Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

Vasárnap, 1960. Június 19. 4 DCüz'és portán Az állattenyésztés a gazdálkodás szíve Hogyan oldják meg a jószágtartás gondjait egy új termelőszövetkezeiben Uj szövetkezet a tiszaszi- helyet. Jó darabig megteszi, hogy van. ősszel például geti Rákóczi, ősszel kezdte aztán tovább fejlődünk. rossz volt az árpavetés. Azt a közös munkát. Feltételez- .. , . . mondták: el se boronálják, hetfténk, hogy itt még, dö- magaoizxosan Mégis elvégeztük a munkát, cög a kollektív állatfcenyész- Lelkesen, a jó gazda ma- és most igen jó termésünk tés, nincs elég épület, takar- gabiztosságával beszélt. Egy lesz: jól jön a • takarmány, mány... Valami ilyesfélét másik rozoga épületnél így Az állattenyésztés a gazdáiemlítettünk a minap Niesner folytatta: kodás szíve. Csak az a nagy Ferenc elnöknek, mire ő így összesen 60 ezer forint bánatunk,- hogy errefelé hóv ál aszóit: hitelt kaptunk építkezésre. naP°k óta nem esett az eső, — Ilyen nincs. Aki akar Ebből ezt az épületet kija- kikerült bennünket. No de jószágot tartani, az tud is. vítjuk, egy részét le is kell azért lesz valami. Vettünk Kérem, én itt ezen a he- bontani. Megcsináljuk még egy uí Zetort, azzal ekekalyen, ahol most a szövetke- az idén. Lesz benne szarvas- Pazzuk a kukoricát nagyon zet központja áll, voltam bé- marha-istálló, a másik ré- erosen- Muszáj, mert a sok res, és bizony még két szal- szében pedig csirkenevelő sertésszáj tengerit kér. Es makazal közé csapva is híz- kemencével: télen-nváron van még egy dolog- Az em" laltam disznót. Nekünk gondozzuk majd a csirkéket berek különösen sokat dolnincs még megfelelő he- Már most is van baromfink, Sóznak ebben a nagy aszálylyünk, de jöjjenek, nézzék, feleségem gondozza a 300 ban> ami nalunk van, es hogyan oldjuk meg. pulykát, s mintegy 100 11- hogy megkönnyítsük a munElvezetett egy régi, dülede- bát. Kialakul itt majd sok egy ző ólhoz, előtte szép kocák minden, csak következete- 3r3togfpet ®ÍkerU" haSZn31; sütkéreztek a napon. sen végre kell hajtani a tat kapnupk' ™ajdntem 30 helyes elképzeléseket. Elein- ezer forintért Megint zsebbe JÓ darabig megteszi te előfordult, hogy nem min- pypltam' bogy „ }egyen" A & den tetszett a tagságnak, de Talajjavító Vallalat szegedi — Ezt a 25 tenyészkocát amikor már látták értelmét, telePén kijavítják és száz kaptuk most. Hirtelén nem akaor helyeseltek. ' hoId 8ab°nát ezzel aratunk Üzemi dolgozó családtagok segítsége Huszonöt üzemi dolgozó családtag jelentette be eddig a kübekházi Sarló-Kalapács Tsz-be, hogy nyári szabadságát a termelőszövetkezetben akarja eltölteni, s kérték a tsz vezetőségét, gondoskodjanak számukra munkáról. Bár nincs munkaerőhiány ebben a gazdaságban, a szerfás építkezéseknél és a gabonabehordásban most szép keresethez juthatnak itt a családtagok is. Tehergépkocsi — a mellényzsebbol Cifra helyzet elé került Szász néni fel is ajánlotta/ nemrég Árendás György ha tőle is elfogadják, nem elvtárs, a baktói Felszabó- zárkózik el. dúlás Tsz elnöke. Evek óta — És mennyi lenne az lamentált, hogy tehergépko- Szász néni —, kérdezte az csit szeretne vásárolni a szö- elnök, aki ugyancsak megvetkezetnek, de mindig kifizették azzal, hogy nincs. Most meg egyszerűen kitelefonáltak neki, hogy ha gépkocsit akar, jöjjön egy Vágtatott óra múlva, s hozzon magá- az elnök. lepődött, amikor meghallotta a választ: többet nem,, de 50 ezret, azt tudnék adni. A fél autó már megvan! tovább motorján öt perccel kával 108 ezer forintot. Biz söbb Somogyi József számennyi pénzt még egy ilyen 046 juhásznak is elújságolnagy szövetkezetben is gond 60 perc alatt előteremteni. De azért nem habozott sokáig az elnök. Motorra ült s az elsö útja a baromfitelepre vezetett. Szász néninek, ennek az idős barmfigondozónak újságolta, hogy ta a dolgot. A juhász se spekulált, 29 ezer forintot nyomban leszurkolt. Ezután már csak Lele Antallal és Molnár Vencellel kellett 'tárgyalni és a szép új szovjet tehergépkocsi árának már föle is mutatkonács. Nincs más hátra, kölcsönt kérünk a tagoktól. Szövetkezeti önköltségszámítás — a Tudományos Akadémia számára mit *müvei« ez a városi ta- zott Igy Sizette be a határidő előtt öt perccel a gépkocsi árát Árendás elvtárs, mely azóta már vígan fut a gazdaságban. Azóta is sokat mondogatják a Felszabadulás Tsz-ben: bizony nem egyet, de akár négy autót is vehettünk volna. A Magyar Tudományos Akadémia üzemszervezési osztálya több termelőszövetkezetben önköltségszámításokat végez. Ennek alapján tudományosan kidolgozzák, hogy a különböző mezőgazdasági termékekre mennyi hogy itt a homok vidék sajátosságainak figyelembevételével részletes kimutatást végezzen a különböző munkálatokról. A tsz könyvelője, agronómusa és brigádvezetője társadalmi munkában minden hónapban jetudtunk mit tenni, itt az ól előtti részt körülvettük dróthálóval és így megvannak. Amikor az aratást befejezzük, nekilátunk az ól kijavításának, mögéje féltetős színt építünk, ott lesz a hizlalda. Mert rövidesen megérkezk 70 süldő, aztán újabb 80. Tavaszig 150 hízott sertést adunk át az Allatforgalmi Válalatnak. Persze közben fialnak az anyakocák és építünk két szerfás süldőszállást, 200 férőhelyeseket. Apt is egy-két hónap múlva. Szóval nem kell még szalmakazal sem és egy éven belül olyan disznófarmunk lesz, hogy akárki megirigyelheti. Tovább méntünk és furcsa építményre mutatott az elnök. —- Eredetileg juhhodálynak készült — magyarázta —, szerfából. Aztán meggondoltuk: idén nem foglalkozunk birkával. Takarmány sincs nekik, meg hová tegyük a szarvasmarhákat, a lovakat? Ez fontosabb volt, s nem sokat tépelődtünk, hanem átalakítottuk istállóvá. Kihánytuk a földet, jó vastagon alásalakoztunk, egyelőre még lefolyó sem kell, jászlakat készítettünk és körültégláztuk a hodályt. Igaz, nem volt pénzünk, de hát én olyan jó helyzetben lévő középparaszt voltam, vettem tízezer téglát 5600 forintért a sajátoméból, majd visszakapom. Most 56 ló és tehén fér el az istállóban, összesen kaptunk 20 üszőt, tíz már meg is ellett és ezért a vételár 25 százalékát elengedik. A tíz borjú is az istállóban kapott le. Valahogy így boldogu— így vagyunk az állatok- lünk a kezdeti időben, kai is: most már örülnek, jyi, j. munkaráfordítás szükséges, lentést küld a Tudományos hogyan tudják csökkenteni az Akadémiának arról, hogy önköltséget, növelni a termés^ egy-egy apró részlelfeladatot hozamot a nagyüzemi mezőgazdálkodásban. A szegedi járásában a mórahálmi Vörös Október Termelőszövetkezet kapta azt a feladatot, ARATNAK. A GÉPEK •i sas A gyálaréti Komszomol Termelőszövetkezet 40 holdas gabonatábláján a Kiskundorozsmai Gépállomás két arató gépe vágja az aranyló árpát. Holdanként 13—14 mázsás, jó közepes termésre számítanak. Emellett 20 kaszapár a szétszórt területen arat, összesen 120 holdon. A szövetkezeti gazdák ugyanakkor kapálják a paprikát, permetezik a szőlőt, a fogatosok ekézik a kukoricát. Képünkön Márki Imre, Kószó Béla traktorosok, Szűcs János és ifj. Csamangó Ferenc gépkezelők aratják a gabonát, az előtérben Szélpál István és felesége, sarokvágók rakják a kereszteket. mennyi munka igénybevétellel hajtottak végre. Például a fogatosok, a kézi, a gépi ^munkások a növénytermesztésnél, a kertészetben, az aratásnál, a hordásnál és így tovább, miért mennyi munkaegységet értek el. Négylábú kiskacsa Négylábú kiskacsa nevelkedik a ságváritelepi Táncsics Termelőszövetkezet baromfitelepén. Az érdekes kis jószág három hét óta, amióta kikelt a tojásból, igen jó egészségnek örvend. Minden valószínűség szerint kétszikű tojásból bújt elő. Következtetni lehet erre• abból is, hogy farrészén a pelyhek között egy kisevb visszafejlődött második fej is látható, viszont a két tartalékláb szépen kifejlődött. Jól jár, aki megveszi — két comb helyett négyet kap. Hatezer hold „naponta1 r A szovjet gyártmányú ZSB—4, 6-os rendarató gépet tavaly még csak a Mezőgazdasági Gépk'sérleti Intézet tanulmányozta, de a tapasztalatok annyira kedvezőek voltak, hogy az idén már széleskörű üzemi alkalmazásra kerülhetett sor. Az állami gazdaságok az idén százhatvan rendaratógéppel dolgoznak. A rendaratógéppel viaszérésben vágják le a gabonát és rendben szárad meg, innen szedi fel az SZK—3-as típusú szovjet kombájn az e célra kialakított gyűjtőszerkezettel. Az állami gazdaságokban napona több mint hatezer holdat vágnak le kétmenetes aratásban a rendaratógépek. Tarlóhántás — szénagyűjtés A kiskundorozsmai József után: ugyancsak silócsalaAttila Termelőszövetkezet- mádét vetnék a takarmányben javában folyik az ara- alap növeléséhez, tás. A jó gazdálkodást jelzi A gabonabetakaritás méláz, hogy a levágott ősziárpa- lett nagy gonddal végzik a táblákon már megkezdték a hereszéna gyűjtését. Igen jó tarlóhántást. Felső képünkön lucernatermésük van, eddig Szilágyi Sándor, a Dorozs- már 600 mázsa hereszénát. Az újszegedi Haladás Tsz gazdái mai Gépállomás traktorosa szántja a földet az árpakeresztek mellett. Májusban az őszi takarmány levágása után húsz holdon vetettek halmoztak fel a szövetkezetben. Nagy szükség van a kiváló takarmányra, mert ebben az évben 30 szarvasmarhóval is növekszik állaközösen értékesítik a háztájiban termelt árut is Háromezer csirke között — Még ma is komoly munkanap fecsérlödik el igy, problémát jelent, különösen s ennek igen nagy kárát a városok környékén gaz- látja az egyéni ember épp dálkodó termelőszövetkeze- úgy, mint a közös gazdaság, tekben, hogy a tagoknak Az újszegedi Haladás Terrendkivül sok * munkaidejét melőszövetkezet gazdái azonveszi igénybe a háztáji gaz- ban — Csongrád megyében daságban termelt áruk piaci talán elsőnek — már jól értékesítése. Sok-sok dolgos megoldották ezt a problémát Közős elhatározásból szövetkezeti elárusítóhelyet létesítettek Budapesten a Batthyány téren, ahol nemcsak a közösben termelt virágokat, értékesítik, hanem a háztáji gazdaságok igen bőségesnek mondható virágtermését is. Ez a budapesti értékesítőhely alig két és fél hónapos fennállása alatt több mint 160 ezer forint forgalmat bonyolított le, kizárólag a háztáji gazdaságok számára. A közgyűlésen történt megállapodás szerint a forgalom lebonyolításáért a bevétel 5 százalékát kapja meg a termelőszövetkezet, a fennmaradó 95 százalékot a szállítási és egyéb forgalmi költségek levonásával az értékesítés után azonnal kifizetik a tulajdonosnak. Ez az összeg lényegesen nagyobb, mint aniit akkor kapott volna a termelő, ha maga vitte volna áruját Budapestre. A Haladás Termelőszövetkezet gazdái a háztáji földeken termesztett rózsáikat például Szegeden már aligha tudnák értékesíteni. Budapesten aJonban még most is tisztességes árért el lehet adni. Egyedül csak a háztáji gazdaságokból estelenként 12—13 ezer szál rózsát visznek a vasútállomásra, s ezek a kora reggeli órákban már a tetthelyen vannak. másodtermésre homoki ba- állományuk. Alsó képünkön bos csalamádét — most is* gyűjtik a szövetkezeti gazmét húsz holdon végzik a dák a hereszénát: a lucernát másodvetést, a tarlóhántás már másodszor kaszálták. A mórahalmi Vörös Október Termelőszövetkezetben Szabó Ilonát bizták meg a háromezer naposcsibe nevelésével. A baromfik fiatal gondozónője nagy lelkiismerettel végzi munkáját, a kis csibék elhullása csupán két és fél százalék volt. Azóta már szépen megnőttek és a csirkékből már ötszázat el is adtak. Képünkön: Szabó Ilona a baromfiudvarban. (Maxkovits felv.)