Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-23 / 147. szám
3 Csütörtök, 1960. Június 18. 0 szocialista országok sikersorozata olyan többlépcsős rakéta, amely szüntelenül előreviszi a világ népeit a kommunizmus rüppáiyájára — jelentette ki Hruscsov elvtárs ya Román Munkáspárt III. kongresszusán mondott nagy beszédében Mint már tegnapi lapunkban jelentettük, Nyikita Hruscsov, az SZKP Körponti Bizottságinak első titkára, aki a Bomán Munkáspárt harmadik kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttséget vezeti, a kongresszus keddi Ülésén beszédet mondott. Az alábbiakban bővebb részleteket közlünk nagyfontosságú beszédéből. A kommunisták reálisan gondolkodó emberek — jelentette ki Hruscsov —.számot vetnek azzal, hogy a jelenlegi körülmények között oly módon kell építeni a kapcsolatokat a két világrendszer, a szocialista rendszer és a kapitalista rendszer között, hogy kizárják az államok közötti háborúk kitörésének lehetőségét. Azokról, akik meghiúsították a csúcsértekezletet, Hruscsov kijelentette: -most gyászolnak, mint Júdás gyászolt, aki elárulta Krisztust. Keresztre feszítették a csúcsértekezletet és most azt állítják, hogy a Szovjetunió volt a bűnös ebben*. Az amerikai kémrepülőgép agresszív behatolásának pozitív oldala az, hogy s világ népei most már világosabban látják, nem szabad illúziókban ringatniuk magukat, nem szabad csökkenteni az erőfeszítéseket a békéért folyó harcban, ' nem szabad hinni az olyan ejnberek szavaiban, akik az imperialisták akaratát teljesítik. — Ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni a háborút — a helyi háborút is, mert világháborúvá fajulhat —, minden népnek a maga országában nyomást kell gyakorolnia kormányára, rá kell kényszerítenie kormányát, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elveihez tartsák magukat. Hruscsov kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak, amely megtorpedózta a csúcsértekezletet, nem volt semmiféle építő jellegű javaslata, amelyet meg lehetett volna vitatni ezen a tanácskozáson. Ha a nyugati hatalmak rendelkeztek volna valami pozitív tervvel, akkor nyilvánosságra hozhatták volna azt, mint ahogyan a Szovjetunió tette, amikor közölte új leszerelési javaslatait. — A nyugati partokról nem hallatszik semmiféle ésszerű javaslat — jelentette ki —, a nyugati partokról a régi, mindenki által megunt nóta hangzik: a Szovjetunió leszerelési javaslatai csupán propagandát jelentenek. Hruscsov megállapította, hogy a párizsi találkozót az amerikai agresszív körök meghiúsították ugyan, de ettől még nem tűntek el a továbbra is megoldásra váró nemzetközi problémák. Ilyen problémaként jelölte meg az általános leszerelés kérdését, a hadviselési eszközök megsemmisítését és az államok fegyveres erőinek feloszlatását. -Fel kell számolni a második világháború maradványait, meg kell kötni a békeszerződést a két német állammal, és ezen az alapon meg kell oldani Nyugat-Eerlin kérdését* — tette hozzá. A Szovjetunió és a többi szocialista ország hajlandó akár ma elküldeni képv'selőit, hogy aláírják az általános leszerelésről szóló szerződést és a német békeszerződést — jelentette ki Hruscsov. — Ha az Egyesült Államok kormánya továbbra is azt a politikát folytatja, amelyet Herter meghirdetett, ha folytatni fogja a berepüléseket, ez természetesen a legsúlyosabb következményekkel járhat a béke ügyére nézve. Van erőnk a háború megakadályozására —- A szovjet kormány mindent elkövetett, hogy az Egyesült Államokkal valahogy megindult kapcsolatok tovább fejlődjenek, az amerikai vezetők azonban mindent elkövetnek, hogy visszavessék a világot a hidegháború legsötétebb időszakába. Ez nem véletlenül, hanem tervszerűen történik, miként Herter külügyminiszter és az Egyesült Államok elnöke ezt ténylegesen beismerte. Hruscsov elmondotta, hogy az Egyesült Államokban tett utazása előtt sem kételkedett benne, ott-tartózkodása idején pedig meg is győződött róla, hogy az amerikai nép, miként a többi nép is, békét akar. Ha most a csúcsértekezlet meghiúsítása következtében ott hazugságok, rágalmak hangzanak és mindent megmozgatnak, hogy felszítsák a hidegháborút, ez átmeneti jelenség, amely előbb-utóbb helyt ad egy egészségesebb légkörnek. — Az, ami történt, az imperializmus végvonaglásának egyik megnyilvánulása. Az agresszív körök továbbra is provokálni fognak bennünket. Ezért nekünk, a szocialista világ képviselőinek, . a munkásosztály képviselőinek, a dolgozó parasztság képviselőinek bátran és határozottan viszsza kell utasítanunk a militaristákat, meg keli hiúsítanunk agresszív terveiket. — Nem vagyunk hajlandók engedni a, provokációknak és eltérni külpolitikánk fó irányvonalától, amelyet az SZKP huszadik kongresszusa határozott meg és a kommunista pártoknak 1957-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek idején elfogadott nyilatkozata megerősített. Ez az együttélés politikája, a béke megszilárdításának, a nemzetközi feszültség enyhítésének és a hidegháború megszüntetésének politikája. . Az SZKP Központi Bizottságának első titkára emlékeztetett arra, hogy a békés együttélés politikájával közvetlenül összefügg az SZKP huszadik és huszonegyedik pártkongresszusán meghirdetett tétel, amelynek értelmében a ml időnkben a háború nem elkerülhetetlen. — Aki ezt nem érti — hangsúlyozta —, az nem bízik a munkásosztály erejében és alkotó képességében, lebecsüli a szocialista tábor hatalmát, nem hisz a szocializmus nagy vonzóerejében, holott a szocializmus teljes világossággal bebizonyította fölényét a kapitalizmussal szemben. Ha az imperialisták mégis háborút robbantanának ki, a szocialista tábornak lehetősége van arra, hogy véget vessen ennek a háborúnak. Emlékeztetett az 1956os év eseményeire, ami kór Franciaország, Anglia és Izrael megtámadta Egyiptomot,, hogy megfossza függetlenségétől. Hruscsov kijelentette; -a mi közbelépésünk véget vetett ennek az imperialista háborúnak. Ez talán nem a szocializmus erejének megnyilvánulása volt?* Hruscsov ugyancsak emlékeztetett rá, hogy a szocialista tábor meggátolta a Szíria és Irak ellen tervezett agressziót. A Cél-Koreában, Törökországban, Tajvanon és Japánban végbement eseményeket érintve kijelentette: -az amerikai imperialisták kalandorpolitikájukkal annyira leleplezték magukat, hogy nem csupán a szocialista országok népei előtt váltak gyűlöletessé, hanem a velük szövetséges államok népei előtt is*. — Azokban az országokban, ahol még nem ebrudalták ki az amerikai imperialistákat, egyre jobban halmozódik a nép dühe, érnek a tiltakozás erői. Már pedig, mint ismeretes, ha a villám cikázik, azt mennydörgésnek kell követnie! Hruscsov -nyilvánosan kapott arculcsapásnak* nevezte Eisenhower tokiói látogatásának elhalasztását. -Mint mondani szokták, ki mint vet, úgy arat. Az Egyesült Államok kormánya azonban egyelőre csak a háború magjait szórja el*. A japán nép becsapta a hívatlan amerikai vendég orra előtt az ajtót és ezzel az egész világnak megmutatta, hogy gyűlöli az Egyesült Allamok imperialista politikáját és annak japáni helytartóját, Kisi miniszterelnököt. Az amerikai militaristák Japánban támaszpontokat létesítettek. E politika, amely a Szovjetunió és a népi Kína ellen irányul, a nemzetközi feszültség egyik legfőbb forrása. A japán nép a területén levő idegen támaszpontok ellen vívott harcával voltaképpen a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a hidegháború megszüntetéséért küzej,. Hruscsov azt kívánta a japán népnek, hogy vívja ki a rákényszerített egyenlőtlen szerződések és egyezmények hatálytalanítását, s kifejezte azt az óhaját, hogy a japán kormány saját népének életbevágó érdekeit, ne pedig más imperialista államok érdekeit vegye irányadónak. — üdvözöljük a japán nép bátor harcát és baráti kezünket nyújtjuk feléje! — mondotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió már akkor is békeszerető politikát folytatott, amikor egyedül állt szemben az imperialista államok hatalmas táborával. Hozzáfűzte: a Szovjetunió ezt a politikát folytatja, ma is, amikor a békeszerető erőknek már kétségtelen fölényük van a háborús és agressziós erőkkel szemben. Ez az álláspontunk azon alapul — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy tűrhetetlenül hiszünk a szocialista rend szilárdságában, a mi rendszerünkben, és ezért bizonyosak vagyunk a szocializmus jövőjében. A szocialista eszmék vilaggyőzelméhez nem kell világháború. Ezek az eszmék győzni fognak abban a békés versenyben, amelyet a szocializmus országai a kapitalista országokkal vívnak. Hruscsov beszélt azokról a sikerekről, amelyeket Románia a szocialista gazdaság és kultúra fejlesztésében, a dolgozók jólétének fokozásában, bel- és külpolitikájának megvalósításában elért, s hangsúlyozta, hogy ezek a sikerek annak az előrelátó és bátor vezetésnek köszönhetők, amelyet a Román Munkáspárt Központi Vezetősége, élén Gheorghiu-Dej-zsel megvalósít Hruscsov megállapította, hogy az ipar fejlődése tekintetében Románia maga mögött hagyott több európai kapitalista államot. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy nincs már messze az az idő, amikor a népi Románia, amely tegnap még elmaradott, gazdasági tekintetben függő ország volt, egy sorba kerül sok, ipari tekintetben fejlett szocialista országgal. A szocialista rendszer szemléltető fölénye a kapitalizmussal szemben A keleteurópai népi demokratikus országok dolgozói, miután megteremtették a népi hatalmat, sikerrel hozzák létre a leghaladóbb társadalmi rendszert, a szocializmust. Politikai és társadalmi téren Nyugat-Európa országai a törtenelem félreeső zugaiba kerültek. Esvelőre még hivalkodnak gazdasági fejlődésük magas színvonalával. A szocialista országok azonban ebben a tekintetben is több olyan nyugateurópai országot utolértek, amelyek élenjárónak tartották magukat. A szocialista államok fejlődésének üteme olyan gyors, hogy ezek az országok rövidesen a sarkára lépnek olyan nagy kapitalista országoknak, mint Franciaország és Olaszország. Ugy vélem, nem kell már sokáig vámi arra az időre, amikor a kapitalizmus országai gazdasági tekintetben is az ilyen félreeső zugokba jutnak. Egyszóval: a kapitalizmus távlatai nem sz vderítőek. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocializmus gazdasági sikerei döntő jelentőségűek, csakúgy maguk a szocialista országok, mint az egész nemzetközi helyzet fejlődése szempontjából. — Maga az élet győz meg bennünket mindennap arról — mondotta Hruscsov —, hogy minél nagyobbak a szocialista világ eredményei a gazdasági építésben, a a népjólét emelésében, a kultúra fejlesztésében, annál gyorsabb a mi általános előrehaladásunk, annál erősebb a kommunizmus eszméinek a széles néntömegre gyakorolt befolyása. Közel van az a történelmi óra, mikor a világ népei végérvényesen tudatára ébrendnek. hogv a kapitalizmus pusztulásra van Ítélve és meggyőződvén az új társadalmi rendszer előnyeiről, ezt az új rendszert választiák. mint az emberiség fejlődésének legmegfelelőbb, s egyedüli ésszerű és boldog útiát. A Szovjetunió belső helyzetéről Hruscsov kijelentette: -röviden szólva, sikereink csodálatosak. Hazánkban jól mennek' a dolgok: Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet bel- és külpolitikának a huszadik és a huszonegyedik kongresszus határozatai által megszabott fő vonalát következetesen és sikeresen valóra váltiák. Sikeresen teljesítik a hétéves tervet, amely az ipari termelés 1,8-szeresére törté nö emelését irányozza elö. A mezőgazdaságban is óriásiak az eredmények. Hruscsov közölte, hogy ebben az évben iók a terméskilátások. Hangsúlyozta az adók megszüntetésének és csökkentett munkanapra való áttérésnek nagy nemzetközi jelentőségét. E nagyszabású szociális intézkedésekben a világ népei példáját látják annak, hogy a szocialista állam miként gondoskodik a nép jólétéről. Hruscsov ezután azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan oldják meg a Szovjetunióban a lakásproblémát, s kijelentette: csupán 1959-ben a Szovjetunió városaiban több mint 2 millió 200 ezer lakást, faluhelyen pedig több mint 800 ezer házat építettek. Az egész hétéves terv ideién (1959—1965 folyamán) 15 millió lakás éoül. A Szovjetunióban évente több lakás épül, mint az Egyesült Államokban. Angliában, Franciaországban, Nyugat-Németországban, Svédországban. Hollandiában, Belgiumban és Svájcban együttvéve. A Szovjetunió az első helvet foglalja el a világon az ezer lakosra jutó épülő lakások száma tekintetében. Ennélfogva — állapította meg Hruscsov — ezen az életbevágóan fontos területen a Szovjetunió szemléltetően bizonyítja a kapitalizmussal szembeni fölényét, hiszen a kapitalizmus nincs abban a helyzetben, hogy megoldja a lakásproblémát és milliókat kárhoztat arra, hogy nyomortanyákon vagv hajléktalanokként éljenek. A szovjet társadalom tármelóerői annyira fejlettek, hogy -ma a hétéves terv előirányzatán felül további 25— 30 milliárd rubelt fordíthatunk a közfogyasztási cikkek termelésének növelésére, anélkül, hogy csökkentenünk kellene figyélmünket a nehézipar iránt*. A szovjet nép becsülettel teljesíti azokat a nagy kötelezettségeket, amelyeket a legközelebbi hét esztendőre vállalti A Szovjetunió a legközelebbi évtizedben megoldja fő gazdasági feladatát és nemcsak a termelés abszolút menynyisége, hanem az egy főre jutó termékmennyiség tekintetében is túlszárnyalja az Egyesült Államokat. Hruscsov bejelentetté: az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány jelenleg az SZKP 1961. évi huszonkettedik kongresszusára készül és a Szovjetunió húszéves távlati fejlesztési tervén dolgozik. Főként ez a távlati terv lesz a gerince annak a programnak, amelyet a párt a kommunista társadalomnak a Szovjetunióban való felépítése érdekében megvalósít. Hruscsov a továbbiakban megállapította, hogy -a szocialista országok sikersorozata olyan többlépcsős rakéta, amely szüntelenül előre viszi a világ népeit a kommunizmus röppályájára*. Közös úton A szocialista világrendszernek az a jellegzetessége, hogy a gazdasági élet fejlődésének legteljesebb összehangolását követeli meg minden országtól és megköveteli az ésszerű munkamegosztást az egyes országok közötti Hruscsov rámutatott, hogy azok a tanácskozások, amelyeket erről a kérdésről folytattak, nagy hasznára válnak a szocialista tábornak. Ugy vélem — fűzte hozzá —, hogy a jövőben is együttesen fogjuk megoldani a szocialista világrendszer fejlődésének főbb kérdéseit. Arra kell törekednünk, rendszerünkön belül, hogy a szükséges termékek maximális mennyiségét állítsuk elő, minimális munkaráfordítással. Ennnek érdekében mindep országban a termelésnek azon ágazatait kell fejleszteni, amelyek kedvező eredményeket biztosítanak: fel kell használni a hiányzó források pótlására a többi szocialista ország segítségéti Az ellenség hiába áltatja magát azzal a reménnyel, hogy szétforgácsoltnak, tehát kevésbé erősnek fogja látni a szocializmus országait. -Ezt ugyanúgv nem fogják meglátni, mint tulajdon füleiket* — mondotta Hruscsov. Más út nincs. Erről tanúskodik egyebek között Jugoszlávia példája. Ismeretes, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetői már régóta a szocialista tábor szükségessége tagadásának álláspontjára helyezkedtek és valamiféle katonai tömbbel azonosítják azt. A jugoszláv vezetők politikájukat -tömbön kívülinek* tartják, bár mindenki előtt ismeretes, — és ezt különösen jól tudják maguk a jugoszláv vezetők —. hogy Jugoszlávia tagja a Jugoszláviából, Görögországból és Törökországból álló úgynevezett balkáni paktumnak. Ilvmódon Jugoszlávia politikája egyáltalán nem tömbön kívüli. Jugoszlávia a balkáni paktumon keresztül kapcsolatban van a NATO és a CENTO agresszív katonai tömbjeivel. — A testvérpártok a szoc'aMzmus építésének közös törvényszerűségeitől vezérelve kollektív kincs—tárunkat -konkrét tapasztalata'kkal, azzá' a sokfé'—éggel gazdagították, amely nélkül, mint Lenin mondotta, nem kénzdbe'ő el a szocializmus énttése a kü'őtibÖ7Ő nép-knél. Óságainkban, amélvek a történetemben először teremtik meg az új tár-adn'mát. a szooia'''7rnus és a kommunizmus építése — hogv képletesen fejezzem ki rpogim — annyit jelent, mint feliutni egy magas és még senki által meg nem mázott hegvre. Neh+z és bonvolult az út a hegy csúcsa felé. Nem kevés akadáúval és veszéllyel találkozunk ezen az úton. De ma már közel van a hegycsúcs, megnyílt a hozzá vezeto út. Már pontosan kirajzolódik a Jövő nagyszerű látóhatára: a népek, amelyek a szocializmus útján követnek majd bennünket, nemcsak hogy felhasználják a mi gazdag tapasztalatainkat, hanem még tartalmasabb, még fényesebb oldalakat írnak a szocialista építés tapasztalatainak nyitott könyvébe.