Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

5 Kedd. 1960. június 14. Inasok vagy — ipari tanulók ?... ! Igy készül a telefonszámla Negyvenegy húsipari tanuló végzi a Szegedi Élelmiszeripari diákotthon és a Húsipari és Tartósító Technikum közös felügyelete alatt a húsipari szakmunkás képesítést adó hároméves ioaritanuló-iskolát. 41 húsipari tanuló dolgozik a hét négy napján a Szegedi Szalámigyárban és a gyárhoz szervesen kapcsolódó Vágóhídon, hogy a gyakorlati munka, a termelés menetébe való közvetlén beilleszkedés során elsajátítsa a mesterség különböző fogásait. A 41 fiatal jelentős része — 15 gyerek — elsőéves. 15—16 esztendős, serdülőkorú kamasz. 164 fizetetlen túlóra És ezek után lássuk a problémákat! Mindjárt egy magában is eléggé problematikus ténynyel kezdenénk. Azíal, hogy — amint ezt nekünk a diákotthon igazgatója, Keszi Sándor elmondta —, ezek a 15 éves gyerekek is egészen a legutóbbi időkig 9 órát dolgozlak naponta az üzemben, mind a Szalámigyárban, mind pedig kinn a Vágóhídon. Reggel 6-kor álltak munkába és félórás ebédszünet után délután 3 órakor fejezték be a munkanapot. Ez azért volt így, mert a Szalámigyárban — és egyideig így volt a Vágóhídon is — csak a hét öt napján dolgoztak, illetve dolgoznak, s öt nap alatt dolgozzák le a kötelező 48 órát. A tanulókat szintén e szerint a munkamenet szerint foglalkoztatják és — rövidítik meg akaratlanul is. Rendelet írja ugyanis elő, hogy az ipari tanulót legfeljebb heti 32 órában szabad gyakorlati munkában foglalkoztatni. Ezzel szemben, a fentiek alapján mégha a félórás ebédszünetek nélküli munkával eltöltött órák számát vesszük is a 41 tanuló mindegyike 4 órával dolgozik többet annál, mint amire kofelezhető hetenként. Vagyis a 41 tanulónak 164 fizetetlen túlórája van minden héten. Fizetetlen, mert szintén rendelet írja elő azt is, hogy ipari tanulót nem szabad túlórában foglalkoztatni. Intézkedés De mi erről a Szalámigyár igazgatójának, Váraljai Rezsőnek és a vállalat munkaügyi előadójának és oktatási felelősének, Erdődi Károlynak a véleménye? Mindketten elmondták, hogy különösen a Vágóhídon eléggé nehéz munkát kell végezniük a tanulóknak, s különösen az elsőévesek jó részének erejét meghaladó megterhelést jelentett a napi kilenc óra munkaidő. Azt is elmondták, hogy épp ezért már megszüntették a Vágóhídon az 5 napos munkahetet, ez év szeptemberétől kezdődően pedig teljesen átszervezik s helyes mederbe terelik az ipari tanulók gyakorlati képzését. Ha tehát csak ennyi oka volna a vitának, akár meg sem írnánk ezt a cikket. Hogy mégis megszületett, annak egyrészt az a magyarázata, hogy a más üzemekben folyó iparitanulóképzés hasonló problémáinak helyes megoldásához kívánunk néhány szempontot sugalmazni, másrészt pedig az, hogy van még egynéhány említést érdemlő probléma ezenfelül. Rossz fegyelmezési módszer Szabad-e egy megbízott tanulófelel ősnek megütni a hozzá beosztott, az ő irányítása alá tartozó tanulókat? Ennek a kérdésnek ilyen formában még csak fölmerülni sem szabadna. De föl kell hogy vessük, mert a Vágóhídon dolgozó Krizsán János, aki hosszabb ideig volt tanulófelelős, s akit aztán e megbízatásáról egy fegyelmi vétség miatt leváltottak, amíg tanulófelelős volt, rendszeresen alkalmazta a -fegyelmezésnek* ezt a nagyon lealázó s a szocialista erkölcsi normák szerint meg nem engedhető módszerét. A jelenlegi tanulófelelőssel, Molnár Lajossal elégedettek a fiuk. Nem veri és nem hajszolja őket, mint elődje. S nagyon szeretik Pécsi Sándort is, aki benn a Szalámigyárban tanulófelelős és még sohasem ütött meg egvetlen ipari tanulót — elvből. A gyerekek mégis engedelmeskednek neki. Ez bizonyítja legjobban, hogy a fegyelmezésnek vannak más eszközei is a pofonokon kívül. Ilyen eszköz például az emberségesség, a becsületes emberi jó6zándék..: •— Mi nem tudtuk — válaszolt a kérdésre Váraljai Rezső igazgató —, hogy Krizsán veri a gyerekeket. Néhány héttel ezelőtt összehívtunk egy értekezletet az üzem vezetésének és pártszervezetének, a tanulófelelösöknek, a tanulóknak és az isköla tanárainak a részvételével. Azon sok egyéb problémát fölvetettek a gyerekek, amelyeket meg is oldottunk, de erről az egyről nem beszéltek. S ugyanezt mondta Erdődi Károly is, aki pedig mindennap megfordul a Vágóhídon, s — mint ő mondta — úgy hitte eddig, ismeri a gyerekek minden gondját, panaszát. Hiányos balesetvédelmi oktatás Általában az a tanulók véleménye, hogy boldog ember az. aki benn a gyárban dolgozik, nem pedig kinn a Vágóhídon. Más a bánásmód, érdekesebb és ugyanakkor nem annyira fárasztó a munka. És főleg: ott nem üti meg őket senki. Ugyancsak az egyik elsőéves, aki évfolyamának egyik legjobb tanulója is A Szegedi Konzervgyár azonnali belépésre noi es férfi segédmunkásokat felvesz. Vidékiek tanácsi igazolással. Felvétel mindennap reggel 6 órától a vállalat munkaügyi osztályán. egyben, mondta el, hogy az elmúlt év szeptembere óta — 59 szeptember 10-én kezdték meg a tanulást — két héttel ezelőtt kaptak először az előírásoknak megfelelő balesetvédelmi oktatást. Addig a balesetvédelmi oktatás abból állt, hogy aláirtakegy papírt — a megnem tartott oktatás meghallgatásáról. — A balesetvédelmi oktatást — mondta Erdődi Károly — a tanulófelelős kötelessége lett volna megtartani. Az oktatás elmulasztása — ha az, amit a tanulók állítanak,'igaz — az akkori tanulófelelőst terheli. Es a tanulók hibái Beszélhetnénk olyan további szabálytalanságokról, mint például az, hogy a tanulók az előírt bórcsizma helyett a balesetveszélyes és a szabályzat szerint tiltott gumicsizmákban dolgoznak, mert nincs pénze a szegedi vállalatnak arra, hogy megfelelő számú bőrcsizmát vásároljon. Az is bántja a Szegedre szerződött tanulókat, hogy míg azok, akik például a ceglédi, a szolnoki, vagy a kaposvári vállalatokhoz szerződtek, annak ellenére, hogy annál a vállalatnál még egy gazszálat sem mozdítottak meg, kaptak az 1959-es év után nyereségrészesedést, míg ők, akik a gyakorlati munkát is Itt, az őket szerződtető vállalatnál végzik, kimaradtak a nyereségrészesedésből. Erdődi Károly elmondta, hogy a nyereségrészesedés elosztását az egyes üzemek vezetősége és szakszervezeti bizottsága határozza meg, s általában nem szoktak a tanulóknak nyereségrészesedést adni, mert az szabályellenes is. Nem akarjuk mi bebizonyítani, hogy ezek a fiatalok egytől egyig olyan ártatlanok, mint a maszületett bárány. Néztük a tanulmányi eredményeiket. A kép, amit láttunk, nem túlságosan vigasztaló. Legtöbbjük elégséges és elégtelen. Alig van néhány jó rendű, a jeles pedig olyan ritka már, mint a fehér holló. S nemcsak a tanulással van baj, hanem a fegyelemmel is. Az egyik tanuló fegyelmezetlensége miatt keletkezett a múlt napokban szerencsés kimenetelű tűzeset például a Szalámigyár füstölőjében. Egy másik tanulót pedig el kellett távolítani az iskolából is, meri — ragadóskezű volt. Az is igaz, hogy néha tiszteletlenek. nem fogadnak szót az idősebb munkásoknak, viszszafeleselnek. Ezt ők sem tagad'ák. De ott, ahol a nehéz munkát végző fiataloknak csak akkor adnak szalonnát reggelipótlékként, amikor ott van az üzem igazgatója, ahol mindezek a problémák ilyen módon fölvetődhetnek, ott azért mégis van valami baj a kréta körül. S az ilyen rossz kréta aztán tönkreteszi az egyébként tiszta, szép, sima táblát is. Azt hiszem, ennek a vitának az utóbbi mondat talán a legfontosabb és leginkább figyelmet érdemlő tanulsága. Papp Lajos Megszokott dolog, hogy a Az automatikus számláló- tő által kiállított távbeszélőposta a távbeszélő-számlát berendezés pontosan megál- íe8y pillanatok alatt eljut hónapról hónapra pontosan folyamán futószalagon a kapcsoló kézbesíti. Sot, az is gyakori, W J y ' munkahelyhez, ahonnan a hogy az ajtóban, a levél- folytatott helyi beszelgeté- beszélgetés befejezése után szekrénybe bedobott számla sek darabszámát s ezután a az ellenőrzőn keresztül elláttán mindig egy kisebb postásdolgozóra vár a mun- jut a díjelszámoláshoz. A családi pervatvar támad, ka, azaz a mintegy 3000 sze- díjelszámolás dolgozói a mert megint sokat telefo- gedi előfizetői állomás szam- távolsági beszélgetések díját, nált „valaki*. A békés meg- lálójának leolvasása. Ez a akár a telefonon feladott egyezés után — tisztelet a munka bizony nagy figyel- táviratok díját, tételesen bekivételnek — rendszerint met igényel. Éppen ezért jegyzik a számla részletezémegszületik a családi dön- több dolgozó vesz részt a sébe. A bejegyzések mellett tés: biztosan a posta a hi- munkában, gondosan ellen- itt is nagy figyelemmel elbás, természetesen rosszul őrizve a leolvasás helyessé- lenőrzik a feltünteti díj heszámláztak... Az „ilyen vi- gét. Szükség van erre, hi- lyességét. ták* elkerülése végett egy szen a megállapított beszél- Napról napra végzik fákis ismertetet adunk hogy getési darabszámot be kell radhatatlanul munkájukat a miként is keszul a telefon- jegyezni a tavbeszelo-szam- ; ... számla Szegeden. lába. Természetesen elózete- Szegedi Postaigazgatosag dijsen le kell vonni a készülék elszámolói. Minden igyekeAutomatikus használati díjába beszarni- zetükkel azon vannak, úgy tandó mennyiséget. (A tele- készítsék el a számlát, hogy fonelőfizetők csupán egy ez ne okozzon bosszúságot Ma, amikor a „telefonos számot látnak a számlában a távbeszélő előflzetőknek. kisasszonyok* nagy részét a helyi beszélgetések rovatá- Viszonzásképpen ezért vimár a gép váltotta fel, csak ban, s nem is gondolják, szint azt várja a posta, hogy tárcsáznunk kell a kívánt hogy ez a szám milyen fi- a díjat a távbeszélő-elöfizeszámot, s a gép összekap- gyelmes munkát követel.) tők saját érdekükben a meg számlálóberendezés csol bennünket a hívott állomással. A hívott állomás jelentkezésekor a távbeszélőállomás számláló berendezése már rögzíti is a kapcsolást, számlálva azok darabszámát. A távolsági beszélgetéseknél adott határidőig pontosan fizessék be, mert a rendelkezés szerint, aki hat hónapon belül kétszer késedelmesen Hívjuk a 01-et. Bejelentő? fizeti az előfizetési díjat, atIgen! S már be is mondjuk tói be kell vonni a készüléa kívánt számot. A bejelen- ket. Jól haladnak a szerfás építkezések a szegedi járásban Istállókat, ólakat építenek, gépeket vásárolnak állami hitelből és saját erőből a termelőszövetkezetek Szinte valamennyi járási tén a szövetkezet nem biz- két vándorbrigád is 16 főtermelőszövetkezet gazdáit tosított elég munkaerőt az vei. Ezek mind eredményefoglalkoztatja az a gondo- építéshez. sen dolgoztak az elmúlt helat, hogy már az idén több árut adjanak a népgazdaságnak, mint tavaly. A mai legsürgősebb feladatok szem előtt tartása mellett már most elsősorban az állattenyésztésben arra törekednek, hogy megteremtsék Az idén a régi termelő- tekben' hónapokban, szövetkezetek ugyancsak Mór meglevő ée kihasztöbb mint 4 millió forint nálatlan, vagy lebontásra hitelkeretet kaptak beru- alkalmas épületek vásárláházásaik megvalósítására. sára is kaptak hitelkeretet Az új tsz-ek részére biz- termelőszövetkezeteink, tosított hitelkeret pedig A szegedJ Járás tsI.ei megközelíti a 2 es fel ÖSMese„ i mUUó forintot ln,11lot- u Hyen célra 1960srövetkezetükben a jövő évi árutermelés alapjait. A kaptak nyári növényápolási mun- Ezt az összeget szövetkeze- ra. kák mellett igyekeznek a teink további 1 millió forint Főként ^ t32^ek nyűjtotlehetőségekhez mérten gyor- értékű saját munkaerővel, tak ^ igbnyt vásárlásra \ san felépíteni az állatok el- anyaggal egészítik ki. Eb- többi között a röszkei Pehelyezését biztosító istálló- bői az idén megépítenek tőfi a ruzsai Haladás a kat, ólakat. Jól tudják a két állandó jellegű korsze- sándorfalvi Aranykalász, a szövetkezeti gazdák, hogy rű, magtárpadlásos istállót. tápéi Tiszatáj és az algyői egy-két hónap is egész gaz- Két sertéshizlalót, nyolc Pető£i Termelőszövetkezetek, dasági év kiesését jelenthe- süldőszálást. egy csibene- . ti a legjobb jövedelmet biz- velőt, s egy paprikaszárítót. Szívesen és őrömmel epitI.étesítenek ezenkívül több keznek szövetkezeteink, szerfás épületet kilenc nö- hiszen ^ ép(tés után öt ^ vendekistallot, 16 serteshiz- múlya a tehémstálló költi lalót, egy juhhodalyt, ket ségének 35 szóza)ékát elkeret állta szegedi járás cslbe.neV*1°Íx, stb" , Ez?k engedik, ha öt év alatt elegyulte. erteke megkozeli- ^ fe,'tertják a jára.si feti a hét és fél millió forin- jésj átlagoti s az istállók tot- férőhelyeit 80 százalékban Az építkezések megfelelő kihasználják. De már ezt ütemben haladnak. megelőzően is részesülnek kedvezményben az építő tsz_ Előreláthatóan a kitűzött ek Úgynevezett anyagártárpadlásos Istállót, egy 14 határidőig mind elkészül- különbö/.etet kapnak. E/. a férőhelyes növendékmarha- nek- A szerfás épületek vásárolt anyag vételárának istállót," három sertéshizla- munkálatait eddig 50 sza- 30 szazaiékát teszi ki, s lót s ugyanennyi juhho- zalekban kezdtek meg. Eze- ezt mindjárt el is engedik dályt, három csibenevelőt T1'^ hazi építóbngá- a szövetkezetnek, stb. Ezenkívül megkezdiek Qok ?Pltlk- A vegleges építeni egy 50 férőhelyes rállegu istállókat. ólakat Egyéb tosító gazdálkodási ágban, az állattenyésztésben. Tavaly több mint négy és fél millió forint hiteltermelőszövetkezeteinek rendelkezésére. Ebből általában végleges és korszerű istállókat építettek. A többi között négy darab 300 férőhelyes magszabad tartású istállót a szőregi Petőfi Tsz-ben, amelyet ez év július 15-ig adnak ót rendeltetésének. Áthúzódott ez évre egy magtárpadlásos istálló építése a deszki Kossuth Tszben, mert a munka kezdeU\aM> siUtit* sxttxtU t&t ax úi&ág.UéUtubbaH Bede Anna szereplésével seinek tolmácsolásával vatovább folytatódott a sze- lamennyien sikeresen hozgedi újságiróklub szerzői- zájárultak, hogy emberköest sorozata. Szombaton es- zelségben lássuk a kitűnő te a bemutatás szerepét telt költőnőt, aki maga is több ház előtt, ezúttal Simon Ist- versét mondta el. Sikere volt ván töltötte be sikerrel. Rö- az általa fordított cigánydavid előadásában éles kon- lóknak Joó Ete zenei feltúrokkal rajzolta meg a fia- dolgozásában, illetve Joó tal költőnő eddigi útját.. Csilla előadásában. Az isA szerzői est műsorában mert néger dal a Mississipfellépett a Szegedi Nemzeti piről Bede Anna jordításáSzínház több tagja, D om- ban hangzott el Papp Sánj á n Edit, Simon Erika, dor előadásában. Dicséret ilK al ó Flórián, valamint leti a fiatal művészek öszN ov ák Mária egyetemi szefogását ezúttal is, amely hallgató és Joó Csilla, a sikeres esttel öregbítette Papp Sándor, Joó Ete, a az újságíróklub kulturáZeneművészeti Szakiskola lis programjainak kialakuló növendekei. Bede Anna ver- jó hírnevét. beruházásokra ls vállalatok építik fel. Ezek kaptak pénzt, hitelt szöbefejezése is biztosítottnak vetkezeteink. látszik. Több mint 2 millió 300 A szerfás épületekhez ezer forintot. Ebből a szeanyagot a MÉSZÖV út- gedi járásban telepítenek az ján szerzik be szövetke- idén 207 hold gyümölcsöst, zeteink 12 hold spárgát, 130 hold szőlőt stb. S mintegy 190 A szükséges faanyag még holdon végezhetnek talajnem érkezett meg mind a javítást. A nehéz fizikai munka könnyítésére a szántás-vetés, termésbetakarítás meggyorsítására gépeket is vásárolhatnak a tsz-ek állami hitelből. járásba. ^ Azt mondják az Illetékesek, hogy az erdőgazdaságok nem tudták időben kitermelni a szükséges fát. de ígérik, hogy az igényelt mennyiséget június 30-ig leszállítják. A vasanyagot sem kapták még meg az építeni szándékozó Gépi beruházásra 1,2 miltsz-ek. Ezek szállítását is hó forintot kaptak. Ennek iúnius 30-ig vállalta a 25 százalékát saját erőből MÉSZÖV fedezik szövetkezeteink VáA termelőszövetkezeti f^1™ akarlnak a többi kömozgalomban az állatte- zött hat Zetort pótkocsival, nyésztés fejlesztése céljából fSy teherautót, három fűkaszalot, egy motoros kerigen nagy jelentőségű a lésztraktort, három permesajál építőbrigáddal, gyor- tezőgépet stb. Ezek mindsan és olcsón elkészíthető mind elősegítik, hogy vaszerfás építkezés. vá"on az akarat- (lmeg; alapozzak a szövetkezet Fddig a szegedi járás ter- árutermelésének növekedémelőszövetkezeteiben 21 épí- sét és már az idén több tőbrigádot szerveztek. 140 árut adjanak a népgazdafővel. Ezenkívül működik ságnak, mint tavaly.