Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-25 / 149. szám

Szombat. 1960. Június 18. 2 A Szovjetunió újabb jegyzékben figyelmeztette Pakisztán kormányát G. Piskin, szovjet külügyminiszterhelyettes jegyzéket nyújtott át Pakisztán moszkvai nagykövetének. Ez a szovjet kormány második jegyzéke a pakisztáni kormányhoz azzal kapcsolatban, hogy Pakisztán területeket engedett át az Egyesült Államoknak a Szovjetunió ellen irányuló agresszív cselekmények céljaira. A szovjet kormány jegyzékében ismételten kijelenti, hogy; "ha a jövőben is előfordulnak ilyen, pakisztáni területről kiinduló, a Szovjetunió ellen intézett provokációs berepülések, a szovjet kormány kénytelen lesz megtenni a szükséges intézkedeseket, ideszámítva, hogy lesújt azokra a támaszpontokra, amelyeket ilyen repülésekre felhasználnak•*. A jegyzék hangsúlyozza: a Szovjetunió kormánya nem juthat más megállapításra, minthogy a pakisztáni kormány nem értékeli kellóképpen a kérdés komolyságát. A jegyzék figyelmeztet a veszélyre, melyet az jelent Pakisztán számára, hogy az Egyesült Államok igénybe veszi katonai szövetségeseinek repülőtereit. Az Egyesült Államok úgy rendelkezik a pakisztáni repülőterekkel, mint saját katonai támaszpontjaival. Ez a következtetés a pakisztáni kormány május 24-i jegyzékéből származik, amelyben azt állítja, hogy semmit sem tud-ft az amerikai repülőgép tervezett repüléséről. A pakisztáni vezető személyiségek korábban is tettek olyan nyilatkozatokat, hogy jó viszonyt kívánnak fenntartani a Szovjetunióval A szovjet—pakisztáni kapcsolatok jelenlegi állása azonban nem tanúskodik arról, hogy a pakisztáni vezető személyiségek a szavakat tettekre kívánják váltani. Határozott a Biztonsági Tanács az Eichmann-Ugyben További tárgyalások lehetségesek Argentína és Izrael között A Biztonsági Tanács csütörtökön befejezte az Eichmann-üggyel kapcsolatban Argentína és Izrael között támadt konfliktus megvitatását. A délelőtti és az esti ülésen elhangzott felszólalások után szavazásra tették fel Argentína határozati javaslatát az amerikai küldöttségnek a javaslathoz fűzött két módosításával együtt. Az argentin határozati javaslatot az amerikai módosításokkal együtt nyolc szavazattal elfogadták. Két küldöttség (Szovjetunió és Lengyelország) tartózkodott a szavazástól Szoboljev szovjet megbízott szavazatát indokolva hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig síkra szállt azért, hogy az államok közötti kapcsolatokban szigorúan tiszteletben kell tartani a szuverénitás elvét. A jelenleg elfogadott határozati javaslat azonban olyan ld* A világ népei az űj szovjet javaslatok építő szellemű megvitatását várják Zorin külügyminiszterhelyettes felszólalása a genfi leszerelési értekezleten A genfi tízhatalml leszerelési értekezlet pénteki ülésén csaknem egyórás beszédet mondott Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes. Az atomfegyverek célba juttatására szolgáló eszközökkel kapcsolatban kijelentette, hogy a tárgyalások szempontjából nagy jelentőségű Franciaország állásfoglalása, hiszen a szovjet javaslatok alapul szolgálnak a szocialista országok és a nyugati államok, köztük mindenekelőtt Franciaország álláspontjának közeledésére. Zorin megállapította, hogy míg a franciák korábban az atomfegyver-hordozók megsemmisítésének elsőbbségét hirdették, újabban már csak ellenőrzésük elsőbbségéről beszélnek. A kétszakaszos francia megoldás nem tűz ki semmiféle határidőt, B Így a jóformán csak ellenőrzési intézkedéseket tartalmazó első szakasz megvalósulása a végtelenségbe nyúlhat. Hogyan egyeztethető öszBze a jelenlegi francia magatartás Jules Mochnak azzal a kijelentésével, hogy •sem leszerelést ellenőrzés nélkül, sem ellenőrzést leszerelés nélkül* — kérdezte Zorin, majd emlékeztetett rá, hogy Moch nem is olyan régen -sürgős feladatnak-e nevezte a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas eszközök megsemmisítését. A szovjet küldöttség vezetője kitért ezután Jules Mochnak arra az állítására, hogy a szállítóeszközök kérdése nem függ össze a külföldi katonai támaszpontok kérdésével. Rámutatott, hogy ha a szállítóeszközök kérdését a támaszpontok érintetlenül hagyásával oldanák meg, ez tipikus példája lenne a kiegyensúlyozatlan leszerelési < módszernek, s ennek révén a nyugati hatalmak egyoldalú katonai előnyhöz jutnának. Az elmúlt három hét eredményeit, helyesebben eredménytelenségét összegezve Zorin kijelentette, hogy a nyugati hatalmak még mindig nem foglaltak állást a szovjet javaslatok egészéhez. s nem hattapdók válaszolni a nekik feltett elvi kérdésekre sem. Az Egyesült Államok kormánya — mondotta Zorin — semmiféle új javaslatot nem dolgozott ki a csúcsértekezletre és azóta sem terjesztett elő új javaslatot. Zorin beszéde végén ismét megkérdezte az amerikai küldöttséget: kész-e megváltoztatni eddigi negatív magatartását és hajlandó-e rálépni az új szovjet javaslatok építő szellemű megvitatásának útjára. A választ — mondotta Zorin — nemcsak a szocialista országok jelenlévő küldöttségei várják, hanem a világ népei Is, amelyek a háború veszélyének teljes megszüntetésére, a fegyverektől és s háborúktól mentes világ eljövetelére áhítoznak. tételeket is tartalmaz, amelyekkel a szovjet küldöttség nem érthet egyet. Igy például mondotta — nekünk nem az a véleményünk, hogy az Eichmann elfogatásával elkövetett cselekményeket úgy lehet értékelni, hogy azok a nemzetközi békét ós biztonságot fenyegetik. A javaslat egyes részei, például a második pont, amely az Argentínának szolgáltatandó -megfelelő elégtételről* szól, annyira homályos, hogy ezt kihasználhatják azok, akik folytatni szeretnék a háborús bűnösökkel szemben szernethúnyó, a báháborús bűnösöket rejtegető politikáját. Ezzel a Biztonsági Tanácsban végetért az Izrael ellen emelt argentin panasz vitája. * Párizsi argentin körökben csütörtökön este olyan hírek terjedtek el, hogy FrondUí elnök esetleg mégis hajlandó megfontolni egv különbeszélgetés lehetőségét Ben Cárion izraeli rpir'szterelnökkel, miután lezajlott a szavazás a Biztonsági Tanácsben. E híreket azonban eddig még nem erősítették meg. A Biztonsági Tanácsban megszavazott argentínai határozati javaslat — írja az AP — megállapítja, hogy l%rael megsértette Argentína szuverenitását, cje -nem határozza meg világosan, hogy Argentína milyen elégtételt követel. Centeno argentínai külügyi államtitkár csütörtökön kijelentette, hogv az Argentína á'tal követelt -megtelelő elégtétel* egy formális bocsánatkéréssel is elintézést nyerhetne. Az argentínai külügyminisztérium néhány napon belül közli, mit szándékozik ténni a továbbiakban az EichmaáB-ÜggyeJ kapcsolatban. A japán népi erők folytatják harcukat A Japán Szakszervezeti Főtanács állandó bizottsága csütörtöki értekezletén elhatározta, hogy szombaton az ország minden részében -műhelygyűléseket* tartanak. Az értekezleten hozott határozat támogatja a -japán —amerikai katonai szerződés ellen küzdő országos népi tanács* mozgalmát ás azokat a népi megmozdulásokat, amelyek célul tűzik ki a parlament feloszlatásét, a japán—kínai diplomáciai kapcsolatok helyreállítását, a japán—szovjet békeszerződés megkötését. Az Akahata pénteki számában felhívja Japán öszszes demokratikus erőit, lankadatlap erővel folytassák harcukat a -biztonsági szerződés* ellen, a Kisl-kormány megbuktatásáért, illetőleg politikája folytatásának megakadályozásáért. Inedzsiro Aszanuma. a Japán Szocialista Párt elnöke csütörtökön este kijelentette, ha nem oszlatják fel július 15-ig a japán parlamentet, pártja országos mozgalmat indít a feloszlatás kiharcolására. Kavasima, a Japán Liberális—Demokrata Párt főtitkára pénteken közölte a sajtó képviselőivel, hogy' a párt vezetősége hétfőn ülést tart és ezen választják meg az új miniszterelnök-jelöltet. Mint mondotta, a part vezetőinek feladata, hogy magszerezzék az ellenzéki pártok támogatását jelölésükhöz. Háromkilométeres gyászmenet kísérte a meggyilkolt japán diáklányt A tokiói központban fekvő Hibtja-parkban pénteken tízezer főnyi tömeg vett részt a gyászszertartáson, amelyen Miesoku Kambát, a június 15-én a parlament épülete előtt tartott tiltakozó tüntetés közben meggyilkolt diáklányt búcsúztatták. A szertartás után alakult több mipt három kilométer hosszú menethez, még útközben is sokan csatlakoztak. Ferhat flbbaszt Párizsba várják — MENGELE. az egykori auschwitzi haláttábor gyilkos orvosa is Argentínában bujkál. A nemzetközi Auschwitz-bizoUság nyílt levglben követeli az argentin kormánytól a sokszoros gyilkos bíróság kezére adását. A francia kormány csütörtökön De Gaulle elnökletével hosszabb megbászéjést tartott, az Algériai Nemzeti Felszabadítás! Front (FLN) Párizsba érkező megbízottainak fogadtatásáról. Terrenoire tájékoztatásügyi miniszter kijelentette, hogy a francia kormány teljes titoktartást óhajt az FLN vezetőivei folytatott tárgyalások alatt. A UPI azt írja, ha a tárgyalások előkószításére kül* (jött algériai megbízott a franciák áltál javasolt fettételeket magfelelőnek találja, akkor valószínű, hogy Ferbat Abbasz és küldöttsége a jövő hét elején megérkezik Párizsba. A betörés — szabad vállalkozás ? A chicagói büntető bíróság megkezdte a bűnvádi tárgyalást a rendőrök egy bű'k bandája ellen. A banda áruházakat fosztogatott. Nem csekély meglepetésre a két elsőrendű vádlott, nagyon könnyen Úszta meg az ügyet, ugyanis háromévi próbaidőre felfüggesztette büntetésüket a bíró, és az ítélet indoklásában kijelentette: -Tudom, hogy a lakosság becsületességet vár a renrt'.öktől, sjc a vádlottak szolgálaton kívül, szabad idejükben követték el tettüket. a cselekmény szabad vállalkozás volt. Egyébként csekély fizetésükből nem kép^elf eltartani családjukat. Azt hallom, hogy felemelik a rendőrök fizetését. Ezt tökéletesen helyeslem*. Az ügyész tiltakozott az ítélet elten. tlizlarUml islrudrllot színszappanra cserélünk Cseretelepi k: <3o«ol q. 88. ivolt. Polgár u.) es SzabadS&1t6 UL 7?. S/.appanfSi) KTSZ A koreai háború kitörésének tizedik évfordulóján Az amerikai imperialisták tíz évvel ezelőtt, 1950. június 25-én robbantották ki a koreai háborút, s zúdítottak mérhetetlen szenvedést a koreai népre. A történelmi tények azonban azt mutatják, hogy az Egyesült Államok nem tiz évvel, hanem száz évvel ezelőtt kezdte el agresszióját a koreai nép ellen. Az Egyesült Államok már a múlt század hatvanas éveiben felfigyelt Korea stratégiailag előnyös fekvésére. A -Sherman* nevű amerikai hadihajó már 1866-ban behatolt Koreába és eljutott Phenjanig. Ez volt az Egyesült Államok első agresszív lépése Korea ellen. Ezt a lépést követte a többi! 1905-ben az Egyesült Államok hadügyminisztere és Japán miniszterelnöke titkos egyezséget kötött, mi szerint az Egyesült Államok segíti Japánt Korea leigázásában, viszont Japán 6egíti az Egyesült Államokat a Fülöp-szigetek meghódításában. AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK CSELSZÖVÉSEI A japán imperializmus leverése után az amerikai imperialisták -felszabadítókként* érkeztek Korea földjére, holott már a lakosság többségének támogatását élvező igazi kormányt találtak. -Felszabadító- tevékenységüket azzal kezdték, hogy a 36. szélesség) foktól cjéjre felszámolták az ún. népi bizottságokat, a korért nép kezdeményezésére létrejött igazi néphatalmi szerveket, s bevezették a kegyetlen katonai közigazgatást, előkészítették gyarmati uralmukat. lP46-ban megszervezték a -nemzetőrséget*, a -tengeri őrséget*, amelynek a japán hadseregben szolgált tisztek képezték a magvát. Ezekből jött létre kcsőbb a -nemzetvédelmi hadsereg*-nek nevezett hábhadsereg. 1948. május 10-én az amerikaiak külön választásokat rendeztek DéJ-Koreában, ahol az amerikai United Press hírügynökség jelentése szerint is -a hadiállapot légköre uralkodott*. Ezek a választások törvényesítették Li Szin Man uralmát. Az amerikai imperialisták, miután éveken keresztül az ország megosztásának politikáját folytatták és Dél-Koreát katonai stratégiai bázisukká változtatták, 1950. június 25-én a Li Szin Man-klikket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni támadásra bírták rá, majd maguk tó nyílt agresszív háborúba kezdtek, hogy az ország egész területét megszánhassák. Ez vojt hát a válaszuk a KNDK kormányának az ország békés egyesítésére irányuló ismételt javaslataira. MIRŐL VALLANAK A TITKOS ANYAGOK? A háború során zsákmányolt titkos levéltári anyagok sok mindenre derítenek fényt. John Fog ter DwllPS, az akkori külügyi tanácsadó, Johnson hadügyminiszter, Bradley vezérkari főnök és MacArthpr távol-keleti főparancsnok több titkos megbeszélésen dolgozta ki a koreai háború kírobbantásának részleteit. Dulles 1950. június 19-i dél-koreai látogatásakor adta ki Li Szin Mannak a végleges parancsot a támadásra, s csak egyheti kitartást kért tőle. Ugyancsak Dulles tanácsolta, hogy híreszteljék, mi szer|nt az -észak-koreai csapatok támadtak először*, Az imperialistáknak ez a hazugsága azóta ország-világ előtt lelepleződött. A Biztonsági Tanácsot összehívták, hogy vitassa meg az -észak-koreai agressziót* és az ülés egybehívására csupán az Egyesült Államok déj-koreai nagykövetének távirati jelentése volt az indok 1951. június 5-én azonban a szenátusi költségvetési bizottságban John Hlckerson külügyminiszterhelyettes beismerte, hogy a külügyminisztérium még a >*V>reai háború- előtt elkészítette az ENSZ elé terjesztendő határozati javaslatot. A Biztonsági Tanácsnak ezen az emlékezetes ülésén nem volt jelen a Biztonsági Tanács két állandó tagja: a Szovjetunió és Kína képviselője. Az imperialista agressziónak azonban egy másik szépséghibája is van. A Biztonsági Tari ács ütése, amely határozatot hozott a fegyveres beavatkozásról. 1950. június 27-én 15 órakor kezdődött, Truman elnök pedig már 12 órakor parpnesot adott a liszinmanisták -megsegítésére*. tehát még a határozat meghozatala elótt. KEGYETLENKEDÉSEK, GYILKOSSÁGOK, HITSZEGÉSEK Az amerikaiak és a liszinmanisták hallatlan kegyetlenséggel gyilkoltak Többek között Tendenben 8 ezer 644, Phenjanban 15 ezer, DélPhenan tartományban 16 ezer 2B4, Színesen járásban pedig 35 ezer ártatlan embert' gyilkoltak te. Az amerikai imperialistáknak az agresszív háború kirobban tájával az volt a szándékuk, hogy Koreát örök gyarmatukká ée új háború kírobbantásának bázisává tegyék az ázsiai kontinensre való beavatkozás céljából. Tervüket azonban még 15 más állam zsoldosainak a segítségével sem sikerült megvalósítárnok. Hét év telt el a fegyverszüneti egyezmény aláírása óta. De az egyezményen rrjég meg sem száradt a tinta, b az amerikai imperialisták máris megszegték szavukat, s újabb háborúra készülődtek. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban 80 ezer fővel csökkentették a fegyveres erők létszámát, Dél-Koreában pedig 16-ról 5t-re emelték a hadosztályok szómát, Dél-Koreából kiűzték a semleges ellenőrző bizottság megfigyelő csoportját. Egyoldalúan megszegték az egyezményben a hadianyagok behozatalára vonatkozó pontját — atom- és rakétafegyvereket szállítanak az ország déli részébe Mozgó atomhadgyakorla^okat és rakétakilövéseket végeznek a demarkációs vonal mentén. Míg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból teljesen kivonták a kínai népi önkéntes csapatokat, Dél-Koreában továbbra is ott állomásoznak az úgynevezett -ENSZ-csapatok*. Amikor más országok nemzetei érintkezhetnek egymással és ápolhatják barátságukat, Koreában szülök és gyermekek, házastársak és testvérek, rokonok és barátok nem találkozhatnak egymással, de nem is levelezhetnek. ÜJ POLITIKÁT DÉL-KOREÁBAN? Dél-Koreában az amerikai megszállás kezdete óta az amerikai katonai hatóságok, a szöuli amerikai nagykövetség, az ENSZ-csapatok vezérkara és az amerikai gazdasági segélvhivatal gyakorolja a hatalmat. De egyszer csak betett q pohár és a koreai nép véget vetett Li Szjn Man uralkodásának, amelyet sohasem ismert el és csak az amerikai szuronyok tartottak fenn. Az amerikai uralkodó körök Li Szin Mnn helyére új bábut, Hu Csüng klikkjét állították, -átmeneti kormányt* szerveztek, s ezzel akarják félrevezetni a népet. A fasiszta uralom tehát marad és semmi sem valósul meg q nép életbevágó követeléseiből Ma a dél-koreai nép űj politikát, új rendszert követel. Ennek legfőbb fe]tétele. hogv az amerikaiak ne avatkozzanak be Korea ügyeibe és vonják ki csapataikat tömegpusztító fegyvereikkel együtt.