Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-28 / 151. szám

3 Kedd, 1960. június 28, Közérdekű kérdések Miért nem {ártják meg a fogadóórákat a tanácsnál? Az utóbbi hetekben több szegedi lakos panaszolta, hiába megy problémájával a városi tanács végrehajtó bizottsága függetlenített tagjainak fogadóórájára, legtöbbször csak az ajtóra kiakasztott tábla fogadja: a fogadónap elmarad. A panaszosok kérik, tegyék lehetővé, hogy leg•lább a heti egyszeri fogadóórákon felkereshessék ügyes-bajos dolgaikkal a város vezetőit. Ezzel a kéréssel kerestük fel mi is a végrehajtó bizottság egyik tagját, Ladányi Benedek elvtársat, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesét. Ladányi elvtárstól a következő választ kaptuk: Nem mentegetőzni akarunk, de tény és valóság, hogy különösen az utóbbi hetek rendkívül zajosak voltak városunkban. Ez úgy értendő, hogy igen sok ügyben kellett tárgyalnunk. Hogy mást ne mondjak, az én legutóbbi fogadóórám azért maradt el, mert az északi városrész lakástervét kellett értékelni. Ez természetesen nem vigasztalja azokat, akik ügyes-bajos dolguk intézéséért kerestek fel akkor pénteken. Éppen ezért megbeszéltük, hogy — . bár minden elmaradt fogadónap ideje alatt közügyeket intéztünk — mégis most a szabadságolások lezajlása után úgy intézzük dolgainkat, hogy ne maradjanak el sorozatosan a fogadónapok. Nagy a becsülete külföldön a magyar gyümölcsnek wAx ország legjobb zöldség- és gyümölcsexportálő megyéje" címet vívták ki a Csongrád megyei, Szeged környéki gyümölcstermelők A szegedi, a Szatymaz nyékéről külföldi megremde- A legtöbb kifogástalan exkörnyéki kertek az idei léinkhez. port minőségű kelkáposztát kedvezőtlen időjárás ellené- jdén kormányunk nagy eddig a sásgváritelepi Tánre is tőlük telhetően meg- anyagi áldozatainak eredmé- csics v Termelőszövetkezet fizettek a termeL3k fáradó- ny'eként nagymértékben ja- gazdái adták eL zásaiért. Talán éppen a Vult a zöldségexportot lebogyenge tavasz miatt az idén nyolító közlekedés színvonaszinte soha nem látott ke- ja Nemcsak ^\ több teherszállító repülő^üAőS*1** *S5gEt v «** biztosítottak, geknek a külföldi piacokon, hanem hasonloan a bolgáTompa Zoltán, a HUN- rokhoz' a gépkocsi fuvarozas GAROFRUKT, a mezőgazda A Csongrád megyei MÉK és a HUNGAROFRUKT már megkezdte az előkészületeket a soron levő sárgabarack-termés külföldi értékesítésére ls. ttttwt ronnoz. a gepKocsi luvarozas , . színvonala is javult. Ez tet- Ebbo1 az ,zes magyar gyulezogazaa- . .... . . naevtö- nőiesből nemcsak a szokásági termékeket exportáló Ü2K US w megrendelőinknek szálka 1 kereskedelmi . JjSjgtoí £ft SS Htunk, nagy mennyiségben Csongrád val ^ i<jőben jelentkezhet- az lden- hanem a Német ja nagy elismeréssel beszelt ^ iacokon A Szövetségi Köztársaságnak. Szeged es egesz Csongrád földjeperérést követő első Belgiumnak, sőt mint megÜSSL ^t hét alatt összesen tudtuk, Hollandiának is. Az szövetkezeti es egyem pa- e,so nyugati sárgabarckrasztjainól, akik szállítmányok indítását jú,, . _ magolt foldieoer jutott el . , . . „' as ország 19 megyéje k»- b°zh "ius utolsó napjaira tervezü! a legtöbb exportálha- DCCSOe ak. Nagyon szeretnének — ra é* avümölcs- a már említett nyugati bár Brre nincs most lehetőMtfuíSíeSitS Z dh ^tarosokba, a Német Szövet- ^ _ exportküldeménveinkKöztársaságba. Belgi- kc, a termelők köztilis lá. . umba is. „A magyar földi- toratóba magunkkal vinni Faradságot nem bsmerö mun- eper utolérhetetlen*, — így néhánvat ezekbe a nyugati kájukkal kivívták az ország mondják a bécsiek és ebben államokba. Szemtől-szembe legjobb zöldség- es gyu- a szellemben is fizettek ér- láthatnák hogy mőlcsex portáló megyéje el- te. Földieperből a legna- ' ismerő eímet. Emellett a gyobb konkurrenciát az olahazai és a helybeli szükség- szok jelentik. Amint azonletekre is bőségesen adtak bar, Tompa elvtárs elmonárut. dotta. az olasz földieper. Csak néhány számot em- bármilyen ízlésesen csórnaÜtsünk meg az elmúlt he- golják is, egyáltalán nem mint éppen a miénket. Letek, hónapok szállítmányai- mondható veszélyes ellenfél- gyen azonban ez a tény már boL nek. Fz az árak közötti kü- magában is figyelmeztető, ,. . . . lönbségből is kitűnik. Egy hogy a jövőben is csak akMa? márctesban ereezao- ^ magyar föidleperért 14 kor tarthatjuk meg külföldöt* Szegedről es a »ze- schminget fizettek a bécsi dön szerzett hírnevünket, s ged kornyék! falvakból a fogyasrt6kí ugyanakkor az szaporíthatjuk a megrendesalata exportalasa. olasz földieper kilójáért a 8 lóink számát, ha a minősé? Naponta indultak Bécsbe, schillinget is csak akkor ad- mellett a termés mennviséBerlinbe. Prágába, Karlovy- ták meg. ha magyar áru nem ge is évről évre fokozódik. allgba van még Európában egyetlen olyan ország, melynek gyümölcseit ilyen szívesen vásárolnák, Vary-ba és más nyugati volt kapható, nagyvárosokba a salátával a földieperrel együtt edmegrákott speciális teher- dig ÖSZ" h^ST mennyiségű zöldfőszesen mintegy Teleket. kelkáposztát ls 800 ezer fej salátát vásároltak tőlünk nyugati jutattak el Szegedről és kör- fogyasztóink. Csépi József Épül oz algyői hid • - --Séf , i (Uebmann Béla telv.) Két szoviet kormányküldöttség érkezett Afrikába Vasárnap két szovjet kormányküldöttség érkezett Rabatba. Az egyik Rahmatoo, a Legfelső Tanács elnöksége elnökhelyettesének vezetésével Kongóba utazik. hogy részt vegyen a Kongó függetlenségének kikiáltása alkalmával rendezendő ünnepségeken, a másik — élén Georgadzev al, a Legfelső Tanács elnökségének titkárával — a Ghanai Köztársaság kikiáltásának ünnepségein képviseli a Szovjetuniót A küldöttségek kedden folytatják útjukat Rabatból. Lesz-e szivárvány az égen? A

nnyiféle esemény zajlik körülöttünk a nagyvilágban, hogy az emberek alig várják a friss híreket és ezért kapkodják az újságokat Kélféleképpen reagált és reagál még ma is az átlag újságolvasó nálunk ezekre a dolgokra. Borzad és ámul a természet erőinek chilei tragikus kimenetelű játékán. Azután hamar eszébe jut, hogy mi szerencsére olyan vidéken élünk, ahol a földrengések viszonylag ritkák s így őt nem érheti ilyen méretű baj belátható időn belül. Az erről olvasottak, vagy hallottak ezért viszonylag rövid ideig foglalkoztatják. Annál inkább megmarad emlékezetében mindaz, ami mostanában a külpolitikában történik. Sok olyasmi történt az elmúlt években a világ különböző részein, ami kifinomította az újságolvasó hallását politikai értelemben és ezért mindaz, ami a legutóbbi hetekben Szöulban, Ankarában, vagy éppenséggel Tokióban lejátszódott, felkelti figyelmét Liszin-Man, Menderes és Kisi rezidenciája előtt tüntető tömegek dübörgését és hangját érzékeny füle messzi morajként, itt nálunk is meghallja. Az emberek többségét nálunk ez a távoli égzengés nem nyugtalanítja. Közöttünk egyre többen vannak olyanok, akik politikai érettségük, tisztánlátásuk és az összefüggések nyomon követése alapján hamar rájöttek arra, hogy közel- és távolkeleten most olyan vihar kerekedett, amelynek villámai egy másik, tőlünk időben és térben már távol eső világra, a kapitalizmusra készülnek lesújtani. Kizsákmányoló, korrupt, saját népeik szándékait keresztező, országuk nemzeti érdekeit lábbal tipró kormányokat sodornak most a népharag hullámai. A szökőár ez alkalommal nem az amerikai kontinenstói Ázsia partjaira tart, hanem fordítva. Japántól indul és az észak-amerikai imperializmus építményeire zúduL Vannak emberek. akik azonban nem ilyen egyértelműen és ilyen optimista módon értékelik mindazt, amit az újságok, a rádió, a televízió hírül adnak... — DélKoreában, Törökországban, Japánban zavargások vannak. Már vér is folyik! Csak nem lesz háború? — kérdezte egy meghitt beszélgetéskor egy anya néhány nappal ezelőtt, amikor a távol-keleti politikai krízis tetőfokán volt Biztos, hogy ez a kérdés másoknál is felmerült az újságok vastagbetűs címei láttán, különösen azóta, hogy az U—2 repülőgépet, ezt a béke meleg testébe belecsípő, belemaró „mérges kis bogarat* — ahogy Hruscsov elvtárs bukaresti beszédében az amerikai kémrepülőgépet nevezte — leszedték a szovjet égboltról és a csúcstalálkozó, az amerikaiak hibájából meghiúsult J Y

ajon ezek az események ténylegesen növelik a külpolitikai feszültséget? Van-e objektív lehetőség újabb háborús Szerdán és csütörtökön hármas békekölcsön sorsolás Az Országos Takarékpénztár június 29-én és 30-án bonyolítja le a II., III. és a IV. Békekölcsön 1960 első félévi húzásait A sorsolásokat Budapesten tartják. Szerdán délután fél négykor kezdődik a húzás, s a II. Békekölcsönből 81 200 kötvényre több mint 25 millió forintot sorsolnak. Csütörtökön délelőtt tíz órai kezdettel két óra alatt bonyolítják le a III. és IV. Békekölcsön húzását A III. Békekölcsönnel 239 700 kötvényre 44 millió forint a IV. Békekölcsönből pedig 145 500 kötvényre 27 millió forint nyeremény és törlesztés jut A két napon a három békekölcsönből tehát összesen 466 400 kötvényre több mint 96 millió forintot kapnak vissza a kötvénytulajdonosok. konfliktusokra? — tolulnak a kérdések, ha újságunk aznapi példánya fölött elgondolkozunk. Aki elhamarkodottan, gyorsan, csupán az első oldalakra pillantva akarna felelni, talán igazolná, hogy van alapja a nyugtalankodásnak és a pesszimizmusnak. Aki viszont egy kicsit vár, gondolkozik, az határozottan nemmel felel azoknak, akik úgy hiszik, hogy a legújabb fejlemények a békét sújtják és a dolgozó milliók béketörekvéseit hiúsítják. I^r em, nincs okunk semmiféle csüggedésre, mondhatjuk felemelt hangon, ha számba vesszük a szembenálló két nagy erőt, a kapitalizmust és a szocializmus táborát, a hidegháború seregeit, és a béke piros zászlók alá sorakozó erőit Senkinek sem lehet semmiféle kétsége, ha végigkísérj azt a céltudatos, szívós, logikus és acélosan rugalmas külpolitikát, amelyet a huszadik és huszonegyedik kongresszus döntései alapján a Szovjetunió folytat. Ha ismeri azt a magasfokú diplomáciai tevékenységet, azt a nemes és hatásos agitációt, amelyet a szovjet kormány, annak vezetője, N. Sz. Hruscsov a politikusok személyes találkozóin, a kormányszintű értekezleteken, az ENSZ fórumain hivatalosan és magánszemélyként, diplomáciai jegyzékekben és nagyhatású beszédekben lankadatlanul folytat. E politika magabiztossága a huszadik kongresszus által megfogalmazott azon tételen alapszik, hogy bizonyos (és a jelenlegi adottságok már olyanok') körülmények között a háborúk már nem elkerülhetetlenek, és az a meggyőződés fúti, hogy ninc6 olyan erő jelenleg, amely a békét akaró népek nagy összefogását, erejét megingatná. Alig húsz éve, hogy kirobbant a második világháború és néhány őrültnek sikerült lángba borítani az eget és a földet. Azóta nagyot fordult a világ kereke. Az agresszió erői akkor hatalmasabbak voltak a népek békeszándékainál; a fasizmusnak sikerült csóvát dobnia a puskaporos hordóba Azóta a népek építő, békés akarata a szocialista tábor hatalmas anyagi erejévé vált. Az azonosan gondolkozó és a békéért tettre kész százmilliók elszántságában jutott kifejezésre. Nem lehet meghunyászkodni az agresszor előtt — tanulhatta meg az emberiség a második világháború kitörésekor. Chamberlain engedményekkel, a meghunyászkedás lealázó politikájával akarta jobb belátásra bírni a hitleri fenevadat Münchenben. Az angol kispolgár biztonságát és részvényszelvényeit a csehszlovák munkás és mások szabadságának feláldozásával akarta megvásárolni. Hitlert azóta elérte végzete. Azonban amíg sorsa beteljesült és a berlini bunkernél fellobbant a benzinmáglya. tengernyi vér és könny ömlött, a javak óriási mennyisége, számtalan kulturális érték ment veszendőbe. A világ drágán, nagyon drágán fizette meg, hogy a chamberlaini esernyővel akarták elijeszteni a fasizmus fekete< keselyűit, ahelyett, hogy keményen odavágtak volna azoknak. Valamiféle eröpolitikát emlegetnek az óceánon túl is a herterek, a dullesek és dillonok, a hidegháború bajnokai. Mennyire más ez az imperialista erőpolitika, amely az atombombák halmazára, a külföldi katonai támaszpontokra épül és az U—2 repülőgépek provokációit alkalmazza. A békeszerető népek nagy jelszava: minden erőt. az agresszor megfékezésére! Az amerikai imperialisták, a Strauss-féle revansisták pedig saját ere® jüket a hidegháború fenntartására ós fokozására akarják fordítani. A

Román Munkáspárt kongresszusán elhangzott, külpolitikai jellegű beszédekben ismételten tisztázódott: az imperialisták ugyan kirobbanthatnak valamiféle háborút, de a Szovjetunió, a szocialista tábor gazdasági, katonai erejét figyelembe kell venni öle. Bármennyire is gőzös a hideg- és melegháború lovagjainak feje, számolniok kell és számolnak is a szocializmus erejével és hatalmával. Az utóbbi húsz évben már egyszer-kétszer ismét rátelepedett a háború halálmadsra a népek kerítésére. És nem a siránkozás, az engedékenység, a puhaság riasztotta el onnan, hanem a szovjet nép, a szocialista tábor kemény, magabiztos fellépése. Már dörögtek a fegyverek a szuezi csatorna mentén. Szíria partjai előtt mar töltötték az amerikai hajóágyukat. A szocialista országok munkásöklének megmutatására azonban akkor elcsendesedtek az agresszorok. Ezek a példák, amelyekre N. Sz. Hruscsov bukaresti beszédében hivatkozott, döntő érvek lehetnek mindazok megnyugtatására, akik a jelenlegi külpolitikai helvzetet a béke szempontjából borúlátóan, aggódóan méregetik. A Dél-Koreában, Tőrökországban és Japánban most lejátszódott események az imperializmus frontját gyöngítették és a béke vonalát erősítették! Ha ez LiszinMan, vagy Menderes elzavarásakar talán nem mindenki előtt volt világos, annál kézzelfoghatóbb most, a Kisikormány fiaskójakor. Japánban a tömegek annak idején látták Hirosima és Nagasaki kék egén az atomhalál fekete gombáját, ezért — a világ egy részének talán ez meglenetés is volt — kétszeres éberséggel figyelték, mit kavargat az amerikai imperializmus abban a boszorkány üstben, amelyet a Kisiék segítségével japán földön állítottak fel. Döbbenetes élménye volt a japán munkásoknak, amikor a Powers-féle eset után rájöttek, hogy a háborúnak milyen veszélyes gócai a Japánban levő amerikai katonai támaszpontok, amelyekről ezek az U—2 jelzésű mérges bogarak felröppenhetnek. Ezért tört ki a vihar olyan elemi erővel, hogy nemcsak Kisit sodorta el, hanem Eisenhower presztízse is súlyos sebeket kapott. Alaposan megtépázódott az amerikai elnök környezete ls. Eisenhower látogatása óta először megtartott sajtóértekezletén Herter is kénytelen volt bejelenteni, hogy az elnökválasztás után mán nem vállal pozíciót a kormányban. A japán vihar alapjaiban rázta meg az amerikai imperialista körök vészt hozó támaszpontpolitikáját is. O

lyan természeti jelenség e vihar, amelv néha pusztít, rombol és embereket ejt rémületbe. Csak a gyengébb idegzetüek, a félénkebbek esnek kétségbe dúlásakor, mert a legtöbb embernek eszébe jut, hogy a vihar után napfényes, derült idő, mosolygó kék ég következik. Ez a társadalmi, politikai jellegű vihar, amely most az eddig leigázott gyarmati és félgyarmati sorban éle népek földjéről kél. egyikünket se nyugtalanítson. Azt senki sem tudja előre, hogy mikor és hogyan erősödik, de' egy biztos, hogy a társadalmi haladás irányába fúj, ez a haladás pedig egyben a béke erősödését és tartósságát is jelenti. A béke szivárványive, ha nagyon akarjuk, előbb-utóbb felragyog a ma még itt-ott borús égboltján a világnak. Németh Lajos