Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

3 r Kedd, 1960. Június tL " Idén is kellemesen nyaralhatnak a szegedi úttörők A kisdiákok nYári programjából Véget ért az 1959—60-as tanév. Év végén kis-és nagy­diákok egyaránt tervezget­tek, mit csinálnak ezen a nyáron. Az úttörő- fe a KISZ-szervezetek segítettek nekik é6 gazdag programot állítottak össze. -Ismerd cs szerasd meg hazádat* moz­galom keretében az ország legszebb vidékeire szervez­nek kirándulásokat, nyári táborozásokat. A szegedi úttörő elnökség központi tábora Tahin lesz. Itt kisdobos- és úttörőőrs­vezetöket képeznek ki. Az első csoport június 27-én ér­kezik Tahira. A központi tábortól né­hány száz méterre a szegedi úttörőcsapatok közös sátortábort létesítet. tek. Egymás után itt nyaralnak a Hámán Kató, a Bérkert, a Juhász Gyula, a petőfitelepi II-e6, a Szilléri sugárüti, a Gutenberg utcai leány- ós a Kolozsvári téri általános is­kolák úttörői. A Pedagógiai Főiskola gyakorló általános iskolájának úttörőcsapata Pécs-Szabolcson nyaral A Madách utcai iskola úttörői az ország egyik legszebb vi­dékén, Lillafüreden és kör­nyékén töltenek el két he­tet A mihályteleki úttörők régi tradícióhoz híven autó­buszkirándulásra indulnak. Útirány Pécs és a Balaton környéke. A béketelepi kis­diákok nem messze, a Tisza —Maros szögben ütnek fel sátortábort. Az Árpád téri általános iskola úttörői pe­dig a Bükk hegység legszebb részeit keresik fel A Dugonics általános Is­kola néhány úttörője kül­földön nyarak A Német Demokratikus Köz­társaságba utaznak két hétre. Nagy izgalommal készülnek az útra. s az utazó úttörők ismerkednek a német nyelv­vel. A Hámán Kató általános iskola tanulóinak egyik nagy csoportja a napokban ért vissza országjáró körútjáról. Hetvenöt gyermek Észak­Magyarországon tett szép utazást. Eger, Lillafüred, Miskolc, Diósgyőr, Szalajka völgye volt útirányuk. Útban visz­szafelé megnézték a fővá­rost is, jártak az állatkert­ben, a vidám parkban. Teg­nap újabb csoport indult az iskolából. A VII. osztályok és a Vl/a a Balatonnal cs környékével ismerkednek. Egy hét múlva érkeznek vissza. És lehetne sorolni még a példákat. Csaknem valamennyi sze­gedi általános- és közép­iskola szervez kirándulá­sokat, több hetes üdülése­ket. Mindezek a több éves tapasz­talatok alapján igen hasz­nosnak bizonyultak. Közérdekű kérdések Miért nem lehet vasárnap Szegeden benfnt kapni? Körülbelül két hónap óta a gépkocsi­vezetők vasárnap nem jutnak Szegeden benzinhez. Nem egyszer előfordult már, hogy a vidékről bejött magánautósok sem tudtak hazamenni benzinhiány miatt. Megkerestük tehát az illetékeseket. az ÁFORT szegedi központját, hogy választ kapjunk: miért nem lehet Szegeden va­sárnap benzint kapni? — A gépkocsivezetők problémájáról értesültünk — kapjuk a felvilágosítást az ÁFORT-nál — Panaszukat méltányoljuk is, de egyik pillanatról a másikra nem tudjuk a helyzetet megoldani. Ehhez per­sze tudni kell azt is. hogy ez a tartha­tatlan állapot azért állt elő. mert tavaly óta megduplázódott a benzinfogyasztás. Szegeden összesen három benzinkút van, s ezt a három benzinkutat mindössze egyetlen 3600 literes tartálykocsi látja el anyaggal. Ez bizony nagyon kevés, vasár­nap pedig egyetlen benzinkutunk. a rókusi üzemel. Igy érthető a gépkocsivezetők pa­nasza, hiszen vagy nagyon sokat kell vár­niuk, vagy vasárnap egyáltalán nem jut­nak benzinhez. Persze most jogos a kér­dés, hogy lesz-e megoldás? Lesz meg­oldás, hiszen a dologról értesítettük a szolnoki tájegységi központot, s onnan ígéretet kaptunk, hogy nemsokára meg­érkezik hozzánk egy 9 ezer literes tar­tálykocsi. Ezzel sokat javul majd a ben­zinellátás. Ezenkívül hamarosan elkészül a kor­szerűsítés alatt álló dorozsmai benzinállo­más is. Ez is hozzájárul maid a gépkocsik jobb benzinellátásához. Végezetül annyit szeretnénk még megjegyezni, hogy leg­később a szabadtéri játékok ideiére meg­oldódik Szeged benzinellátása. Hasznosítsunk minden versenyformát N álunk nincsen' "erköl­csi alapja* a verseny­Vállalatnál (a fent Idézett be­szélgetés nem rájuk vanat­szervezésnek — mond- kőzik!), ahol főképp import­tá beszélgetésünk során is­merősöm, aki felelős gazda­sági beosztásban működik az egyik szegedi gyárban. Az­után meg is magyarázta, hogy mivel indokolható ál­láspontja. Abban az üzem­ben, ahol 6 dolgozik, nem le­het mennyiségileg túlteljesí­teni a tervet, mert sem alap­anyag, sem pedig piac nem áll korlátlanul rendelkezés­re. Hogyan szervezzenek te­hát munka versenyt? ból származó alapanyagokat dolgoznak fel készáruvá, nem lehet a mennyiséget a kitű­zött terv fölé emelni. Eí érthető, és nem szorul köze­lebbi nagyarázatra. Ezek sze­rint ennél az üzemnél nincs létalapja a munka verseny­nek? Dehogy nincs! A szo­cialista munkaverseny fogal­mában a mennyiségi túltel­vet teljesíteni, de igen fon­tos, hogy a minőségi munka javuljon. A mennyiségi ter­ven belül mind jobb legyen a minőség, az önköltség, a termelékenység. Ezen az alapon indultak harcba a textilművekben az elsőosz­tályú áruk részarányának emeléséért A kenderfonó­ban a "szocialista brigád* és a -szakma ifjú mestere­mozgalmak eredményekép­pen soha nem tapasztalt jesítés követelménye mellett mértékben kapcsolódtak be a ha nem nagyobb, legalább akkora hangsúlyt kap a Ez az állásfoglalás bizony munkaverseny többi formá­nom egyedülvaló. Annak bi­zonyítéka, hogy egyes he­lyeken szűken értelmezik a ja: a műszaki továbbképzés, a szakmai ismeretek bővíté­se és terjesztése, a tapasz­dolgozók a 6zakmai ismere­tek bővítését szolgáló tanfo­lyamokba, és felszaporodott az újítások száma. Érdemes egy pillanatra megszakítani a gondolatme­szocialista munkaverseny fo- talatcsere, valamint az úji- netet az újításokkal katjeso­galmát, nem gondolják át kellő alapossággal, hogy mi az. A szocialista verseny ugyanis nem egyenlő a terv mennyiségi túlteljesítésével, sőt egyenesen ellenkezik a mindenáron való túlteljesí­téssel. A mennyiségi szemlé­let ellen régóta hadakozunk már, s az elmúlt három év­ben jórészt ki is szorítottuk az üzemekből. Manapság minden fél százalékkal na­gyobb teljesítésnek értéke és becsülete van, nem beszé­lünk -csillagászati* számok­ban, mert a munkakörülmé­nyek és a normák reális ke­retek közé helyezték a ter­melést. Hogy a versennyel kapcsolatban mégis akad cúyan nézet, mely szerint an­nak nincs kellő létjogosult­sága, ha a tervteljesítésnek határt szabnak — az azt jelzi, hogy a mennyiségi szemlélet gyökerei még él­nek egyes gazdasági vezetők­ben. K étségtelen, hogy a mun. ka verseny egyik leg­általánosabb, legelter­jedtebb és legismertebb for­mája azt szolgálja, hogy az egyes dolgozók többtermelé­sével emelkedjék az egész üzem árutermelésének mér­téke. Igen ám, de például a Szőrme- és Bőrruhakészítő tások és takarékossági eljá­rások. A bőrruhakészítő sa­ját kárán tanult meg élni e felfokozott lehetőségekkel. Szinte valamennyi szegedi üzemben versenytáblák hir­detik a munkaverseny ered­ményeit. Gyakran azonban csak a százalékokat.. Pedig a százalékokkal való -bű­vészkedés* ideje már lejárt. A magas százalék egymagá­ban nem sokat mond, csak akkor ér valamit, ha illuszt­rál. A tartalmas és a ter­melés minőségére kiható ver­senyformák nyilvánossága a százalékok hangoztatásával háttérbe szoruL L éteznek olyan üzemek a városban — nem is kis számmal —, ahol mindenféle versenyformát szívesen alkalmaznak a gya­korlatban. A textilműveknél, vagy mondjuk a szegedi ken­derben tág tere nyílik a ver­sengés különböző lehetősé­geinek. Egyéni verseny, bri­gádverseny, -szocialista bri­gád--mozgalom, üzemrészek vetélkedése, -a szakma ifjú mestere—mozgalom — ezek már közismert és bevált for­mák. A mennyiség elérésére irányuló törekvés mind job­ban átalakul minőségi cél­kitűzésekké. Persze nem úgy, hogy •ezentúl nem kell a ter­Dobi István elvtárs a makói nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) szebb életet, jómódot, ma­gas jövedelemrészesedést ad mindenkinek. — A magyar mezőgazda­ság szocialista átszervezése nem elméleti emberek, vala­miféle elvont nak eredménye, hanem az egyetlen járható út pa­rasztságunk számára, hogy levesse a múlt minden ter­hre hagyatékát. Országos érdek, a parasztságnak is érdeke, hogy felszámoljuk a korszerűtlen parcella­gazdálkodást. — A szövetkezeti mozga­lom hatalmas arányú fellen­dülése, a régi földtulajdon­nal rendelkező parasztok tö­meges csatlakozása és az új szövetkezetek életének egész­okoskodás- séges kibontakozása, a saját erejű beruházások arányai mutatják, hogy a parasztság elfogadta és egyetért azzal a fejlődés­sel, aminek Irányát a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt jelölt meg. A jólét, a gyors fejlődés jelei — A jólétnek és a gyors körülményei között fejlődésnek jeleivel talál- Dobi István ezután * rész­kozunk mindenütt a vidéken jetesen ismertette az idö­a mezőgazdasági foglalkozá- szerű külpolitikai kérdése­sú lakosság körében. Ezt ket, majd nagy tapssal fo­különösen akkor fogjuk ér­tékelni, ha megfigyeljük és megállapíthatjuk, hogy a falusi élet forradalmi átala­kulása nem különlegesen ki­vételes jelenség a mi éle­tünkben, hanem része egy olyan egészséges általános fellendülésnek, amely egész dolgozó né­pünk életszínvonalában je. lentkezik. Es különösen értékelheti a parasztság akkor, ha figye- Lengyel lembe veszi, hogy nálunk Tanács gadott beszéde után átnyúj­totta a makói Úttörő Tsz ré­szére adományozott -Kiváló termelőszövetkezeti gazda­ság* címet jelképező vörös selyem vándorzászlót, az erről szóló oklevelet és a vele járó 100 ezer forintos első dijat, amiért Mágori Sándor, a ••Szocialista mun­ka bőse*, az Úttörő Tsz el­nöke mondott köszönetet. Utána Antony Pasko, a Termelőszövetkezeti elnöke adta át a Tévedések sorozata a Tűzhelykészítő KTSZ-nél a megrendelő rovására Nyílt kérés a népi ellenőrző bizottsághoz Már régóta foglalkoztat hogy az építőanyag fuvaro- lyen mint cserépkályhajavíttatót zási költségeit egyszer fel- bák. mérvűek ezek a hi­répkályhakészítő KSZ tevé­Ezért jó lenne ha az ille­számlázta a szövetkezet is tékes szervek, de különösen felvonulási költség címén. — mivel a lakosságot ért _ ,. . vette a fuvaros, s utólag ki­Szeged! Tűzhely es Cse- a ' AvPt.kezet. ls kenysége De mint újságírót ^^ keUett isméteIten mó_' károkról van szó —, a csak néhány napja, nuota dosítani a számlátj amelynek Csongrád megyei Népi Ellen­megbízast kaptam, hogy ir- végösszege 930 forint iett. őrzési Bizottság is megvizs­jak e szövetkezet -tevedesei- T_,án ° ről*. Az igazat megvallva mi­után felrobbant lakásom egyetlen, nem is olyan ré­gi, cserépkályhája s a szö­Talán nem is írtam volna gálná a szövetkezetben tör­soha le ezt a tévedéssoroza- ténteket. Így fény derülne az tot, ha csak velem történik igazságra, elejét venné a fe­meg ez. Sajnos többen van- lesleges találgatásoknak, nak olyanok, akik ilyen té- amelyek már eddig is nagy vetkezet vallalta átrakasat, vedés áldozatai lettek, vagy- hullámokat vertek Szegeden, már akkor rájöttem, hogy is ióval többet fizettek, mint Elégtételt kapnának a meg­nem tévedhetetlen emberek- kejlett volna. Azóta már töb- károsított dolgozók, s ebből kel van dolgom. . ben postán visszakapták a tanulnának a szövetkezeti ve­tévedés árát, mert az árha- zetők, nemcsak a Tűzhely Szakmai képzettség nélkül éppen abban az időben mu- testvéri ország termelószö­tatkoznak ezek a kedvező vetkezeteinek üdvözletét és jelenségek a falusi életben, jókívánságait. A Csongrád amikor Nyugat-Európában megyei pártbizottság nevé­kezdve Olaszországon és ben Zsibók András köszön­Franciaországon — sehol- tötte az Úttörő Tsz gazdáit, sem tudják megtalalnl a pa- Délután a vendégek megte­raszti életforma válságának kintették az országos hírű orvosságát a kapitalizmus közös gazdaságot. Júrrus 29-én és 30 én békekölcsön-sorsolás A szokástól eltérően most esedékes sorsolásiat. E két nem szombaton és vasárnap, napon a II. III. és IV. Béke­„„ - „, kölcsönök kötvényéit sorsol­hanem jumus 29-en es 30- ják A pénzügyminiszter kl­án, szerdán és csütörtökön nevezte a sorsolási bizottság tartják meg a békekölcsön tagjait. tóság közbelépett. Nem tud­ni még hányan kapnak visz­sza pénzt Szeged cserépkály­Bár lehet, hogy csak vélet- ba javítói közül a szövetke­lenül, nem szakembert küld- zettől. Bizonyára még töb­tek ki a kályha átrakásahoz. ben js jelentkeznek maid Ezért mint várható volt a visszatérítésért, ha ezt a cik­kályha átrakása nem sike- ke£ elolvasták, rült. Olyannyira nem, hogy egy másik szövetkezeti dol- Árdrágításból gozónak kellett helyrehoz- Jy tnrint nia a hibát, de előbb a pad- 11 eser tormt lóig lebontotta a már újra- Nemcsak a lakosság, ha­épített kályhát. Pedig az nem az állam rovására is té­előbbi kályharakó munkáját, vedtek. A Szeged megyei jo­a művezető is jónak találta, gú városi illetékkiszabási és Azóta ezen sem csodálko- vállalati adóhivatal nemré­zom, mert mint kiderült a gen vizsgálatot tartott a szö­müvezetőnek sincs cserép- vetkezetnél, megállapította, kályhás szakképzettsége Ezt i-től ,960 egy alkalommal lapunk ha- _„ . sábjain is leírtuk, amiért április 30-ig árdrágításból méltatlankodott is, mert mint több mint 11 ezer forint mondottá két szakmunkás többletbevételre tettek szert, vizsgája is van, ha nem is . cserépkályhás és két éve A Wslpari szövetkezetek az már műszaki vezető-képző elmúlt évek során bebizomyí­tanfolyamra is járt. tották, hogy hasznos segítői « Az ár hatóság a szocializmus építésének, s knzbelénésére •*eyre jobban elégitik W 8 kozoeiepesere fogyasztók növekvő szükség­Ugyancsak tévedést gyaní- léteit. Az olyan hibák, téve­tottam, amikor megkaptam d amelyeket a Tűzhely­az első számlát a kályha át- , , „ .. ., . rakásáról, amit később to- keszlto KTSZ-nel elkövettek vábbi három követett még. sokat ártanak a szövetkezeti Elr.őízben közel 1200 forintot hírnévnek. Még nem tudhat­számlaztak. Ebből első szóra m mib<51 fakadnak ezek a ?030-b^ekállaPíSr meg az hibák> hozzá nem értésből, összeget, mondván, hogy té- va&y tudatos cselekvésből, vedtek. Aztán kiderült még Még azt sem tudni, hogy mi­és Cserépkályhakészítő K tsz-nél, hanem másutt is. Nagy Pál latban. Az újítások gazda­sági eredménye Csongrád megyében 23 millió forint volt tavaly, de még több is lehetne, ha elfektetés nélkül, azonnal alkalmaznák a hasz­nosíthatókat. Egv másik hi­ba: a benyújtott újításoknak csupán kis töredéke szárma­zik munkásfejekből. Azért vajon, mert a munkás nera ért ahhoz, amit csinál? Ne­vetséges kérdés' Azért nem ad be újítást, mert nem hív­ják fel ré a figyelmét, mert 6ehol sem mondhatja el öt­leteit, mert nem foglalkoz­nak vele kellő módon. U gyan ki kételkedik ab­ban, hogy a munkás többre és jobbra ké­pes, ha alaposan ismeri szakmáját? Akármilyen gép legyen is, az elérhető plafo­non túl nem bír termelni® A szegedi üzemek többségé­ben pedig nem modern, ha­nem elavult gépek dol­goznak. Rajtuk a munkás csak úgy nyújthat az eddi­ginél különb teljesítményt, ha műveli szakismereteit. Az 1959-ben rendezett szakmai tanfolyamokon a dolgozók mintegy tíz százaléka vett részt Ha ezt a számot az elmúlt évek adataihoz ha­sonlítjuk, a fejlődés kézen­fekvő. De ha azt vesszük, hogy mennyinek kellett vol­na lenni, akkor egyáltalán nem megnyugtató eredmény. Gazdasági fejlődésünk alapkérdése az olcsó, észsze­rű termelés. Munkánk érté­két már most — a három­éves terv idején is — első­sorban az szabja meg, hogy milyen termelékenységgel, milyen önköltséggel és mi­lyen minőséggel készül Az ötéves terven ez a törekvés még nagyobb hangsúlyt nyer. A szocialista munkaverseny feltárja az üzemek tartalék­erőit a munkások termelési kedve — képletesen szólva — hegyeket képes megmoz­gatni. Csupán az lehet a kérdés: hogyan szabjuk meg a verseny irányát? Ha a gaz­dasági és műszaki vezetők bátran támaszkodnak a dol­gozók kezdeményezéseire és minden versenyformát hasz­nosítanak, akkor nem okoz­hat különösebb nehézséget az idei terv eredményes el­végzése. az ötéves terv sike­reinek megalapozása. Fehér Kálmán A romániai atomkutatás központjában I Ifi? 'ifflfe p^r&mt&r, -jgaif s. * l®É m i MM f ..... ; - ; m-mmm ' v,.: i-.ji :•••<•»-*.-<? « . vy. m * m-^wt^t-- v ív.. v. -m víí!-,.'.j-hs.í.ív ' A Román Népköztársaságban ls nagy ütemben fejlödnek az atomkutatással foglalkozó tudományos intézetek. A ro­mán atomkutató központban például a kozmikus sugár­zásból eredő neutronok vizsgálata az egyik kutatási téma. Képünkön azt a készüléket mutatjuk be. amely a kozmikus sugárzásból eredő neutronok számlálását végzi

Next

/
Thumbnails
Contents