Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

' Pénte*. 1960. május IS. 1 2 A Szovjetunió továbbra is az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatainak megjavítására törekszik (Folytatás az I. oldalról.) híz küldi a fiút, aki így szól: >»Uram, adja ide az óráját-. A férfi igy válaszol: -Hát te meg mit akarsz? Takarodj innen!- Erre a fiú: »Már hogy mennék? Hiszen ez az én órám. Hogy-hogy nem adja ide az órámat?A zajra és a szóváltásra elójön a fegyveres bandita és igy szól a járókelőhöz: »HAt te meg miért bántod ezt a szegény fiút? Add viasza neki az óráját és add ide a kabátodat!- (Derültség.) Az Egyesült Államok ilyen törvény szerint akar élni. Mi azonban nem vagyunk védtelen járókelők. Országunk erős, tekintélyes állam és nyugodtan versenghet az Egyesült Államokkal. Az Egyesült Államok még nem élt át igazi háborút országa területén, nem tudja, mit jelentenek a bombák. Ha az Egyesült Államok háborút akar kirobbantani, mi kénytelenek leszünk rakétákat irányítani oda és ezek a rakéták az első percekben elérik az agresszor földjét. (Taps.) Azért mondom ezt, mert olvastam Herter nyilatkozatát. Herter kijelenti: — Mi kénytelenek vagyunk ilyen repüléseket végrehajtani: maga a Szovjetunió hibás benne, hogy erre rákényszerültünk, mert nem hagyja, hogy belássunk titkaiba, már pedig nekünk okvetlenül ismernünk kell a Szovjetunió titkait. Ezért hajtjuk végre az ilyen repüléseket: az elnök megmondta, hogy nyílttá kelj tenni az eget; gépeink repülnek, repülni is fognak és megnyitják majd az eget. Hogy beszélhet így valamely állam hivatalos képviselője egy másik államról? Ml nem az Egyesült Államok törvényei szerint élünk. Nekünk megvannak a magunk törvényei és éppen ezért mindenkit arra kényszerítünk, hogy a mi földünkön a mi törvényeinket tartsa tiszteletben. Azokra pedig lesújtunk, akik megsértik ezeket a törvényeket. (Tape.) Elfogadhatatlan filozófia" ' Nagy tetszéssel olvastam a Daily Worker című angol lap cikkét, amelynek alapgondolata a következő: ha elfogadjuk azt a filozófiát, amelyet egyesek Amerikában át akarnak ültetni a köztudatba, körülbelül a következő kép tárul elénk: elfogtak egy tolvajt, aki betört egy lakásba. Mégis azt állítják, hogy nem a tolvaj a hibás, hanem a gazda, »aki bezárta a lakását-, ilymódon arra kényszerítette a betörőt, hogy erővel feszítse fel a zárat és így hatoljon be az idegen lakásba. Ez azonban tolvajok, banditák filozófiája! Azt hiszem, ha a világ közvéleménye helyesen ítéli meg a helyzet teljes komolyságát, és felelősségteljes álláspontot foglal el az Egyesült Államok politikájának ezzel az agresszív cselekedetével szemben; ha egyhangúlag elítéli ezt a cselekedetet, továbbá, ha az Egyesült Államok kormánya többé nem él ilyen módszerekkel más államokkal szemben, akkor ez friss fuvallatot hoz majd. Legyen szabad így kifejeznem magam: ózondús levegővel tölti meg az államközi kapcsolatokat. Olvasom ezekben a napokban az amerikai sajtó közleményeit és úgy látom, hogy a toll leplezetlen banditóin kívül — akik igazolni próbálják ezt az eljárást — az amerikai sajtóban szereplő személyek túlnyomó többségét, még azokat is, akiket1 a múltban a tárgyilagosság hiánya jellemzett, felháborítja ez a tény, hitszerő eljárásnak minősítik a Szovjetunióval szemben. Ez jó jel. Ha az újságírók helyesen tájékoztatják majd a közvéleményt, ezt az Incidenst — csakúgy, mint minden incidenst — végül is -eltemettük-. Végeredményben békében kell élnünk, sőt nemcsak békében, hanem barátságban is. uraim. (Taps.) Kérdés: Megőrízhetjük-e derűlátásunkat az Egyesült Államok politikáját illetően? Hruscsov: Én a javíthatatlan optimisták közé tartozom. Nem háborús előkészületnek, hanem tapogatózásnak tekintem az amerikai felderítő gép provokációs útját. -Megtapogattak- bennünket, mi pedig az orrára koppintottunk a -tapogatózóknak-. Az Egyesült Államok egyes vezetői most lármát csapnak. Nem tesz semmit, hadd lármázzanak! Noe, a Szovjetunió nem Guatemala! Hozzánk nem lehet csapatokat küldeni! Jó eszközeink vannak a banditák lecsillapítására, ha aljas módszereiket velünk szemben akarják alkalmazni. Ha így fognak el-' járni, megkapják ezeket a nyugtató szereket A kémrepülőgép Szovjetunió feletti útja nem egy felelőilen tiszt szeszélye ' Kérdés: Hruscsov úr! Nem változott-e meg az az értékelés, amelyet ön adott Eisonhower elnökről, amikor hazatért az Egyesült Államokból? Hruscsov: Hát ami azt Illeti, az Egyesült Államok külügyminisztériumának a felderító repülőgép ügyében elhangzott nyilatkozata természetesen megváltoztatja azt az elképzelésemet, hogy az Egyesült Államok elnökének nincs része ebben az ügyben — én nem tudtam, hogy az Egyesült Államokban kidolgoztak ilyen felderítő tervet, többek közt kidolgozták a Szovjetunió területe felett végzendő felderítő repülések tervét. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának az elnök által jóváhagyott nyilatkozatából kitűnt, hogy az amerikai felderítő repülőgépek útja hazánk felett nem holmi felelőtion tiszt szeszélye, hanem annak a tervnek a megvalósítása, amelyet Állon DuUes, a központi hírszerző hivatal vezetője dolgozott ki, tehát annak a hivatalnak a vezetője, amely az Egyesült Államok elnökének irányítása alatt áll. Herter úr beismerte. az Egyesült Államok elnöke olyan utasítást adott, hogy minden lehetséges eszközzel gyűjtsenek különböző adatokat. Ennek az utasításnak az alapján dolgozták ki és hajtották végre azokat a programokat, amelyek — mint Herter mondja — repülőgépekkel végrehajtott átfogó légi megfigyelést és behatolást irányoztak elő. Megjegyezték ezt a kifejezést? Behatolásról van szó. Ez annyit Jelent, hogy felderítő- és kémrepüléseket végeznek olyan állam ellen, amellyel rendes kapcsolatokat tartanak fenn. És az elnök jóváhagyta ezt a tervet. Hallatlan! Ezek után még azt várják, hogy dicsérjem őket! Ha igy cselekednék, joggal mondhatnák, hogy nincs önérzetem. Herter úr lerántott minden leplet és letörölt minden festéket. amellyel az amerikai imperialisták politikáját álcázták és kozmetikázták. Beszédéből kirítt a militarizmus vadállati fogvicsorítása. És mi a következmény? Kitűnt, hogy manapság az Ilyesféle virsorítással nem igen lehet ránk ijeszteni. Az amerikai militaristák eféle cselekedetei nem a kiagyalók hősiességéből fakadnak, hanem ellenkezőleg; gyávaságból. Nem az veszélyes, aki uralkodni tud idegein, mert bízik erejében ós lehetőségeiben, hanem rz, aki gyáva, aki mindentől fél. Gyakran olvasok ilyesfélét: Hruscsov azt állítja, hogy a kapitalizmus elpusztul, vajon nem emiatt röpködnek-e kémek a Szovjetunió fölött? De hiszen ezt nem én mondtam, hanem már Marx bebizonyította száz évvel ezelőtt (Derültség, taps.) Viszont, ha a tőkés urak ugy vélik, hogy Marxnak nem volt igaza, akkor miért nem nyugszanak? Miért idegeskednek, miért remegnek? Kérdés: Tudtak-e a török, a pakisztáni és a norvég hatóságok az amerikai repülőgép provokációjáról? Törökország, Pakisztánt Norvégia Hruscsov: Nehezen tudok az említett kormányok helyett beszélni, de feltételezem, hogy esetleg nem tudtak róla. Az amerikaiak talán nem jelentették nekik. Azt hiszem, hogy az amerikai katonai támaszpontokra be sem engedik az e célra területet adó országok miniszterelnökeit. (Derültség.) Törökországnak, Pakisztánnak és több más államnak az a bűne, hogy az agresszív tömbökbe egyáltalán belépett. Az egyszerű emberek azt mondják erre, hogy eladták a lelküket az ördögnek. Amíg az ember nem adja el a lelkét, addig rendelkezhet saját magával, de azután már az ördögé a lelke. Pontosan ez most a helyzet Törökországgal, Pakisztánnal és Norvégiával. (Derültség.) Figyelmeztetem önöket is, külföldi újságíró urak, ne adják el lelküket az ördögnek (derültség), hanem inkább tartsák meg magukrak. Inkább szenteljék tevékenységüket a társadalmi haladásnak. A kommunista eszmék szabják meg a társadalom fejlődésének leghaladóbb, leghelyesebb irányát. Az amerikaiak legjobbjai — mint például a John Reed »Tíz nap, amely megrendítette a világot- című könyv írója, megértették ezeknek az eszméknek nagy jelentőségét. John Reed nagyeszű ember volt. Nem született kommunistának. hanem az októberi forradalom alatt lett kommunista, és az is maradt Utolsó leheletéig. Önök közül némelyek egyCgyűségből és lelki szegénységből firkálnak a kommunizmus ellen. Bocsássa meg ezt önöknek az isten. (Derültség, tap6.) Amikor burzsoá újságíróknak a szovjet valóságra és a kommunizmusra szórt rágalmait olvasom, néha felháborodok, de utána arra gondolok, hogy nem lehet minden újságíró olyan, mint John Reed. Ezek az újságírók egyszerű emberek. Heartsék és a többiek alkalmazottai Márpedig ezek a kiadóvállalatok, mint a pókok, befonják és rabul ejtik az embereket. Ha pedig valamelyik nem hajlandó rágalmakat szórni a kommunizmusra, akkor miért tartaná őt Hearst, vagy valamelyik másik kiadókonszern? Hearst egy napig sem tűrné meg az ilyen újságírót! Jómagam kétszer is beszélgettem Hearsttel. A második beszélgetéskor azt mondtam neki: micsoda dolog az, hogy ön mást mondott nekem, és utána mást írt az újságban? ö így felelt: »Miért, talán pontatlanul adtam vissza a beszélgetést?őszintén meg kell mondanom, hogy többé-kevésbé helyesen közölte a beszélgetés szövegét, de olyan kommentárokat fűzött hozzá, amelyek a beszélgetés egész lényegét elferdítik. Amikor erre rámutattam, Hearst azt mondta: »Kérem. ón kapitalista vagyok, és ehhez képest kommentálok-. (Derültség.) Rendben van, Hearst kapitalista, de hiszen maguk közül a legtöbben nem tőkések és soha nem is lesznek azok. Hát akkor minek szolgálják a kapitalizmust? Miért lakájai a kapitalizmusnak? (Taps.) Meggyőződésem, hogy minden út a kommunizmushoz vezet. De merre js vezethetne? Pontosan ettől félnek az amerikai imperialisták. Ezért idegeskednek, ezért mennek bele meggondolatlan kalandokba. Ez pedig arra vall, hogy nem bíznak saját rendszerükben. Az amerikai külügyminisztérium kijelentette: minden ország kémkedik. I>e hiszen a Szovjetunió sohasem küldött felderítő repülőgépeket az Egyesült Államokba, vagy más országba. Ha volt is olyan eset, amikor szovjet repülőgépek véletlenül megsértették más országok légi terét (ez történt a szovjet—török és a szovjet—iráni határon), mi bocsánatot kértünk ezektől az országoktól és felelősségre vontuk a határsértőket. Figyelmeztetni szeretnénk azokat, akik kémeket akarnak küldeni hazánkba, jól gondolják meg a várható következményeket. Kérdés: ön most is szeretné, hogy Eisenhower elnök ellátogasson a Szovjetunióba? Hruscsov: Ugyan mit feleljek magának? Jöjjön ide és feleljen helyettem! (Derültség.) Láthatja, milyen nehézségek támadnak. Amit mondok, őszintén mondom. Tudják, milyen a viszonyom az Egyesült Államok elnökéhez, erről többször is beszéltem. De bizonyos tekintetben nem igazolódtak be reményeim. Én is ember vagyok, vannak emberi érzéseim, de a szovjet kormány vezetéséért is felelős vagyok. Értsék meg, hogy az orosz emberek, a szovjet emberek lelke olyan, mint a nyitott könyv: ha mulatunk, mulatunk, ha verekszünk, akkor verekszünk. Nos, hogyan is szólíthatom a népet: gyertek ki az utcára, és köszöntsétek kedves vendégünket? Az emberek azt felelik majd: »Mi az, megbolondultál? Hol itt a kedves vendég? Hiszen 6 az, aki jóváhagyja, hogy repülőgépek kémkedjenek a Szovjetunióban*. Az amerikai militaristák hírszerzési céllal repülőgépet küldve a Szovjetunióba, rendkívül nehéz helyzetbe hoztak engem, akinek elő kell készítenem Eisenhower elnök látogatását. őszintén szólva, azt hiszem, hogy az elnök Is megérti ezt Tegyük föl, hogy amerikai látogatásom előtt mi indítottunk volna az Egyesült Államokba ilyen repülőgépet, ók pedig lelőtték volna. Képzeljék csak el, hogyan fogadtak volna engem az amerikaiak! Azt hiszem, úgy, ahogy megérdemeltem volna. Gondolom, ezt mindenki megérti. Mindazonáltal kezeskedhetünk érte, hogy az elnök látogatása alatt semmiféle kilengés nem lesz. Népünk udvarias, haragját szavakban éli ki, a tetteket pedig a kormányra bízza, s nem enged meg magának semmiféle tettle. ges sértést. Azt hiszem, az amerikai újságírók és turisták most is érezhetik a szovjet emberek önuralmát és fegyelmét. Nem hallottam olyasmit, hogy bárki is sértő dolgokat mondjon egy amerikainak. Ez dicséretes dolog és népünk lelkierejét mutatja. Az amerikai gép kudarcáról beszélnek világszerte Kérdés: Felvetik-e a berepülés kérdését a csúcsértekezleten? Hruscsov: Ezt a kérdést máris világszerte vitatják. Ezért nem tartom szükségesnek, hogy a csúcsértekezlet napirendjére tűzzék. A szocialista országokat én egyedül fogom képviselni, a nyugati hatalmakat viszont hárman. Azt viszont nem hiszem, hogy a három közül ketten helyesnek tartják az amerikai szoldateszka legutóbbi agresszív és veszélyes akcióját. önöket nyilván érdekli, mikor készülök Párizsba repülni. Május 14-én szándékozom Párizsba érkezni, tehát egy vagy két nappal az értekezlet megkezdése előtt, hogy egy kissé alkalmazkodjam az időjáráshoz. Párizs megtetszett nekem, szép város. (Élénkség.) De ha mások nem jönnek — azért mondom ezt, mert egyesek azzal fenyegetőznek, hogy az értekezlet el is maradhat —, akkor mindenki előtt világos lesz, hogy nem a mi hibánkból marad él. Nos, mj elmegyünk Párizsba! És ha nem lesz értekezlet! Meg voltunk nélküle hosszú éveken át, meg leszünk még vagy száz évig. (Nevetés, taps.) Az értekezlet megtartása nemcsak a mi hazánk érdeke, hanem az egész világé. A világ népei a nemzetközi feszültség enyhülését várják, rendezettnek szeretnék látni az államok viszonyát. Ugy gondolom, hogy tárgyalófeleinknek ugyanolyan érdekük fűződik az értekezlethez, mint a Szovjetuniónak. Ezért az értekezlet megtartása tárgyaló feleinken múlik. Ml készen állunk. Ismétlem, szombaton, május 14-én készülök Párizsba repülni. Egyes diplomaták rossz szemmel néznek rám, azt mondják, hogy Hruscsov túlságosan éles kifejezéseket használ. Szeretném hallani, hogyan reagáltak volna, ha az ő országukba hatolnak be ilyen erőszakosan. Miért, most talán kalaplevéve kellene üdvözölnöm ezt a berepülést? Nem, mi a tolvajokat úgy fogjuk fogadni, ahogy szokásos. Ez pedig tolvaj-, banditaberepülés volt (Taps.) — Látták Itt a -levegőmintavevő- készülékeket? (Nevetés.) Milyen arcot vágnak majd e verzió kitalálói azután, hogy lelepleződtek? Igaz, hogy mi tudjuk, milyen arcot vágnak az Imperialisták. Ahogy mondani szokás, szembeköpik őket, a szerintük ez isteni harmat (Nevetés, taps.) Most láthatják, hogy tudatosan nem mondtam el mindent a Legfelső Tanács üláeszakán előadói beszédemben, mert tudtuk, kikkel van dolgunk. Először nem mondtuk meg, hogy 9 pilóta él, a műszerek egészben vannak, a repülőgép nem robbant föl. Ok azt gondolták, hogy a pilóta végzett magával. Most viszont, amikor kitűnt, hogy életben maradt, az amerikai sajtóban nagyon megfeddik ót, mert megszegte a szolgálati szabályzatot, nem lett öngyilkos, hanem megadta magát. Az Egyesült Államokban azt mondogatják, hogy a pilótát el kell ítélni, mert nem teljesítette az előírást és nem végzett önmagával. Ez vadállati gondolkozás, ez az imperializmus ideológiája. Olvassák-e (Folytatás i 3. oldalon.) A kukorica a magyar paraszt aranya Takarmánynövényeink közül a kukorica termesztésének van legnagyobb jelentősége, melyet a silókukoricával, csalamádéval együtt az ország szántóterületének 28 százalékán termesztünk. Ma mezőgazdasági termelésünk további fellendítése szempontjából nagy jelentőségű kukorica terméseredményeink fokozása, a kukoricatermő-területek növelése. A feladat alapvető fontosságát a Magyar Szocialista Munkáspárt VII, kongresszusának irányelvei is hangsúlyozzák. Az irányelvek szerint a következő években általánossá kell tenni hibridkukorica-vetőmag használatát, s messzemenően fokozni keli a vetésterületek nagyságát is. E VEZÉRELVEK késztették az ez év januárjában megtartott II. országos kukoricatermesztési tanácskozás résztvevőit arra, hogy felhívással forduljanak az ország valamennyi kukoricatermelőjéhez: 1960ban országosan legalább 2,5 millió holdon termeljenek szemes, 200 000 holdon pedig silókukoricát. Az országos termelési tanácskozás javasolta a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak: annyi silókukoricát vessenek, hogy a közös és a háztáji szarvasmarha-, valamint a juhállomány részére az egyéb eredetű silófélékkel együtt, számosállatonként legalább 10 köbméter silókészítmény jusson. Az ország legjobb tudományos és gyakorlati kukoricatermesztési szakemberei megállapították: mipden reális lehetőség megvan ahhoz, hogy 1980-ban országosan, katasztrális holdanként 15 mázsa szemeskukorica átlagtermést takarítsunk be. Silókukoricából a tsz-ek és áUami gazdaságok katasztrális holdanként legalább 200— 220 mázsát termeljenek holdanként. Hibridkukorica-vetőmagkészleteink lehetővé teszik, hogy ezen a tavaszon kukoricatermő területeinknek mintegy 60 százalékát hibrid magokkal vessük be. örvendetes dolog, hogy a szegedi szövetkezeti gazdák ezt a programot csaknem száz százalékig teljesítik. A múlt év tapasztalatai a rendkívül szeszélyes, egyszer hideg. máskor túlságosan csapadékos, hol pedig aszályos időjárás igazolta: a magyar hibridek terméshozamaikat és tápértéküket tekintve sok vonatkozásban messze felülmúlják a világhírű amerikai hibridtörzseket. A múlt évben az ország hat különböző tájegységén folytattak öszszehasonlító kísérleteket a külföldi és hazai hibridfajtákkal. Csongrád megyében a székkutasi kísérletben a Martonvásári Ies hibrid 53,21 mázsát, a Martonvásári 39-es hibrid 53,51 mázsát, a Martonvásári 5-ös hibrid pedig 47,04 mázsát adott nyers, csöves állapotban holdanként. Ezt csak egyetlen külföldi kukoricafajta múlta felül, Országos átlagban azonban ez is messze elmaradt mindhárom felsorolt magyar kukoricafajta mögött. Az Ohio 34-es külföldi hibrid országos kísérleti átlaga 52,86 mázsa lett katasztrális holdanként, míg a Martonvásári l-es 58,53 mázsás átlagával első helyre került. E számokat, tényeket csupán azért említettük meg, hogy szemléltetően bizonyíthassuk; a magyar agrártudomány a hibridkukorica-termesztésében, nemesítésében — bár nagyok még az előtte álló feladatok — megtette a magáét. Most hát elsősorban a termelökön van a sor. Pártunk célkitűzése a kukorica-terméshozamok növelésével kapcsolatban tehát teljesen reális, a tudományos módszerek segítségével végrehajtható. JÁRÁSUNK területén,. sőt, a szegedi határban is jórészt már befejeződött a kukorica vetése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják; különösen a szegedi járás termelőszövetkezeti és egyéni gazdái megértették a kukoricaterméshozamok emelésének fontosságát. Rendkívül örvendetes tény, hogy a közös gazdaságok többsége, de az egyéni gazdák is az idén csaknem megkétszerezték kukoricavetésterületeiket. A járás 30 falujának határában 45 260 holdon vetnek most szemtermelésre kukoricát. Ez a szántóterület 26 százaléka. Míg a múlt évben a szántóföldeknek alig 1,5 százalékán termesztettek fovetésű silókukoricát, most 3 százalékra emelték ezt is. A tsz-ek részéről egészséges, helyénvaló törekvés, hogy az ésv keverékek után is silókukoricát szándé-