Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-05 / 132. szám

Vasárnap, 1960. június 12. 4 új körülmények között tiC — Ki a leglelkesebb szövetkezeti gazda? A kérdésre összenéztek a röszkei Petőfi Tsz vezetői és szinte egyszerre mondták: — Az öreg Tombácz Anti bácsi. Lepipálja az még a fiatalokat is. Éppen takaros tanyája nagy udvarából jött ki, amikor összetalálkoztunk vele. — Hívattak a szövetkezet központjába — mondta —, oda indultam, de jöjjenek beljebb egy kicsit, majd aztán megyek. fl hetvennegyedikben vagyok Elnéztük, amint kissé görbe lábaival fürgén lépkedett előttünk, alacsony termete enyhén billegett. Svájcisapka volt a fején, tömött bajusza alatt sűrűn mosolyra nyílt a szája. Olyan jó ötvenesre becsülheti az idegen, pedig mint mondotta: — Már a hetvennegyedikben vagyok. — Nem olyan nagy idő az. Attól függ, az ember hogy érzi magát. En még jól birom, nincs nekem semmi bajom. Az első világháborúban ugyan kaptam egy lövést, azóta nem voltam prvos kezében. A patikát, meg a doktort kerülöm, inkább elmegyek a kocsmába. Jólesik néha egy kis szórakozás. Mert ugye, . dolgozunk egész héten. Rám bíztak egy munkacsapatot Erről aztán bővebben beszélgettünk a verandán. A tavasszal lett szövetkezeti gazda Tombácz Antal: a régi ember szinte máról holnapra új körülmények közé került. — Most így van jól — említette. — En negyven évig foglalkoztam főleg szőlővel, gyümölccsel. A tanya körül lévő tőkéket, fákat magam • telepítettem. Nem mondom, volt értelme a munkának, jól éltünk, de elég is volt abból. Reggel felkeltünk már 3—4 órakor és sötétedésig hajtottuk magunkat. A tavasszal arról volt szó, hogy alakítsunk szövetkezetet. En is beléptem, húsz holddal. Most is ekkora területen gazdálkodom, de mind szőlő. Rám bíztak egy munkacsapatot, vagyunk nyolcan, mindnyájan hozzáértők. Reggel 6kor kezdünk, este 6-kor befejezzük és minden munka rendben van. Elvégeztük már a sekély- és a mélykapálást, egyszer permeteztünk. Meg lehet nézni, jöjjenek. Száz munkaegység Kivezetett a szőlőbe, ahol már virítanak az apró fürtök. — Nem lesz sok, de súlyos fürtöknek indul — mondta. 'Mi mindent elkövetünk, hogy jó termésünk legyen. Ugy érzem, a csoportom tagjai szeretnek, mondták is, hogy szívesen dolgoznak velem. Nekem már több mint 100 munkaegységem van. Az egyik fiam is szövetkezeti tag, a feleségem pedig elvégzi a házkörüli teendőket és segédkezik, mert még kis kacsákat is vállaltam gondozásra. Van artézi kutam, a tanya végében egy kis tó alakult, itt majd jól megélnek. Ugy találjuk meg a számításunkat, ha dolgozunk. Aztán úgy pattant a kerékpárra, hogy akárki megirigyelhette volna. Ment a közös gazdaság ügyében: mert most már szívvel-lélekkel oda tartozik. Markovits Tibor íetmelöszövelkezelekben A közelmúltban megjelent földművelésügyi minisztériumi és könnyűipari minisztériumi közös közlemény szerint az iparitanulószerződéseket július 15 és augusztus 25 napja között lehet megkötni a termelőszövetkezetekben. A tsz-ek csak abban az esetben szerződtethetnek ipari tanulót, ha a járási tanács mezőgazdasági osztálya megállapítja, hogy a tanuló szakmai képzése biztosított. Azok a dolgozók, akik évek óta valamely ipari szakmában dolgoznak, szakmunkásvizsgára bocsátásukat kérhetik, ha 18. életévüket betöltötték, iparitanuló-szerződéssel szerződtetve nem voltak, va® ha igen, szakmunkásvizsgát nem tettek. A szakmunkásvizsgára irányuló kérelmet a megyei tanács ipari osztályához kell benyújtani. A szegedi járás gyümölcsöseiben megkezdték a korai cseresznye szedését. A balástyai Móra Ferenc Termelőszövetkezet már több mint három mázsa cseresznyét adott át a MEZÖÉK-nek. Képünkön Terbe Margit és Németh Klára, a szövetkezet lelkes fiataljai szüretelik a korai cseresznyét. Időszerű tanácsok: Fontos a burgonya töltögetése A termelőszövetkezetek segítsék a háztáji állatok nyári takarmányozását A szegedi járás termelő- ges zöldtakarmányt, ákkor zetben természetesen csak szövetkezetei a lehetősé- juttatni kell egyéb takar- úgy és olyan mértékben segekhez mérten i®ekeznek mányféleséget is a háztáji githetik a háztáji állatálloévközben is segítséget nyúj- gazdaságok részére. Néhány mány takarmányozását, tani a háztáji gazdaságok- tsz-ben a betakarítható ta- hogy az ne menjen a közös ban tartott állatok takarmá- karmányból juttatnak a ház- kárára. Ahol nem rendelnyozásához. E~re nagy szük- táji állatoknak. Ennek érté- keznek elegendő zöldtakarség van, hiszen háztáji gaz- két is természetbeni előleg- mánnyal, keressék, kutassák daságokban, a kertekben ként számítják fel a szövet- a sokszor elhanyagolt helyettem mindenütt terem ele- kezeti tagok részére. Né- ket, árkok partjait, töltésgendő takarmány féleség. A hány szövetkezetben úgy oldalakat, va® parkokat, segítésnek többféle módja gondolták, hogy takarmány- ahol takarmányozásra alhonosodott már meg terme- területet adnak az igénylök- kalmas füvet kaszálhatnak, lőszövetkezeteinkben. Több . „ . Ha ezek a területek nincsehelyen azonban még most is neK' Ha szuKseges' elsosor nek a szövetkezet birtokákeresik, kutatják a megfe- ban pillangos-felesegekbol ban> ^^ vásároiják mega lelő formákat. Ezzel kapcso- juttassanak, de csak akkor, fütermést A szül sé"leten Loztetásárf^ISdf iSÍ ha * ^^ 01863 £clüli mennyiséget adják át tanács mezőgazdasági osztá- den haza tud]a szálllt£mi a a tsz-tagoknak és nyújtsalyán a többi főzött h elmondották: Most a legeltetés időszakában akkor cselekednek helyesen termelőszövetkezeteink, ha biztosítják a háztáji gazdaságok részére is a legelőt, függetlenül attól, hogy a legeltetési bizottság, va® a tsz kezelésében van a legelőterület. Természetesen minden esetben fübért kell megállapítani a kihajtott állatok faja, kora és száma alapján. Ha a tsz kezelésében van a legelő, akkor a fübért ú® kell kezelni, mint a közös gazdaság bevételét, s ezt mint előleget kell elszámolni a tagok részére. Ilyen esetben a pásztorról a tsz gondoskodik. Ha megfelelő nagyságú, vagy több legelő áll rendelkezésre, helyes külön-külön kialakítani a közös és háztályi gulyát, csordát és nyájat. Több termelőszövetkezet tagjai süldő, vagy tenyészállat nevelésére kötöttek szerződést a szövetkezettel. Helyes, ha ezek részére mérséklik a fűbért. Ha a legelő nem biztosítja teljes egészében a háztáji állatok vészére szüksétermést és ezért a közös nak segítséget, időt, lehetőmunkából nem esik ki. séget a kaszálásra és a széMinden termelőszövetke- na betakarítására. A burgonyatöltögetés műveletét csak az végezheti el helyesen, aki ismeri annak célját és a növényre ®akorolt hatását. A gumók megvastagodott föld alatti szárrészek, a szár föld alatti rü®eiből fakadó tarackokon (stólókon) képződnek. A tarackok és ezzel a gumók számának emelkedését elősegítjük, ha a szár föld alatti részét növeljük. Ezt e®részt a mélyebb ültetéssel, másrészt a töltögetéssel érjük el. Az ültetés mélységének a szántóföldön talajnemenként megvan a határa (8—15 cm), amelyet tú'Iépni nem célszerű. A töltögetés megtoldja az ültetési mélységet és ezzel meghosszabítja a szár föld alatti részét. A tíil töeetésnek van más célja is. A növekvő gumóknak helyre van szükségük. Mindenki megfigyelheti nyár végén, miként repedezik a föld a burgonyatöltések oldalán a terebélyesedő gumók nyoAz újszentiváni Üj Élet Termelőszövetkezet 265 holdon termel kukoricát. Az egész területet négyzetesen vetették be. Ez a termelési módszer nagyban megkönynyitl a szövetkezet munkáját, mert a Uukorirát jórészt géppel kapálják — mint képünk ábrázolja. A traktoros és a gépkezelő naponta 25 hold negyzetesen vetett kukoricát kapál meg. Ezt a munkát ennyi idő alatt egyébként csak 12 gazda és nyolc ló tudná elvégezni. Ugyanakkor a négyzetesen vetett kukorica több termést is hoz. A szövetkezet részt vesz a 30 mázsás kukoriratermesztési mozgalomban. Ennek érdekében emelik a lioldankénti növényszámot, úgyhogy a kapalas utan a ritkításnál fészkenként két tövet hagynak. mására. Töltögetéskor barázdát húzunk a sorok között, így a bakhát falait szabaddá tesszük, miáltal a gumók nyomása a bakhát mindkét odalának irányában érvényesülhet. Ennek hiányában, különösen kötöttebb talajokon, a növekvő gumó terjeszkedési lehetőséget ott keres, ahol a talaj csak némileg enged, minek következtében deformálódik, értékéből veszít, akár vetési, akár étkezési célra termeljük. Végül a burgonyatermés veszteségmentes gépi felszedése csak jól töltögetett területen lehetséges. A töltögetés e három célt szolgálja és semmiesetre sem helyettesíti a talajlazítás, porhanyítás és gyomirtás müveletét. Sajnos, sok helyen takarják el az el nem végzett kapálások színhelyét töltögetőekével! Az eredmény rövidesen /elárulja e hibát, mégpedig a termésre igen hátrányos formában: a ®omnövények na® részét a töltögetőeke nem irtja ki, hanem a tóközök felé irányítja, tehát a burgonyanövények köré csoportosítja és ha elhatalmasodnak, azt elfojtják. A töítögetést tehát többszöri fogatos. va® gépi sorközi és legalább egyszeri kézi tőközi kapálásnak kell megelőznie. ho® a töltögetőeke ®omtalan. porhanyó földbe hatolhasson. Azonnal ke" ————— kezdenünk a töítögetést, mihelyt a burgonyanövény eléri a 12— 15 cm maeassáeot. Ha ezt az. időpontot elmulasztjuk, megöregszik a szár és hiába viszünk melléje friss földet.. föld alá kerülő rü®ei többé nem hajtanak ki. nem képződnek úiabb stólók, nem szaporodik többé a gumóállomány. Sem sáros, sem pedig száraz göröngyös földet nem szabad töltögetni. Eső után meg kell várnunk, amíg a talajunk ismét porhanyó lesz. Tartós szárazság esetén pedig csak az töltögethet aki a talajt mindivégig megfelelő kapálásokkal porhanyó állapotban tartotta. Ilyenkor töltögessünk a kora hajnali óráktól kezdve és hggviuk abba a töítögetést, amidőn a talaj a napsütés hatására, már erősen felmelegedett. Kellő elövi®ázattal és jó világítás mellett, gépi vontatású, jól beállított kiltőekével tartós szárazság esetén éjjel is végezhető ez a művelet. Fokozatosan •gymás —— —- utan háromszor célszerű töltögetni, és ezt a műveietet minden körülmények között a virágzás megindulásáig be kell fejezni. Virágzás közben és utána a talajt többé bolygatnunk nem szabad, szükség esetén legfeljebb ®omlálhatunk. A gumó- , növekedés időszakában már kárt okozunk a talaj mozgatásával, mert a ®ökérállományt megsérthetjük. A töltögetőekék állapota a legtöbb gazdaságban elárulja, ho® a műhelyek nem tartják fontos növényápolási eszközöknek azokat és ahhoz mérten foglalkoznak velük a javítás időszakában. Az elavult fogatos, fagerendelyes, elgörbült kormánylemezes ekék csak némileg üzemképesek, kínozzák vele az embert és állatot és a talajt. Pedig ve®ük csak szemü®re a kérdést: e® deformálódott kormánylemezes eke nem forgatja a töltésre a talajt, hanem ékszerűen széttúrja, a töltést kétfelé tömöríti, nehéz vontatni és nehéz vezetni. A burgonya laza talajt kíván, a töltés összetömörítése nem válik előnyére, tehát olyan korszerű töltögetőekét használjunk, amely nem túrja, hanem lazán a töltésre forgatja a talajt. A gépi töltögetésnél na®on kell ügyelni mind a Zetornál. mind a szerszámhordozónál, hogy a keréknyomtáv pontosan e®ezzen a sortávolsággal. A burgonyát fc,k°~ ———• " zatosan töltögessük, ho®- munkánk valóban megfeleljen a •-töltögetés* szó fogalmának. A töltés teteje ne le®en éles, hanem vályúszerű, ho® a csapadékot felfoghassa. az ekét tehát az utolsó töltögetésnél sem szabad túlságosan tágra állítani. A simára ®-aluIt bárézdafenék erősen szárítja a talajt, azért célszerű az ekére hátul keskeny lúdtalpat szerelni. amely 2—3 centiméterrel mélyebben jár, mint az eke, és porhanyítja a barázda fenekét. Baer Gerolf vezető technikus