Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

Vasárnap. 1960. május 8. 4 Áz új szövetkezeti elnök első esztendeje Pusztaszeren Alig múlt egy éve, hogy Fülöp János elvtárs odahagyta régen megszokott városi munkahelyét, a családi fészket. Azt kérte, hogy a falusi munka legnehezebb frontjára küldjék. Igy került Pusztaszerre, olyan termelőszövetkezet élére, melybe azelőtt éppen hogy csak hálni járt a lélek. Bár a maroknyi tagság hitt és bízott a Szövetkezetben, az ellenforradalom napjaiban sem hagyták cserben, de mégsem tudott előrehaladni, mert hiányzott a szervezőkészség, a hozzáértés ahhoz, hogyan kell 3—4 hold helyett nagyobb, közös gazdaság munkáját irányítani. „Elkergettük a szegénységet" Fülöp elvtárs azt mondta 1959-ben, érkezése után: -•Tagtársak, az idén kifizetjük a felgyülemlett, megavasodott adósságokat és megalapozzuk az 1960-as évet. Elkergetjük a háztól kellemetlen vendégünket, a szegénységet*. Mi lett az eredmény zárszámadáskor? A kettős célt nemcsak hogy elérték a pusztaszeri Petőfi Termelőszövetkezet gazdái, hanem a közösség fennállása óta először történt meg, hogy a szokásos passzív gazdasági mérleg jócskán aktívra fordult, s a termények mellett már jelentősebb összegű pénzt ls oszthattak a végzett munkák után. A régi rossz szellemet száműzte a testvéries jó munkafegyelem. Fejlődő állatállomány Időközben benépesedtek a nagy, üres, elárvult istállók. Sőt, most már nagyon gyorsan kell építeni az újakat is. Egy éve még csak 15 marhát lehetett számolni a közös istállóban, most pedig már 60-at. Akkor négy liter volt a tehenek napi átlag tejhozama, ma pedig 14—15 liter között váltakozik. A műit évi új lucernavetések mellett zöldell már az idei vetésű lucernatábla is. Van silónak való őszi keverék, s nincs aki ellentmondana az elnöknek: emberek, takarmány kell, még sokkal több. szág ne tapossa egymást. Igy mondják: az első húsz esztendőt egészségben megbírja. A közölt felvételre már nem fért rá a másik ilyen készülő, favázas épület, mely vele közvetlenül szemben foglal helyet. Az egyikberr kétezer kacsa, a másikban ugyanennyi csirke lesz. Az új telepet drótkerítés övezi majd, s a zöld pázsitenzív marhahizlalással is foglalkoznak. Fülöp elvtársnak nem természete a hivalkodás. Amikor azt kérdeztem tőle, mégis minek tulajdonítja, hogy így megváltozott az élet a Petőiji Tsz háztáján, csak ennyit válaszolt: — Iparkodó, szorgalmas emberek lettek a Petőfi Tsz gazdáiból. Ha este úgy egyezünk, hogy reggel hatkor kint a munkában találkozunk, hát ott vagyunk. Most már nemcsak sejtjük, hogy jó a termelőszövetkezet, hanem kezdjük látni is. Csak egyet még, máskor egy egész esztendőre sem jutott Rendezzük a pártoló tagok ügyét Ha takarmányunk van, állatokat nevelhetünk, az pedig pénz. Van most munka bőven a határban. Százféle a tennivaló a sokat ígérő új szövetkezeti kertészetben is, de azért jut erő arra is, hogy a megkopott gazdasági épületeket rendbehozzák s épüljenek az űjak is. A fényképen részletet láthatunk a most készülő 35 méter hosszú baromfiház építéséből. Épitöi összegyűjtötték az anyagokat, oszlopokat vágtak az útszéli fasorokból, nyárfarönkökből maguk gyártották a léceket is. Kívül-belül vastag sárréteggel burkolják a falat, kis rekeszekre osztják a helyiségeket, hogy az aprójóton sütkérezhetnek a kis, pelyhes jószágok. Azt beszélik itt a termelőszövetkezetben, most egy ilyen nagy épület elkészítéséhez kevesebb idő kell, mint amennyi idő alatt máskor kigondolták az ilyesmit. Megváltozott az élet Gyarapszik a sertésáUo-., mány is. Százharminc sertés hízik meg év végéig folyamatosan. Ennyit talán fennállása óta sem hizlalt a közösség Fülöp elvtárs érkezése előtt. Bizony nem kis eredmény az, hogy most már a száz hold szántóra számított hizottsertés-mennyiség meghaladja évi átlagban a harmincat. Ugyanakkor intán készpénzből 9 forint egy-egy munkaegységre. Márciusban az idei első előlegosztáskor pedig már enynyi jutott. Májusban még többet akarunk ... Igy mondta: többet akarunk! S látni kell ezeket a szövetkezeti gazdákat, beszélni kell velük: minden szavukban, mozdulatukban ott lüktet, dobol; Többet! Többet! Többet! ifi- Csépi József A HOSSZÜ téli beszélgetések után egyszerűen feltették a gazdáknak a kérdést: most hát hogy szeretnék, pártoló tagnak, vagy rendes tagnak gondolják? Sok-sok ilyen esetnek lehettünk tanúi a télen, amikor népnevelőink közül jó páran nem magyarázták meg világosan a dolgozó parasztoknak, mi is az a pártoló tagság. Ki lehet a termelőszövetkezet pártoló tagja ? Ezért helytelen lenne a népnevelőket, vagy a termel őszövetkezeteket hibáztatni, a felelősség azoké, akik késlekedtek a pártoló tagságról szóló részletes rendelet kiadásával. Igy eshetett meg, hogy a szegedi és a járásbeli tsz-eknek még manapság is sok olyan pártoló tagja van, akit a rendelet értelmében közös megegyezés alapján mihamarabb rendes taggá kell nyilvánítani. A napokban megjelent a termelőszövetkezeti pártoló tagságról szóló rendelet végrehajtási utasítása. Ez egyértelműen leszögezi, ki lehet valamely tsz-ben pártoló tag, s a pártoló tagot milyen jogok és kötelességek illetnek. Pártoló tagok csak állami, szövetkezeti, vagy társadalmi szervek olyan dolgozói, vagy nyugdíjas lehet, aki szakképzettsége, tapasztalatai alapján a közösségnek szakmai, politikai, gazdasági segítséget nyújthat. A közgyűlés pártoló tagként mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó egyéni gazdákat akkor sem vehet fel, ha azok idős korúak, vagy munkaképtelenek. Összeférhetetlenség miatt nem vehetők fel pártoló tagnak működési területükön azok a hivatali dolgozók sem. akik hivatali beosztásuk alapján részt vesznek a tsz-ek irányításában, ellenőrzésében, gazdasági ügyek, hitelkérelmek elbírálásában. APARTOLÖ TAG önkéntes elhatározásából alkalomszerűen fizikai munkát is végezhet a tsz-ben. Ezért a rendes tagokat megillető járandóságot kapja. Háztáji földet csak abban cLZ 68Gtben kaphat, ha földet adott a közösbe. A háztáji nem lehet nagyobb, mint amekkora területtel pártoló tagként belépett. A pártoló tag a háztáji területet kivéve egész földterületét köteles a közö6be adni, ugyanúgy gazdasági felszereléseit is, amiért az alapszabályban meghatározott járandóság illeti; A pártoló tagnak ki kell fizetnie a tagság által elfogadott s az egész gazdaságra érvényes földjáradékot is. Társadalombiztosítási, orvosi kezelés, kórházi és gyógyszerellátás a pártoló tag részére nem jár. AZOK A FÖLDMŰVELÉSSEL élethivatásszerűen foglalkozó gazdák, akik e rendelet edött pártoló tagként léptek be valamely tsz-be, de a rendelet értelmében pártoló tagok nem lehetnek, a vezetőség útján kérhetik rendes tagokká való átminősítésüket. Ezt a közgyűlésnek még akkor is el kell fogadnia, ha a kérelmező idős, vagy munkaképtelen beteg. Az ilyen tagokat a közgyűlés felmentheti az előirt munkaegységek teljesítésétől. Ettől függetlenül azonban az idős parasztembereket, akik így válnak most rendes tagokká, nemcsak földjáradék, háztáji terület illeti meg, hanem ha a korhatárt elérték, a havi 260 forint öregségi járulék is. Akik eddig pártoló tagok voltak, most pedig nem maradnak azok, s rendes tagokká sem lesznek, földjüket viszont a közös táblában használják, azoknak haszonbért köteles fizetni a termelőszövetkezet. Már a negyedik előlegosztásra készülnek a szöregi Petőfi Tsz-ben Az évi növénytermesztési, állattenyésztési tervben a szöregi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai előre meghatározták a várható jövedelmet, s azt is rögzítették, hogy egész esztendőben minden hónapban 11 forintot osztanak munkaegységenként. A havi előlegosztás forrásait és idejét megjelölték. Ennek alapján az idén már a negyedik készpénzátadásra készülődnek. Miből biztosították a téli hónapokban az előleget? Leszerződtek 30 hold fűszerpaprikára és erre már januárban előleget kaptak. Februárban 88 hízott sertést és 5 hízott marhát adtak át az Allatforgalmi Vállalatnak. Idén először kezdték meg a mélyalmos csibenevelést és márciusban már 16 ezer forintot árultak a rántanivaló csirkéből. Minden hónap 5-ig tehát az előleget kitudták fizetni. Ez nagy munkakedvet adott a szövetkezeti gazdáknak, akik közül többen 40—50 munkaegységet is elértek havonta. Még az asszonyoknak is megvan átlagban a 25—30 munkaegységük és biztos havi jövedelemhez jutnak. Népszerű lett a szövetkezetben a csibenevelés és elhatározták, hogy folyamatosan mintegy hatezer csirkét gondoznak, azonkívül ezer kacsát nevelnek fel és ebből májusban, júniusban készpénzt teremtenek. Természetesen még számos lehetőséget kihasználnak. Vetettek 20 hold naprafoigót, ugyanennyi cukorrépát és ricinust is termesztenek. Az ipari növények értékere 00 százalékos előleget kapnak. Júliusban adnak át £6 hízott marhát, s 250 sertést kötöttek le augusztusra, szeptemberre és a következő hónapokban további állatokért kapnak jelentős összegeket. Hagymával is foglalkoznak. Tejből 15—20 ezer forintot biztosítanak havonta. Kell pénz a "konyhai* kiadásokra is: zsákokra, istrángra, kapára, meg sok mindenre. Egy hold rózsájuk idén hoz először termést, két hold gyümölcsfa-iskolájukból is már ősszel eladhatnak csemetéket és újabb suhángokat telepítenek. Ez a tervszerű gazdálkodás megszilárdította a munkafegyelmet. s a szövetkezeti gazdák igyekeznek minél több munkaegységet elérni, hogy a rendszeres élőlegosztáskor egyre szebb összegeket vehessenek fel. Rendelettár Kötelező a burgonyabogát* elleni védekezés A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki az amerikai burgonyabogár elleni védekezésről és a kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos határjárásról. A burgonyabogár elszaporodásának megelőzése érdekében burgonyát — a házi kerteken kívül — csak összefüggő területen szabad termelni. A termelő a burgonyabogár megjelenésének megállapítása érdekében köteles a burgonyaultetvényen a talajt és a növényzetet a kikeléstől a betakarításig hetenként legalább egyszer gondosan megvizsgálni. A termelő a talált burgonyabogarat köteles azonnal elpusztítani és a burgonyabogár észlelését a községi vagy városi tanácsnál be kell jelenteni. A burgonyabogár ellen társadalmi védekezést is kell folytatni. A társadalmi védekezés keresőszolgálat ellátására, erömíivi védekezésre és az állami segítséggel végzett vegyszeres védekezésben való közreműködésre terjed ki. Sürgős mezőgazdasági munkák idején a mezőgazdasági dolgozók tehermentesítése érdekében az ellenőrző keresés céljára önkéntes tanuló-, úttörő- és ifjúsági brigádokat kell igénybe venni. A burgonyabogárral fertőzött burgonyaültetvényt a termelő a burgonyabogár összeszedésével és erőmüvi elpusztításával, vagy idegméreg tartalmú növényvédőszerrel végzett permetéssel, illetőleg porozással köteles megtisztítani. Paradicsom-, paprika- cs tojásgyümölcs-ültetvény vegyszeres védelmének szükségessége esetén az értékesítésre, illetőleg fogyasztásra szánt termést vegyszeres védekezés előtt le kell szedni. A vegyszeres védekezést követő négy héten belül a termés sem fogyasztas, sem értékesítés céljára nem szedhető le. A vegyszeres védekezést DDT-tartalmú porozó- vagy permetezőszerrel, vagy a burgonybogár elleni védekezés céljára engedélyezett más rovarirtószerrel kell elvégezni. Határjárást minden évben április 15-től augusztus 31-ig lehetőleg havonként kell megtartani. HIREK izaaetkezetekh&L — Háromszázhuszonnyolc kisbárány született a tavasz idején a sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet, dóci juhászatában. Aranyos István számadójuhász nagy hozzáértésével magyarázható, hogy az. egész állományból mindössze néhány elhullás történt — Húsz férőhelyes szerfás sertés!iaztató építését kezdték meg a dóci Tiszavirág Termelőszövetkezet gazdái. Megérkezett már a szövetkezetbe a következő nagy közös épület, egy 50 férőhelyes növendékmarha-istálló épületanyaga is. A sertésfiaztató befejezése után a szövetkezeti gazdák a szerfás istálló építéséhez fognak. EZ KELL A RÚZSAI HOMOKNAK r ' • í% r v^ v ® ^-T-cirim^m • Éjjel-nappal dolgoznak most a rúzsai vasútállomáson. Egymásután érkeznek a szert estrágyával, műtrágyával megrakott vonatszerelvények. A fényképen egy hosszú, műtrágyával megrakott vontatósor indul ki a szövetkezeti földekre Az állomás másik oldalán a szervestrágyával megrakott vasúti szerelvényeket ürítik. Sietni kell, mert nem férnek a vagonok. Egyedül a Győztes Tsz címére nyolcvan megrakott vagonnal érkezik néhány nap alatt.