Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-15 / 140. szám

5 Szerda, 1960. Jűnlns 15. JO REGGELT, SZEGED ! Serény munka a MEZÖÉK ílona uicai ielepén Az Ilona utcában, a ME­ZÖÉK központi begyűjtőte­lepén összefolyik az éjszaka a nappallal, s a nappal az éjszakával. Ide gyűlik össze nap mint nap az áru a fel­vásárlóktól és innen indul tovább a szegedi fogyasztók­hoz. Természetesen a kiske­reskedelmi és a földmííves­szövetkezeti árudák közbe­iktatásává" ... A vasárnapot az emberek nagy része pihenőnapként ismeri. Nem így a MEZÖÉK felvásárlói, akik vasárnap sem pihennek, mert ha pi­hennének, hétfőn nem len­ne miből főzniök a szegedi háziasszonyoknak. De sze­rencsére egy részük nem pihent most vasárnap sem. Vasárnapi felvásárló körút Amikor a déli nap a leg­forróbban sütött, akkor ül­tek fel a gépkocsikra, in­dultak Szentes, Mihálytelek, Makó, Hódmezővásárhely fe­lé. Ott már várták őket. Az egyéni termelők és a terme­lőszövetkezeti gazdák már előre összegyűjtötték az el­adni való zöldfélét. Mihály­teleken például hétezer cso­mó sárgarépa, s a már "le­futóban* lévő retekből is ezer csomó várta a felvá­sárlókat. Az újszegedi fel­vásárló-telepen bonyolították le a legnagyobb felvásárlást. Itt karalábéból 500 csomó, zöldborsóból két mázsa, uborkából lo mázsa, új gyö­kérből ezer csomó, zöldpap­rikából ezer darab, újburgo­nyából 5 mázsa, zöldség­zöldjéből 500 csomó, a finom ropogós cseresznyéből pedig 10 mázsa került a felvásárló kocsira. Szentes, illetve a szentesi gazdák káposztát szállítottak nagy mennyiség­ben. Itt összesen 10 mázsa feieskáposzta, 6 mázsa kel­káposzta és 5 mázsa zöld­borsó került a felvásárlók­hoz. Makó zöldborsóból tett ki magáért: 30 mázsát szed­tek össze a felvásárlók. A Táncsics Tsz 3 ezer fej sa­látával gondolt a szegedi há­ziasszonyokra. A hattyastele­pi felvásárló-telepről pedig 15 mázsa cseresznye, egv mázsa egres és két mázsa földieper érkezett az Ilona utcai központi telepre. Megrakott teherautókkal késő estig Újszeged ulán az Marx té­ri felvásárlási telep érte el a legjobb eredményt. Itt 15 mázsa cseresznye, öt mázsa földieper, 3 mázsa meggy. 3 mázsa kelkáposzta, 5 mázsa zöldborsó, 1500 csomó új gyökér és ezer csomó kapor gyűlt össze a felvásárlás folytán. A megrakott teherautók egészen este 10 óráig hord­ták az árut az Ilona utcai raktárba. De aki azt hiszi, hogy ezzel már befejeződött a munka, nagyon téved. Ez­zel kezdődött ugyanis még a munka nagyja, neheze: az áruk elosztása az árudák megrendelése szerint. A sö­tétséget felváltotta a hajnali szürkület, s alig hogy meg­jelent a nap a látóhatár szé­lén, reggel háromnegyed öt­kor. a megrakott teher­autók már indultak is kife­lé a városba. Az autók szál­lítmányát Juhász Károly, a telep egyik vezetője ellen­őrizte. ö osztotta be a ki­lenc gépkocsi ütemét úgy, hogy azok legkésőbb hétfőn délelőtt 10 óráig eljuttassák mintegy 140 szegedi árudé­ba a friss zöld- és gyümölcs­féléket. Jobb felkészültséggel a tavalyinál Amíg az autók rakodtak, néhány pillanatra megkér­tük Juhász elvtársat, szá­moljon be, hogy sikerült a vasárnapi felvásárlás. — Igen jól sikerült — mondotta. — Ezt különben ' tapasztalhatják majd a há­ziasszonyok is. Az áru is időben érkezik az üzletekbe, mégpedig azért, mert még tavaly a hasonló időszakban három gépkocsi állt rendel­kezésünkre, most kilenc gép­kocsi hordja az árut. Mészáros elvtárs, a telep egyik vezetője is csatlatko­zott a beszélgetéshez. A te­lep egyik újdonságát, a bor1 sófejtő gépet dicsérte: — A közületek, Valamint a háziasszonyok segítésére szereztük be negyvenezer fo­rintért a borsófejtő gépet. A gép nagyszerűen bevélt, a közületek igiénylik is a fej­tett borsót, mert így több­ször adhatnak zöldfőzeléket a fogyasztóknak. Sajnos, az árudavezetők idegenkednek a kifejtett zöldborsótól, s csak a Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatójának közben­járásával sikerült elérni, hogy két csemegeüzletben, valamint több nagyobb áru­déban megkezdték a fejtett borsó árusítását. A házíasz­szonyok keresik is.' Érthető, hiszen a fejtett borsó mai ára például 7 forint RO fil­lér és ehhez két és fél kiló hüvelyes borsót kell felhasz­nálnunk. Szeretném még megemlíteni azt is, hogy az idei zö!dségfelvásárlás sok­kal jobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. * A telepen hangos duda­szóval jelezte az autó, hogy befejezte körútját. Hozta az utánrendeliseket és így dél­előtt fél 10-kor megkezdték az utánrendelések elkészíté­sét, hogy még a késői ren­delések alapján is korán jusson az áru a szegedi üz­letekbe. Horuczi Lászlóné HANYAGSÁG vagy BÜROKRÁCIA? Egy idős nyugdíjas kálváriája Tüdő- és szfvasztma be- mert csak 1952-től igazolta, tegsége miatt nyugdíjba vo- hogy szakmunkásként dolgo­pult Daróczi Dániel. Nyűg- zott. Szerezze be az 1944-es díjkérelmct az illetékes sze- szakmunkásvizsgáról tett pa­gedi SZTK nyugdijosztályá- pírokat (ez egyébként szere­hoz adta be. A nyugdíjkére- pelt a munkakönyvben is), lem elbírálása, elintézése s akkor ha igazolják, hogy nem is túl sokáig tartott, de ilyen hosszú időt sza km un­nom Daróczi bácsi igazság- kasként töltött el, minden érzete szerint. A dolog a kö- további nélkül elismerik a vetkezőképpen történt. nagyobb összegre való jogo­Daróczi Dániel megtudta, sultságot. hogy azok a dolgozók, akik > . . . . D , . szakmunkásként ledolgozták Iratokért Budapestre a kötelező tíz évnek legalabb a felét, a másik felét pedig Mit tehetett erre az idős, nem szakmunkásként, úgy- beteg ember, mint elindult nevezett szakmunkáspótlé- a fővárosba, a Csepeli Vas­kot k mak. Nyugodtan be- művekhez, hogy hivatalos a-ia tehát ismét munka- írást hozzon. Szerencséje könyvét egy feljegyzés kísé- volt. Igazolni tudta, amit retében, hogy ő l»*4 júliu- kellett, bár napokig nyögte sában lakatos szakvizsgát a hosszú út fáradalmait. Sie­tett a Csepeli Vasműben. Ezt tett, hogy a fellebbezéshez be­ott be is vezették a munka- adja a szakmaközi bizott­köny-"u' és azt is, hogy sóghoz a kért iratot. Öva­l-„j-ig itt mint lakatos tosságból először megmutat­szakmunkás dolgozott, maid ta a szegedi SZTK vezetőjé­MTH-oktató lett a Ganz nek, Thököli elvtársnak, aki Kapcsolók- és Készülékek az iratok gondos áttanulmá­Gyárában. A honvágy Sze- nyozása után megnyugtatta, gedre hozta, itt ismét 1952- most már minden rendben, tői lakatos szakmunkásként megkaphatja a magasabb dolgozott. Ezt is bejegyez- nyugdíjat. Annál nagyobb ték annak rendje és módja volt az idős ember csodál­szerint a munkakönyvébe. kozása, amikor a hivatalos dött volna Ilyen választ. Fel­tevése Igaznak bizonyult. Mert a nyugdijosztályon elő­ször próbálták lerázni, majd amikor nem sikerült, hosszas vita, sok kifakadás után előkeresték a papirt. Nem Daróczi Dániel kartotékjá­ban találták azonban, ha­nem külön elhevert valahol. Daróczi elvtárs mos már ko­molyabb lépésre szánta el magát. Felkereste a bíróság panaszirodáját, előadta pa­naszát és a megbeszélés alapján pert indított az SZTK nyugdíjosztálya ellen. Kik a felelősek? Reméljük, a bíróság igaz­ságos ítéletével végre pontot tesz az ügyre és megadják Daróczi elvtársnak ami jár: az igazságot. A lélektelen, hanyag ügykezelők, akik e kálváriáért felelősek, megér demlik a büntetést, hogy megtanulják, ma már nem lehet emberek életével, ügyes-bajos dolgaival ilyen lelketlen, nemtörődöm mó­don bánni. MARIKA Az új magyar dráma születőben van, s napvilá­got is lát, ha nem ma, ak­kor holnap. Ezt jelzik azok a kísérletek, amelyek leját­szódnak mind a fővárosi, mind pedig a vidéki színhá­zak színpadjain az újabb időkben. Ennek a törekvés­nek lehettünk szemtanúi im­már Szegeden is a József Attila-díjas Dér Endre el­ső színpadi műve, a Marika eredeti bemutatóján. És en­nek a ténynek kétszeresen örül, aki csak egy kicsit is bábáskodik az új magyar dráma megszületésénél, avagy örömmel és felelős­séggel figyeli az események sodrát úgy, hogy maga is részese a történésnek, s ez­úttal a fiatalok bátor kez­deményezésének, amellyel létrejött a kísérleti színpad Szegeden. A gondolat a Szegedi Nemzeti Színház KlSZ-fia­taljai körében született meg, hogy mai magyar szerzők, de leginkább szegediek szín­padi müvét mutassák be, mert valahol igenis el kell kezdeni az új magyar drá­ma megteremtését, s ez egyaránt kötelező érvé­nyű a fővárosban és a vi­déken. A kísérlet sikerült, legalábbis ez mérhető le a Marika teltházú bemutató­ján felcsattanó forró tapsok­ból. Igazán nagyszerű talál­kozása volt ez a premier a jórészt fiatalokból álló kö­zönségnek a szívvel-lélekkel fiatal színészekkel, s emö­gött a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szeged városi bi­zottságával, a városi tanács népművelési csoportjával, amely együttesen felkarolta a kísérleti színpad létreho­zásának gondolatát, Dér Endre pedig ennek jegyében tette le munkáját Békés András rendező asztalára. Fiataljainknak van tehát felelősségük, bátorságuk a ma emberéről a ma emberé­hez szólni, mégpedig olyan igénnyel, amely elválasztha­tatlan a szocialista realista színpadi törekvésektől. És ez az új képes kifejezni a ma­ga eszközeivel a szocializ­mus, a kommunizmus em­berének gondolat- és érzés­világát. S művész számára nem is lehet nemésebb fel­adat, kötelesség és hivatás­szeretet, mint ezt az ügyet szolgálni mind tökéleteseb­ben, mind teljesebb sikerrel. Dér Endre Marikája része ennek az ügyszolgálatnak, olyan lépés, amely már mér­hető erényeivel és hibáival együtt, s éppen ezért kár, hogy nem került a Szegedi Nemzeti Színház immár el­múló idei 1959—60-as műso­rára. A siker tudatában igaz ugyan, hogy most már köny­nyű jósolni, hogy bárme­lyik, az idei színiévádban bemutatott kamaradarabbal kiállta volna a versenyt mind az írói munkát, a ren­dezést és az alakításokat együttesen és külön tekint­ve is. A modern tö­rekvésnek nevezhető ren­dezés az ugyanilyen szán­dékból ' született díszlet­tel szerencsés keretbe fog­lalja Dér mondanivalóját, amely két részben és hat képben a magyar nép leg­válságosabb esztendeit, ép­Dér Endre színművével mutatkozott be a szegedi kísérleti színpad Marika (Földi Teri) és a két fiús Hornyánszki (Somogyi Mik" lós) és Bánszki Andris (Madaras József) (Siflis felvételei) A Kővágó-család, a férj, a félesége és az apósa (Kálay End­re, Décsy Györgyi és középen Károlyi István) Akinek nem számít a munkakönyv papírok beadása után május 2E-i bélyegzővel a szakma­közi bizottság elnökének alá­írásával megkapta a választ. Ebben fellebbezését elutasít­mivel nem igazolta A nyugdíjosztálynak, Illet- ... ve az ügyet intéző hivatal- 18 ; „ ... , . ,. noknőnek ez nem volt elég, csak 19S2:tdl 8 sfekmunkát azt mondta, hogy ilyen eset- * ez 8Z ldo k6ves ahbo7: ben nem számít a munka- bogY magasabb nyugdijt V unyv, neki ne azt muto- kapjon, gassa, hanem hozzon hiva­talos papirt. Daróczi Dániel ekkor döbbent meg először. Közgazdasági Egyetemet végzett tervezőt, gépészmérnököt üzemmérnöki beosztásben, textiltechnikust, gépésztechnikust azonnali belépésre felvesz a hódmezővásárhelyi Harisnya­és Kötöttárugyár. Jelentkezés: a Makói úti központ gyárte­lep személyzeti osztályán. x pen ezért bátran mondhat­ni, hogy sorsforduló törté­nelmi korszakot ölel fel 1940-től a felszabadulásig. Igaz emberi arcok őszinte viszonylatokban sodródnak egymás mellé, az indító képpel mintegy visszaper­getve Marika (Földi Teri) és Bánszki András házitaní­tó (M ad a r a s József) egy­másratalálását egy kegyet­len társadalom, az úri rend útvesztőjében, amely hogyis engedné, hogy sorsuk össze­fonódhasson. A nagybirtok hajdani fényében sütkérező Kővágó-család magáraha­gyott beteg virága, Marika tiszta szerelme az egyetlen, ami átsüt a tornyosuló tár­sadalmi és családi viharfel­hők mögül. A hatalomba, a rangba, a sovinizmusba és a avas konvenciókba kapasz­kodó családba így lép be a munkásgyerek házitanító, aki egy egész világgal hadban áll. Győz és bukik és újra győz, ha ez a győzelem sze­relme eltemetésével végző­dik is. Emberségben, az őszinte és tiszta érzések megőrzésében mégis az övé az utolsó szó: gyönyörű hi­tében az eszmélés és a meg nem alkuvás. Az alakítások közül Földi Teri Marikája fe­lejthetetlenül kedves. Finom pasztell színek illenek hoz­zá. Magárahagyatottsága és kitörései, elvágyódása és visszazuhanásai a lélek sok­húrú játéka, egy igazán a Földi Terire méretezett egyéniség, báj és kellem, sze­retnivalóan kedves arc, amelyet szívesen magunk elé idézünk még sokáig. Madaras József Bánsz­ki Andrása megkapó bizton­sággal lép elénk. Az a mu­kásgyerek típus, aki bakan­csaival először taposott utat a jövőbe a gimnázium lép­csőin — meg nem alkudva az alkuvások korában, meg nem hajlítva gerincét az úri rend előtt. Madarasnak ez az alakítása az ehhez és hasonló szerepek eljátszása ra nagyszerű bizonyíték, hogy tehetség dolgában le­het számítani a legfiatalabb színésznemzedékre. Itt kell említeni Somo­g y l Miklós Hornyánszki Kálmánját, Király Le­vente Donner Friciit, A r­kos Gyula és Forgács Márta epizódszerepét, So­mogyi Miklós alakítása mindvégig hihető típuste­temtéssel győzi meg a nézőt arról, hogy a volt uralkodó­osztály satnya sarjai meny­nyire képtelenek voltak « becsületes életre. S ezt a típust a csak felvillanásá­val is sikeresen karikírozta Király Levente katonatisztje. Décsy Györgyi Laurája, Kátay Endre Kővágó Emilje, s a nagyapa szerepé­ben Károlyi István: a tőlük megszokott jó játékot, a fiatalokat emelő erőt ad­ták. Az idősebb színésznem­zedéknek ez az összefogása a fiatalokkal fémjelzi a kezdeményezés nagyszerűsé­gét amelyből jelentős érde­mi rész illeti meg Békés András rendezőt és Sán­dor Lajos díszlettervezőt. Mindketten jóelőre odaírták nevüket ezzel a munkájuk­kal a majd megszülető új magyar dráma margójára. Őszintén• kívánunk nekik sok ilyen forró sikert, mint amilyent a Marika hozott. Lődi Ferenc Régi sztálinvárosi építők találkozója Ugy tudta ugyanis a többi dolgozókkal eavütt, hogy' a Elkeveredtek az igazolások A döbbenetből itt már va­munkakönvv hivatalos "irat, 'ami egészen más lett. Da­amely végigkíséri az em- róczi bácsi idegesen, izgatot­bert egész eletén. Dehát gon- tan sietett fel hz SZTK nyug­dolta: szabály az szabály, és díiosztályára. ahol beadta a bevitte először a szegedi szükséges papírokat, mert munkahelyétől a szakmunkás úgy gondolta, hogy a szak­igazolást. Erre azt a választ maközi bizottság biztosan kapta, hogy a szakmunkás- nem láthatta az újabb pa­pótlék még mindig nem jár, pirókat, különben nem kül­SZEGEDI ÉPÍTŐ K TSZ ® Szeged, Brüsszeli krt 8 Mawa'ft Vállal: tatarozást, lakóházépítést, lakásleválasztást, lakásfestést, vízszerelést, címfestő-munkákat, üvegezést, mázolást és mindennemű lakatosmunkát ELSŐRENDŰ KISIPARI KIVITELBEN! Sztálinvárosban vasárnap, június 19-én rendezik meg a régi sztálinvárosi építők ta­lálkozóját. A rendezőség fel­hívja mindazokat, akik hosz­szabb ideig dolgoztak sztá­linvárosi építkezéseken és jelenleg az ország más ré­szében dolgoznak, hogy a vasárnapi találkozóra men­jenek el Sztálinvárosba. Délelőtt 10 órakor a Bar­tók Béla Művelődési Ház nagytermében nagygyűlést tartanak, este pedig a Vi­dám Park szabadtéri színpa­dán a szovjet hadsereg mű­vészegyüttese ad ajándék­műsort tiszteletükre. Telex'orga'om Budapestés -zngapur között Ismét újabb összeköttetés­sel bővül a posta nemzet­közi kapcsolata. Megnyílt a telexforgalom Magyaror­szág és Szingapúr között. A háromperces levelezés dí ja 36,73 forint, minden továb­bi perccé 12,25 ,forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents