Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-07 / 107. szám

3 Szombat, 1960. májas 7. Újabb szép feladatok végrehajtásában segít Szegeden a népfront Újjáválasztották a népfront városi bizottságát Szegeden tegnap, pénteken Nagy István végül rámu- megvilágította, hogy miért délután négy órakor a vá- tátott, hogy a párt VII. van szükség a népfrontmozrosi tanácsháza dísztermé- kongresszusa óta tovább ja- galomra. Vázolta jelentősében újjáválasztották a nép- vult a népfrontmozgalom gét, taglalta a mozgalom front városi bizottságát. A munkája, megnőtt a jelen- eredményeit, jövőbeni tennépes választógyűlésen ott tősége. Kitért arra is, hogy nivalóit. Szeged fejlesztésévoltak a munkások, dolgozó szép és nagy feladatok vár- vei kapcsolatban megállapíparasztok és értelmiségiek, nak ezután is a népfront- totta, hogy a/ második ötéves a város minden dolgozó mozgalomra. tervben Szegeden tovább rétegének képviselői. A beszámolóhoz számosan folytatjuk a nagyarányú laMegjelent a megyei pártbi- szóltak hozzá, s tettek kóházépitkezéseket, ezzel zottság képviseletében Siklós hasznos javaslatokat. újabb iskolákat is létesíJános, a megyei pártbizott- Sziládi Sándor beszámolt a tünk. Kéri Imre a „Virágos ság titkára, a városi pártbi- Hl. kerületben folyó nép- Szegedért—mozgalom helyzottság képviseletében Pusz- frontmunkáról. Kifogásolta, zetéről számolt be. „A „Vitai Józsefné, a városi párt- hogy a városi népfrontbi- rágós Szegedért-s-mozgalombizottság titkára, továbbá zottság tagjai nem jártak ki ban a lakosság összefogása Biczó György, a városi ta- a kerületbe. Oltvai Ferenc — állapította meg — még nács végrehajtó bizottságé- a békemozgalomról, Totka nagyobb eredményeket hoznak elnöke és Hantos Mi- Károly pedig arról szólott, hat!* hály, a megyei népfrontbi- hogy a népfrontbizottságnak Hantos Mihály átadta a zottság elnökhelyettese. többet kell törődnie a ter- megyei népfrontbizottság A tanácskozást Tombácz melőszövetkezetekkel. elnökségének üdvözletét. Imre, a városi népfrontbi- Dr- Martonyi János egye- Felszólalásában Ismertette a zottság elnökhelyettese nyi- temi tanár az értelmiségről, népfrontmozgalom feladatait totta meg. Ezután helyzetéről beszélt. Hangoz- is. Egyik ilyen legjelentőv, „ Tc, , - . „„t tatta: az értelmiségnek he- sebb, hogy segítenie kell az szegedl bfeottrágának ti"- ^ "-élését, az emkára ismertette a városi népfrontbizottság elmúit és szerepét. Az érteimisé- berek felvilágosítását, gieknek becsülettel, tisztestanácskozás zárszavával A Szovjetunió nemzetközi tekintélye mindinkább növekszik A gyűlésen résztvevők 101 .... . , .... séggel a közösséget, az elő- tagú városi népfrontbiídoben vegzett munkáját, rehaladást kell szolgáini. zottságot választottak, s vázolta a tennivalókat. Turai Géza tanár a város. A népfrontbizottság a soraiSzegeden a népfront — szépítés és városépítés kér- bői 25 tagú elnökséget váamint erről lapunkban rend- déseit taglalta. Beszélt ar- lasztott. Elnöknek dr. Buza szeresen beszámoltunk -ér- rdi iS) milyen jó hatású a László akadémikust, egyetetékes és becsületes eredmé- politechnikai oktatásban mi tanárt, elnökhelyetteseknyeket ért el. A beszámoló résztvevő fiatalokra az üze- nek: Tombácz Imrét és Larámutatott arra, hogy a mj munkásokkal való köz- csán Mihálynét, titkárnak párt útmutatása alapján vetlen találkozás. pedig Nagy Istvánt válaszszükséges a népfront tevé- Ladányi Benedek a vá- tották meg. kenységének további javítá- rosi tanács végrehajtó bi- A hasznos sa, mert erre adottak a le- zottságának elnökhelyettese Tombácz Imre hetőségek. Gazdagítani kell felszólalásában külön is fejeződött be. az együttműködést a tanácstagokkal és az országgyűlési képviselőkkel, hogy ez is eredményesebben elősegítse a lakosság közötti munKát. Szükséges gyümölcsözőbbé tenni a népfront és a KISZ kapcsolatát, hiszen közös erővel nagyobb sikerek születhetnek a fiatalok neveié-, séberi. A népfront Szegeden a többi között sokat foglalkozott a fiatalok problémáival, baj azonban, hogy elhanyagolták az iskolán kívüli ifjúságot. Jelentős segítséget adtak a népfront aktivistái a politechnikai oktatás megkezdéséhez, amely országos méretekben is kiemelkedő eredményt ért el Szegeden. A továbbiakban a beszámoló hangoztatta, hogy a népfrontnak behatóbban kell foglalkoznia az időszerű kérdésekkel, különösen a dolgozó parasztok lakta területeken. A népfront egyik igen fontos feladata, hogy hozzájáruljon az emberek tudatának formálásához, a lakosság neveléséhez. A tervekről szólva elmondotta, hogy például kezdeményezik, segítik Szegeden vidám park, műjégpálya megvalósítását. Természetesen ezután is elősegítik a társadalmi munkát A falu szellemi felemelkedésének f e re % lépcsői magyar falu évtizedeken keresztül a maradiság szimbóluma volt. Itt ereszkedtek legmélyebbre az avas konvenciók gyökerei, a szellemi sötétségben itt burjánzott a vakhit és a babona, s itt mozdult leglomhábban a gondolat is. Külsőre is megmerevedett a községek képe — rányomta bélyegét az egyhangú unalom. S ide mindig kemény harc árán vonulhatott csak be az új, a civilizáció és a kultúra, mert mesterségesen szított makacsság, értetlenség és ösztönös félelem barikádozta el az útját. Történelmi okai voltak 'ennek, hiszen a letűnt rendszerekben tudatosan konzerválták a falusi állapotokat, a nyomorral, a szellemi sötétséggel, az örökös kilátástalansággal együtt. Eközben idilleket rajzoltak a faluról, dicsőítették a „paraszti egyszerűséget*, melynek közönséges együgyűség volt a hivatalos értékelése. Ez a tartós és rendszeres „falupolitika* mindenesetre eredményes volt eszmei szerzői számára. Míg a városok munkássága rendszeresen forrongott, tüntetett, a falu ritkábban mozdult meg. Az újtól való idegenkedés fáját sok évtizeden, évszázadon keresztül locsolgatták a parasztság körében, de ehhez a félelem is hozzájárult még, hiszen az új rendszerint a falu rovására érvényesült a múltban. A vas(Folytatás az 1. oldalról.) a Szovjetunió és szövetsége- ezután a genfi leszerelési _ , . , _ seik sok százmillió békesze- tárgyalásokról beszélt, amelyFelszolalt a Legfelső Ta- retö ember támogatásával nek eddigi eredménytelensénacs pénteki ulesen A. A. mindent megtesznek azért, ge kizárólag a nyugati hatalGromiko, a Szovjetunió kul- h megőrizzék a ^^ ne mak magatartásának számugyminisztere is, aki beszé- eneediékme^ eev úi hábo- ^jára irható. Ezek a kordé elején arról szólt, hogy ^^ba^sát^ami ati ™nyok leszerelés nélküli a Szovjetunió nemzetközi körülmények között tragikus egyoldalú ellenorzest akartekintélye mindinkább nö- következményekkel járna az nak . ^ , , vekszik, egész emberiségre. A nyugati hatalmak — állapította meg ezután GromiA türelmes magatartás ak° ik"VSSdJ41^ nem gyengeség jele ményeket követnek el a mj m " ' Szovjetunió ellen. Ezzel kapRámutatott arra a türel- zésre, hogy a jelenlegi hely- csolatban JiangSÚlyozta: mes politikára, amelynek zetben érvényesíteni kell az keretében a Szovjetunió ja- idők követelését, vasolja a német békeszerző- — Nyugaton egyesek azt dés megkötését, Nyugat- mondják, hogy adott esetben Berlin szabad várossá való hajlandók erőt is alkalmaznyilvánftását. ni Nyugat-Berlin védelmére. A türelmes magatartást Vajon meggondolták-e, mit azonban nem lehet a ha- jelent ez? — tette fel a kér- ges érvelés — mondotta a tározatlanság, a gyengeség dést Gromiko. Erre azt vá- szovjet külügyminiszter. — jeleként felfogni Oszoljuk, hogy Vajon a£k a^nka^pi— húzta alá a külügyminisz- az erő alkalmazását ugy '°tak- ak'k ter, majd kijelentette, hogy fogadjuk ahogyan az ag- jTynXk srova szovjet kormány — megfe- resszorokat kell fogadni. . . r-DÜlőeéDekre s2intén lelő megegyezés hiányában A Német Demokratikus Köz- ^Zméletlenek vStak? — kész békeszerződést kötni társaság határai szilárdak és Gromjko kijelentette a az NDK-val. ha szükség van erre, védel- kormány „em veszti Ez nem jelent sem fenye- műkre keszen áll a Szovjet- eJ rGményét. getést sem ultimátumot unió és a varsói szerződés Bizjk bc h — mondotta ezzel kapcsolat- valamennyi resztvevőjenek . „,-•„„„= mp„prtlk. __ a város és a lakóinak ja- ban Gromiko —, pusztán azt egész ereje. 11 Partnerei megértik, az a törekvést juttatja kifeje- A szovjet külügyminiszter nem helytálló az amerikai szervek érvelése arról, hogy a Szovjetunió határait megsértő repülőgép pilótája elvesztette az eszméletét. — Ez abszurd és nevetsévara. (Siflis felvétele) Bővül a mihályteleki csecsemőotthon. A csinos orvosi rendelő mögött ez évben a III. kerületi tanács bővíti a meglévő épületet. A régi és az új szárnyat zárt folyosó köti majd össze. A csecsemőotthon építéséből kiveszik részüket a mihálytelekiek is, akik már több ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A tervek szerint még ebben az évben átadják rendeltetésének az új szárnyat. általános és teljes leszerelés nemcsak egy ország, hanem valamennyi ország számára hasznos. A szovjet kormány véleménye szerint remélhető, hogy a párizsi értekezleten valóban olyan eredmények születnek, amelyeket a népek várnak: ezek az eredmények enyhítik majd a nemzetközi feszültséget. Ha azonban nem sikerül megegyezésre jutni, akkor ez ismételten leleplezi a nyugati hatalmak politikáját. Végül hangsúlyozta: a szovjet kormány tisztában van felelősségével és mindent megtesz a siker érdekében azért, hogy a párizsi találkozó megvalósítsa a népek reményeit. íncze Jenő beszéde a moszkvai televízióban Az 1961—65 évre szóló hosszúlejáratú kereskedelmi | megállapodás megkötése alr kalmából a tárgyalásokon részt vett magyar küldöttség vezetője, Inczc Jenő külkereskedelmi miniszter pénteken este beszédet mondott a moszkvai televízióban. utat a grófi birtoknak építették, rlem a parasztoknak; ha egy modern malmot telepítettek valamelyik községbe, nagyobb lett az őrlési vám; ha a földbirtokos gépeket vásárolt, elcsapta a napszámosokat Ezek után érthető volt, hogy a felszabadulás sem hozott gyors változást a falusiak életszemléletében. Az emberek ragaszkodtak a régi termelési módszerekhez, a szinte törvénnyé, erkölcsi követelménnyé merevedett szokásokhoz. Sokáig megtelepedett a lelkeken a bigott elzárkózás is. Valóságos botránynak számított például, ha valaki új meggyőződéssel nem a templomiban kötött házasságot, vagy nem tartotta keresztvíz alá a gyermekét. Megcsodálták azt, aki széles ablakokat vágatott lakóházára, vagy új módszerekkel kísérletezett gazdaságában. V » égül mégis megtört a falu konzervativizmusa, szakadozni kezdett a gondolkodás és a szabadabb, ésszerűbb cselekvés nyűge. Az anyagi lét gyors, hirtelen megváltozásának és a szüntelen nevelő, felvilágosító munkának az eredménye volt ez. A falu gondolkodásának forradalma azonban mégiscsak most öltött igazán komoly és tekintélyes méreteket, az utóbbi években. Éppen ideje volt már ennek, hiszen a falu és a város fejlődési üteme között kiáltó ellentmondás keletkezett Jóllehet, épültek új utak, új épületek, egészségházak, iskolák, népkönyvtárakat telepített a népi demokrácia a községekbe, villanyt, mozit, rádiót adott a falunak, olyan generális változás nem történhetett a községi művelődési és kulturális életben, amelyet a városhoz lehetett volna hasonlítani. Ez az állapot azért vált egyre súlyosabbá, mert a mi rendszerünk azt hirdeti és azt akarja, hogy a falu és a város közeledjék egymáshoz, hogy a falu hosszas munkálkodás árán felemelkedjék a város színvonalára civilizációban, kultúrában, egészségügyben és mindenben — jóllehet a falu ilyen értelmű fejlődésének lassú tempója nem volt arártyban a városok fejlődésével. A helyes arány kialakulásának akadályait a gazdálkodás különböző jellegének számlájára írhatjuk, ma már teljes és hiteles meggyőződéssel, hiszen a termelőszövetkezeti községek lakossága a tanú arra, hogy a régi paraszti életforma volt a legmagasabb gátja a falu szellemi, műveltségi és általános felemelkedésének. M i egyébbel lehetne magyarázni azt a hirtelen feltörő szellemi éhséget, ami a mai falut jellemzi? Olyan tervek, elképzelések születnek manapság falusi tanácsüléseken, szövetkezeti gyűléseken, amelyekért néhány évvel ezelőtt még megmosolyogták volna azok szerzőit. Mi egyébbel lehetne megmagyarázni a községek lakosainak megnövekedett áldozatkészségét. tetterejét, ha közös dolgokról, községfejlesztésről. művelődési otthon, egészségház, vagy más hasonló intézmény életrehívásáról van szó? Azok a parasztemberek, akik két-három éve még el sem mentek volna műkedvelők előadására, a színház vendégjátékára, vagy egy ismeretterjesztő előadás meghallgatására, ma modern művelődési otthonért verekednek például Üllésen. Téglát fuvaroznak és munkát ígémek az egészségügyi intézmény bővítéséhez. Farráskúton naponta meggusztálják, hogy miként dolgoznak az építőmunkások, a közel másfélmilliós költségen épülő új művelődési otthonon, és saccolgatják, hogy a friss falak között hol lesz a televíziós klub, a könyvtár és az előadóterem. Avagy /akik hajdan csak kalendáriumot olvastak, ma korszerű szakkönyvekből tanulják a gazdálkodást — akár a közösben, akár egyelőre azon kívül. Ennek az a titka, hogy az emberek falun is kezdenek közös fejjel gondolkozni, mert közös sorsot élnek, vagy közös sors elé néznek. Amint ledől a kicsinyes „enyém* bálványa, a közösségi gondolkodás lép előtérbe, s az ilyen nagy tervek realitását éppen ez biztosíthatja. Megindult tehát a falu a város magassága felé... önálló könyvtárakat akarnak a községek. Néhány termelőszövetkezeti közösség azt fontolgatja, hogy saját kezelésébe vesz községi művelődési otthont, s maga gondoskodik annak jó felszereléséről és működtetéséről. Ahol sohasem volt óvoda, most azért folyik a tervezés, munkálkodás. Talán fellendül most falun is a dolgozók esti oktatása. Tanúi lehetünk a tudat egyéb változásainak is. Nem egy helyen már többen új módon adnak nevet az újszülötteknek, s a falusi emberek is egyre inkább megmosolyogják a babonát és a vallásos vakbuzgóságot. Jelenleg nincs elég erőnk ahhoz, hogy a hirtelen felfokozódó igényeket gyorsan kielégítsük, de ebben a falusi emberek összefogása, energiája a legdöntőbb. Az új falut az ott élő kommunistáknak és pártonkívülíéknek kell kiépíteniük — jórészt saját anyagiakból. Ebben a faluban már nem a kopott kocsmák lesznek a községek dolgozóinak szinte egyetlen és kivételes találkozóhelyei, társalgási fórumai, hanem mindinkább elfoglalják helyüket a művelődési otthonok, amelyekben a lakosság minden rétege egymásra és kedves szórakozásra találhat. Épülnek tehát a falut civilizációban, életmódban és művelődésben a város magasságába emelő apró lépcsők. Segít az állam, segít a város, de az jelent legtöbbet, hogy önszántából nekilendült a falu népe is, és saját erejével emeli önmagát. Többé nem illusztrálják községeink az elmaradottságot, a gondolati lassúságot — napjainkban eddig ismeretlen forradalmi fürgeséggel munkálkodnak a falusi emberek is a szocializmus építésén, mind a gazdaságban, mind a kultúrában, s a mai újat nem gyanakodva fogadjak, hanem úgy, mint felemelkedésük eszközét. Simon István Hruscsovot meghívták Ghanába Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken a Kremlben fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására Moszkvába érkezett ghanai parlamenti küldöttséget. Kozso Botszio gazdaságügyi miniszter, a küldöttség vezetője átadta Hruscsovnak Nkrumah ghanai miniszterelnök üzenetét, amelyben meghívja a szovjet kormányfőt, látogasson el alkalmas időpontban Ghanába. Hruscsov köszönettel elfogadta a meghívást. A látogatás időpontjában később állapodnak meg. * Nyikita Hruscsov pénteken a Kremlben fogadta Zs. Szambut, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségének elnökét, aki európai látogatásról hazatérőben átutazott Moszkván,