a homo- tetni. A követelésekre So- bérletből földtulajdon lett. kok bérlőinek kunyhóiban mogyi Szilveszter polgár- Ez Szeged határában a megtanyázott. ahol azok lakóit mester kijelentette, hogy a település biztonságát jelenmég a közös sors sem szer- bérek visszamenőleges le- tette, öt év alatt, 1950-re vezte össze úgy, mint a mun- szállításáról nem lehet szó, már kilenc község válhatott kasokat a gyár. és „csak azokat* árverezik ki a városból, ahol korábban A város határa kereken el, akik a múlt évi bért sem csak néhány ház, az iskola, 142 000 holdat tesz ki. Az fizették meg. „A perköltsé- a közigazgatási kirendeltség egyes polgárok birtokában gek megszüntetéséről sem jelentette a központot. A 15 közel 76 és félezer hold volt. lehet beszélni, mert a per- év nagy változást hozott. A A Földnélküli Jánosok biro- költség mindig a hanyagul régi kapitányságok helyén dalma a város negyvenezer fizető bérlő büntetését is je- élénk községek virágoztak MIT TETTEK EDDIG? I Az újszegedi szövőgyár pártbizottsága a munkásosztállyal kapcsolatos párthatározat végrehajtásáért Az újszegedi szövögyáé pártbizottságának felelősségtel- is, hogy az idei szabadtéri A felszabadulás változtatta meg a helyzetet A felszabadító szovjet emberekkel ? Akiket elárvereztek. holdján terült el. Ezt árulta lenti.* ki a város a legtöbbet ígérőnek. Ezeket a parcellákat Ml lett a tönkrement népesítették be a szegedi, kisteleki, kecskeméti bérlők és teremtettek a semmiből virágzó életet. A Jánosok tanyát építettek, fákat ültettek, kutakat ástak, és terménveikkel nagyban hozzájárultak a felszabadulás előtt, a közel 84 000 városi ellátatlan lakos élelmezésészofel és nem szakadtak el a várostól, ahogy azt a községesítés alkalmával gondolták. Sőt, még jobban ideköti őket az autóbusz és a kisvasút. Ide vonza őket a morú sorsra jutottak. Uj bér- nagyváros nyújtotta értékeletet Szeged területén nem sítési lehetőség, a bővebb kaphattak. Az volt a szo- áruválaszték és a kultúra, kás, hogy akit egyszer ki- De a földosztás nyomában árvereltek, annak máshol, a községesítés még nem ol"e™ witak >>aI: dott meg mindent. A továbhez Részt vettek a világhá- a Sazdalkodasra. Jo bi felemelkedésnek az az útr!L,ReS_Zt V-5r± részük behuzodott a varos- ja> hogy mjnden volt bérlőt; mégegyszer kaimat* borúkban. Véreztek az olasz és a galíciai hadszíntereken, Í^Ttórlőtől"?^^ P™1 gazdaggá> mÚVeUé a Donnál, Válságos helyzetben a homoki birlök levelet- tegyen" „Méltóságos Polgármester Ennek a módja a nagyüzeUr! A 31 7231931. sz. vég- m'., szocialista t gazdálkodás zés alapján f. évi június hó utján valósulhat iheg. Azelicuin Avi végével lejárt 10 Pengő havi mult év őszen a szegedi vá1930. ÉVI rTi.. .-.ju/i; rosi földeken keletkezeti segély újbóli folyósítása vé- rosi földeken keletkezett getti kérelemmel el lettem községek szép példáját adA homokiak az szárazság következtében igen torméÍkr°neL 'ÍT^mJú utasítva"azzal""az"indoklással, ták a szövetkezeti gondolat termesük nem volt Meg hQgy 2 hoM város. bérföI. megvalósításának, ezen a tedem van, miáltal a megél- rúleten népszerűvé vált a hetésem biztosítva volna. társas gazdálkodás és toMéltóságos Uram, a fent vább terjedőben van. A tel^ „ említett két hold bérlet Sze- szabadulás és a 15 év elcsorvair átok*házL"l^áry*hal- ged város által hasznosított mosta a bérlősors szomorú mi és 'a mórahalmi kapi- földeknek a legsilányabb fu- emlékeit. Azokról az időseb tánvságokban voltak. 1930- tóhomokjai közé tartozik. így bek a fiataloknak mesélnek ban a területek földbérlói nem hogy megélhetésem biz- mint olyan emlékről, amely mar egymillió pengőnél több tosítja, sőt ha a bérletet, már nem térhet vissza. annyi burgonyájuk sem termett, amennyi a vetésre szükséges lett volna. A homoki bélriöldparcellák Csengelén, Balástyán, a bérrel tartoznak a városnak. a szantasdijat, vetőmagot Nagy sérelme volt a bér- beszamitva nem marad semlöknek az is. hogy a búza- J™- EPP ann>'i hasznom van, értékről pengő értékre tért a 'evo szalmateát a város 1926 és 1931 kö- tos nyomortanyambol az éhzött. 1931-ben úgy döntőt- ségen Wvül nem hatjhat ki tek a torony alatt, hogy 50 íenkl kiskoru gyermekeimkg búzát 7 pengőnek, 75 kg-t mel- Gyermekeim közül Jo10 pengőnek, 100 kg-t 13- zsef, 10 6ve,s: A mai nehez nak, 125 kg-t 16-nak és 150 munkanélküli helyzetben az kg-t 20 pengőnek számítót- eleiméért es a ruházatáért ^jj a(; van elhelyezve, mert itthon A tanyaiak nehéz helyze- nin« mit. ennk EszU;r leátüköp bérlőszövetkezet ala- nyon11.14 evef' füszeruzletben kításával óhajtottak segíteni, tanuló, minden javadalmaEgy Nippold János nevű za* neIk"1: a , ruházat es mérnök szervezte a bérlő- élelemellatason kívül. Itthon ket. A város vezetősége ve- yan vetem Rozal 10, Jolanszélyesnek tartotta a szer- k® ]< & ,Tr?nke 5 ,eves ,lea" vezkedést. Azt kívánták a Jeteim, akikrő meg nekem szövetkezetbe tömörült bér- kelIen.e gondolkodni, ha malők, hogv 'örökbérletbe ad- gam.is 80 százalekig, orvosi ják ót nekik a földet. A vá- megallapitas szerint munkaros nem látta biztosítva jö- keptelen nem volnék. 193!. vedelmeit, amellett, ha a "k'ober 29-en Alazatos tiszbérlő kötelezettségeinek nem tfloje: ozv Mess Antalné, tudna elevet tenni és a szö- Szeged, Atokhaza 9,9. sz. vetkezetből kiteszik — mint lakos * nincstelennel, csak a város- A felsotanyai vedono 1931Oltvai Ferenc levéltárvezető jes a munkája, politikai területén — beleertve a Délrost telepét is — kétezernél többen dolgoznak. A munka és az élet itt is hoz problémákat, kéréseket, amelyekkel elsősorban a kommunistáknak kell foglalkozni, annál ts inkább, mert erre hívta fel figyelmüket a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat. Intézkedés a jogos kérésekre Szögi Antal elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára elmondotta, hogy mind a gazdasági vezetés, mind pedig a párt- és a szakszervezet állandóan napirenden tartja a munkásosztállyal kapcsolatos párthatározatból adódó teendőket. — Igaz ugyan, hogy kimondottan csak a múlt évben tűztük napirendre pártbizottsági ülésünkön e fontos határozatot — állapította meg. — Ettől eltekintve azonban rendszeresen megvitatjuk a munkások körülményeit, problémáit. így azután lépten-nyomon tapasztalhatják a munkások a gondoskodást. A múltkoriban is csak egy szavukba került a cérnázó idős munkásasszonyainak. s máris teljesítették kérésüket. A harmadik emeleti öltöző helyett a földszinten biztosítottak helyiséget a részükre, ami sokkal nagyobb kényelmet jelent a 25—30 éve ott dolgozó munkásasszonyoknak. Ugyancsak mo6t folyik a szövöde öltözőjének és fürdőjének korszerűsítése is, hasonlóképpen egyszerű kérésre, mert a dolgozók érdekeit a kommunisták a legfontosabbnak tartják. Műv«ISdési lehetőségek A program végrehajtása sokrétű és többféle feladatot jelent. Legutóbb például azt vizsgálta meg az üzemi pártbizottság, hogy miképpen biztosítanak több önképzési, művelődési lehetőséget a munkásoknak. Megállapították, hogy ez évre például már 5300-ra emelkedett az üzemi könyvtár kötetállománya az 1956-os 3614-gyei szemben. Ma már havonta átlag 2180 könyvet visznek olvasni a dolgozók, csaknem 3C0-zal többet, mint néhány évvel ezelőtt. Az üzemi pártbizottság elhatározta azt is, hogy még több fizikai dolgozót kell megnyerni a könyvek olvasásának, mert jelenleg az olvasótábornak még csak 60 százaléka munkás az üzemben. Hasonló alapossággal mérték fel a szakszervezet és pártszervezeti aktivisták az iskolai végzettséget is. Idcn már 30 dolgozó, közülük 14 játékokra már eddig 130 ezer forint értékű jegy kelt eL Rendszeres tájékoztatás Megszokott dologgá vált a gyárban — a pórthatározat tervszerű végrehajtása során —, hogy minden fontosabb ügyet, legyen az nemzetközi kérdés, párthatározat, vagy éppen üzemi probléma, mindenkor megbeszélnek a munkásokkal. Népszerűek például a röpgyűlések, melyeken a párt- és a gazdasági vezetők rendszeresen tájékoztatják a munkásokat és kikérik véleményüket. Megtörtént, hogy száz helyen is tartottak ilyen beszélgetést a munkásokkal a gyárban. Nem adnánk hű képet a szövőgyári életről, ha nem mondanánk el például a fiatalokkal való törődés több 6zép példáját. Külön foglalkozásokon nevelik például a 18 éven aluliakat, hazaszeretetre. az üzemi munka megbecsülésére, igazi munkásöntudatra. Mintegy 30 gyári ifjúmunkást és családját otthonukban is felkeresték az üzemi pórt- és gazdasági vezetők, megvizsgálták körülményeiket megtárgyalták a nő, végezte el az általános szülőkkel a fiatalok probléiskola hetedik, illetve nyolcadik osztályát, s a jövő évben is biztosítják azt a lehetőséget, hogy üzemen belül tanulhatnak. Érdekes még megemlítenünk azt is, hogy hatékony kulturális propagandát teremtettek a kommunisták az újszegedi szövőgyárban. Erre bizonyíték a többi között például az Tisza-parti hangulat... ^h&qjd^éítdtil Cd. TkUaj IhiAáfy. LLétcUá&ót 1M inden városban élő dul a természetbe. Leggya"*• ember, legyen az üze- koribbak a vacsora utáni mi munkás vagy hivatalban rövid esti séták, melyek semdolgozó, úgy van azzal, hogy miféle előkészületet nem amikor csak teheti, család- igényelnek. Nekünk, szegejával vagy barátokkal, kettesben vagy egyedül, kir ónnak gyűlik meg a baia — volt a kialakult vélemény. Kilakoltatás tűzoltókkal A bérlők tragédiája az árverezés volt. A bérletet árverésen adták a legtöbbet ígérőnek. Az egymásra licitáló bérlők számításába azonban hiba csúszott be. leesett a búza ára, -— de a szerződés értelmében kellett a bértörlesztést teljesíteni Ezer számra kerültek dobra a kisbérletek a szegedi határban. Beteljesedett a Földnélküli Jánosok sorsa. A városi ügyész egymagában nem győzte a munkát, még egy ügyészre volt szükség Nem használt a könvörgés. siránkozás, kihajtották a remfizetöt a néhány évi keserves munkájával épített kunyhóiéból is. Hisz az is a város földién volt. Uj Jánosok kerültek a régiek helyébe Ha meg nem akad' bérlő akinek ház is kelleti, lebon'ották a házal is. nehogy visszalopakodjon a kiárverelt. ben azt jelentette a főispánnak, hogy leírhatatlan a Békegyűléseket rendez a népfront A nemzetközi élet kérdéseit, különösen a ^szovjetunió újabb, háromszakaszos leszerelési javaslatának nyugati visszhangját élénk figyelemmel kísérik a szegedi dolgozók is. A Hazafias Népfront szegedi kerületi bizottságai éppen ezért a nemzetközi helyzetről, valamint a békeharc lenlegi kérdéseiről békegyűlések keretében előadásokat rendeznek. A város mindhárom kerületében tartanak majd békegyüléseket. A népfront második kerületi bizottsága kedden este 6 őrakor a SzillérJ sugárúti Iskolában már rendezett jól sikerült bcekgyűlést, amelyen közel 200-an vettek részt a kerület lakói. Hajdú Józsefné, a József Attila sugárúti iparitanulóképző-intézet leányotthonának igazgatója ismertette a nemzetközi helyzetet, s szólott a békeharc időszerű kérdéseiről. A gyűlés résztvevői kifejezésre juttatták, hogy helyeslik és támogatják a Szovjetunió új leszerelési javaslatát, amelynek a megvalósítása elhozná a fegyver nélküli világot. Közérdekií kérdések Mi lesz a házszámreniiezéssel Felsovároson? Több írásbeli és még több szóbeli panasz érkezett szerkesztőségünkbe. A panaszok tárgya a felsővárosi házszámtábla dzsungel. Mert azt hisszük, csak dzsungelhoz lehet hasonlítani azt az összevisszaságot. ami a felsővárosi házszámtábláknál uralkodik. Petöfileiepen például előfordul olyan is, hogy a 10-es számú ház mellett már 505-ös számot találunk. Külön idegenvezetőre lenne szükség, hogy itt valaki eligazodjék. Postasnak kell lenni a talpán annak, aki ilyen körülmények, között pontosan tudja kézbesíteni a táviratokat, leveleket. Éppen ezért megkerestük az illetékeseket a II. kerületi tanácsnál, mi lesz a házszómrendezéssel Felsővároson. A választ Szabados Istvánnétól, a II. kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkárától kaptuk: — A házszámtábla rendezése már a núlt év óta foglalkoztatja a II. kerületi tanácsot. Azért nem oldódott meg a múlt évben, mert a népszámlálás miatt várnunk kellett. A népszámlálás befejezése után azonban a tanács 20 ezer forintot szavazott meg a házszámtáblák rendezésére. A rendezést már meg is kezdtük, elsőnek a Petőfi telepen. Utána folyamatosan végig az egész FeJsővároson, valamint a Rókusi feketeföldeken is rendet teremtünk a házszámtáblák dzsungelében. Nem olyan egyszerű azonban ez a dolog, tnint ahogy így elmondjuk. Ahhoz ugyanis, hogy ezt végre tudjuk hajtani, a telekkönyvekben is változtatnunk kell. A munkával csgk úgy tudunk haladni, ha a többi illetékes szerv is segít, ellenkező esetben igen elhúzódna a házszámtáblák rendezése. De mivel megígérték, reméljük. meg is tartják ígéretüket a többi illetékesek is, s ezért még ebben az évben ! be tudjuk fejezni a házszámrendezést a II. : kerületben. dieknek, természetesen a Tisza-part a kedvelt sétahelyünk. A csöndes alkonyatban itt ballagva pihenjük ki a munka napi fáradalmait. Mert a Tisza-part — a természetnek e bájos szegedi szöglete —, mint magzatját ringató édesanya, úgy nyugtatja el ideges fáradtságunkat és készít elő a holnaphoz szükséges nyugalmas éjszakára. A táj és az ember kölcsönös viszonya múlhatatlan szükségessége életünknek. Mindezt a magától értetődő, mindenki által tudott természetességet azért említettem meg, mert a Szarvasról n ozzánk került fiatal Cs. Pataj Mihály sikeres akvarell-kiállításán sok figyelmet érdemlő Tiszaparti tájat láttam. A kecsesen kanyargó folyó s a reá boruló hatalmas ég hol ezüstösen lágy tónusú, hol rozsdásan rótvörösű szinben került ki a festő hangulatteljes ecsetje alól. Partjain a víznek kis halászbárkák és fekete, homokos hajók vesztegelnek elmaradhatatlan attribútumaiként e táj miliőnek. A művész tiszta, csillogó koloritú akvarell-lapjain csak a legdöntőbb formák kapnak szerepet, kiemelve a táj tartalmat hordozó lényegét, igyekezve, hogy e szeretett vidék illanóan varázsos hangulata frissen legyen megörökítve. Ebből származva tűnik néha úgy. hogy a hatásos felületszépségek mögött nem érezzük azt az elementáris természeti erőt, mely hivalkodastól ment nyugalmával bennünket, Tisza-parti sétálókat sokszor oly gyógyítóan eltölt. Cs. Pataj Mihály első szegedi bemutatkozó kiállítása mindemellett azt tükrözi. hogy ő is olyan szerelmesévé vált a költői szépségű Tisza-tájnak, mint mi. benszülött szegediek. Sz. I. máit. Most indul útnak egy 80 főnyi kiszista csoport az üzem munkásainak saját autóbuszával Sárospatak környékére 10 napos táborozásra. S ha már itt tartunk, említsük meg: ezt az autóbuszt a gyár kommunistáinak kezdeményezésére szerezték mint kiselejtezett járművet és sok száz óra társadalmi munkával tették lehetővé, hogy a gépkocsi például már tíz alkalommal ia üzemlátogatásra, tapasztalatcserére vitte Hódmezővásárhelyre a munkásokat, nem is szólva a tervekben szereplő kétnapos kirándulásokról. Kezdeményezés Idén készült el, ugyancsak a kommunisták kezdeményezésére az UTC labdarúgóplyán egy otthonos, baráti légkörű klubhelyiség is. Erre a célra 60 ezer forintot fordítottak, de ugyanennyi értékű társadalmi munkát végeztek közös erőfeszítéssel a párttag és pártonkívüli dolgozók. Itt kellemesen szórakozhatnak a munkások, hasznosan, jól tölthetik idejüket, televízió, rádió és különféle társasjátékok állnak rendelkezésükre. Most pedig az üzemi pártbizottság azt tervezi, hogy még komolyabb klubéletet teremt, biztosítja szakkönyvek, szépirodalmi folyóiratok, napilapok olvasását, külön kulturális és sportprogramot dolgoztat ki a klub részére, ahova már mostanában is közel hétszázan látogatnak el hetente. Sok tervük van még a gyár kommunistáinak. Hamarosan nagyaktíva ülésen tárgyalják meg, mit végeztek edd'g és mit kell tenniük a munkások körülményeinek további javítása és különböző igényeik kielégítése érdekében. Bizonyára sok hasznos gondolat születik majd ezen a tanácskozáson, s ez újabb lépést jelen afelé, hogy rendszeresen, minden lehetőséget kihasználva ültessék át a gyakorlatba a párthatározatban megjelölt teendőket. Koloszár Béla Lengyelországi körúton a magyar kormánydelegáció A poznani vásár megnyitására érkezett magyar kormányküldöttség élén Czottner Sándor nehézipari miniszterrel néhánynapos lengyelországi körútra indult. Meglátogatja többek között Szczecint és Wroclawot.