Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

5 kedd, 1m6. ftehie tt Szegedtől Kecskemétig A HÍRLAPÁRUSSAL indul — harsog a hangosanbeszélő — azonnal... a negyedik vá­gányról jobbra:;. Hát óra lesz tíz perc múl­va. A nap most emelkedik a tetők fölé. Tanács János, a Szegedi Posta hírlapárusa most lép fel az utolsó kocsi hátsó pe­ronjára. Vállán súlyosra tö­mött táska: Népszabadság, Népszava... Dél-Magyaror­szág :.. Csongrád megyei Hírlap... mai szám ::. és a hetilapok: Ország-Világ, Ludas Matyi, Élet és Tudo­mány, Film-Színház-Muzsi­ka.:. Fél ötkor már itt volt az állomáson, hogy átvegye őket. A napilapokon szinte még friss a nyomdafesték. Hajnalban fél négykor kelt föl otthon. Petőfitelepen, on­nan karikázott be. Ez is hivatás Tanács János mindennap hajnalban fél négykor kel, hogy elérje a reggeli gyor­sot a legfrissebb lapokkal. S évek óta mindennap vé­gigjárja Kecskemétig a hosszú kocsisort, hogy az­tán ott átszálljon a szembe­jövő vonatra és ott is be­kopogtasson minden kupé aj­taján: Népszabadság... Dél­Magyarország .:« a legfris­sebb események... Az utasok búcsúzkodnak. Még egy utolsó kézszorítás, egy csók, aztán síp szól, a forgalmista fölemeli az in­dítótárcsát lassan megmoz­dulnak a kerekek, elindul a vonat. Már a váltókon csat­tog egyre gyorsabban, egyre gyorsabban:.. Tanács János is elindul. Szereti foglalkozását. Hiva­tás ez — szokta mondogatni — éppúgy, mint az orvosé, vagy a tanáré. És nem is könnyű. Hiszen lám az első három fülkében senki nem nyúl a pénztárca után. Az­tán mégis akad egy vevő. Egy-két szóval Igen. A Vevő. Előbb kö­zömbösen fut végig a szeme a táskából kikandikáló lapo­kon Aztán, érdek!üdve. Ta­nács János ismeri már a vevőket, tudja, hogy ez a második pillantás mit Jelent, s már ajánlja is buzgón: Népszava.. i vagy talán Népszabadság? Dél-Magyar­crszág? Mai lapok a legfris­sebb eseményekkel.., S ez az utóbbi mondat hat A Vevő zsebébe nyűl és vásá­rol. Vesz egy Dél-Magyaror­szágot, aztán vesz egy Ludas Matyit, vesz mellé még egy Népszavát is, mert az érde­kes híreket szokott közölni és venné — egy Népsportot... Amiéri az árust zaklatják l Sok baj van a Népsporté tal. Sohasem érkezik meg Szegedre idejében, különö­sen nem hétfői napokon, amikor pedig legtöbben ke­resik. S ami érkezik, az is nagyon kevés. Pillanatok alatt elkapkodják, s akinek nem jut, az már hiába zak­latja a. hírlapárust Tanács Jánosnak a felesé­ge is hírlapot árusít A Lenin körút és a József At­tila sugárút sarkán álló pa­vilonban várja a vevőket reggel hattól este hatig nap mint nap. Szatymaz következik, az­után Kistelek. Néhány perc pihenő. A mozdonyon a fűtő is megtörli verejtékes hom­lokát, fölegyenesedik egy pillanatra. De a mozdonyt ilyenkor ls fűteni kell. Lecsapódik a kazán kerek ajtaja. Vörösen ör­vénylik fel odabenn a tűz­tenger s visszfénye ott iz­zik a szénportól megfekete­dett arcokon. — Népszabadság. i, Dáti Magyarország... a legfris­sebb napi események ; i. 35 év ebben a szakmában S a tSskából lassan fogy­nak az újságok. Előbb a na­pilapok, aztán a képeslapok is gazdát, vásárlót találnak. A jó újságárus olyan, mint a jó boltos. Ismeri az áruját, tudja mit ajánljon. Tanács János 12 éves korában kez­dett újságot árulni. Most negyvenhét éves. Harmincöt év tapasztalata tanította meg erre a dologra. S nem is mulasztja el sohasem, hogy végigfussa a lapok cí­meit legalább. De belenéz a cikkekbe is. Harmincöt év. S ha eszé­be jut, hogy a fia most a gépipari technikumban ta­nul, s a lánya is szakmunkás lesz nemsokára a Szőrme- és Bőrruha Vállalatnál.. „ ha eszébe jut, hogy a feleségével együtt minden hónapban megkeresik a háromezer fo­rintot, amiből taníttathatják a fiukaft, mindig úgy érzi, nem választott rosszul szak­mát harmincöt évvel ez­előtt Persze ha nem szeret­né a munkáját ha csak úgy kényszerűségből csinálná, biztosan nem volna sem a háromezer forint, sem a ve­vők megbecsülése;.. Teljesítene délelőtti kötelességét Néhány héttel ezelőtt a Dél-Magyarország jubileumi ünnepségén mint a Szegedi Posta egyik legjobb hírlap­árusa 300 forint jutalmat kapott. Ha nem szeretné azt a munkái;, amit végez, nem lett volna ez a kitüntető ju­talom sem. — Kecskemét következik — Szól a kalauz. Az utasok egy része mozgolódni kezd. Kabátok, kézitáskák, útitás­kák után nyúlnak, aztán el­indulnak kifelé. Ismét vál­tókon csattognak a vonat kerekei. Mikor megáll, mindenki előrezökken kicsit. Az első kocsi első peronján is. S az utasok után leszáll Tanács János is. Ahogy lelép a ko­csi lépcsőjéről, megszokott mozdulattal ránt egyet az alaposan megfogyatkozott táska vállszíján. Ez a moz­dulat azt jelentr: arra a dél­előttre teljesítette kötelessé­gét Papp Lajos Felkészülnek az ötéves terv jé megkezdésére A szövődével bővülő Textilmütekben odaadóan segítik a kommunisták a feladatok végrehajtását Ismeretes, hogy a második ötéves tervben felépül a Szegedi Textilmüvek szövödéje a jelenlegi hatalmas fo­noda mellé. De nemcsak ezer korszerű automata szövő­gép érkezik Kínából az újabb létesítményhez, hanem 75 ezer 472 orsó pörög majd a mostani 31 ezer 536 helyett a fonodában. Ezért kell majd bővíteni az utóbbit is. Nap­jainkban körülbelül kilencszáz fizikai dolgozó munkál­kodik a »fehér arany", a. gyapot feldolgozásában. 1965-re már kishiján háromszor ennyi szorgos kézre lesz szükség a gyárban. Ekkor a termelés értéke félmilliárd forinton felül lesz évente — többszöröse, pontosan 310,7 százaléka a mainak. Lehetne még idézni a szá­mok tengeréből, bizonyságá­ul annak, hogy nagy dolgok vannak készülőben a Tolbu­hin sugárúti Textilművek házatáján. De legalább ilyen érdekes azt vizsgálgatni, il­letve arról kérdezősködni: hogyan készülődnék a veze­tők és beosztottak, főleg a -legnyughatatlanabb* embe­rek. a kommunisták e nagy feladatokra. Érdekes dolgokat mesélt például Túri Sándor elvtárs, az üzem egyik idő6 pártszer­vezeti vezetője. — Nekünk, a Textilmüvek régi dolgozóinak már sok tapasztalatunk van — mon­dotta Túri elvtárs. — Lát­hattuk például az elmúlt tíz évben, hogy a modern gyár­runknak, illetve a géppark­nak és kezelőiknek is meny­nyit kellett fejlődniök, hogy megfeleljenek az állandóan növekvő igényeknek, mind a termelés mennyiségét, mind pedig a fonalak minőségét tekintve. Ezért tartjuk egyik legfontosabb feladatunknak, hogy a szakmai ismeretek gyarapításával, még tervsze­rűbb képzéssel készítsük fel a második ötéves tervre dol­gozóinkat A kommunisták kezdeményezésére És ez így is van a gyár­ban. Már most ls tizenné­gyén járnak a textiltechnj­kum levelező tagozatára, többen a gépipari techni­kumba. de ősszel még több munkást akarnak küldeni a középfokú iskolára. Csóti Mi­hályné oktatási felelős, a műszaki vezetők, s a párt­szervezet aktivistái igyekez­r apunk holnapi számá­ban kisregény folytató* sos közlését kezdjük el. A mű érdekessége, hogy Nyi­kolaj Tyihonov, a ha* zánkban ls jólísmert és Ma­gyarországon személyesen is megfordult világhírű szov­jet író magyar történelmi témájú alkotása. »E g y ma­gyar dervis* címmel közöljük a kisregényt, amely a Szovjetunióban * V á m b é r i* címmel je­lent meg. 1925-ben irta Tyi­honov e munkáját, amely nagy népszerűségre tett szert, t ennek következté­ben 1958-ban újból kiadták igen magas példányszámban. Hazánkban még ed,dig nem jelent meg, a mi közlésünk az első magyar for­dítás eredetiből, Sárkö­z i Gyula és Kovács Béla munlcája. A könyvkiadói ter­vek szerint a nyáron kötet­ben is kezükbe kaphatják majd az érdeklődők, lapunk azonban e kiadást megelőz­ve nyújtja át olvasóinak. A kisregény — mint a szovjet eredeti címből kitű­nik — a hányatott fiatalsá­gv., törhetetlen akaraterejü magyar tudósnak, V á ra­bár y Árminnak állit irodalmi emléket. Mint isme­retes, Vámbéry Ármin, aki Dunaszerdahelyen született 1832-ben és meghalt Buda­pesten 1913-ban, bámulatos nyelvtehetségével számos európai és keleti nyelvet sa­játított el. köztük a törököt és arabot is. Ez utóbbiakat foként azért, hogy valóra EGY MAGYAR DERVIS tióőtaftiái immiúk hfiiőmu htawi* tá*wú llidaefénifit váltsa gyermekkori vágyát jesen elzárt keleti országok és megismerhesse az akkor érdekes világát. E vágya európai ember számára tel- 1863. március 28-án telje­Tjihonuv kisregénye szovjet kiadásának címlapja sülhetett, amikoris hatévi törökországi tartózkodása után dervisként egy bokha­ra4 hadzsi karavánhoz csat­lakozott. Rendkívül kalan­dos utat tett meg, amely ál­landó életveszéllyel is fe­nyegette, hiszen ha felfedez­ték volna, hogy az euró­paiak számára tilos helye­ken magát dervisnek mond­va jár, akkor kegyetlen kín­zások közepette végzik ki. így tette meg mindvégig gyalog azt a hatalmas utat, amelyet a Káspi-tengeren átkelve a turkménok föld­jén kezdett, majd onnan a hyraki sivatagot átszelve, Khivába ment, s a rettene­tes sivatagon keresztül Bokharába, Szamarkandba jutott és úgy tért vissza Per- j zsiába, a mai Iránba. A kisregény Vámbéry Ár- ; min fiatalságának rövid le- í írása után ezzel a kalandos úttal foglalkozik, s perzsiai visszatérésével zárul. Büsz­kék lehetünk rá, hogy olyan kiváló szovjet író, mint Tyi­honov öntötte irodalmi for­mába ezt az utat, amely vi­lághírűvé tette a sokat szen­vedett magyar utazót. Ez út­jának tapasztalatai ugyanis az oriontológiában úttörő jelentőségűek voltak, s fel­dolgozásukért számos euró­pai tudományos társulat vá­lasztotta tiszteleti tagjává az egykori nincstelen, nyomor­ban felnőtt Vámbéry Ár­mint, aki nagy közmegbe­csülésnek örvendve, a Ma­gyar Tudományos Alcadémia igazgatósági tagjaként halt meg. nék elérni, hogy minél töb­ben tanuljanak tovább. A technikai ismereték, a szakmai képzés figyelembe­vétele egyik vezérfonal a vállalat személyzeti munká­jában is. Igyekeznek techni­kumot végzett fiatalokat fel­venni, ' s a leendő új segéd­mesterek már úgy kezdenek dolgozni a fonodában, hogy előbb a lakatosműhelyben tanulnak, dolgoznak és sajá­títják el a gyakorlati isme­reteket. A szakmunkás-kép­zés feladatait és tökéletesí­tését időnként megvitatják a kommunisták. A pártszerve­zeték foglalkoznak azokkal az emberekkel, aikik esetleg elhanyagolják a tanulást. A kommunisták kezdeményez­ték, hogy azok a párttagok és pártonkívüli technikusok és mérnökök, akik jó kép­zettséggel rendelkeznek, se­gítsék a különböző szakok­tatásban résztvevő dolgozó­kat. • A műhely fiataljai ré­szére bevezették azt a jó módszert, hogy akik délután iskolába mennek és ezért szabadnapjuk van, délelőtt bent tanuljanak az üzemben. Külön helyiséget biztosítot­tak számukra, A fonodában is nagy gond­dal képezik az utánpótlást, illetve az új szakmunkáso­kát Az a oél, hogy minél képzettebb munkásgárda alakuljon ki. S ehhez a programhoz még hozzátarto­zik, hogy több pártvezetősé­gi tag példát mutat a szak­mai képzésben. így például az üzemi pártbizottság titká­ra maga is gépipari techni­kumba jár. Segítség a gyengébbeknek Egy következő tervidőszak jó felkészítéséhez a jelenle­gi tervek minél jobb telje­sítése, az alap megteremtése szükséges mind a termelést mutatókban, mind pedig a műszaki adottságokban. Ga­rai István elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára mesél­te, hogy rendszeresen, hó­napról hónapra tárgyaláso­kat folytatnak a gazdasági szakszervezeti vezetőkkel a termelési kérdésekről. Ez még csak úgynevezett -ma­gasabb szinten* történő ér­tékelés, de ha lemegyünk az üzembe és megnézzük pél­dául a műszakok, brigádok versengését, va®* akár a kü­lönböző üzemrészekben fo­lyó kísérleteket, műszaki munkálatokat, ismét talál­kozhatunk a kommunista gondoskodással. A szocialista brigád címért Igen sokan versenyeznek már, s ebben a vetélkedés­ben szép dolog, hogy a párt­tagok, képzettebb gépmun­kások segítik a gyengébben termelő társaikat. Intézkedési terv A vállalat gazdasági, illet­ve műszaki vezetői 76 pont­ból álló műszaki intézkedési tervet dolgoztak ki erre az esztendőre a második ötéves terv jó előkészítéséért. A pontok között különböző ge­nerálozások, felújítások or­sófordulat-növeléBek, ®*űrű­és orsócserék, építkezések, « különböző más végrehajtan­dó feladatok, illetve kísérle­tek szerepelnek. Ez látszó­lag a műszakiak feladata. Nehezebben haladna azon­ban a munka, ha a külön­böző gépeken, vagy géplép­csőkön folyó kísérleteknél a , kommunisták nem magya­ráznák meg a munkásoknak, hogy segítsék a műszakiak elképzeléseinek kivitelezését, jószándékú, hasznos meglá­tásaikkal, ötleteikkel. Kommunista műszakiak és egyszerű dolgozók javaslatá­ra vagy kérésére szerepci­nek olyan célkitűzések a mű­szaki tervek között, melyek kimondottan a dolgozók ké­nyelmét, jobb körülményeit szolgálják. Ha jól meggon­doljuk, végeredményben így is egy újabb, na®*obb köve­telményeket támasztó terv­időszak sikeréhez járulnak hozzá. Lehetne sokféle olyan tervet felsorolni, mely­nek teljesítését rendszeresen ellenőrzik a pártszervezetek, az üzemi pártbizottság tag­jai, és igyekeznek segítséget nyújtani hcwzá. Lelkesen . . . Különböző fórumokon, párttaggyüléseken és e®tob alkalmakkor már ismertet­ték a Szegedi Textilmüvek­ben a második ötéves ter­vet. Lelkesedéssel, bizalom­mal és tegyük hoízá, jogos büszkeséggel fogadták ezt el a dolgozók. A pártszerveze­tek azon vannak, ho®* a jó hangulatot állandóan ebren­tartsák. Rédei Ottó, a tervosztály vezetője mondotta: egészen bizonyos hogy — objektív akadály közbejötte nélkül — a munkaverseny, a termelés jelenlegi üteme mellett a gyárban december 24-re be­fejezik az 1960. éves tervet. Ez a megjegyzés a jó mun­késgárdában való bizakodás megnyilvánulása volt. E munkásgárda között működi párt-alapszervezetek kom­munistái pedig már most ar­ról tárgyalnak taggyűlései­ken, hogy az üzem bővülése­kör bekerülő új dolgozókkal hogyan teremtik meg a ba­ráti kapcsolatokat. ho®'an illesztik be őket abba a kol­lektívába. amely minden ed­digi feladatot sikeresen ol­dott meg. Koloszár Béla Tizenhatévesek ünnepsége a Ruhagyárban Vasárnap délelőtt a tizen- A figyelmesen hallgatott hat evesek egy ujabb cso- beszédeket követően műsort portjának ünnepségére ke- néztek végig a fiatalok Eb­rült sor Szegeden. Ezúttal ben Bálint Ilona volt ruha­a Szegedi Ruhagyárban ren- gyári dolgozó, a Szegedi deztek műsort azok részére, Nemzeti Színház tagja Husz­akik most veszik át sze- ka-operettekből énekelt Bán mély azonossági igazolványu- József ruhagyári dolgozó pe­kat. Ifjúmunkások és diá- dig József Attila Hazám ti­kok ®*űltek össze a ®*ár , . x,, , .. .. ,, . nagytermében, és Sípos Gé- műh kol,temé.?'et adtf, el<5' A za, a KISZ városi bizottsága Z , , - tancképet mutatott be a S i v i. Sn ASZaV3! -Szeged köriivéki táncok* cf­1(/nag/' kompozícióból Kertész B rendőrkapitányság Éva ^^ . Buknicz vezetőjének hozzájuk mté- <^dor pedig szólótánccal zett beszédet hallgattak szerepelt, /t sikeres műsort meg. Arra a felelossegre fi- sok taossal f„gadtók a „^g. gyelnieztette okét közvetlen jelent 16 éves fiúk és la_ hangon, amellyel most már nvok akik czután a, vet tek nemcsak szüleik iránt, dc a személyazonossági igazolvá­szocializmust építő társada- nyukat. valamint a * KISő lom iránt is fokozottan tar- Közporti Bizottságának em~ toznak. léklapját

Next

/
Thumbnails
Contents