Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-03 / 130. szám

3 Péntek, 1960. Június 3. Törődni • SrMS! vállalati kötelesség a dolgotok egészségével Őrjárat a Szegedi Konzervgyárban Számtalan érdekességgel mosdók és tusolok minden ható ugrásszerű fejlődést dr. találkozhat, aki a Szegedi igényt kielégítenek Törülkó- Nagy Júlia üzemorvos véleKonzervgyár hatalmas terű- zőt, szappant, és az igen fon- ménye szerint hasonló ütemletű, állandóan épülő, szinte tc6 fertőtlenítő folyadékot a ben követi az egészségügyi évenként újjászülető telepét gyár adja. Viszont nincs ellátottság is. Évről évre nökiváncsi szemmel bebaran- megoldva a szezonmunka- vekszik a bizalom és szivegolja. A munkatermekben sok öltöző kérdése. Nyáron sen fordulnak hozzá tanóelsönek azt tapasztalhatja az kénytelenek egy üzemrész- asért, segítségért. Panaszaik idegen, hogy ebben a gyár- tői területet elvenni erre a általában szívvel, magas vére ban természetesnek veszik a célra. Az amúgy is helyi- nyomással és ízülettel képtisztaságot. ségproblémákkal küzdő gyár- csolatosak. — Az egész termelés a nak ez nagy tehertétel. A doktornőt rendelés köztisztaságra épül — mondja Az ebédlőnek a tágas kul- ben zavartuk meg A „váró— dr. Bíró András, a vegyi la- túrterem az otthona. A ban éppen hatan zsúfolódboratórium vezetője, az hosszú sorokban álló aszta- tak türelmesen. (Az idézőjel üzamhigiénikus. ]0k nemrég vetették le ko- a váró egy négyzetméteréValóban. Amerre csak já- pott viaszosvászon ruháju- nek szól!) runk, fehérköpenyes, tiszta- kat, hogv helyettük az új, _ üzemi betegség' — kezű lányokat, asszonyokat csinos, színes abroszok tes- mo60iy0g a doktornő kétséglathatunk. Sima homlokukra Benek mindenkinek. Nylon- te]en tájékozatlanságunkon nem gondorodik egyetlen terítő védi őket; virág pom- _ ^ nincs A gumicsizmátmes sem Körmeik oly apol- pázik minden asztalon — ban dolgozók között üthetné tak, mintha csak a maniku- átlag 4—500 ember étkezik fe] a fejét egy speciális bőrröstöl ugrottak volna át egy itt betegség, de a csizmák álkusit üveget mosni A gyu- „ landó fertőtlenítésével ezt 99 molcskonyhaban most meg Kőtelező a manikűr „uborkaszezon* van. Vízzel telt kádak sorfala előtt szor- A laboratóriumban Bíró gos nöi kezek súrolnak, mos- elvtárs arról beszél, hogy a nak. A tetőn pedig festók megoldandó kérdések száma ecsetje rója a léceket, vas- ma még sok — például ilyen rudakat. a munkaköpenyek mosása, a mosoda kis kapacitása miatt. Vízzel, vízzel és vízzel százalékig megakadályoztuk. Fogászat után nőgyógyászati rendelést Dr. Nagy Júlia heti ötKellene új hütőkompresz- szőri rendelés alatt rendszeszor is. Az orvosi rendelők resen látogatja gondozottait — Olyan műanyagtarfal- és a laboratóriumok is szűk munkájuk közben is, és min»iű festékekkel kísérlete- helyen vannak. A problémák den igyekezetével a minél Zünk — mondja Bíró elv- megoldása folyamatban van, jobb orvcei ellátottságért társ —, amelyek nemcsák a vagy az ötéves tervben nyer harcol. Javasolja a nőgyórozsdásodást, de a penésze- megoldást. Beszélt a két- gyászati rendelést. A fogádést is megakadályozzák, s három éven belül felépülő szati rendelés, heti három alezzel a konzervgyártás egy szociális épületiről, mely- kalommal két órában egy veszélyes ellenségét távolít- ben helyet kap minden ilyen hónapja megvalósult Valójuk el. Az üzem tisztaságára rendeltetésű létesítmény. A ságos üzemi SZTK-t léte6Ía legkülönbözőbb fertőtlenítő kötelező manikűr után a tene legszívesebben, szerekkel, aztán vízzel, víz- hajápolás üzemen belüli Visszatérőben szembetűzel és vízzel vigyázunk. megvalósításával foglalkoz- nik, hogy nagy darabon ásEzt abból is láthatni, hogy nak. Vásároltak egészség- sák a mészszeplŐ6 földet. Kis a munkatermekben mindé- ügyi kisfilmeket és kiselő- virágágyas park, zöldövezet nütt patakokban folyik a adások keretében játsszák létesül. Egy üde színfolt abvíz. A kádakat és egyéb be- azokat. A dolgozók egész- ban az üzemben, amely legremdezéseket minden évben ségügyi tanfolyamot végez- alább annyit törődik dolgoújrafestik. S amit lehet, be- nek és vizsgáznak belőle. zói egészségével, mint meglól is kjsúrolnak. Senkit ne ^ üzemi 6zemélyi hi- rendelői igényéveL tévesszen meg a konyha és ... ...... . . , aííh. a kád kifejezés. Itt a konyha »enia területen tapasztal- Morasz Attila akkora, mint egy kisebbfajta vásárcsarnok, a kád formája pedig mindenhez hasonlít, csak kádhoz nem A májkonyhában például Ü6talakúak. Föléjük az elszívó ventillátorok hatalmas terelőszárnyai terülnek, hogy a felszálló gőztől megóvják a dolgozókat és a gépeket. A sterilizáló teremben zárt, hengeralakú kádakban forr a víz. Gumicsizmás munkások forgolódnak az egyik körül: kész paradicsombefőttek készülődnek 100 Celsius fokos fürdőjükre. Mi lesz a kubikgödrökkel? Amikor a gyár mellett meghúzódó tavacskákról, az ügynevezett kubik gödrökről érdeklődünk, városegészségügyi problémákat i6 érintünk. — A szúnyog- és légyveszély kérdését éppen sürgető fontossága miatt a Köztisztasági Vállalattal és a Közegészségügyi Állomással karöltve szeretnénk megoldani — magyarázza kísérőm. Az öltözőből vidám kalapács- és füttyszó hallatszik. Kőművesek dolgoznak itt. Zárt tusolókat épitenek, mert a gőz veszélyeztetné a fogasrendszerre való áttérés után a dolgozók ruháit A Csaknem száz tudományos téma megoldásán dolgozik az Építéstudományi Intézet A tizenöt éves lakásfejlesz- Az intézet kutatói az idén tési terv megvalósítására és tizenhat kísérleti házat épíaz építkezések meggyorsító- tenek négyszer ^nyit, mint sara korszerűbb munkamódszereket keresnek az Építés- tavaly, tudományi Intézet kutatói. Csaknem száz fontos kutatási téma feldolgozását irányozták elő tervükben erre az évre. Az új építőanyagok és munkamódszerek kipróbálására Budapesten és vidéken is építenek kísérleti lakóházakat. Pécsett 400 személyes munkásszállót építenek félszoba magasságú kazánsalakos falblokkokból. Itt próbálnak ki egy újfajta födémelemet, az alul és felül is sima, közepén pedig szigetelő anyaggal kitöltött -szendvics?' födémet, amely jelentősen gyorsítja az építést, megkönnyíti a vakolást és a padlózat elhelyezését. Az intézet munkatársai megkezdték az öntöttbetonos építési módszer kutatását is. Miért csak a kommunisták? n' émelyik ember, ha sérelem éri, rögtön a kommunistákat okolja ezért. Az ilyen — még ha rendszerünk igenlője is — hajlamos arra, hogy minden visszás jelenségért a néphatalmat tegye felelőssé, jóllehet az elmúlt 15 év alatt emelkedett ő is teljes jogú állampolgárrá. Tagadjuk talán a politikai nevelés, az agitációs munka konstruktív hatását? Szó sincs róla. Amikor csupán Szegeden 50—60 ezer főnyi dalos kedvű tömeg vonul fel a május elsejei szónokok meghallgatására; amikor ezrek és ezrek vallják magukénak a munkaversenyt; amikor a tudományos kutatómunka és a művészet szokatlanul nagyot lép előre — ez csalhatatlanul mutatja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt eredményesen formálja, nemesiti a köztudatot. Emellett, vagy eközben azonban disszonáns hangok is léteznek még, amelyeket — mivel nem szűnnek meg valamiféle szellemparancsra — r.ekünk szükséges sorvasztani kommunista beszéddel, az igazság érveinek felvonultatásával. A minden kis nehézségbe, csipp-csupp közéleti fogyatékosságba belekapaszkodók készakarva vattát dugtak a fülükbe, amikor a párt az egész nép felelősségét, áldozatvállalását hangoztatta a szocialista építés érdekében. Ellenben amikor elhangzott a közismert és kissé talán elsietett jelmondat, hogy „mindenért, ami ebben az országban történik, a kommunisták felelősek* — ezt ügy itta be az elégedetlenkedők tudata, mint szomjas föld az esőt. Szüret! — kiáltották felvidámodva, megújhódott reménnyel. Hiszen itt igen csekély kockázattal lehet napot lopni, kártékonykodni, s ezért még fizetést is adnak. I

gy gondolkodtak a nép ellenségei. És 1956 fekete napjaiban ezek az elemek csakugyan el is fecsegték bűneiket, úgy okoskodván, hogy az eljövendő fehér uralom majd rekonpenzálja tetteiket. Mint a gombamódra alakuló pártocskák gyűlésein kiderült, Megkönnyítik a szövetkezeti asszonyok munkáját 4z országos földművesszövetkezeti nöbizottság ülése Csütörtökön délelőtt a nyok és leányok részt vegye SZÖVOSZ székházában ülést nek. akik korábban is segítartott az országos földmű- tettek a csalod férfitagjaivesszövetkezeti nöbizottság. nak a kapálásban és az araAz ülésen megvitatták a tásban. A nöbizottságok házföldművesszövetkezeti nóbi- tartási gépek kölcsönzésével, zottságok feladatait a nö- idényjellegű napköziotthonok vényápolási és aratási mun- és bölcsődék, valamint üzekák szervezésében. A nőbi- mi étkeztetés szervezésével zottságoknak — mint rá- könnyítsék meg az asszonyok mutattak —, segítséget kell helyzetét abban az idöszáknyújtaniok ahhoz, hogy a nagy ban, amikor a földeken is nyári mezőgazdasági, murv- nagy szükség van munkákákban mindazok az asszo- jukra. Ertekezletet tartanak Szegeden a tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői Június 4-én, szombaton délelőtt 8 órai kezdettel a szegedi jáiási tanács v. b. mezőgazdasági osztályán értekezletet tartanak Csongrád mfcgye valamennyi járási és városi tanácsának mezőgazdasági osztályvezetői. Az értekezleten Bognár József elvtárs, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályának vezetője tart tájékoztatást a résztvevőknek az időszerű mezőgazdasági kérdésekről, majd a járási és városi mezőgazdasági osztályvezetők számolnak be a kiadott szempontok alapján területük növényápolási helyzetéről, az aratásra való felkészülésről, az állatenyésztés helyzetéről és a különböző termelőszövetkezeti beruházások állapotáról. A Román Népköztársaság ipara a felszabadulás óta eltelt másfél évtized alatt hatalmas fejlődést tett meg. Az új, nagy létesítmények sorába tartozik a felvételünkön látható doicesti hőerőmű egyes felelős funkciókba furakodott ellenforradalmárok szabotálták a dolgozókra nézve kedvező rendeletek végrehajtását, ugyanakkor túlhajtották azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosak voltak az életnívó emelkedésére. Tehették, mert jó védőpajzsként tartották maguk elé a hivatalos elvet: mindenért, ami a politikában, a gazdaságban, egyszóval az életben történik, azért a kommunisták felelnek. Ma már (noha elég drága árat fizettünk érte) a munkájuk után élő emberek elhatározó többsége sutba dobta ezt a merev formulát. Megértették, hogy a szocializmus nem csupán a kommunistáknak, hanem1 a társadalom valamennyi alkotó tagjának épül, s ennélfogva a közben előforduló hibák miatt a felelősséget, sem lehet néhány százezer emberre áthárítani. Az vitathatatlan, hogy a párt tagjainak kötelességük fokozott felelősséggel és erőfeszítéssel dolgozni a kitűzött célok eléréséért, s az élet eleven tanú rá: elvtársaink e tekintetben általában jól megállják a helyüket. A munkák legnehezének vállalása azonban nem adhat felhatalmazást és bíztatást a pártonkívülieknek arra. hogy csak fél szívvel lássák el feladatkörüket, s ugyanakkor kedvtelve kritizálgassák a készet. Ez, enyhén szólva, nem lenne szép jellemvonás. A jószándékű, segíteni akaró bíráló észrevételek elengedhetetlenül szükségesek, hiszen közéletünk hajtóerejét jelentik, azonban párosulniok kell a segítőszándékkal, a cselekedettel. A kommunisták a tömegek nélkül megszakadhatnának az országos gondok súlya alatt, mégsem tudnának tízmillió embernek boldogságot teremteni, illetve kéotelenek lennének a fogyatékosságok maradéktalan leküzdésére. A

z egyik felsővárosi kisiparos fiát nem vették fel a középiskolába. „Most is a protekció a fontos, mint régen* — sóhajtotta és lemondóan legyintett. — „A kommunisták miért nem néznek bele az ilyesmibe is, hogy ne lenne kivétel senkinek*. Nehéz dolog ilyen esetben rögtön állást foglalni. Mert ki garantálhatja, hagy valóban nem fordul elő itt vagy amott valamilyen szabálytalanság, vagy éppen törvénysértés. Hamarosan kiderült azonban: tiszteletre méltó panaszosunk gyermeke közepes osztályzattal végezte el a nyolcadik általánost. Nincs tehát mibe belenézniök a kommunistáknak, mert a gimnáziumokba elsősorban a jeles- és a jórendű tanulókat vették fel most is, akik magas számuknál fogva betöltöttek minden helyet. A lakosság általában helyesli ezt az elvet: bölcsnek, igazságosnak tartja. Igen ám, de a kisiparosapa tud olyan esetről, hogy az egyik értelmiségi fia ugyanakkor mégis bejutott a középiskolába, pedig szintén hármas bizonyítványt vitt haza a nyolcadik osztályból. L

ehetséges, hogy így történt a dolog. Nincs mit tagadni azon, hogy egyes ügyeskedők kapcsolataik révén még manapság is áthágják a szabályokat, nem tartják tiszteletben a leghelyesebb elveket sem. Dehát miért kell ezért pont a kommunistákra neheztelni? Talán a kommunista párt nevelte önzővé, csalóvá, karrieristává például a szóban lévő apát? Nem volna-e helyesebb az ilyen „régi vágású* egyéneket elmarasztalni inkább, hiszen ők a párt és a kormány helyes intézkedései végrehajtásának szemmel látható kerékkötői. Másik eset. Levelet hozott a posta „Egy petőfitelepi munkásasszony* aláírással lélekből fakadó szavakkal, meghatóan szép sorok vallanak a jelenről: „Tudják az . elvtársak, én már csak akkor érzem igazán jól magam, ha látom üzemeink kapuja fölött az ötágú vörös csillagot. Mikor az ellenforradalmárok leverték, azt hittem, megint oda a munkásnép élete. Mert a magamfajta embernek most van csak igazán élete, szava, becsülete. Én tudom, hogy a szükség se kopogtat többé az ajtómon*. És így ömlött tovább a szocializmus dicsérete. De nicsak! Tizenöt sorral lejebb ilyen mondatok következtek: „...miért van az, hogy a munkásemberrel ma is úgy beszélnek a hi- . vatalban. mint valamikor a szolgabíró ... Hogyan engedhetik meg ezt a kommunisták?* A

kommunisták! Drága, aranyos elvtársnő, higgye el, hogy a kommunisták az ilyesmit nem engedik meg. Nem engedik meg, sót mélységesen elitélik és küzdenek ellene, ha tudomásukra jut. Mivel azonban nem lehetnek ott valamennyi, önmagát hatalmasnak képzelő icipici adminisztrátor háta mögött, ezek bizony még durvább formában is beszélnek olykor a „felekkel*. A mi pártunk ereje azonban a munkástömegek ereje. A mi pártunk képes arra is, hogy az Ö6szes hibákat meglássa és kiküszöbölje. Ehhez azonban szükséges, hogy a tömegek együtt haladjanak vele, vagyis tízezrek és százezrek szemével láthasson be az élet minden kis szögletébe. A bizalomnak kell még jobban kiteljesednie. Ne csupán a tragikusan súlyos panaszok orvoslása végett zörgessenek az emberek a pártszervek kapuján, hanem jöjjenek bátran, nyugodtan, ha „kis ügyek- elintézéséről van is szó. Ne általánosságban panaszkodjanak egy-egy negatív jelenség miatt, hanem konkrétan, név szerint nevezzék meg, ki az, akinek magatartását vagy intézkedését kifogásolják. Csakis így lehet hatékonyan intézkedni. s csakis ilyen esetben lehet joRosan emlegetnia kommunisták felelősségét. Ebben az országban a lakosság nagy többsége nem kommunista. Jórészük azonban félreérthetetlenül és több alkalommal kifejezte már egyetértését a kommunisták céljaival, s csak kevesen akadályozzák már tudatosan és kitartó energiával szorgalmas népünk boldogulását. De vigyázni kell, mert ezek a kevesek tengernyi bajt és gondot képesek a társadalomra zúdítani. Lehetséges, hogy csak apró bosszúságok előidézésében élik ki magukat a tegnaphoz húzók, s az is meglehet, hogy amikor kárt akarnak csinálni, talán nem tudjuk idejében lefogni a kezüket. Szabad ezért a kommunistákat hibáztatni? Ha szemet hunynának a dolgozókat ért sérelmek fölött, akkor igen. A kommunisták azonban mindenkinél fáradhatatlanabbul üldözik a rosszat, a visszataszítót, s nem egy példa van rá, hogy ilyen esetben a rangokra és beosztásokra nincsenek tekintettel. Egész szívükkel szeretik az egyes embert, de az igazságot még jobban szeretik, mivel az igazság a társadalom javát, boldogságát, megelégedését szolgálja. S

ez nem elítélendő, hanem elismerésre és támogatásra méltó. Akinek tetszik a finom ruhát, jó étkeket, nívós kultúrát jelentő szocializmus, az nemcsak siránkozik e negatív jelenségek láttán, hanem bátran szembeszáll azokkal, magára is vállalva valamennyit a kommunisták felelősségéből. Nagy István