Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

csillagok világában .. • és rendkívül érdekes A Korszerű A szovjet légiforgalom két új repülőgépe rj " •• is megállnak 1 ObOSvOT a látogatók a katowicei planetárium mesz­sze látható félgömb-kupolája felé haladva. Nemcsak azért, hogy kifújják magukat a meredek úton, hanem azért is, hogy a magas hegyről a környék panorámájában gyönyörködjenek. A plane­táriumtól jobbra elterülő ré­szen van a hatalmas lengyel város, füstölgő gyárkémé­nyeivel, számos tornyával. A planetárium alatt elterü­lő, hatalmas vajdasági park­ban pedig a százezer embert befogadó futballstadion nagy gyűrűje látszik. Balra pedig bányavidék terül el, jelleg­zetes felvonótornyokkal, a felszínre hozott meddő nagy gúláival. Különösen szép e hegyről a kilátás ilyenkor télen, amikor kora délután a köd már szürkéskék fá­tyolt terít a horizontra, amelyen át-át üt a katowi­cei vasüzemek, kohók fölött olykor fellobbanó pirosság. Odabent a planetárium­ban azután kipihenheti ma­gát a látogató. Olyan terem­be vezetik, amelynek egy hatalmas kupola képezi a tetejét, a mennyezetét. A teremben gyűrűsen kényel­mes, párnázott székek he­lyezkednek el. Olyan az ülé­sek elrendezése, mint egy színházban, vagy moziban, csak a színpad, vagy a ve­títővászon hiányzik. A láto­gatóknak ellenben ezek he­lyeit egy nagyobb, bonyolult szerkezet tűnik fel, amely a székek gyűrűjének közepén látható. Alakja óriási súly­zóra emlékeztet, a súlyzó gömbjein azonban számos lencse látható. Az egész be­rendezés acélállványon nyug­szik. Az ember tüzetesen szem­ügyre venné a furcsa, kör­alakú termet, a kupolával, találgatná, hogy micsoda az a szerkezet ott előtte, ami­kor egyszerre lágy akkordok csendülnek fel. Lassan, fo­kozatosan elsötétedik a te­rem. Még fel sem ocsúdha­tott a látogató ebből, egy­szerre úgy érzi, hangosan fel kell kiáltania meglepetésé­ben. Ugyanis, mintha vala­mi varázsszóra eltűnt volna körüle az egész épület, át­látszók lettek volna a falak? Köröskörül a horizonton ugyanazt látja, amit jó­elobb a hegyre kapaszkodá­sakor. Ugyanúgy látszik a város, a stadion, de a bá­nyatornyok is. ( a a egyre sötétebb A terem s hogy azinü­zió teljesebb legyen, a ho­rizonton felcsillannak a nagyváros fényei. Meggyúj­tották a villanyt a bánya­épületekben. Egy kellemes férfihang közli e pillanatokban, hogy a horizonton tényleg Kato­wice fényei láthatók, úgy, ahogy azokat egy kellemes nyári estén, innen fentről, a magas hegyről pillanthatja meg a látogató. Az égi ván­dor, a Nap épp most teszi meg utolsó szakaszát az e napra előírt útjának. A lát­határ széléről még egy bú­csúpillantást vet vissza. A zene erősödik, mintha bú­csúztatná ezt az égitestet s közben álmélkodás hangja hallatszik a széksorok gyű­rűjéből — fent először hal­ványan, utána egyre erő­sebben csillagok látszanak s pillanatok alatt kibontako­zik az égbolt, az éjszaka tündéri palástja. Az előadó tovább beszél: az embert már az ősidőkben is izgatta a csillagos ég ezer­nyi csodája, titka. Hamar észrevette, hogy a csillagok közt csoportosulás van. Fan­taziája egész képeket vélt felfedezni a csoportosulás­ban. Tessék, figyeljék csak ezt... — mondja. S e pilla­natban fehér nyilacska röp­pen át az égbolton s megáll egy csillagcsoportnál. — Ez a Bika-csillagkép!... leg­alább is bikának látta a né­pi mitológia e csoportosu­lást. S eltűnik a nyilacska, helyette pedig valami látha­tatlan kéz fehér vonallal meghúzza a bikafej kontúr­jait. Utána a Göncölsze­kérét, az Ikrek csillagké­pét stb. A tudomány lehetővé tette, hogy az em­ber jobban eligazodjék a vi­lágűrben. Megtudja, hogy a Föld egy része a csillag­rendszernek. Bolygó társai­val ott kering a Nap körül... E pillanatban mintha va­lami űrhajón, a Földön kí­vül lennénk. A fehér nyíl megmutatja a Napot, a kö­rülötte keringő közelebbi és távolabbi bolygókat. A Föl­det, utána pedig ennek úti­társát, a Holdat is. És min­den égitest ott felettünk mo­zog, halad a számára kije­A katowiczci fény fokozatosan erősödik, jelezvén, hogy eltelt a mes­terségesen meggyorsított éj­szaka, újra a kupola fehér­ségét látja maga fölött, só­hajtva mondja: ó, de szép volt... Sokáig kísérletez­. i a szakemberek, hogy leK egy 0iyan szerkezetet készítsenek, amellyel iskolai oktatási, ismeretterjesztési ?0 A planctarium vetítője: I—2. a csillagkép-elnevezések ve­títőgömbjei; 3—1. a csillagok vctitógönibjei (északi, áll. déli földgömb); 5. a Szaturnusz projektora, 6. a Nap projektora, 7. a Hold projektora, 8. kupolamegvilágító; 9. középső tartó: 10. a Merkúr projektora; 11. a Vénusz projektora; 12. a Mars projektora; 13. a Jupiter pro­jektora; 11—15. a Tejút projektora; 16. a Sziriusz pro­jektora; 17. rácsos g.yurü az orakör és a közép-Nap pro­jek toraival: 18. tartó állvány; 19. a meridián projektorai; 20. látóhatár-megvilágító; 21. az ekvátor-, az ekliptika­és a pólusjelzés projektorai; 22. a változó csillagok pro­jektorai lölt úton... A tudományos magyarázat nyomán feltá­rulnak a látogató előtt az égitestek mozgásának tör­vényei, rájön arra, hogy mi­ért van nappal, és miért van éjszaka, miért váltakoz­nak az évszakok. Tudja már, mi az üstökös, hiszen ott fe­lette, az égbolton jön a vég­telenből és megy a végte­lenbe. Az előadó az augusz­tusi éjszakák tipikus jelen­ségéről: a csillaghullásról is beszél, s lám ott záporoznak felette a hulló csillagok... Az előadó magyaráz, ma­gyaráz, s a planetárium lá­togatói előtt már teljesebb lesz a világmindenség képe. A hallottak, látottak, az él­mény varázsa szinte kábulat­ba ejti őket s amikor a célokból bemutathassák az égitestek világát, e világ bo­nyolult nagyságrendi és moz­gási viszonyait. A jenai Zeiss Müvekben készült el 1923-ban az első olyan szer­kezet — a planetárium —, amely egy nagy kupola bel­ső falára vetíti és illúzió­keltő hasonlatossággal adja vissza az égbolt látszólagos képét. E planetárium 18—30 méter átmérőjű kupolából, vetítő és mozgató szerkezet­ből, állványzatból, kapcsoló­asztalból áll. A Nap, a Hold, bolygók, az álló csillagok vetítésére szolgáló projektnrok a súly­:"tp 6 0 il II i k SÍ mam•• í is«* •a» t mr wa • fii UMKI • • •»- . *mm m -4* • •••• • msi szemléltető eszköz csillagászati navigációs ki­képzésben. planetárium Az utóbbi hetekben az újságok sokat írtak a szovjet légiforgalom két új gépéről, az Iljusin—18 és a KA—18 típusú repülőgépek­ről. Az IL—18-as gép szál­lította Hruscsov elvtársat franciaországi útjára. Ápri­lis első napján megérkezett hazánkba is a MALÉV első IL—18 típusú hatalmás nemzetközi forgalmi gépe. Az IL—18 géppel a szovjet légiforgalom és vele együtt a baráti államok légiforgal­ma is teljes mértékben kor­szerű, rendkívül gazdasá­gos, gyors repülőgéphez ju­tott, amelyen kitűnően hasznosítható a gázturbinás, légcsavaros hajtóművek je­lentős előnyei; az aránylag gazdaságos üzem, a nagy utazóteljesítmény és a zaj­talan járás. Az IL—18 gép nagyará­nyú forgalombaállításával egyidejűleg a szovjet légi* forgalom helikopteráHömá­nyát is felfrissítik. Forga­lomba állítják a KA—18 típusú helikoptert, nem csu­pán a rendszeres forgalmi vonalakon, hanem a légi taxijáratokon és az egész­ségügyi, valamint a mező­gazdasági repülőszolgálatban is. Képeinken a két repü­lőgépet mutatjuk be. zóban, illetve: annak nye­lében vannak elhelyezve. A vetítőberendezés bemutatjéT valamennyi, az égen szabad szemmel látható objektumot, azaz mintegy 9 ezer csilla­got. A fényességviszonyo­kat is vissza tudják adrá. A planetárium igazi jelen tősége nem abban áll, hogy segít tájékozódni az „álló­égbolton, hanem hogy haj tóművek segítségével,, fel­gyorsítva megmutatja a las­sú helyváltozásokat. Átte­kinthetővé teszi az égitestek rendkívül bonyolult mozgás­viszonyait. A vetítőberende­zés nyolcféle látszólagos mozgásra képes, amelyek a csillagászati jelenségekkel kapcsolatosak. Ezek: a Föld forgása, a bolygók keringése a Nap körül, a Hold kerin­gése a Föld körül, a Hold fázisváltozásai, a' Naprend­szer mozgása a csillagok kö­zött stb. A Donáti üstökös útját külön diapozitív illusztrálja. A Tejútról dia­pozitív film készült, ezt ve­títik a kupolára. A kapott kép pontosan olyan, mint a Tejút halvány csíkja. Kézi lámpával vetítik a kis nyi­lat, amelyek a szóban for­gó csillagra hívják fel a fi­gyelmet. Ugyancsak a tájé­koztatást könnyíti a csillag­kép-projektor, amely a csil­lagképek kontúrjait vetíti fel a klasszikus görög—ró­mai felfogás szerint. Meg­oldották többek között a csillagok pislákolásának utánzását is. Jelenleg 30 Zeiss-féle pla­netárium működik világ­szerte. Nagy szerepet játsza­nak az ismeretterjesztésben, az iskolai oktatásban és a • , —ff v 'i Az IL—18 az emelkedés pillanatában. A gépen a négy darab, egyenként 4000 lóerős, tartós teljesítményű AK—l-es, illetve Al—20-as légcsavaros, gázturbinás hajtómű van. Az IL—18 a levegőben. A gép 5000 km-nél nagyobb távolságokat repülhet be, közbenső leszállás nélkül 650 km/óra utazósebességgel. A (izető teher 9,5 és 14 1 tonna között van. A gép a legmodernebb navigációs eszközökkel van felszerelve. Örvendetes, Saiistá országokban is sok planetá­rium működik. Kettő a Szovjetunióban (világhírű a pulkovói), Kínában, Cseh­szlovákiában, Lengyelország­ban és természetesen az NDK-ban is működnek pla­netáriumok. A lengyelorszá­gi Katowicében 2—3 éve készült el a planetárium és az intézet vezetői szerint ez egyike a legmodernebbnek. Almár István, a neves ma­gyar csillagász, a Technika című műszaki folyóiratban az elmúlt hónapban java­solta, hogy Magyarországon is létesítsenek planetáriu­mot. Ez a javaslat figye­lemre méltó. Jó volna, ha belátható időn belül nálunk is megvalósulna ez a kor­szerű, értékes és rendkívül érdekes szemléltető eszköz, amely nagyon jelentős a természettudományos neve­lés szempontjából. A KA—18 helikoptert légi taxiként is gyakran hasz­nálják. A pilótán kívül három utast vihet magával. A helikopter közös tengelyű, ellentétesen forgó, háromla­pátú rotorokkal készült, 275 lóerős, léghűtéses csillag­motorral. Kis erdei tisztáson szállt le a KA—18 helikopter és a légi mentőszolgálat munkatársai a sürgős műtétre szo­rult beteget hordágyon helyezik a gépbe.

Next

/
Thumbnails
Contents