Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

3 SVerda, 1960. Június 8. üzemben a legkorszerűbb szabad'artásos istálló ' Az ország legkorszerűbb szabadtartásos Istállóját és gépi fejőházát állították üzembe a Mezőfalvi Állami Gazdaságban. Jelenleg 96 te­hén szabadtartásával kí­sérleteznek, s 1961-ben 500­ra növelik számukat. A szabadtartásos istállóban a tehenek tetszés szerinti mennyiségben fogyasztják a szénát és a silótakarmányt, csupán az abrakot kapják adagolva. A szabadtartás bizonyos előnyei máris megmutatkoz­nak: a vemhesülési százalék 95, szemben a kötött tartás 75 százalékával. Megbetege­dés nincs, a 96 tehenet 4 ember gondozza, szemben a hagyományos nyolc gondo­zóval. A szabadtartásos is­tállóhoz 36 tehén egyidőben történő fejésére alkalmas halszálkás fejőállás és tej­ház épüL Felvételünkön a fedett pihenőtért és az abraketetőt láthatjuk, amint etetéshez készítik elő. Hasznos újítások a bőrruhakészítő ötéves tervében A DEMAG-macska és a minőségvizsgáló fotocella Sok minden megváltozott kénytelen volt foglalkozni, és használási módja is lehetsé­az utóbbi hónapokban a a vizsgálat kiderítette, hogy ges a bőrruhaiparban. Fel­Szegedi Szőrme- és Bőrru- mégis ők az újítók. Ezek használásával hakészítő Vállalatnál. Min- után már azt hihetnénk, denekelőtt hogy semmi akadálya a be­megszűnt a termelés inga- rendezés felszerelésének. a bőrök színválogatása vé­gezhető el. dozása, ezután pedig egyre-másra láttak napvilágot az olyan műszakj intézkedések, me­lyek következtében szerve­zettebb volt a munka és megjavult a termelékenység. Ha a kenységéhez még hozzávesz­Sajnos, nem így van. Még a legbegyakorlottabb dolgozó is sokszor téved az egyazon színű, de több szín­árnyalatú anyagok válogatá­sánál. A fotocella a legki­sebb árnyalatkülönbséget is . , Így hát az újítók és a válla, észreveszi. Fekete László a vállalatvezető teve- iat ügyességén múlik, hogy későbbiekben újítását a szín­éhez méa hozzávesz- be tudják-e szerezni az év válogatásnál be szándékozik A DEMAG-macskát készí­tő budapesti gyár idén újabb megrendelést már nem tud elfogadná szük a dolgozók egyre nö- végére. A beruházáshoz szük- vezetni vekvő munkakedvét is, ak- gége6 250 ezer forint rendel- * kor nyilvánvaló, hogy az kezesre áll. Pénzen és igy e- Néhány hete, amikor elké­üzem kedvező körülmények kezeten nem múlik, hogy szítették a Szőrme- és Bór­között dolgozik idén, ami felszereljék a raktár meny- ruhakészítő Vállalat ötéves végső 6oron nyezetére a 15 méter hosszú- tervjavaslatát, amikor fel­a második ötéves terv ságon mozgó célszerű eme- tüntették, hogv milyen ter­megkezdésének sikeres elő- lóeszközt. melési, termelékenységeme­készitését jelenti. Tulajdonképpen a fotocel- lési. önköltségcsökkentési és Az anyagszállítás mind a minőségvizsgáló nem is- egyéb eredmények várhatók mai napig megerőltető fizi- meretlen dolog. Viszont az üzemükben a második ötéves kai munkát kíván a bőrru- jg [ga2 hogy a hazai bőr- terv végére, nem hagyták ki hakészítő vállalatnál. Ezért feldolgozó ipar még sohasem számításaikból azokat az vetődött fel a gondolat a használta. Az ötlet és kivi- újításokat sem, amelyek be­karbantartó műhely néhány feie2és érdeme a bőrruháké- vezetésével az eredmények dolgozójában, hogy valami BZ!'tö dolgozójáé, Fekete elérhetők. Ez a két újítás is, ügyes megoldás segítségével Lászióé. mely a vállalat dolgozóinak megkönnyítsék a belső Miután az újító előadta lelkesedését dicséri, a követ­anyagmozgatók munkáját, elképzeléseit, ötezer forintot . . - f kama­A választás az úgynevezett utaltak ki számára a mü- kezo éVekbeTI íog K"Lma DEMAG-macskára esett. Ez szakl fejlesztési alapból. Fe- tozm. a berendezés nem egyéb, kete László a kísérleteket la­mint mennyezetre erősített i^sán végezte el és a közei­síneken járó emelőszerkezet, jövőben bemutatja az üzem Sok vita, tervezgetés után rnüszaki vezetői előtt. A je­jutott el lek szerint fáradozásai tel­Sánta József és három sikerre vezettek: társa addig, hogy papírra z . a fotocella segítségével az emberi szemnél sokkal pontosabban és megbízha­tóbban végezhető el a nyersáruk minőségvizsgá­lata. Fehér Kálmán SEGÍTŐTÁRSAK S zegedi műszaki értei- vetlen harcostársai a szocia­miségiekkel beszél- lista építés feladatainak vég­gettem a munkájuk- rehajtásában. tO, . ők voltak azok akik p^^^jj vé közben kezdemenyezték a C tár^dalm, tevéke^! „politizálást*. Egy „régi* ^ séget, amikor a mun­mérnök mondta ekkor, mert kahelyén már nyolc órátdol­kikívánkozott belőle: gozott. A népfrontban, más - Megvallom^ jől esik ^S^nt S hogy a part a kommunisták szép ^ nemes célok megva­harcos társa inak tekint ben- lósításáért fáradoznak. Az­nünket, pártonkívülieket és tan karöltve a kommunisták­igy is ítéli meg munkánkat. ka!' f**™ Perfln,ek , . . , , menyt az emberek kozott a Nagy szó ez a bizalom es hazaj ^ a nemzetközi élet mi, pártonkívüliek viszonoz- kérdéseiről, a munkáról, zuk ezt. a családról. A pártszerveze­E mondatok is jelzői an- tBk körül tehát pártonkívüli , , _ . . - . , aktivistak seregeit találjuk, nak, hogy igazi, őszinte a amelyek így * hozzáadJják párt és a tömegek közötti a maguk építőköveit a szó­kapcsolat. Ez nem puszta cializmus mind jobban ma­kinyilatkoztatásokban jut ki- gssodó épületéhez. E sere­fpjp-^re hanem ahoevan gek ^gjai világnézetükben fejezésre, hanem ahogyan munkájukban marxisták_ kell, az életben és a mm- nak nevezhetők. Lehet, fur­dennapokban. Ha nem így csa a megfogalmazás, de volna, akkor nem lenne >.?az. hogy „pártonkívüli elégséges a párt és a nép kommunisták*. Igen, a szo­• •• -x . , ,u cialista epites oromé, harca közötti jó kapcsolathoz a gondia megteremtette ezt kommunisták áldozatkészsé- a fogalmat, amelyet büszkén ge, szerénysége, segítő szán- vallanak magukénak az em­ddka_ lített pártomkívüliek. Ha kommunisták — kér­T ermésaetesen igen fon- dezhetné valaki — akkor tos a párttagok egyé- miért nem tagjai a magyar ni magatartása, hiszen munkásosztály marxista—le­ebből is véleményt alkotnak, ninista pártjának, az MSZ­Különösen követelmény, MP-nek? Elsősorban közü­hogy valamennyi párttag — lük lesznek a párt új tagjai, vezetők és nem vezetők — s ba soraikból többen, keve­* -x • i sebben partonkivüliek ma­egysegesen, torzítások nel- radnak _ mjnt ahogyan ma. kül alkalmazza saját terüle- radnak — ez sem baj, sőt tén a helyes politikát. Mert természetesnek vehető. A a végrehajtás módja az part tagjának lenni nagyobb .. , . . .K dolog, még több áldozatot és üzemben, a faluban stb. koa- JJ., , „ , munkát kivan, ezert sem le­vetlenül érinti a part es az het tminden „pártonkívüli emberek kapcsolatát kommunistából* a párt tag­Altalában az üzemekben, ia- A Párt tagjai párttagsági falvakban, hivatalokban he- könyvüket bizonyos követel­...... , .. menyek teljesiese .utan kap­lyesen hajtják végre a jo po- ják meg> szervezeti életet is litikát. Ezért eleven, élő, ható kell élniök, önként vállalt a bizalom, a kapcsolat. Más- fegyelemmel. Van tehát kő­ként - sajnos volt erre is lönbség a párt tagjai és. a „pártonkívüli kommunisták* példa, a dogmatizmus, a sze- között> de ez íöként az ál. mélyi kultusz idején — dozatvállalásban, a társada­szent és nagy dolgok, benne lomért végzett munkában a bizalom is frázissá silá- jelentkezik, nyul. a „pártonkívüli kommu­Bizalom, megbecsülés! Ezt A nisták* között az kapja és ez kell kapnia min- lfi den becsületes, tisztességes ielket( testet ölő ellenforra­szándékú embernek, aki dalomban bár meginogtak, őszintén akarja a nép továb- vagy téves nézeteik voltak, bi boldogulását, s az ezt biz- de nem val,Uk árulójává a . ... • x x -x- u nep ugyenek. Az ellenfor­tosito szocialista építéshez radaIorn után megingásukat teteivel, munkájával ad tá- restellve nem kérték átiga­mogatást A fentebb vázolt zolásukat az MSZMP-be, kölcsönös bizalomból, a párt pedig a koMwlidáció , , , .. ..... - . után megmaradtak „párton­es a tömegek közötti őszinte kívüij kommunistának*. Az kapcsolatokból fakad, hogy MDP volt becsületes, a szo­új értelmet kapott már ná- cializmus ügyéhez hű tagjai, lünk a pártonkívüli fogalma. akik ™*t pártonkívüliek a , ... . . legközelebb állnak a párt­Nem „semleges* tömeget je- hoz ^ ^ különféle vállalt lentenek a pártonkívuliek, társadalmi munkálkodásuk, hanem a kommunisták köz- magatartásuk is fémjelzi. fektették elképzeléseiket, sőt a lehető legpontosabb műszaki rajzot is elkészítet­ték. Amikor azután megje­lentek az újítási előadónál, kiderült, hogy ezt az újítást már valaki beadta. Felesleges utólag részle­tezni, hogy mint történt a dolog. Tény és való, hogy a Kalkulációt még nem készí­tettek az újítással kapcso­latban, de máris nyilván­való, hogy nagymértékű ön­négy karbantartó múhelybeli költségcsökkenés és munka­dolgozó igen meglepődött. A erőmegtakarítás érhető el DEMAG-macska-üggyel vé- bevezetésével, gül a vállalat vezetősége is A fotocellának további fel­Újabb mérnök-közgazdász szak a Budapesti Műszaki Egyetemen A Budapesti Műszaki az illetékes miniszter ja­Egyetem vegyészmérnöki vaslatára — műszaki főis­karán — levelező formában kólát, illetve a gazdasági és — vegyipari mérnök-közgaz- műszaki akadémia ipari ta­dász szakpt szerveztek. Az gozatát végzettek is felve­egyetem gépészmérnöki ka- hetők. Az újonnan létesített rának levelező tagozatán a gazdasági-mérnöki szakon, gépipari mérnök-közgazdász illetőleg ágazaton, az okta­szakon belül villamosipari- tás az 1960—1961-es tanév­gazdasági mérnöki ágazatot vei kezdődik. A levelező ok­kell szervezni. Az új mér- tatás tanulmányi ideje két nök-közgazdász szakra, U- <sv Az oktatásra és a hall­letve .ágazatra a megfele- ]evele2Ó ké és_ lo mérnöki oklevellel ren- & ... , delkezők vehetők fel Kivé- sel kapcsolatos altalanos telesen indokolt esetben — rendelkezések irányadók. Közérdekű kérdések Miért akadozik a „jegyes tej" kiszolgáltatása? A meleg idő beállta óta sok problé­mát okoz a szegedi asszonyoknak az úgynevezett jegyes tej. A rendelkezések szerint ugyanis az üzletekben a csecsemő­tejet csak reggel 6 és 8 óra között adják ki. Ez sok asszonynak rossz, mert a ko­ra reggel elhozott tej sok esetben meg­romlott, mire felhasználásra került volna. Különösen nagy gondot okoz a vasárnapi tejellátás. Jegyes tejet a boltokban va­sárnap nem adnak ki, hanem szomba­ton adják ki előre. Es így bizony ahol nincs jég, a legtöbb esetben vasárnap reggelre már használhatatlan a szombati tej Ezért a gyermekes anyák kérését tolmácsolva felkerestük Mison Nándort, a szegedi városi tanács kereskedelmi osz­tályának vezetőjét, hogy adjon választ erre a problémára. A szegedi asszonyok problémáiról mi is tudunk — mondotta Mison Nán­dor. — Sérelmezett rendelkezésünket, a jegyes tej reggel 6-tól 8-ig való forga­lomba hozatalát pontosan az asszonyok és a gyermekek érdekében hoztuk. A meglevő tejüzem ugyanis korszerűtlen, s mint a KÖJÁL által megtartott bakte­riológiai vizsgálatok jegyzőkönyvei is bi­zonyítják, nem tud mindig • kifogástalan tejet szállítani. A boltegységek pedig az e céira alkalmas hűtőszekrények hiánya miatt nem tudják tárolni egész napon ke­resztül a tejet. Ezért hoztuk mi a jegyes tejre vonatkozó rendelkezést. — A vasárnapi tejellátásról pedig a következőket: Szegeden 1960. május 15­től 18 boltegység van kijelölve vasárna­pi nyitvatartásra. Ezek a boltegységek a fogyasztók részére szabad és jegyes te­jet is értékesítenek. A jegyes tejet azon­ban csak azok részére szolgálják ki va­sárnap, akik a vasárnapot megelőző szerdáig a vasárnapi jegyes tej mennyi­ségére igényt jelentettek be. Minden boltvezető, aki vasárnap nyitvatart, kö­teles jegyes tejre szerdáig az igényt el­fogadni a vásárlóktól, s azt vasárnap kJ is adni. Mindezekből kiderült, hogy egyelőre megoldhatatlan a jegyes tej egész napos árusítása, tájékoztatásként még beszámo­lunk arról is, hogy új tejüzem létesíté­sére már több ízben tett javaslatot a végrehajtó bizottság a Belkereskedelmi és Élelmezésügyi Minisztériumnak. Igy a javaslat alapján új tejüzem létesítésére kerül sor a második ötéves terv' folya­mán. Addig is Szeged város jobb tejel­látása érdekében a meglevő üzem kor­szerűsítésével és tejpalackozó felállításá­val (melyre előreláthatólag júliusban ke­rül sor) kívánunk javítani a tejellátáson. Hiba volna azt hinni azon* ban, hogy a párt céh kiűzé­seit a közjóért csak azok a pártonkívüliek segítik, akik például valamelyik pártszer­vezet, tömegszervezet aktivis­tái. A kommunistáknak min­den olyan pártonkívüli se­gítőtársa és harcostársa, aki munkahelyén becsületesen* tudása javával dolgozik. Ez a mi hazánknak, a mi népünk­nek jó és hasznos, s ez ve­zet el az egyén életében is a még kevesebb gondhoz, a még több örömhöz. Az elsők közötti értékmérő tehát, ki és hogyan dolgozik a poszt­ján. Hiszen világos: a jó, derekasan végzett munka a szocializmust építi. Ezért mindaz a pártonkívüli, aki ennek megfelel, hű a nép­hatalomhoz, a kommunisták igazi barátja, harcostársa és fordítva: a kommunisták igazi barátai, harcostársai ezeknek az embereknek. N incs szükség a való­ság kendőzésére. Ezért hát azt is kimondjuk: helyenként tapasztalható, hogy -szemellenzős*, vagy „álforradalmi* módon né­mely párttag tisztességes, rendes pártonkívüliekkel szemben bizálmatlan. Lehet, hogy ezt szemtől szembe pa­lástolják, maguk között azon­ban lekicsinylően így véle­kednek: „Ah, pártonkívüli — nem megbízható.* Káros, rossz dolog ez! Mindenki, aki megérdemli, kapjon bi­zalmat, mert ez is a párt politikája, ez is a párt mun­kastílusa. Az is hozzátarto­zik, hogy a pártonkívüli — a pártfunkció kivételével — minden állami, gazdasági tisztséget betölthet. Az kell ide, hogy legyen rátermett a feladat elvégzésére, bizo­nyítsa a szocializmus ügyé­hez való hűségét. Ezek után nevetséges, ami eav Válla­latnál történt, hogy „csak* párttag gépkocsivezetőt akar­tak alkalmazni, holott itt is komoly gazdasági beosztás­ban nem egy pártonkívülit találhatunk. Amikor erre fel­hívták a szóban lévő válla­lat vezetőinek figyelmét* maguk is belátták, tarthatat­lan álláspontjuk. Jelentós tényező a párt és a tömegek kapcsolatában, hogy a kommunisták figyel­nek a pártonkivüliek szavá­ra, észrevételeire, javaslatai­ra. Nagyon sok szép és jó példa van erre. Egy ilyen közülük, hogy a Szegedi Ken­derfonógyár kommunistái kérték és kérik a pártonkí­vüli műszakiak véleményét, észrevételeit az üzem máso­dik ötéves tervének kidol­gozásához. Ebben az üzem­ben is szívesen veszik, ha a pártonkivüliek javaslatokat tesznek a pártszervezet te­vékenységére. Ezek az észre­vételek, amelyek között nem egyszer indokolt bírálat is van, meghallgatásra talál­nak, nem pusztába kiáltott szavak. Van azonban olyan üzem, vállalat, intézmény és falu, ahol egyik-másik ve­zető -tapintatosan*, vagy ép­pen durva módon elfojtja a jogosan elmondott szavakat, nem hallgat az emberek ja­vaslataira. Ez — különösen ha kommunista vezetőről van szó — semmiképpen nem használ, sőt árt a párt és a pártonkívüliek kapcso­latának, ezért nem is tűrhe­tő. Tapasztalható az is he­lyenként, hogy némely kom­munista „megszédül* a szo­cialista építés eredményeitől, elbizakodik. Ez azután oda vezet, hogy parancsolgatni próbál, a türelmes meggyő­zés heiyet.t „hivatalból okos embert- játszik. A párttól, a munkásosztálvtól ideeen vonás e? és útját kell állni, útját is álljuk. E gészséges az ország le­vegője. Benne életre, erőre kell kaniia min­den helyes gondolatnak, jó­ravaló szándéknak. S a nárt igen becsüli, nagyra értékeli mindazt, amit a köz haszná­ra tesznek a pártonkívüliek. Egységben és együtt a kom­munisták és a nártonkívüliek a nárt vezetésével jelent, jö­vőt formálnak. Olyan nagy­szerű társadalmat alakíta­nak, amelyben minden esz­köz azért, hogv az ember­nek jó és io+K lPSvmi. Morvay Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents