Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

Vasárnap, 1960. június 12. —rJÓSKA TÖRTÉNETE I

gen, a diák életében különös élét a vakáció. Felmentést je. lent a mindennapos megszokptt munka alól, több a ráérő idő, szabadabban csaponghat a képzelet, Tanulságok egy bírói ítélet után A

z átirat ott kemorlott az ígazgátó asztalán: -A népköztár" saság nevében! A járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósaga, 1959. évi november hó 16. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet...* Ahogy áz iskola igazgatója a javító-nevelésre ítélt fiatalok adatait átnézte, a harmadik bekezdésnél meglepődött, mert saját növendékének nevét pillantotta meg a súrún gépeltoldalon. -H. József, aki 1943. április 22-én Kecskeméten született... 1—1 rendbeli folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt 1 (egy) évi próbaidőre próbára bocsátja*. Azután hoszszú felsorolás következett, a bűntársaknak a neve, a bűnjeljegyzék, s az indokolás. S ahogy az igazgató végigolvasta áz ítéletet, H. Jóskára gondolt, arra a régi, csillogószemü, szőke. göndörhajú. kedves gyerekre, aki ezelőtt egy évvel — első osztályos korában — oly szolgálatkészén és törekvéssel teli ült a második padban, és jó magatartásáért, /kiváló szorgalmáért szinte mintaként emlegették az osztály tanulóinak. Mi tórtent ezzel a gyerekkel? Az ember az események kockáit összerakja, s belédöbben, hogy a hiba gyökeret elsősorban a szülői házban kéli keresni. Pedig a tanuló szorgalmas, becsületes munkáscsalád gyermeke volt, olyan embereké, akik azt hitték, ha ők becsületesek, akkor más is az, s még rossz álmukban sem ötlött az "agyukba, hogy tisztességes szülőknek rossz gyermekük is lehpf. Ezért mindketten túlságosan megbíztak gyermekükben, s a legtöbb esetben a jó magatartásra, a .•vigyázz magadra édes fiam* intésen kívül még azt sem igen kérdezték meg, hogy mit csinált délutánonként a gyerek. Pedig igen sokszor dolgoztok délutáni és éjszakai műszakban, s igy nem egyszer fordult elő, ho® némelyikük csak minden második nap látta a gyermeket. Ilyen körülmények között a fiú lassan korlátlan úrnak gondolta magát, kihasználta a magárahagyottság lehetőségeit, elcsavargott és kimaradozott. Dp az egyedülléten kívül is korlátlan úr volt a gyerek. A két szülő mindent elkövetett, dolgozott és verejtékezett, ho® gyermekük amit csak kíván, mindent megkapjon. Egyedüli gyerek volt, telt rá. Az elkényeztetett fiúból végülis kis zsarnok, akarnok lett, akinek semmi nem volt elég jó és elég szép, s a világ s az élet sem volt elég mozgalmas és érdekes az ő számára. Még többet kívánt, mint amit kapott, valami mást akart mindig, mint amit az otthon és a két szülő nyújtani tudott. A szép ruhán kívül a szülőktől ls kpvés alapot, erkölcsi szilárdságot kapott, mert elfoglalt emberek voltok, s ezt a részt az iskolara bízták. Áz egyedüli gyerek ugyan csinosan, jól öltözött volt, de jellemben feltűnni vágyó, akaratában gyenge, gondolkodási módjában pedig felületes maradt. A jólét, a szép ruha azonban önmagában kevés, hogy emberi jellemet és férfias akaratot adjon... Ezek a hibák voltak, érlelődtek és bukkantak elő- napról napra, mind jo]c>ban és jobban a serdülő tanulóban. Az első osztályban még visszatartotta ezeket a tanári szó, a -jaj, ha a tanárom megtudja, baj lesz* félelme. Meg az osztálytársai barátságé is fékező volt. Általában nyugodt cs józan gondolkodású gyerekekből állott ez a baráti társaság, akik mérsékelték a gyerek hajlamáit. S ez így volt mindaddig, míg el nem érkezett a vakáció!... és tobb játékra, meg szórakozásra jut idő. Sajnos, sokan azt hiszik, ho® a vakáció, a rend, az iskolában megkövetelt tisztességes viselkedés és magatartás alól is felmentést jeleni, holott az iskolai rendtartás a szünetben is kötelező érvényű. H. Jóska szülei is azt gondolhatták, hogy a szünetben azután semmi dolguk a gyerekkel, s ettől kezdve még azt sem kérdezték meg tőle, hogy mi az állandó kimaradozásnak és késői hazajövetelnek az oka. Pedig ekkor még sok-sok mindennek elejét vehették volna! Mi is történt ebben a szünidőben? Igen furcsa dolog. A gyerekük akkor kezdett beleilleszkedni egy szárúéra eddig ' ismeretlen, egészen -új világba*. Igen. új világba, mert az a társaság, melybe a szomszéd gyerek ismeretsége révén belekeveredett, nem diáktársai, vagy az üzem tisztességes fiataljai közül került ki, hanem a huligánokból. Olyan utcarémekből, akiket a környék is ismert, akik egyáltalán nem illettek a mi szocialista ifjúságunk közé. S vajon miért tetszett ez a társaság ennek a második osztályos középiskolás riúnák? Azért, mert viselkedésében. külsőségében és tartalmában számára új volt. Egészen vagány! Volt valami -nagyvilági*, fölényes életstílus bennük! Egyszóval érdekes volt. mint minden új és ismeretlen! Aho® azok a leányokkal beszéltek! Kamasz felfogással: minden elismerést megért. Meg az is tetszett, ho® a -baráti körnek* állandóan volt pénze. Sohasem vólt probléma a cigarettára, meg a mozira való. Sót, még szeszes italra is futotta. Imponált, ho® ezek a -barátok* nem függtek senkitől, helyesebben mindenre fütyültek. A -szabad élet* és -korlátlan lehetőség* megteremtői voltak. Kell-e ennél szebb vonzóerő és romantika a tapasztalattal nem rendelkező fiatalnak? Ű® érezte, ho® ez az a világ, amelyik az ő képességeinek legjobban megfelel. Ide menekült a lakás csendjéből, s vélt unalmából. S, a zaj újságban és kalandokban azt hitte, Hógy megtalálta, amire vágyott, -na®ember* lehet, irí®lésre méltó vagány, s tetszeleghet önmaga és fiatal társai előtt. Ebben a baráti körben a vakáció végére H József gondolatvilága teljesen átalakult. Bár azt hinné az ember. hogv az iskolakezdés a diákot visszazökkenti a régi kerékvágásba, ez esetben nem í® történt. Épp megfordítva! A fiúnak a na® -szabadság- után nem volt ínyére az iskolai rend A fegyelmezetlenség és a nemtörődömség jellemezte. S aho® eljött az este, már szaladt is a bandához. A diáksapka helyett -stüszi*kalap keriilt a fejére. A hanyatlás nagyon feltűnő volt. Egy alkalommal az osztályfőnök a szülőt is behívatta és megkérdezte, miben látja a gyermek feltűnő, kirívó változását Az apa azonban csak a vállát vonogatta. Pedig ekkor már még ria®óbbra nőtt a barátok miatt a veszély. A -huligán-főnöktől* apróbb megbízatásokat is kapott, melyek elvégzésétől először u®an lelkileg hiS zódozott, de józan lelkiismeretét le®őzte azzal, ho® nem szabad ®ávának mutatkoznia. S közben az iskolában is megkezdte már a fertőzést. Egész új életszemléletet terjesztett osztálytársai között melynek lényege ez volt: -Ne tanulj, nem érdemes! Tanulás nélkül is jól élhetsz ..,« S természetesen az ilyen beszélgetés osztálytársaira sem volt hatás nélkül. E gvszer u®an megneszelt valamit. maga a ®-erek is. Az e®ik -kiruccanás* nem sikerült és majdnem rajtavesztett. Lelkiismeretét ekkor felébresztette a félelem. Megfordult a®ában az a gondolat is, ho® abba kellene ha®ni a - bandazást*. Éjszaka hánykolódott az á®ában, osztályfőnökére gondolt, akit igazságos és szigorú embernek ismert és sokat adott a véleményére, majd az osztály KISZ-tagjaira, akik harcban állnak a huligánokkal. -Te jó ég! Ha tudnák!- — szólt magábaroskadva. — -De nagyot csalódná.nák bennem!* De a gondola tokát mégsem követte elhatározás, az akaratbán, jellemben ®enge gyerek . npm. tudott és nem mert a bandától megszabadulni. Inkább magyarázatot keresett, s azzal mentegette őket önmaga előtt, ho® jó gyerekek, csak tréfából csinálják, amit tesznek, s ho® minden fiatal úgy él, aho® az éppen jól esik. S megalkudva a körülményekkel, ú®aho® jött, a sorstól minden elfogadott. Persze, az egész tündöklés ngm tartott soká. Csordultig telt a pohár, s a rendőri megfigyelésnek az lett a vége, hogy a hat közül az egyik vagány horogra került. A rendőrség megindította a vizsgálatot, s a vádlottak padjára jutott H. József is. S itt, a tár®alóteremben döbbent rá valójában arra, amit nem akart belátni és hinni, hogy barátainak a lopott holmik eladásából van pénze, s ho® közöttük ő maga - is mennyire alacsonyra süllyedt. Itt vette észre, ho® azok, akik barátai voltak, -hivatásos* üzemi szarkák, kerékpárdinamó-, kerékpáralkatrész- és pumpatolvajok, akikhez maga is diák létére mlnt lopo és értékesítő csatlakozott. Beugrott a huligánok, parancsának, vagánykodásának és viselnie kell ennek következményeit. S mit szóltak mindehhez a szűr lók? Először, mint általában a becsületes emberek, nem akartak hinni a fülüknek. De ahogy az aktákba belenéztek, mindkettőjük szemét elöntötte a könny. Vajon szükségszerű volt-£ H. Jóska útja? Nem! Lehetnek jellembeli és akarati hibái a fiataloknak, de azokon gondos neveléssel segíthetünk. Ezt az utat H. Jóska igen könnyen elkerülhette volna. Többek között azzal is, ha a két szülő állandóan megköveteli gyermekétől az iskolai rendtartás betartását, ha megkérdezte volna, ho® hol járt, mit csinált, s egy-két esetben tapintatosan ellenőrzi, ho® az elmondottak megfelelnek-e a valóságnak. Ha felfigyel az apró hazugságokra és a költekezésre, a sok zsebpénzre. Ha nemcsak a tanuló ruházatával, a külsőséggel törődik, hanem a gyermeke belső jeliemi-, erkölcsi és akarati fejlődését is ellenőrzi. Ha mindjárt felfi®el az -újszerű* mondatokra, és ném egészen egyenes gondolatokra, s utánanéz, honnét iönnek ezek. SIMÁI MIHÁLY: -•kat, igen-igen sokat kell térődni a bafáti közö&aégS®1-' Gondosan meg kell nézni. ho® kik azok a fiúk. akikkel barátkozik a gyermek! Iskolába járnak-e, va® nem járnak iskolába? KISZ-tagok-e va® sem? Ha dolgozó fiatalok, milyen a munkájuk, magatartásuk. Célszerű, ha a barátok szülei is megismerik egymást és néhanéha . elbeszélgetnek ®ermekeikről. Sokkal jobban megismerik í® saját gyereküket. A rossz barát, a rossz társaság rövid idő alatt eltéríthet á jó útról e® fiatal, jellemében és akaratában még kiforratlan, tapasztalat nélküli ®ereket. Ezért nagyon fontos a szülő részéről a baráti kör ellenőrzése, mert a szülői házon és az iskolán kívül a legna®obb nevelő tényezők egyike: a baráti társaság. S ez utóbbi egyben H. Jóska történetének L egyik legnagyobb tanulsága!... »i " A mi táltosaink Robogó sz&brok a víhgrbgn, mennydörgést hordó barna sziklák. Koszorús, síirij. vad sörényük lobog, mint fenn az égi szikrák. Fólnyihog mögöttük a szélvész, a záport tomporokhoz csapja. Cimpájuk reng, fekete éjt fúj, tejtékfoguk közt zeng a zabla. Fehér fényctkkcakk rianása repeszti szét a messzi mennyet Táltos szemük tágul,' s tüzet lo% a félig még vak embereknek. Kigördül alóluk a vén föld Száguldásuk döng, döng az égen. Ezüst-patkós, pompás patájuk csillagot rúg a mindenségben. G^L SÁNDOR: Huszonnégy évig vártqlqk Vékony ruhában vártalak a lengő hajú fák alatt nem volt még éppen éjszaka csak néhány halvány csillaga rugaszkodott az égre fel s az óriási kélt lepel lobogott, lengett és megállt barnára festette magát. Csak álltam ott a fák tövem bámulva át a tér ködén zsebemben pár forint ha volt s az zengett csörgött és dalolt. Csak álltam és az alkonyat festette fáradt arcomat sápadt arcom és homlokom huszonnégy éve. hordozom huszonné® éve várlak én göcsörtös águ fák tövén de időmből már nem telik, ho® várjak, várjak reggelig s reggeltől estig, s í® tovább ki tudja, ho® hány éven át elme®ek hozzád, s bedobom tiszta szavam az ablakon. _ Ugy hallgass meg, ha hú leszel s magad ellen sem vétkezel hisz aki engem megszeret csak olyan, mint te, az lehet. PAPP LAJOS: dummjak a kafniaUháiL Himbálózó szatyrok ütődnek egymijshoz aztán fölkacagnak és örülnek a szerencsének mint a kölni a hagymaszagnak Ugye maga. sem hitte volna?... tátog a hal és hull a könnye mikor a bölcs spárgához hajói hogy a tanácsot megköszönje Csofiban a tejföl s háborogva szidja az álnok férfinépet s a házban mindenki tudja, hogy: a Tóth már megint félrelépett Az éj Bánfalvi József kAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ Az éj fekete papyesáhan ha köztünk megjelen egysz'érre kíván szép álmákat veled s velem Kezében lámpa fénye lobban egy új csillag talán vagy csak villanó lepke szárnya gyufán a láng Hosszan néz a tükrök vizébe * aztan amerre jár minden tükör árnyékká dermed s minden sugár M A szabadtéri játékok idei bemutatói kozűl már elkészült a Csinom Falkó nagvszábtoú díszleteinek (terve. Képeinken Varga Mátyás Kossuth-díjas művész tervezésében az I. és II, felvonás djwletképét látják olvasóink /