Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

csillagok világában .. • és rendkívül érdekes A Korszerű A szovjet légiforgalom két új repülőgépe rj " •• is megállnak 1 ObOSvOT a látogatók a katowicei planetárium meszsze látható félgömb-kupolája felé haladva. Nemcsak azért, hogy kifújják magukat a meredek úton, hanem azért is, hogy a magas hegyről a környék panorámájában gyönyörködjenek. A planetáriumtól jobbra elterülő részen van a hatalmas lengyel város, füstölgő gyárkéményeivel, számos tornyával. A planetárium alatt elterülő, hatalmas vajdasági parkban pedig a százezer embert befogadó futballstadion nagy gyűrűje látszik. Balra pedig bányavidék terül el, jellegzetes felvonótornyokkal, a felszínre hozott meddő nagy gúláival. Különösen szép e hegyről a kilátás ilyenkor télen, amikor kora délután a köd már szürkéskék fátyolt terít a horizontra, amelyen át-át üt a katowicei vasüzemek, kohók fölött olykor fellobbanó pirosság. Odabent a planetáriumban azután kipihenheti magát a látogató. Olyan terembe vezetik, amelynek egy hatalmas kupola képezi a tetejét, a mennyezetét. A teremben gyűrűsen kényelmes, párnázott székek helyezkednek el. Olyan az ülések elrendezése, mint egy színházban, vagy moziban, csak a színpad, vagy a vetítővászon hiányzik. A látogatóknak ellenben ezek helyeit egy nagyobb, bonyolult szerkezet tűnik fel, amely a székek gyűrűjének közepén látható. Alakja óriási súlyzóra emlékeztet, a súlyzó gömbjein azonban számos lencse látható. Az egész berendezés acélállványon nyugszik. Az ember tüzetesen szemügyre venné a furcsa, köralakú termet, a kupolával, találgatná, hogy micsoda az a szerkezet ott előtte, amikor egyszerre lágy akkordok csendülnek fel. Lassan, fokozatosan elsötétedik a terem. Még fel sem ocsúdhatott a látogató ebből, egyszerre úgy érzi, hangosan fel kell kiáltania meglepetésében. Ugyanis, mintha valami varázsszóra eltűnt volna körüle az egész épület, átlátszók lettek volna a falak? Köröskörül a horizonton ugyanazt látja, amit jóelobb a hegyre kapaszkodásakor. Ugyanúgy látszik a város, a stadion, de a bányatornyok is. ( a a egyre sötétebb A terem s hogy azinüzió teljesebb legyen, a horizonton felcsillannak a nagyváros fényei. Meggyújtották a villanyt a bányaépületekben. Egy kellemes férfihang közli e pillanatokban, hogy a horizonton tényleg Katowice fényei láthatók, úgy, ahogy azokat egy kellemes nyári estén, innen fentről, a magas hegyről pillanthatja meg a látogató. Az égi vándor, a Nap épp most teszi meg utolsó szakaszát az e napra előírt útjának. A láthatár széléről még egy búcsúpillantást vet vissza. A zene erősödik, mintha búcsúztatná ezt az égitestet s közben álmélkodás hangja hallatszik a széksorok gyűrűjéből — fent először halványan, utána egyre erősebben csillagok látszanak s pillanatok alatt kibontakozik az égbolt, az éjszaka tündéri palástja. Az előadó tovább beszél: az embert már az ősidőkben is izgatta a csillagos ég ezernyi csodája, titka. Hamar észrevette, hogy a csillagok közt csoportosulás van. Fantaziája egész képeket vélt felfedezni a csoportosulásban. Tessék, figyeljék csak ezt... — mondja. S e pillanatban fehér nyilacska röppen át az égbolton s megáll egy csillagcsoportnál. — Ez a Bika-csillagkép!... legalább is bikának látta a népi mitológia e csoportosulást. S eltűnik a nyilacska, helyette pedig valami láthatatlan kéz fehér vonallal meghúzza a bikafej kontúrjait. Utána a Göncölszekérét, az Ikrek csillagképét stb. A tudomány lehetővé tette, hogy az ember jobban eligazodjék a világűrben. Megtudja, hogy a Föld egy része a csillagrendszernek. Bolygó társaival ott kering a Nap körül... E pillanatban mintha valami űrhajón, a Földön kívül lennénk. A fehér nyíl megmutatja a Napot, a körülötte keringő közelebbi és távolabbi bolygókat. A Földet, utána pedig ennek útitársát, a Holdat is. És minden égitest ott felettünk mozog, halad a számára kijeA katowiczci fény fokozatosan erősödik, jelezvén, hogy eltelt a mesterségesen meggyorsított éjszaka, újra a kupola fehérségét látja maga fölött, sóhajtva mondja: ó, de szép volt... Sokáig kísérletez. i a szakemberek, hogy leK egy 0iyan szerkezetet készítsenek, amellyel iskolai oktatási, ismeretterjesztési ?0 A planctarium vetítője: I—2. a csillagkép-elnevezések vetítőgömbjei; 3—1. a csillagok vctitógönibjei (északi, áll. déli földgömb); 5. a Szaturnusz projektora, 6. a Nap projektora, 7. a Hold projektora, 8. kupolamegvilágító; 9. középső tartó: 10. a Merkúr projektora; 11. a Vénusz projektora; 12. a Mars projektora; 13. a Jupiter projektora; 11—15. a Tejút projektora; 16. a Sziriusz projektora; 17. rácsos g.yurü az orakör és a közép-Nap projek toraival: 18. tartó állvány; 19. a meridián projektorai; 20. látóhatár-megvilágító; 21. az ekvátor-, az ekliptikaés a pólusjelzés projektorai; 22. a változó csillagok projektorai lölt úton... A tudományos magyarázat nyomán feltárulnak a látogató előtt az égitestek mozgásának törvényei, rájön arra, hogy miért van nappal, és miért van éjszaka, miért váltakoznak az évszakok. Tudja már, mi az üstökös, hiszen ott felette, az égbolton jön a végtelenből és megy a végtelenbe. Az előadó az augusztusi éjszakák tipikus jelenségéről: a csillaghullásról is beszél, s lám ott záporoznak felette a hulló csillagok... Az előadó magyaráz, magyaráz, s a planetárium látogatói előtt már teljesebb lesz a világmindenség képe. A hallottak, látottak, az élmény varázsa szinte kábulatba ejti őket s amikor a célokból bemutathassák az égitestek világát, e világ bonyolult nagyságrendi és mozgási viszonyait. A jenai Zeiss Müvekben készült el 1923-ban az első olyan szerkezet — a planetárium —, amely egy nagy kupola belső falára vetíti és illúziókeltő hasonlatossággal adja vissza az égbolt látszólagos képét. E planetárium 18—30 méter átmérőjű kupolából, vetítő és mozgató szerkezetből, állványzatból, kapcsolóasztalból áll. A Nap, a Hold, bolygók, az álló csillagok vetítésére szolgáló projektnrok a súly:"tp 6 0 il II i k SÍ mam•• í is«* •a» t mr wa • fii UMKI • • •»- . *mm m -4* • •••• • msi szemléltető eszköz csillagászati navigációs kiképzésben. planetárium Az utóbbi hetekben az újságok sokat írtak a szovjet légiforgalom két új gépéről, az Iljusin—18 és a KA—18 típusú repülőgépekről. Az IL—18-as gép szállította Hruscsov elvtársat franciaországi útjára. Április első napján megérkezett hazánkba is a MALÉV első IL—18 típusú hatalmás nemzetközi forgalmi gépe. Az IL—18 géppel a szovjet légiforgalom és vele együtt a baráti államok légiforgalma is teljes mértékben korszerű, rendkívül gazdaságos, gyors repülőgéphez jutott, amelyen kitűnően hasznosítható a gázturbinás, légcsavaros hajtóművek jelentős előnyei; az aránylag gazdaságos üzem, a nagy utazóteljesítmény és a zajtalan járás. Az IL—18 gép nagyarányú forgalombaállításával egyidejűleg a szovjet légi* forgalom helikopteráHömányát is felfrissítik. Forgalomba állítják a KA—18 típusú helikoptert, nem csupán a rendszeres forgalmi vonalakon, hanem a légi taxijáratokon és az egészségügyi, valamint a mezőgazdasági repülőszolgálatban is. Képeinken a két repülőgépet mutatjuk be. zóban, illetve: annak nyelében vannak elhelyezve. A vetítőberendezés bemutatjéT valamennyi, az égen szabad szemmel látható objektumot, azaz mintegy 9 ezer csillagot. A fényességviszonyokat is vissza tudják adrá. A planetárium igazi jelen tősége nem abban áll, hogy segít tájékozódni az „állóégbolton, hanem hogy haj tóművek segítségével,, felgyorsítva megmutatja a lassú helyváltozásokat. Áttekinthetővé teszi az égitestek rendkívül bonyolult mozgásviszonyait. A vetítőberendezés nyolcféle látszólagos mozgásra képes, amelyek a csillagászati jelenségekkel kapcsolatosak. Ezek: a Föld forgása, a bolygók keringése a Nap körül, a Hold keringése a Föld körül, a Hold fázisváltozásai, a' Naprendszer mozgása a csillagok között stb. A Donáti üstökös útját külön diapozitív illusztrálja. A Tejútról diapozitív film készült, ezt vetítik a kupolára. A kapott kép pontosan olyan, mint a Tejút halvány csíkja. Kézi lámpával vetítik a kis nyilat, amelyek a szóban forgó csillagra hívják fel a figyelmet. Ugyancsak a tájékoztatást könnyíti a csillagkép-projektor, amely a csillagképek kontúrjait vetíti fel a klasszikus görög—római felfogás szerint. Megoldották többek között a csillagok pislákolásának utánzását is. Jelenleg 30 Zeiss-féle planetárium működik világszerte. Nagy szerepet játszanak az ismeretterjesztésben, az iskolai oktatásban és a • , —ff v 'i Az IL—18 az emelkedés pillanatában. A gépen a négy darab, egyenként 4000 lóerős, tartós teljesítményű AK—l-es, illetve Al—20-as légcsavaros, gázturbinás hajtómű van. Az IL—18 a levegőben. A gép 5000 km-nél nagyobb távolságokat repülhet be, közbenső leszállás nélkül 650 km/óra utazósebességgel. A (izető teher 9,5 és 14 1 tonna között van. A gép a legmodernebb navigációs eszközökkel van felszerelve. Örvendetes, Saiistá országokban is sok planetárium működik. Kettő a Szovjetunióban (világhírű a pulkovói), Kínában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és természetesen az NDK-ban is működnek planetáriumok. A lengyelországi Katowicében 2—3 éve készült el a planetárium és az intézet vezetői szerint ez egyike a legmodernebbnek. Almár István, a neves magyar csillagász, a Technika című műszaki folyóiratban az elmúlt hónapban javasolta, hogy Magyarországon is létesítsenek planetáriumot. Ez a javaslat figyelemre méltó. Jó volna, ha belátható időn belül nálunk is megvalósulna ez a korszerű, értékes és rendkívül érdekes szemléltető eszköz, amely nagyon jelentős a természettudományos nevelés szempontjából. A KA—18 helikoptert légi taxiként is gyakran használják. A pilótán kívül három utast vihet magával. A helikopter közös tengelyű, ellentétesen forgó, háromlapátú rotorokkal készült, 275 lóerős, léghűtéses csillagmotorral. Kis erdei tisztáson szállt le a KA—18 helikopter és a légi mentőszolgálat munkatársai a sürgős műtétre szorult beteget hordágyon helyezik a gépbe.