Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-17 / 115. szám
3 Kedd, 1960. május 17. Hruscsov nyilatkozatot tett a hétfői előzetes találkozón (Folytatás az 1. oldalról.) bizonyították be, május 7-én az Egyesült Államok külügyminisztériuma, majd május 9-én a külügyminiszter a kormány nevében kijelentette, hogy az amerikai légierők az Egyesült Államok kormánya és személy szerint az elnök jóváhagyta programnak megfelelően katonai kémkedés céljából behatolnak a Szovjetunió területe fölé. Két nappal később maga Eisenhower elnök erősítette meg, hogy amerikai repülőgépek behatolása a Szovjetunió területére az Egyesült Államok előre megfontolt politikája volt és marad. Washington politikája veszélyezteti az értekezletet Az Egyesült Államok kormánya ezt a szovjet kormányhoz május 12-én intézett jegyzékében is kijelentette. Ezzel az Egyesült Államok kormánya durván lábbal tiporja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait és az ENSZ alapokmányának magasztos elveit, pedig az alapokmányon ott szerepel az Egyesült Államok aláírása is. A Szovjet kormány és az egész szovjet nép felháborodással fogadta az amerikai vezető államférfiak szóbanforgó kijelentéseit. Ugyanúgy . felháborodással fogadta minden becsületes ember, aki szívén viseli a béke sorsát. Most, amikor a négy hatalom kormányfői Párizsba érkeztek, hogy részt vegyenek egy értekezleten, felvetődik a kérdés: lehet-e eredményesen tárgyalni és megvitatni az értekezlet előtt álló kérdéseket, amikor az Egyesült Államok kormánya és maga az Egyesült Államok elnöke nem ítéli el azt a kihívó lépést, hogy egy amerikai katonai repülőgép a Szovjetunió területe fölé hatolt, sőt ellenkezőleg kijelenti: az ilyen cselekmények továbbra is az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval kapcsolatos politikájához tartoznak. Miképpen lehet megegyezni egyik, vagy másik kérdésben, amelynek rendezése szükséges a feszültség enyhítése, az államok közötti gyanakvás és bizalmatlanság kiküszöbölése céljóból, amikor az egyik nagyhatalom kormánya nyíltan kijelenti, hogy politikájához tartozik a behatolás egy másik nagyhatalom határai mögé, kémkedés céljából, következésképpen a hatalmak közötti feszültség fokozása céljából. Ilyen politikát csak akkor lehet folytatni, amikor az államok hadiállapotban vannak egymással. Világos tehát, hogy e politika meghirdetése eleve teljes kudarcra ítéli a csúcsértekezletet. Természetesen tudomásul vesszük, hogy az Egyesült Államok kormánya meghirdetett egy ilyen politikát és kijelentjük: ha megismétlődik, hogy amerikai repülőgépek behatolnak a Szovjetunió határai mögé, lesújtunk az ilyen repülőgépekre. A Szovjetunió megfelelő ellenintézkedéseket foganatosít A szovjet kormány fenntartja magának a jogot, hogy minden ilyen esetben megfelelő ellenintézkedéseket tegyen azokkal szemben, akik megsértik a Szovjetunió állami szuverénitását, akik ilyenfajta kém- és diverziós cselekményeket követnek el a Szovjetunió ellen. A szovjet kormány ismételtén kijelenti: az amerikai katooai (Telefoto — MTI külföldi képszolgálat) Hruscsov és Macmillan angol miniszterelnök a párizsi angol nagykövetségen folytatott megbeszélésük után támaszpontok számára a területet adó államokkal szemben, amelyek a Szovjetunió ellen irányuló agresszív cselekedetek cinkosaivá válnak, kellő intézkedéseket tesz, egészen odáig, hogy csapást mér e támaszpontokra. Ezzel összefüggésben fel kell figyelni Eisenhower elnöknek arra a kijelentésére, hogy az NDK-val kötendő békeszerződés létrehozásának veszélye miatt nem vehet részt a csúcsértekezleten, jóllehet, amit ő veszélynek nevezett, nem egyéb, mint a szovjet kormánynak az a nyilatkozata, amely szerint szilárdan eltökélte, hogy véget vet az európai háború maradványainak, békét köt és ilymódon az élet követelményeinek megfelelően, a béke és az európai népek biztonsága javára rendezi, többek között Nyugat-Berlinben, a helyzetet. De miképpen vehet részt a szovjet kormány a tárgyalásokon, amikor fennforog az a tényleges veszély, amelyet az Egyesült Államok kormánya teremtett azzal a kijelentésével, hogy továbbra is megsérti a Szovjetunió határait, amerikai gépek repültek és repülnek majd a Szovjetunió területe fölé? Ezzel az Egyesült Államok kormánya kijelentette, hogy folytatni szándékozik a szovjet állam szuverenitása ellen irányuló hallatlan és példátlan akciókat, holott a szuverénitás a nemzetközi kapcsolatok szent és sérthetetlen elve. Mi csak egyenlő alapokon, mindkét fél számára egyenlő lehetőségek alapján vehetünk részt a tárgyalásokon. Szükségesnek tartjuk, hogy a világ minden népe, közvéleménye helyesen értsen bennünket A Szovjetunió nem mond le a megegyezést célzó erőfeszítésekről és meggyőződésünk, hogy van lehetőség az ésszerű megegyezésre, de a jelek szerint nem most, hanem egy másik időpontban. A megegyezéshez azonban először is az szükséges, hogy az Egyesült Államok ismerje el; elítélendő az a provokációs politika, amelyet az országunk feletti »szabadrepülések politikájának nyilvánított, mondjon le erről a politikáról és ismerje be, hogy agressziót követett el, jelentse ki, hogy sajnálja ezt. A szovjet kormánynak mély meggyőződése, hogy ha nem a mostani amerikai kormány, akkor egy másik, ha nem a másik, akkor a harmadik megérti majd, hogy nincs más kivezető út, mint a két rendszer, a kapitalista és a szocialista rendszer békés együttélése. Vagy békés együttélés, vagy háború, amely pusztulásba sodorja azokat, akik most agreszszív politikát követnek. A provokációs repülések következményei Tiltakozó szovjet levél az NDK feletti légiprovckáció miatt Ezért nekünk az a véleményünk, hogy bizonyos időt kell hagyni a felvetődött kérdések lehiggadására és arra, hogy azok, akikre országuk politikájának meghatározásáért a felelősség háAz Egyesült Államok felelőssége í^ger'Tíiaitak/^am^ agresszív irányvonalat hirAz elmondottakból következik, hogy az értekezlet sikere szempontjából fontos: a konferencián képviselt valamennyi hatalom kormánya nyílt és becsületes politikát folytasson és ünnepélyesen jelentse ki, hogy nem követ el egymás ellen semmiféle az állami szuverénitás megsértésével egyértelmű cselekményt. Ez azt jelenti, ha az Egyesült Államok kormánya valóban kész együttműködni a többi hatalom kormányával a béke fenntartása és az államok közötti bizalom megszilárdítása érdekében, akkor először is — el kell ítélnie az Egyesült Államok légihaderőinek a Szovjetunióval szemben elkövetett megengedhetetlen provokációit, másodszor pedig le kell mondania arról, hogy a jövőben folytassa a Szovjetunióval szemben az ilyen cselekményeket és az efféle politikát. Magától értetődik: az Egyesült Államok kormánya ebben az esetben köteles szigorúan felelősségre vonni azokat, akik közvetlenül vétkesek abban, hogy amerikai repülőgépek szándékosan megsértették a Szovjetunió államhatárait. Amíg az Egyesült Államok kormánya ezt nem teszi meg, addig a szovjet kormány nem lát lehetőséget, hogy eredményes tárgyalásokat folytasson a csúcsértekezleten az Egyesült Államok kormányával. A szovjet kormány nem vehet részt olyan tárgyalásokon, ahol a felek egyike a hltszegést tette a Szovjetunióval kapcsolatos politikájának alapjává. Ha a szovjet kormány a jelen helyzetben részt venne az eleve kudarcra kárhoztatott tárgyalásokban, bűnrészesévé válna a népek megtévesztésének. A szovjet kormánynak viszont ez nem szándéka. Magától értetődik, ha az Egyesült Államok kormánya kijelentené, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem fogja repülőgépeivel megsérteni a Szovjetunió államhatárait, továbbá elítélné a múltban történt provokációs cselekményeket és megbüntetné az ebben közvetlenül bűnös személyeket, s ezzel a Szovjetunió a többi hatalommal egyenlő helyzetbe kerülne, akkor én, mint a szovjet kormány elnöke, hajlandó lennék részt venni az értekezleten és minden erőm latbavetésével közreműködnék sikerében. Megváltozott feltételek Az amerikai katonai repülőgépek provokációs repüléseinek következtében és főleg amiatt, mert e provokációs repüléseket a jövőre nézve az Egyesült Államok részéről a szocialista országok ellen követendő nemzeti politikának nyilvánították, új feltételek álltak elő a nemzetközi helyezetben. Természetesen, ilyen feltételek közepette nem végezhetjük munkánkat az értekezleten, mégpedig azért nem, mert látjuk, milyen álláspontról akarnak velünk tárgyalni: az agresszív kémrepülések fenyegetésének árnyékában. Ismeretes, hogy kémrepüléseket felderítés céljából azért szoktak folytatni, hogy háborút indítsanak. Ennélfogva elutasítjuk azokat a feltételeket, amelyeket az Egyesült Államok szab meg számunkra. Nem vehetünk részt a tárgyalásokon, még a megoldást sürgető kérdések rendezésében sem, nem vehetünk részt azért, mert látjuk, hogy az Egyesült Államok nem óhajtja a megegyezést. Az Egyesült Államokat vezető országnak tekintik a nyugati világban. így tehát az értekezlet jelenleg haszontalan időfecsérlés és az országok közvéleményének félrevezetése lenne. Ismétlem: a jelen helyzetben nem vehetünk részt a tárgyalásokon. dettek meg a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szemben. Ennélfogva véleményünk szerint nincs jobb kivezető út, mint az, hogy a kormányfői értekezletet hat-nyolc hónappal elhalasszuk. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is lankadatlan erőfeszítéssel törekszik a megegyezésre. Azt hiszem, hogy a közvélemény helyesen értelmezi álláspontunkat, megérti: megfosztottak bennünket a lehetőségtől, hogy részt vegyünk a tárgyalásokon. Szilárdan hiszünk a békés együttélés szükségességében, mert ha elvesztenék hitünket a békés együttélésben, ez annyi lenne, mint az emberiséget háborúra kárhoztatni, mint beleegyezni a háborúk elkerülhetetlenségébe. Már pedig a jelen körülmények között világos, milyen szerencsétlenséget zúdítana a háború minden népre. Az Egyesült Államok népéhez kívánok szólani. Jártam az Egyesült Államokban, találkoztam az amerikai nép különböző rétegeivel és mély meggyőződésem, hogy az amerikai nép egyetlen rétege sem akar háborút. Kivételt csak a Pentagonban ülő fékevesztett kis csoport és az őt támogató militarista körök alkotnak, amelyek busás hasznot húznak a fegyverkezési versenyből, semmibe veszik az amerikai nép és általában minden nép érdekeit, s kalandorpolitikát folytatnak. Köszönetet mondok de Gaulle elnöknek vendégszeretetéért és azért, hogy lehetővé tette találkozásunkat Párizsban, Franciaország fővárosában. Becsüljük NagyBritannia kormányának és magának Macmillan miniszterelnöknek az erőfeszítéseit is. Sajnáljuk, hogy e találkozót az Egyesült Államok reakciós körei az amerikai katonai repülőgépeknek a Szovjetunió felett végrehajtott provokációs repüléseivel megtorpedóztak. Jakubovszkij vezérezredes, a németországi szovjet hadseregcsoport főparancsnoka május 15-én azonos tartalmú levelet küldött a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai, angol és francia csapatok főparancsnokainak. A levéd így hangzik: 1960. május 5-én egy felségjel nélküli repülőgép megsértette a Német Demokratikus Köztársaság állami határait és NyugatNémetország felől behatolt az NDK légiterébe. Az említett repülőgép Boizenburgtól 15 kilométerre délnyugatra 17 óra 22 perckor 1700 méter magasságban haladt át az NDK határán és 90 kilométerre behatolt az NDK területére. Az időközben felszállt szovjet vadászgépek több ízben leszállásra szólították fel a határsértő gépet, de az nem tett eleget ezeknek a felszólításoknak és dltűnt Nyugat-Németország felé. Minthogy az (említett repülőgép Nyugat-Németországnak az önök fegyveres erői által ellenőrzött légteréből hatolt be az NDK területére, emiatt erélyes tiltakozásomat fejezem ki és olyan intézkedések megtételéhez kell ragaszkodnom, amelyek kizárják annak lehetőségét, hogy a jövőben az ilyen határsértések megismétlődjenek. Szükségesnek tartom a figyelmét felhívni arra, hogy a varsói szerződés értelmében a Német Demokratikus Köztársaság területén állomásozó szovjet csapatok természetesen olyan intézkedéseket is foganatosíthatnak határsértő repülőgéppel szemben, amelyek lehetetlenné teszik az NDK területének büntetlen átrepülését A németországi szovjet hadseregcsoport parancsnoksága azonban es alkalommal elkerülte ennek alkalmazását. Remélem, hogy az önhöz intézett levelemet helyesen értelmezik és ilyen határsértések a jövőben nem fordulnak elő. Ugyanakkor kötelességem felhívni figyelmét arra is, hogy ha a Nyugat-NémetorsZág területéről a jövőben megsértik a Német Demokratikus Köztársaság légiterét, akkor a szovjet parancsnokság kénytelen lesz a legerélyesebb intézkedésekhez folyamodni az ilyén határsértések megszüntetésére — fejeződik be a szovjet vezérezredes levele. Magyar párfmankás-k üidö'tség utazott Romániába A Román Munkáspárt meghívására magyar pártmunkás-küldöttség utazott a Román Népköztársaságba. A küldöttség vezetője Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizotttsága osztályvezetője; Sajnáljuk, hogy ez a találkozó nem vezetett azokra az eredményekre, amelyeket a világ népei vártak tőle. Ennek szégyene és felelőssége hárúljon azokra, akik rablópolitikát hirdettek meg a Szovjetunióval szemben. Eisenhower látogatásának elhalasztása Mint ismeretes, Eisenhover amerikai elnökkel megállapodtunk, hogy kölcsönösen ellátogatunk egymáshoz. Tavaly szeptemberben tettem is ilyen látogatást az Egyesült Államokban. Nagyon elégedettek voltunk ezzel a látogatással, azokkal a találkozókkal és beszélgetésekkel, amelyeket az Egyesült Államokban folytattunk, ezért köszönetet mondottunk. Most az Egyesült Államok elnökén lenne a viszontlátogatás sora. Megegyeztünk, hogy június 10-én érkezik hozzánk és arra készültünk, hogy illően fogadjuk a magas vendéget. Sajnos, a Szovjetunió ellen elkövetett provokációs, agressziós cselekmények következtében most olyan körülmények alakultak ki, hogy nem fogadhatjuk az elnököt a kellő örömmel, ahogyan a szovjet emberek szokták fogadni a szívesen látott vendégeket. Ilyen örömöt az amerikai elnökkel szemben most nem tanúsíthatunk, mert az amerikai katonai repülőgépek kémkedés céljából végrehajtott provokációs repülései a látogatás szempontjából nyilvánvalóan kedvezőtlen feltételeket teremtettek. A szovjet emberek viszont alakoskodni nem tudnak és nem is akarnak. Ezért az a véleményem, hogy el kell halasztani az amerikai elnöknek a Szovjetunióban teendő látogatását és akkor kell megállapodni a látogatás időpontjában; amikor majd megérnek rá a feltételek. Akkor majd a szovjet nép kellő örömmel és vendégszeretettel fogadhatja a magas vendéget,, annak a nagyhatalomnak a képviselőjét, amellyel ml őszintén békében és barátságban akarunk élni. Azt hiszem, megért engem Eisenhower úr is, az amerikai nép is. A szovjet kormány kijelenti, hogy a maga részéről továbbra is minden lehetőt megtesz, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhülését, a bennünket ma még elválasztó problémák megoldását. Ennek során a béke megszilárdításának magasztos ügye vezérel majd bennünket a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése alapján. Hruscsov tájékoztatója a Szovjetunió párizsi nagykövetségén N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Malinovszkij marsall, honvédelmi miniszter, G romi ko külügyminiszter, valamint Vinogradov párizsi szovjet nagykövet társaságában hétfőn este fogadta a szocialista országok Párizsban akkreditált nagyköveteit és követeit, köztük Vincze Józsefet, a Magyar Népköztársaság párizsi követét. Részletesen tájékoztatta őket az értekezletet megelőző eseményekről, illetve a május 16-án Párizsban a négy nagyhatalom képviselői között lefoljti; megbeszélésről. A Szovjetunió párizsi nagykövetségén lezajlott tájékoztató megbeszélés egy óra húsz percig tartott Macm'llan Hruscsov al tárgyait Macmillan angol miniszterelnök hétfőn este felkereste de Gaulle elnököt és húszperces megbeszélést folytatott vele. Közvetlenül ezután az Egyesült Államok párizsi nagykövetségére hajtatott, ahol Eisenhowerrel találkozott Macmillan angol miniszterelnök hétfőn este, miután külön-külön tárgyalt de Gaulle-lal és Eisenhowerral, a szovjet nagykövetségen felkereste Hruscsov szovjet miniszterelnököt Kíséretében volt Sir Patrick Reilly, Aiiglia moszkvai nagykövete.