Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-28 / 151. szám

5 Kedd. 1960. júnlos 2S. Szívesen fogadott gyakori vendégek A szegedi autójavító közel tíz éve patronálja a zsombói Béke Termelőszövetkezetet Szűkül a gabona, fürtösö­dik a szöló a zsombói Béke Termelőszövetkezet földjein. Öröm ezt látni a szegedi XI­es Autójavító Vállalat kom­munistáinak, munkásainak is, akik immár régi barátai a szövetkezeti gazdáknak. Immár közel 10 éve, ho® a kommunista és pártonkívüli munkások féltő gonddal vi­®ázzák a termelőszövetkezet sorsát. „14 szívvel segítünk!" Az autójavító párttitkára, Németh Kálmán elvtárs minden héten egyszer va® kétszer kilátogat a szövetke­zetbe. Hol e®edül, hol töb­bed magával. Az üzem párt­titkára és a vele kilátogaló munkások beszélgetnek a szövetkezeti gazdákkal poli­tikai, gazdasági és szerveze­ti kérdésekről, a feladatok­ról. Va® ha a helyzet ú® hozza, megfogják a kapanye­let — mint legutóbb ls hú­szan — és nekiállnak kapál­ni. A munkások, a kommunis­ták képviselői szabad dél­utánjaikat, vasárnapjaikat ál­dozzák fel, ho® főként poli­tikai támogatást nyújtsanak a Beke Termelőszövetkezet tagságának. Németh elvtárs, az üzem párttitkára megálla­pította: — Jó szívvel segítünk, mert megéri. Öröm szá­munkra, ha látjuk a szép gabonatáblákat és ®timöl­csöskerteket — mosolyodott el és hangjóban büszkeség csengett Érthető is ez a büszkeség. Aztán Németh Kálmán elvtáns »panaszkod ássál- fű­zi tovább a szót: — A *®erekek* — kedve­sen í® becézi a vállalatnál dolgozó fiatalokat — most is gyakran -piszkálnak­azért, ho® mikor megyünk már újra ki a termelőszö­vetkezetbe. Minden kérdést megbeszélnek A párttitkárral együtt a vállalat igazgatója, Sarnyai Vencael elvtárs és az autó­javító több más dolgozója is gyakori, szívesen látott ven­dége a zsombói aknak. A szövetkezet köz® ülésein, a tsz pártszervezetének tag­®űíésein is részt vesznek a kommunisták, a munkások képviselői. Minden fontos kérdést közösen megbeszél­nek. A szövetkezeti gazdák bi­zalommal fordulnak az au­tójavító munkásaihoz és so­hasem találnak visszautasí­tásra. Az autójavító pártit­kárát, Németh Kálmán elv­társat megkérte a tsz pórt­titkára és elnöke, ho® se­gítsen megtár®alni a VII. pártkongresszus anyagát. Teljesült ez a kérés. S mo6t, amikor a tagság nyakába szakadt a sok nyá­ri munka, Németh'Kálmán elvtárs és a többi kommu­nista segíti a munkaszerve­zés helyes kialakítását. Most is megfordulnak a tsz-ben, amikor az aratás, a gabona­betakarítás ideje van. Tudják kötelességüket A munkások arról is be­szélgettek a szövetkezeti gaz­dákkal, ho® a gabona mi­előbbi ®ors betakarítása ér­dekében szükség van arra, ho® a kora reggeltől késő eötig arassanak. Tudják ezt a Béke Tsz gazdái, meg is fogják a kézi kaszát, hiszen a saját gabonájukról, az or­szág ellátásáról van szó. A tsz tagjai pedig, ha a városba vezet útjuk, szívesen látogatnak be az autójavító­ba. Barátokhoz jönnek, akik­től, mindig segítséget kap­nak. Ha elromlik egy gép, va® eltörik e® gépalkat­rész, ha e®edül már nem tudnak ezzel va® azzal a feladattal boldogulni, akkor eligazítják ezt a munkások. Mert jól tudják, ho® mi­lyen kötelességek járnak a 6zép feladattál, a termelő­szövetkezet patronál ásával. M. A. LADVAMSZKY A szegedi vérianú emlékére Ért halhatatlan proletártestvérem, Hiába öltek meg a gyilkosok — A lelked izzó, csudálatos lángja Az elnyomottak szívén dtlobog. Nem vagy az első, se nem az utolsó... Adtunk, adunk még ezer vértanút. De tőletek lesz sebesebb a szélvész S a véretektől lázasabb az út. Neved a mi szent istenasszonyunkhoz, A Szabadsághoz lesz forró fohász. Kigyúlnak majd a sorsodon a bátrak S tanulni fognak gyávák, ostobák. Fegyvert adtál a vörös regimentnek, Kincsekkel szórtad agyunkat tele. Lásd, proletár, ha újra térdre roskadsz, Mily kegyetlen a fehérek keze! Odaálltál a Dózsa Györgyök mellé, Jaurés és Liebknecht keblére fogad. Megacéloztad kihunyó szíveddel A halálra kész proletárokat. A szellemedből új csóvák fakadnak, Zúgó viharrá lesz a gyáva, rest. S új hitre lobbant Duna—Tisza völgye, Uj lázban csattant Csepel, Budapest Álljatok bosszút Ladvánszky testvérért! Bűnhődjék, aki gyilkost támogat... Rettegje, félje egész Európa A harcos gyári proletárokat! Nem vagy az első, se nem az utolsó... Adtunk, adunk még ezer vértanút; De tőletek lesz sebesebb a szélvész S a véretektől lázasabb az út. BENJÁMIN FERENC A Dél-Magyarország vasárnapi, június 26-1 számában K o 1 o t x á r Beu a kortársak emlékezete alapján idézte a szegedi munkásmozgalom busz évvel ezelótt el­hunyt kimagasló aiakjanak, I. advánszky .Józsefnek emiekét. Leírta, hogyan kittek rá orvul 1919 tavaszán egy gyűlésen, s megemlítette, hogy a merénylet után elöször halottnak hitték. A francia megszállás alatt lévő és a fővárostól katonai kordonnal elzárt Szegedről valóban Ladvánszky halálhíre jutott el Budapestre. A Vörös CJság 1919. május 9-1 szamá­ban Ladánszki elvtárs cimmel (a neve is eltorzult, mire fölérti külön rikkben bu­csúztatla él. „51a Ladanszlti József elvtárs vére piroslik zászlónkon — irta a névtelen cikk­író. — Ma Szeged a proletárok Golgotája." A Népszava 1919. május 18-i szamában az ismert munkásmozgalmi költö, Benjámin Ferenc verset frt a mártírnak vélt szegedi munkásforradalmárrol. aki később harcai során, börtönben kapott betegsége következtében fejezte be életét, s igy két évtizeddel később valóban kiérdemelte a vértanúnak járó tisz­teletet. A vers most lát újra napvilágot a Mindenki Ujakra készül rimü szöveg­gyűjteménynek, az 1918—19-es forradalmak irodalmi alkotásait tartalmazó akadémiai ki­adványsorozatnak a közeli napokban megjelenő harmadik kötetében. Szerkesztőjének, J ő­z s e f Farkas kandidátusnak szívességéből közölhetjük már most Itt. H. J. Felvételi vizsgák előtt Dolgozó fiatalok a felvételire előkészítő tanfolyamokon Hírt adtunk már arról, ho® a Szegedi Tudomány­e®etem természettudományi karán megszervezték a fel­vételi vizsgákra előkészítő tanfolyamokat ebben az esz­tendőben is az e®etemen tovább tanulni szándékozó dolgozó fiatalok számára A szervezés során a kar ok­tatói végigjárták a szegedi üzemeket és beszéltek a sze­gedi termelőszövetkezetek fiataljaival is. A szervezés­nek volt foganatja. Százöt­ven dolgozó fiatal jelentke­zett az idén előkészítő tan­folyamra, háromszor annyi, mint az elmúlt esztendőben. Inkább nehezebb úton .* Azóta már lassan befe­jezéshez közeledik az előké­szítő tanfolyam munkája. Július első napjaiban meg­kezdődnek a felvételi vizs­gák az ország összes e®e­temén és főiskoláján, s a felvételi bizottságok előtt majd elválik, ho®an hasz­nosította a 150 fiatal az elő­készítőn hallott ismeret­anyagot. Néhány érdekes problé­mára azonban mégsem árt fölhívni a fi®elmet. Az e®ik ílyen probléma, hogy a dolgozó fiatalok szíveseb­ben jelentkeznek a levelező tagozatra, mint a nappalira. Ennek az a ma®arázata, ho® nem akarnák bizto6 állásuktól és jó fizetésüktől megválni, inkább a nehe­zebb utat választják. A prob­léma ott van, ho® például éppen a természettudományi karon az oktatás és az el­sajátítandó ismeretanyag ter­mészetével nemigen fér ösz­sze a levelező forma. S í® van ez a mérnöki karoknál is, nem beszélve az Orvos­e®etemről. A másik ilyen jelenség — amely amennyire problema­tikus, annyira örvendetes is — az, ho® a fiatalok i®e­keznek a foglalkozásuk pro­filjába vágó szakokra jelent­kezni. Sokan jelentkeznek ve®észnek, mérnöki karok­ra és jogra. Probléma vi­szont, különösen a termé­szettudományi karon az ér­deklődés hiánya az elvont természettudományok, a ma­tematika és a fizika iránt. A szegedi nyomdászok a dorozsmai ligetben rendezték meg a centenáris János-ünnepélyt Vasárnap rendezte meg a Szegedi Nyomda Vállalat szakszervezeti bizottsága a dorozsmai ligetben a ha®o­mányos János-ünnepélyt- A nyomtatás feltalálójának, Gutenberg Jánosnak tiszte­letére száz évvel ezelőtt kez­deményezték ezt a megemlé­kező majálist, amely a nyom­dászszolidaritást fejezte ki, s azóta minden évben meg­rendezik a nyomdászok. Az idei centenáris évfordulón közel kétszázan vettek részt az ünnepségen: nyomdászok, családtagjaik, ©-ermekeik, ismerősök és jó barátok. El­látogattak a dorozsmai ta­lálkozóra a békéscsabai, a gyomai nyomdászok is. Az ünnepségen Bene Gyu­la, a Szegedi Nyomda Vál­lalat szakszervezeti bizottsá­gának titkára emlékezett Bene Gyula megemlékező beszédet tartja '. ".mmmm1. •-• -- •• • • Tréfás sportverseny a majálison: kötélhúzás. meg a nap jelentőségéről. Méltatta a nyomdászok év­tizedes harcait a több bé­rért, a munkanélküliség el­len és megemlékezett új éle­tünkről, a nyomdatechnika fejlődéséről, a na® mun­kalehetőségről. A nap folyamán kitűnően érezték magukat a János-ün­nepély résztvevői, különféle sportversenyeken, szellemi játékon vettek részt és jóízű­en elfogyasztották a hely­színen főzött kitűnő bográ­csos paprikást. A kellemes, baráti légkörű ünnepség s/ esti orakban ert véget. A Tudornánye®etem termé­szettudományi karán a ma­tematika-fizika szak lét­számkereténél például jelen­leg lényegesen kisebb a föl­vételre jelentkezők'száma. A 150 előkészítős közül is csak 1 fő kíván matematika-fi­zika szakon továbbtanulni. Érthetetlen tartózkodás Éppen a matematika-fizika szak iránt érthetetlen az ér­deklődés hiánya. Hiszen e két tudomány eredményei­nek oroszlánrésze van ko­runk technikai vívmányai­ban, e két tudomány mű­velőinek köszönhető, ho® a mesterséges holdak előre megszabott pályájukon ke­ringenek, hogy atomerőmü­vek épülnek, hogy bonyolult számlálógépek, logikai "be­rendezések* dolgoznak az ember helyett. Talán a ma®arázatot ab­ban a bizonyos fajta félelem­ben kell keresni, ami a fia­talokban középiskolai tanul­mányaik során — a mate­matikai oktatás esetleges módszertani hibái miatt — kialakul e tár® iránt. S olykor túlméretezett az az ismeretanyag is, amelyet el kell sajátítaniok. Emellett a matematika és a fizika nem alkalmazott tudomány, nem hasznosítható közvetlenül a ®akorlati életben ú®, mint például a jogi ismeretek. Nyitott kapuk Néhány nap múlva az elő­készítő tanfolyam elvégzésé­ről tanúskodó értesítéssel a kezében ez a 150 fiatal is odaáll a különböző e®ete­qnek fölvétel; bizottságai elé. Lehet, ho® csak e® kisebb részük fele! meg majd a fel­vételi követelményeknek. Hi­szen végső soron nem az elő­készítő tanfolyam elvégzé­sén, hanem magán az e®s­temen tanulni kívánó fiata­lon múlik a siker. lehet, hogv — a most megjelent művelődésü®-i miniszteri rendelkezés alapján — azok. akik például az Eötvös Lo­ránd Tudománye®etem jogi va® bölcsészettudományi karán, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi E®ete­men, a Veszprémi Vegyipari E®etemen, va® a Buda­pesti Műszaki E®etemen akarnak továbbtanulni, an­nak ellenére, ho® megfelel-' nek majd a felvételi vizs­gán. csak további egyéves termelőmunka után kezdhe­tik majd meg e®etemi ta­nulmányaikat, mint előfelvé­telien részesült hallgatók. Egy bizonyos: akinek nem­csak kedve, hanem képessé­ge. tehetsége is van a ta­nuláshoz. az előtt mindig nyitva állnak e®etemeink és foiskoláink kapui, Szegedi balettiskolások látványos, szép előadásai a színházban Nagy érdeklődés előzte meg a két szegedi balettis­kola vizsgaelöadását. A kö­zönség általában nem csaló­dott, fantáziadús koreográ­fiákat, ügyes növendékeket láthatott a Juhász Gyula művelődési otthon balette­seinek szombaton délutáni, a városi tanács balettiskolájá­nak vasárnap délelőtti, majd hétfő esti műsorán a Szegedi Nemzeti Színházban. Néhány elvi kérdés is felvetődik azonban, s ezek lényegében alapjául szolgálnak a ' két műsorról szóló beszámoló­nak. Mi is a feladata a vidéki s így a szegedi balettisko­láknak? Semmi esetre sem a sztárnevelés, hanem leg­föként az, hogy megadják az oktatók az alapot. A tanulók felnőve itt szerzett tudásuk­ra építve, később esetleg magasabb szinten továbbfej­lődhetnek. Másik célja, hogy a műkedvelő táncmozgalom­r.ak minél több tehetséges fiatalt neveljenek. Fontos feladat az is. hogy megta­nítsák a helyes mozgásra, testtartásra a növendékeket, s igy az életben is harmoni­kusan, természetesen mozog­janak. Ezekből kiindulva el­mondhatjuk, hogy a két« ba­lettislcola általában jó mun­kát végzett. A Juhász Gyula Művelődési Oiíhon balettiskolájáról A Juhász Gyula művelő­dési otthonban hét évvel ez­előtt kezdődött el a táncok­tatás. Nyolc ©-erekkel kezd­ték, ma már 140 növendék tanulja a táncművészet alap­jait. Ez is bizonyság arra, ho® az iskola él,et- és fej­lődőképes. Vizsgájuk alkal­mával meggyőződhettünk ar­ról, ho® M. Kádár Andrea na® szertettel, szorgalom­mal foglalkozik növendékei­vel. Markó Leó nemcsak mint zenei összeállító és kar­mester bizonyította be ké­pességeit. de mint a balettek meséjének írója is. Sikerült­nek mondható a Hangszer­boltban című kompozíció, különösen a modern és az orgona-hegedű táncaival. So­kat tapsolt a közönség a műsor utolsó részének is, ahol az, orosz tánc. a kfvat szalagtánc. és a görög fák­lyatánc aratort na® megér­demelt sikert. A városi tanács balettiskolájáról A városi tanács balettis­kolájával szemben a beszá­moló alapja csak az az igé­nyesség lehet, amit ők az elmúlt évek során már több ízben kivívtak maguknak. Till Elzával az élén a ki­tűnő oktatók. Kurbos Ily, Árkos Judit, Tóth Alexand­ra és Hamar Tibor olyan munkát végeztek, amiről az elismerés hangján kell szól­nunk. Most is kitűnt, ho® céljuk a táncművészet alap­jainak megadása és ezt a célt iaen magas színvonalon oldották mes. A táncok tar­talmának haneulah kifeje­zése. szép testtartás. ü®es spimelés ieltemPTte B tán­cokat. Az Aludj el szénen 'ris Rala-r* című komnozíció b'rá'át ötletes megoldásait és mison Gusztáv hanonjri­+os. inver-rlóziis 7onéíéf kell megdicsérnünk. A sok sikert aratott Gulliver a törpék or­szágában című mesejátékban az apró ®ereksereg ü®es­ségét, a csepűrágók akroba­tikus, jól megoldott táncele­meit kell kiemelnünk. Dicsé­retes, ho® idén elő­ször bevezették a népi tánc oktatását is. En­nek eredményeként tűztek a műsorra e® csokrot a ba­ráti népek táncai közül. Eb­ből a legsikerültebb a Krumnlicska és a Véntmi­csárdás volt. A Méhecskék a a szabadban című egyfelvo­násos balett mondanivalójá­val. elmélyült na® szeren­lö"árdat mozgató koreográ­fiájával 'űnt kj elsősorban. A Chopin emlékezés k'felező koreogváf'áia a tán­cok finom me-oldásni miatt vaiöKan koronája volt a vizs­gaelőadásnak. Híves László Csegi József fi'eres szerzói eslle A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság szegedi klubjában oasárnap újabb szerzői estet rendeztek. Ezúttal Csépi József fia­tal elbeszélőt mutatta be a népes közönségnek dr. Lőkös Zoltán, a Dél-Magyarország szerkesztője. Ismertette a fiatal író küzdelmes életútját: a falusi proletárgyerekböl tehetséges íróvá serdült Csépi József pályáját, bepillan­tást nyújtott írói műhelyébe és eddigi munkásságába. A fiatal író legsikerültebb elbeszéléseiből Gém esi Imre és Katona András, a Szegedi Nemzeti Színház tagjai, illetve N or ti k Mária, az egyetemi sztnjátszócso­, i port tagja olvaslak Jel.

Next

/
Thumbnails
Contents