Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-15 / 140. szám

3 Szerda, 1960. Jdnlos IS. A maradiság kárt okoz a híres szegedi paprikatermelésben is A hagyományos paprika-körzeten kívüli szövetkezetek figyelmeztető jó példája Art mondják az alsóvárosi mivel májusban nem volt, befejezték a palántázást. Az dolgozó parasztok, hogy a vagy csak igen kevés esett, eső már a bimbózó paprikapaprikatermelés módját, az aranyat a június elejei palántát találta a földben. A rendjét évtizedek, több em- esőtől vártuk. Meg is érke- nagyszénásiak már tavaly is beröltő tapasztalatai alaki- zett az eső. Aranya nemcsak meggyőződtek arról, hogy a tották ki. S aki ez szerint a gabonák és a kukorica ter- korán kiültetett palánta több végzi a paprikatermelést, az mésfokozó hatásában mu- termést jelent. Ugyanakkora nem csalatkozik. Abban már tatkozik, hanem a 6zántó- területről egy szedéssel több azonban évek óta egyetérte- földi paprikatermesztés, a paprikát takaríthatnak be. nek, hogy eredményesen, ke- paprika természetes öntözését Nem kell messzire menni vesebb munkával csak a sző- is jelenti, már ahol a föld- a Szeged környékieknek, ha vetkezetben lehet paprikát ben találja a palántát. Saj- bimbózó paprikát akarnak termelni, a nagy táblákon, nos, Szeged környékén több- látni. Elég, ha ellátogatnak Itt ugyanis az összefogásban nyíre a palántaágyakban ön- a hódmezővásárhelyi Május rejlő erőt kiegészítik még a tözött az eső. különboaö gépek is. ,, Ahol az uj módszer hasznát látják Húsz új gép A legújabb gépek közül néhány éve igen kedveltek Furcsa dolog, de így igaz: , ,, . .... ,_ „ tudomány által kikísérlevoltak a palantaultetok. Ta- tezett üj módszerek gyakorvaly 14 üyen gép dolgozott ^ erednlé ét nem% sze_ a szegedi paprikatermelo di Daprikatermel6 körzetkorzetben Iden további hu- ^ aratjuk le eljső izben szat kaptak gepallomasamk Alsdvároson még most ülte_ a Torokszentmiklosi Mező- tjk g paJántát a nagyszénási gazdasági Gépgyártól. Ezek Termelőszövetkezetis sokat segítenek. Igaz, nem váltották be teljes egészében a hozzájuk fűzött reményeket. Elődeik, a szovjet gyártmányúak és az ezek alapján készült német gépes a palántát elültetés után meg is öntözik. A törökszentmiklósi gépek erre nem képesek, csak átalakítás után. A Makói Gépállomáson újítás álapján víztartályt szereltek a gépre és így eredményesebb munjcát végeztek vele. A szegedi Táncsics Termelőszövetkezet tagjai például panaszkodtak, hogy nem jól ültette el a gép a palántát. Igen sokat utána kellett igazítani, de még így is jóval termékenyebb volt a munka, mint a régi módszerrel. Egy hamis elmélet Bár ez lett volna a ki•ebb baj a2 idei paprikatermelő munkában. A nagyobb baj az, ami az „apám, nagyapám is így csinálta, nekem is jó lesz* hamis elméletéből fakad Szeged környékén. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a paprikapalánta kiültetésének legjobb idejéül június derekát tartják. Nem kell, hogy szakértő legyen a külső szemlélő, mégis mindjárt megállapíthatja: idén is ráfizetnek erre a szemléletre az alsóvárosi parasztok. Ez példával is igazolható. Azt mondják, a májusi eső aranyat ér, de ben pedig már április 29-én 1, vagy a tavasszal alakult apátfalvi Üj Kalász Termelőszövetkezetbe. Most ismét bebizonyosodik, hogy a régi követői rosszabbul járnak. Az újtól való idegenkedés sok pénzébe kerül egyikmásik szövetkezetnek, hogy pontosan mennyibe, arról is beszámolunk egy későbbi riportban, a nagyszénási, az apátfalvi, s a hódmezővásárhelyi terméseredmények is* merete után. N. P. Üzemi demokrácia és a termelési tanácskozások M

ér úgy veszik vállalatainknál a termelési tanácskozásokat, mintha örök időktől kezdve szóhoz jutott volha a munkás, ha a gyár tervei, eredményei, a feladatok, vagy a hiányosságok kerültek napirendre. A termelési tanácskozás létezése természetes lett, és az üzemi tanács tevékenysége mellett az üzemi demokrácia legfőbb letéteményesévé vált Az elmúlt években különösen megnövekedett a termelési tanácskozások hatóereje, mivel megjavult az előkészítés munkája és jobb az értekezletek levezetése. Egyre kevesebb az olyan tanácskozás, ahol a beszámoló mindenféléről szót ejt, csak arról nem, ami a dolgozókat közvetlen közelről érinti: a termelés alakulásáról, s az üzem napi gondjairól. A kis egységenként (műhelyekben, üzemrészben) megtartott termelési tanácskozások bevezetése elérte a kívánt célt, Befejeződött a kísérleti gyártás Felére csökkentették a szalámi szárítási idejét néhány hete új, 40 méter magas toronyépület alapozását kezdték meg. Üj dátumok rajzolódnak a szegedi szalámigyártás története vastag könyvének lapjaira. Nem is olyan régen véglegesítették a húsvágas, A korábbi raktárakat keverés és légtelenítés autó- még a hagyományos mata eljárását. Az elmúlt berendezéssel szereihéten ismét új módszert ték fel, ezt az újat avatták. azonban a mcet ki. próbált berendezéssel Elszállították a kísérleti látják el. szárítóteremből kikerült, új Hosszú az az út, amit a szalámigyámódszerrel szárított nagyobb mennyiségű szalámit. Mióta az automatagépeket munkába állították, a szalámigyártás növelésének kulcsát a szárítókapacitás bővítésében keresték. Ennek egyszerűbb formája a raktár növelése. Ezt az utat követték évek óta. Volt eset, mikor az épületek padlásain is tárolták, szárították a, friss szalámit. Tavaly fejezték be a Tisza-parton a volt Peternellv-féle raktár bővítését, modernizálását. Ez a mód azonban költséges és újabb területet igényel. Ennek ellenére Jelszóból valóság lett a „Virágos Szegedért" mozgalom . Általában azt tapasztal- környéken őzv. Fodor Bélájuk Szegeden, hogy a Haza- né tanácstag fáradságot nem fias Népfront virágosítási ismerő munkája érdemel kezdeményezésének sok kéz- meg sok dicséretet. Hunyadi zelfogható eredménye meg- tér 1, 2, 3, 4, 5 és 5/b házak látszik. lakói értékelik a virágot legSzegeden igen sok azoknak jobban. Szilléri sugárút 3/b, a dolgozóknak a száma,, akik 7, 27, 29, 31, 33 49 és kis vízha magukról van szó, köze- mű telep dolgos kezek munlebbről a társadalmi munká- kájáról beszél. jukról akkor szűkszavúak kerületben a Teréz Csendben dolgoznak, mert 13 12 H 15 16 17 18 tudjak, hogy amit csinálnak, 2g az maguknak es a korosség- • ' házak',akói 'értették nek, szeretett varosuknak virávok beszédét A hasznos. Dolgoznak megépí- ^^loSifvira? aféltoukgond^ üs ^ a 2g «• ház munkájuk eredményeit. még fát is ültettek. A Pálfi tt i ra-I xi - i i. utcában 96 ház lakói ajánHelyettuk felsorojuk a sok ...... városunkat közül néhány utcának ecjdig dfkoztak . Tf.® , d " tapasztalt eredményeit utcaszepitesukkel. A Boros Az 1. kerületben, a Hajnóczy utcában a 9, 15, 31. 33am^mmío ^gok megvédése érdekében említesre. A Szentháromság >>Becsüld meg a mó«. mun„ J. u. 13 Virágos János vezetésével Bonyákovics Dezsőné. Molnár Mártonné a viutcában a 24,' 26, 28, 44. 46, 48. 50-es házak szép példával virágosítanak, talán Fejős Ferenc munkája a legkáját! Védd a virágot, ne bántsd a fát!* kitűzött ízléses jelmondataikkal hívják kiemelkedőbb. Újszegeden az ™ *megbecsülést xu^x, „ira^íÁi Krioíriia érdemlő munkájukra állomás virágosítási brigádja Engi Józseffel az élen tünA Hazafias Népfront hívdéri szépséget valósít meg, la e széP munkára a dolgoGyárfás Lajos, Takács z6k tömegeit. Dolgozzon veLászló, Szűcs Sarolta és lürtk mindenki, aki magáéTóth Mária á leglelkesebb nak tekinti e szép feladatot, virággondozók. aki velünk együtt akarja élA II. kerületben, a Tavasz vezni városunk szépségét és u. 16. 13, 28 b, 12. 11, 10, 8. ezze> segít megvédeni egész7. 5, 4 házak előtti utca- Bégünket is. rész a legszebben virágosí- Kéri Imre tott, ebben az utcában ée a tanár ron belül tesz meg a sok százezer szalámirúd, míg ládákba kerül. legtöbb időt a szárítótermekben töltenek el. Marton József, a gyár tervezőjének találmánya alapjá.i ezt az idót lényegesen megrövidítik. Most rakják be a szárítóterembe a második „eresztést*. Az első sikerült, minden rúd exportképes lett. Keresni, kutatni az újat, legyőzni a régit, az elmaradottat, ez a szándék évek óta uralkodó gondolat a Szegedi Szalámigyárban. Most ez a nemes törekvés ismét sikerre vezetett. Még nem beszélnek szívesen erről a gyár vezetői, maga a feltaláló sem. Ez érthető, hisz nem helyes közhírré termi a találmányt, míg nem szabadalmazták. Ezért az újságíró sem törekedhet az eljárás teljes ós részletes leírására. S különben is ez a szaklapok feladata. A találmány neve röviden: szalámiérlelő berendezés. Ez több gépből, s új függesztési eljárásból áll. Ez az utóbbi azt jelenti, hogy A képen Marton Jézsef a szárltóterem előterében elhelyezett műszerfalon ellenőrzi a szalámi száradását. Mellette Gera István, a gének kezelője áll. Érdekessége az új berendezésnek, hogy a szalámigyártást teljesen függetlenné teszi a külső levegő hatásától. Ezzel véglegesen megoldódik a szalámigyártás folyamatosságának biztosítása. Ha szükséges, még mesterséges ködöt js tudnak fejleszteni a berendezések. A gépeket az üzem műszaki dolgozói készítették el akar-bantartó műhelyben. mert ezeken bátrabban szólalnak fel a munkások és szívesebben mondanak bíráló szavakat is, T

öbb olyan tényt is felsorakoztathatunk, mely csak nemrégen vonult be a tanácsokzások gyakorlatába. A SZOT irányelvei alapján a „Szocialista brigád* cím odaítélése a termelési tanácskozás jogkörébe tartozik. Számtalan helyen szokássá vált, hogy a jutalmazandók névsorát a tanácskozás hagyja jóvá, és ez a testület dönt a „Kiváló dolgozó* jelvények és oklevelek kiosztásáról. Az elhangzó javaslatokkal kapcsolatban nem elégszenek meg a jegyzőkönyvi rögzítéssel, hanem, mint például a textilművekben és a konzervgyárban, javaslatok könyvét fektetnek fel, hogy egyszerűbb és gyorsabb legyen az alapos válaszadás. Űjabban a munkaversenyek kezdeményezése, a dolgozók munkafelajánlásai is a termelési tanácskozásokról indulnak el és ez talán a leghathatósabb bizonyíték arra, hogy a dolgozók mennyire magukénak vallják az üzemet. Éppen a legutóbbi hetekben volt tapasztalható, hogy milyen nagyfokú lelkiismeretességgel és szakértelemmel járulták hozzá az üzemi ötéves tervjavaslatok elkészítéséhez és a már kidolgozott terveket bírálattal illették és kiegészítették. Mind ritkább az unalmas, sematikus termelési tanácskozás. Az előkészítés eredményességére legszebb példát a vasút szolgáltatja, ahol a tanácskozásokat rendszeresen megelőzi a szakágak értekezlete. Az előkészítést a szakszervezet is ellenőrzi. Szinte szabályként mord hatjuk ki, hogy a jó termelési tanácskozás alapja a helyes előkészítés. Ehhez pedig a megelőző műszaki értekezletek és a bizalmiakkal kibővített szakszervezeti bizottsági ülések szorosan hozzátartoznak. Ha az előkészítést nem hanyagolják el, akkor mire sor kerül a tanácskozásra, már mindenki tudja, hogy miről lesz szó azon, és felfokozódik a résztvevők aktivitása. F

ontos azután, hogy miként írják meg a beszámolót. A dolgozók érdeklődnek minden jelentős nemzetközi esemény iránt, érdekli őket hazánk szocialista építése, de leginkább sa ját üzemük jelene és jövője köti le figj'elmüket. Amelyik beszámoló terjengős. csak általánosságokkal foglalkozik, el van szakadva az élettől, az megfojtja a tanácskozást Ilyenkor nincs hozzászólás, elmarad a bírálat A gondosan elkészített beszámoló a leglényegesebb kérdéseket ragadja meg és ezeknek világos magyarázatát adja, arról szól, ami érdekli a hallgatóságot Ennek eredményeképpen pedig számtalan hasznos észrevétel és javaslat birtokába jut a vállalat vezetése. Előfordul még néhány üzemben, hogy nem kis egységenként tartják meg a tanácskozásokat, s ily módon megnehezítik a sikert Előfordul, hogy a dolgozók nem kapják meg időben a választ javaslataikra. Olykor retorziót alkalmaznak egyes vezetők az elhangzott, bírálat miatt. Még előfordul az az eset is, hogy a termelési tanácskozást nem előzi meg műszaki értekezlet, vagy — mint a lemezgyárban, a cipőgyárban és a kendergyárban történt —, hogy a "Szocialista brigád* cím odaítélésekor megkerülik a munkások fórumát. A

felsorolt hibák csupán szórványosan tapasztalhatók. Nagy hiányosság is mutatkozik azonban a termelési tanácskozásokon. Ez általános, s ezen a bajon nagyon hamar változtatni kellene. Szinte nincs is olyan tanácskozás, ahol fontosságához mérten foglalkoznának a tapasztalatcserével, az újítások népszerűsítésével. Ilyen körülmények között nemcsak a más üzemek eredményei maradnak ismeretlenek a dolgozók előtt, hanem sokszor olyan újításokról, olyan tapasztalatokról sem szerezhetnek tudomást, melyek a saját üzemükben születtek. A termelési tanácskozások céjja kettős. Egyrészt arra szolgálnak, hogy minden dolgozó előtt lehetőség nyíljék véleményének szabad nyilvánítására, s ezáltal kifejlődjék az üzemi demokrácia éltető légköre. De ha csak ennyj történne a tanácskozásokon, ez még félmunka volna. Az üzemi demokrácia fogalmába az is beletartozik, hogy a vezetők és a dolgozók közösen és alkotó módon nyúlnak a termelés legégetőbb kérdéseihez, együtt irányítják a gyár mindennapos életét, együtt alapozzák meg a termelés fejlődésének útját. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk a termelési tanácskozásokat, akkor tagadhatatlan, hogy még van tennivaló a szegedi üzemekben. Fehér Kálmán Ma ülés! iari az Országos Békeianács elnöksége Az Országos Béketanács elnöksége június 15-én, szerdán kibővített ülést tart a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában. A tanácskozáson megvitatják a magyar békemozgalom további tevékenységének programját. Az Országos Béketanács elnökségének tagjait Randé Jenő újságíró a jelenlegi nemzetközi helyzetről tájékoztatja, majd Dezséri László, az Országos Béketanács titkára ismerteti a békemozgalom eddigi munkáját és új feladatait. Húsipari Kutató egyik munkatársa. Intézete A kísérletben állandóan3 részt vett és ezután is egy > ugyanakkora légtérbe jóval ideig Szegeden tartózkodik a > több szalámit akasztanak, mint régebben. Ennek ellenére jól átjárja, az egész raktárteret a levegő. A régi módszerre] ritkábban akasztgatták a rudakat, de még így is mozgatni kellett az árut, mert az ablakoknál gyorsabban száradt a szalámi. Ezért rakosgatni kellett. a raktár közepéből a szélére és fordítva. De még így sem tudták biztosítani az egyenletes érést. Az új berendezéssel felszerelt szárítókban egyenletesen érik a szalámi. Nem kell mozgatni, változtatni helyét, s egyszerre érik, kerül ki a raktárból. Ugyanakkor Szeged a tiszta üáros — éjjel egy órától reggel nyolcig... jóval rövidebb idő alatt lesz fogyasztásra alkalmas, mint a korábbi eljárással. Az előzetes számítások alapján az ugyanakkora légterű raktárból kétszer annyi szalámit lehet előállítani eddig. Közreműködnek ebben az>) úttörő munkában a szalá-^' mlmesterek is. Az eddigi kísérletek során; hetenként mintegy 200 rúd szalámin végeztek! vizsgálatot. A kísérleteket folytatják a, második berakás után js, de' már lényegesen kevesebb ellenőrzésre lesz szükség A kísérlet eredményei alapján már eldöntötték, hogy az új,, most épülő toronyépület tíz; szárítótermét is Marton Jó-, zsef találmánya alapján ké-' szített berendezéssel látják | el. E találmánnyal megelőzték a Budapesti! Szalámigyárat, ahol ugyancsak folynak kí-i sérletek hasonló céllal. Megvalósításával tovább nő ai mint szegedi szalámi világhírneve.1 N. P. Azzal kezdeném, hogy sokan panaszkodnak mostanában a város utcáinak szemetes volta miatt és a panaszkodók általában a Szegedi Köztisztasági Vállalatot okolják ezért. Merthogy valóban a Köztisztasági Vállalat föladata ügyelni a város utcáinak és tereinek tisztaságára. A panaszkodóknak azonban nincs egészen igazuk. Hiszen a Köztisztasági Vállalat hatalmas locsolóautói már este tíz után elindulnak, hogy fölmossák a belvárosi utcákat. Ugyancsak elindul a szorgalmas seprőgép is, hogy a külsőbb területek kövezett utcáiról tüntess* el a napközben fölgyülemlett szemetet. S három-négy órai munkával olyan tisztára mossák seprik, súrolják a szegedi utcákat, hogy azokon a legéberebb szemű számvevő őrmester sem találna egy makulányi piszkot sem. Aki a szavamnak nem hisz, keljen föl mondjuk reggel hatkor és menjen végig a Széchenyi téren, a Kárász utcán, vagy a Lenin körúton. Meggyőződhet arról, hogy a Köztisztasági Vállalat erejéhez mérten teljesíti a föladatát. Hát akkor miért van az a szemét? — kérdezi a kedves olvasó, amint ezeket a sorokat végigfutja —, honnan van és egyáltalán? ... S szórakozottan eldobja a még füstölgő cigarettavéget és a tíz deka nápolyi üres zacskóját. P.