Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-05 / 105. szám

Csütörtök, 1980. május S. AZ IPAR ÜJ HAJTÁSAI Munkásnevelés a (szegedi Ruhagyárban A gondos munka eredménye a Szegedi Ruhagyárban: 104,2 százalékos tervteljesítés s az elsőosztályú áruk részaránya 94 százalék felett van, az élüzem cím követelményeknek megfelelően. Ez a szép teljesítmény és a gyár bejárata fölött csillogó élüzem jelvény azt bizonyítják, hogy lelkes és jó szakmunkás-gárdája van ennek az üzemnek- Szakmunkásgárda? Egy szám jut az eszembe, amit néhány napja a Szegeden járt kínai, koreai és in* donéz újságíródelegáció tagjainak mondottak a vállalat vezetői. E szerint harmincnégy százalék a szakmunkások részaránya. Hát a többiek? — Azok még nem szakmunkások, csak betanított dolgozók —- mondta Ábrahám István elvtárs, a vállalat igazgatója. — De igyekvők, olyanok, akiknek szívén fekszik a gyár dolga, akjk örökké azt szeretnék, hogy jobban, egyre jobban menjen a munka. Munkások lettek Akad itt is egy-két fegyelmezetlen ember. Ezek azonban olyan kevesen vannak, hogy az idegen többnyire csak a jót, a szépet látja, ha a munkatermekben jár. Pedig sok az új hajtás, akik néhány áve, hónapja kerültek az üzembe, igen sokan közülük falun éltek, dolgoztak, vagy még ma is ott laknak. Ugy látszik, általában azonban helytálltak a? vizembe került új emberek. — Igen — helyesel Huszka elvtárs, a főművezető, a pártbizottság termelési felelőse. — Már eddig is bebizonyították, érdemesek a bizalomra, s őszintén szólva nagy szerepük van abban, hogy a konfekcióipar élüzeme lett a Szegedi Ruhagyár. Hosszú évek nevelő- és felvilágosító munkájának eredménye az, hogy Ilyen jó Ipari munkások lettek. Amint beszélgetek Markó Máriával, a Tolna megyei egykori summáslánnyal, a szőregi Sebők Ilonkával, az algyői Tóth Máriával és a többiekkel, életükről, múltbéli és mai munkájukról, s amint megismerem, az ipari munkáról alkotott véleményüket, gondolatban csatlakozom Huszka elvtárs szavaihoz: munkások lettek. Pedig munkásnak lenni szívvel, lélekkel, nagy dolog ez. Ehhez nem elég a munkakönyv, a munkásköoeny, a szakma tanulása. Ott belül, a köpeny alatt, ott kell elsősorban munkássá lenni. Ennek története van Hányszor rekedt már meg az üzem tízéves fennállása óta a termelés, a csupán önmagának élő emberek nemtörődömsége miatt. Hányszor állt meg egy-egy varrógép, mert előző este sokáig tartott a bál, vagy mert beteget jelentettek egyesek a kapálási időszakra. És lám, ma már jobbára ugyanazok az emberek maguk rnöeött hagyták a nagy, pesti ruhagvárak munkásainak teljesítményeit. — Ennek története van — állítják az üzem kommunistái. S igazuk van. Ebben a történelemben nagy lendítő erő volt az, hogy a párt- és a gazdasági vezetés, a társadalmi szervezetek vezetői felismerték az új munkásokkal való foglalkozás jelentőségét. Volt idő, amikor itt is a felvétel után a 17—18 éves lányokat, fiúkat, akik éppen hogy letették kezükből a ceruzát, a tankönyvet, vagv eleresztették a kapanyelet, bedobták a -vízbe*. Megmutattak nekik néhány szakmai fogást a rövid átképzős tanfolyamon, elmagyarázták, hogyan, miként ügyeljenek, hogy elkerülhessék a balesetet, s aztán • véletlenre bízták fejlődésüket. Aki megtanult -úszni*, az átért a túlsó partra, és az üzemi ttjrzsgárea tagja lett, T6álá», de iitktz munka a iiéfLitáwaktatás Beszélgetés Mezei Károllyal, a Szegedi Nemzeli Színház baleiimesierével A szegedi énekkarok, kórusok vezetőit, karnagyait összefogó Szegedi Karnagyi Klubhoz hasonlóan rövidesen létrehozzák Szegeden a népitáneoktatók klubját is. A létrehozandó klub hasonló feladatokat lát majd el, tehát ugyanúgy magába tömöríti a szakképzett népi táncoktatókat, ugyanúgy biztosítja nekik az önképzés és a rendszeres szereplés lehetőségeit, mint a karnagyi klub a szegcdi kórusok és vezetőik számára biztosította és biztosítja. Emellett természetesen számos más, speciális föladat megoldását is lehetővé teheti majd az új klub. Ezekről a feladatokról beszélgettünk Mezei Károlylyal, a Szegedi Nemzeti Színház baiettmesterével. — Régi kívánsága teljesül a szegedi népitáncoktatóknak — mondotta — a táncoktatói klub létrehozásával. Eddigi felügyeleti szervünk, a városi tanács népművelési csoportja sokrétű feladatai miatt nem tudott és nem is tudhatott eléggé törődni a munkánkkal és problémáinkkal. így történt aztán meg néha az is, hogy egyegy tánccsoportnál megfelelő szakképesítéssel nem rendelkező oktatókat foglalkoztattak, A téncoktatói klub egyik föladata éppen az ilyen szabályellenes dolgok, a -kontár-munka* megszüntetése lesz. Mezei Károly nemcsak a színház balettmestere, hanem a legjobb szegedi öntevékeny művészeti együttes, az ÉDOSZ koreográfusa is. Így a maga munkájában tapasztalhatta, milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy-egy népitánc-oktatónak. Hogy segíthet majd a táneoktatói klub e nehézségek megszüntetésében ?. — Az egyik dolog, amelynek fölszámolásában nagy szerepe lesz a klubnak, a népitánc-csoportok munkájában megmutatkozó kampányszerűség. Az, hogy a csoportok igazán jól csak egy-egy ünnepi szereplés, komolyabb erőfeszítést igénylő föllépés előtt dolgoznak Igazán jól, igazán lelkesen és rendszeresen. Nos, ezt az -alkalmi rendszerességet* egyrészt több szereplési lehetőség biztosításával, másrészt a tánccsoportok munkájának ellenőrzésével könnyűszerrel megszüntetheti majd a klub. — És mi az a másik dolog, amiben segíthet majd az új klub a népltánc-oktatóknak? — érdeklődtünk. — A másik dolog — válaszolja — a népitánc-oktatók továbbképzésének biztosítása. Nem elég az, ha az oktatók ismerik az egyes táncokat, és a Népművelési Intézettől kapott tánckönyvek alapján képesek azokat betanítani. A táneoktatókat meg kellene tanítani a népitánc-gyűjtésre, a péprajzi gyűjtőmunka e mostohagyerekként kezelt és eléggé elhanyagolt föladatára is. Nekem régóta dédelgetett tervem, hogy valamelyik nyáron itt Szeged környékén csinálok majd egy táncgyűjtő utat. Hány és hány érdekes tánc, elfelejtett vagy eddig nem ismert táncmotívum gazdagíthatná ezen a gyűjtőmunkán keresztül a tápcoktatók tudásét és az általuk vezetett csoportok munkáját! •., íme, néhány földat, amelynek megoldása az új klubra vár. S mi bízunk abban, hogy a népitáno-oktatéK klubja meg is oldja majd ezeket a feladatokat. p. fc. de sokan lemaradtak, elszóródtak. Tehát sok jövendő munkás már a kezdet kezdetén megijedt az üzemtől, a gépektől. S aki nem szokott meg, mint ahogy a szólásmondás tartja: megszökött. Káros volt ez a dolgozónak, s káros az üzemnek. Jó kertészekre találtak Néhány éve azonban tudatos, jól átgondolt munkásnevelés folyik ebben a gyárban. Állandóan 50—60 fiatal tanulja már a szakmát a tanműhelyekben, mint ipari tanuló. Nemcsak a fiatalok, többen az idősebbek is megízlelték évek múlásával a tudás gyönyöreit, a tanulás örömeit. Az új és a régebbi dolgozók részére különféle tanfolyamokat szerveztek- Az egykori átképzősöknek reszortképesftőket, ezenkívül szakmunkás-tanfolyamot és szakmunkás-továbbképzőt. S most készülnek a kétéves tanfolyam záróvizsgájára. A napi 8 óra munka mellett két évig tanulták a szakrajzkészítést, ismerkedtek az üzemszervezéssel, géptannal, anyagismerettol, tanulták a szakszámtant, a munkajogot stb. Néhány hét múlva éppen úgy vizsgáznak, mint az ipari tanulók és szakmunkás-oklevelet kapnak. Amikor két évvel ezelőtt elkezdődött a tanfolyam, kétszázan jelentkeztek felvételre. Csak száz dolgozó oktatását tudták vállalni, azóta újabb tanfolyamot indítottak 40 fő részére. Van közöttük olyan, mint Selyem Erzsébet, aki két vizsgára ia készül. Időközbon már beiratkozott a technikum levelező tagozatára. Vele együtt a Ruhagyárból ma már 21-en tanulnak a budapesti Bolyai Technikum levelező tagozatán. Vannak, akik az általános iskola 7—8; osztályát végezték el. Mintegy 40-en készülnek az általános iskolai vizsgákra. így nőnek, magasodnak a ruhagyári új bajtások. Szakmailag jój felkészült, művelt., sokoldalú ismeretekkel rendelkező, öntudatos emberekké igyekeznek válni. Szép gond. jelentőságteljes feladat ezekből az egészséges, hajlékony csemetékből erős, sudár fákat nevplni, Ugy Játszik, a Ruhagyárban jó kertészekre találtak az ipar új hajtásai. Nagy Pál „Beszámoló" előtt. •. Beszélgetés Czirok Illés petófitelepi tanácstaggal Felelősségteljes feladat a tanácstagé. Képviselnie kell azok érdekeit, akik bizalmából betölti ezt a nagy társadalmi megtisztelést jelentő pozíciót. Méltónak kell bizonyulnia erre a bizalomra, meg kell mutatnia, hogy valóban első ember ő azok között, akik -— mert szeretik és sokra becsülik — megválasztották maguk közül elsőnek, tanácstagnak, A petófitelepi ház udvarán erről a felelősségről beszélünk Czirok Jllés tanácstaggal, aki a 49-es körzet lakóinak érdekeit képviseli a II. kerületi tanács testületében. A bizalomról, meg a közelgő tanácstag-beszámolóról, amelyen majd a választói előtt kell bebizonyítania, menynyire szolgált rá a bizalmukra. — Május 12-én tartjuk meg a beszámolónkat ket. top, a városi tanácstag-párommal, Tóth Bélával — válaszolja. — A II. számú általános iskolában rendezzük meg, ahová meghívjuk majd a körzet lakóit. — És lesz miről beszámolóiak a választóiknak? Az éles kérdés nem hozza zavarba, Lassan, megfontoltan válaszol: — Igen, lesz miről beszámolnunk. Mindenekelőtt arról, hogy 100 ezer forintot kapott ebben az évben a telep a gyalogjárdák és helyenként az úttest kikövezésére, rendbehozására. Régi, nagy gondunkat segít megszüntetni ez az összeg. Petőfitelepen az utcák nagyobbrészt kövezetlenek, sőt nem egy olyan utea is van, amelynek a gyalogjárója sincs kikövezve. Ezek az utcák ősiszel és télen szinte járhatatlanok voltak, s a lakók joggal kérték mostanáig újra és újra a rendbehozásukat A kérés előreláthatólag ebben az évben nagyobbrészt teljesülni fog. Aztán azt is elmondom majd, hogy rövidesen sor kerül az új, nagy üzletház építési munkáira. Égy másik régi panaszt orvosol ez az elkészülő üzletház. A mostanáig meglévő két bolt sem kapacitás, sem egyéb szempontok (higiénia stb.) tekintetében nem felelt meg az alapvető követelményeknek, arról nem is beszelve, hogy a telepen nemcsak fűszer- és vegyeskereskedésre, hanem agv húsbolt. ra is égető szükség van. A kapott ígéret, szerint az új üzletházban lesz húsbolt is. Az új üzletház egyébként a szociális otthon mellett épül fel, talán még ebben az évben. — Beszámolni miről. S előreláthatóan milyen problémák megoldását veti majd föl ez a -beszámoló*? — Egyik ilyen probléma — hangzik a felelőt — a vízvezetékhálózat bővítése. Nagyon sokan szeretnék bevezetni a vizet az udvarukba. Aztán sok baj van itt a telepen a fiatalokkal. Nincs a telepnek KlSZ-ezervezete, amely összefogná őket, amely lekötné a szabad idejüket, így sokan nem tudnak közültik mit kezdeni a szabad idejükkel, kártyáznak, isznak és rossz barátok, barátnők példáját követik. Föltétlenül önálló KISZ-szervezetet kellene alakítani a telepen. A fiatalok többsége munkásfiatal, nem hiszem hát, hogy idegenkednének a KlSZ-munkában való részvételtől. Ne mondtuk amelyet a tanácstag-beszámolón úgyis elmond Czirok Illés, aki maga sem túlságosan idős ember, azonkívül fiatal házas és nagyon szereti a munkáját — hiszen amellett, hogy tanácstag, a Szegedi Építőipari Vállalat munkavezetője. Választói — a 49-es körzet lakói — bizonyosan nagy örömmel fogadják majd azokat a kellemes híreket, amelyekről nekünk is beszélt. Szárnyashajó a tengeren Jóváhagyták a Mir (Béke) nevű vízalatti szárnyakkal felszerelt tengeri utasszállító hajó műszaki tervejt a Szovjetunióban. A Mir sebessége óránként 40 kilométer. A hajótestet fokozott szilárdságú alumínium ötvözetből készítik. A vízalatti szárnyak különleges alakja lehetővé teszi, hogy a hajó még négycso mos viharban is biztosan haladjon. Két kényelmes szalonjában körülbélül 100 utas fér el. Az áramvonalas hajót hófehérre festik. A Mir a teketetengeri üdülők között közlekedik majd, utasai Szocsiban reggelizhetnek ás gzuhumlban ebédelhetnek. A hétéves terv végéig több Mir típusú vízalatti szárnyas hajét építenek. Exportáru — papírhulladékból • • • A Szegedi Tudományos Eszközöket Termelő Ktsz kis létszámú kollektívája nem esupán tudományos eszközök készítésén fáradozik, mint ahogy ez a szövetkezet nevéből következnék. Természetesen a f® profiljuk ez, de mellette sikeresen oldanak meg más irányú feladatokat is. így például ők készítik azokat a modern, érdekes vonalú kirakati babákat, amelyekas elmúlt évben mind a budapesti, mind a poznani ipari vásáron elismeréssel szerepeitek, s amelyekre már a szegedi kirakatokban is fölfigyelhetett a közönség. Legújabb, nagyon haszülnökbírónak lenni megtisztelő feladat AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS területén fontos fordulóponthoz értünk. Ülnökválasztás előtt állunk. Az ülnökválasztással, a bíráskodássá] ténylegesen kifejezésre Jut a szocialista államnak az aa alapelve, hogy a dolgozók széles tömegeit bevonja és tevőleges tényezőivé teszi az állam ügyei intézésének. Mindezeket figyelembe véve ülnökbírónak lenni megtisztelő feladat, mert az eleven, lüktető életet kapcsolja össze a bírói munkával. Engem az a megtiszteltetés ért, hogy évek ót mint népi ülnök dolgozhattam, munkámmal kapcsolatosan néhány kérdésről szeretnék beszámolni. Nagyon nehéz a bírósági munka, de nagyon szép is egyben, hiszen új embert kell formálnunk. Nagy felkészültség, nagy emberismeret és lelkiismeretes, körültekintő munka szükséges ahhoz, hogy megállapítsa a bíróság, kik a megtévedt emberek és kik a megrögzött bűnösök, kiket lehet enyhébb ítélettel visszavezetni a helyes útra, és kikre kell drákói szigorral lesújtani. A bíráknak, az ülnökbíráknak emberformáló munkája ugyanolyan szaktudást igényel, mint az üzemekben dolgozó szakmunkásoké, akik a vasat formálják, hogy fiz használható legyen. A bíróságnak is ke. jmény munkát kell végeznie, hogy eredményt érjen el. De a bíráknak ülnökbíráknak jó pedagógusoknak is kell lenpiök, egyben, hogy a bűnözőket a törvényes kereteken belül a helyes útra tudják vezetni, fehérva a múlt elnyomó politikájával szemben a népi demokratikus rendszer lehetőségeit, megértetni a bűnösökkel, hogy a ma bíróságának nem a drákói szigor a feltétlen büntető eszköze, hanem a nevelés is. Az igazi bűnösökre azonban keményen sújt le a bíróság és a legszigorúbb büntetést alkalmazza, akárki is legyen az. Mit ie v»r tehát a nép birpinktól? Elsősorban azt, hogy soha ne feledkezzenek meg arról: ők a szocialista igazságszolgáltatás végrehajtói, azt, hogy minden sük a népköztársaság, a nép netörténik, és ebből folyóan a nép Ítélkezésük vében történik, előtt felelniök kell munkájukért. Elvárjuk bíráinktól, hogy munkájukat — a magyar nép alkotta törvényeket betartva — úgy végezzék, hogy az a szocialista törvényességet meg ne sértse. Mint örvendetes tényt leszögezhetjük, hogy egyre több azoknak a bíráknak a száma, akik a szocialista igazságszolgáltatás irányelveit betartva, ilyen szellemben hozzák meg ítéleteiket. Még mindig akadnak azonban bírák, akik csak a törvény szavalt alkalmazzák ás nem érzik a törvény szellemét, amely a proletárdiktatúra funkciójából, a bíróságnak a proletárdiktatúrában betöltött szerepéből adódik. Hiba az is, hogy egyes bírák nem minden esetben ismertetik a sorra kerülő per anyagat a népi ülnökökkel és így ezek a tárgyalásra kerülő anyag ismerete nélkül ülnek le egy-egy tárgyalásra. Szerintem ezeket a hibákat ki lehet javítani elsősorban a bírák továbbképzésével politikai téren, az Ülnpkbírák helyes kiválasztásával és nem utolsósorban az egész társadalom segítségével. EZ A SEGÍTSÉG nagyban hozzájárul az igazság TeldérítéséTiéz és az igazságszolgáltatás jó munkájához. Ez minden dolgozó becsületbeli, állampolgári kötelessége is. A népi ülnök nagyon fontos az igazságszolgáltatásban és nagyban hozzájárul bíróságaink jó munkájához. Nem egy esetben perdöntő a népi ülnök helyes állásfoglalása. Az üinökválasztásnál nagy figyelemmel kell lenni arra, hogy n# karüljenek be olyan ülnökök, fikik kizárólag csak kenyérkereseti lehetőségnek tartják ag ül. nftkbírói munkát. Az ülnökbíró érezze át küldetésének nagy fontosságát és ülnökbírói működése alatt dolgozzék úgy, shoíV sivárja tője a nép, amely erre a megtisztelő posztra odaállította. Ecsedi Gézáné megyei bírósági ülnök nos produkciójuk az »z életnagyságú, női alakot ábrázoló bábu, amelyet a miskolci Ápolónőképző Intézet számára készítettek. E bábun mutatják be az ápolónő-jelölteknek a betegápolás különféle mozzanatait, s azok mielőtt a betegekkel foglalkoznának, » bábu segítségével be is gyakorolhatják ezeket a mozzanatokat. Ilyenfajta szemléltetőeszközt Magyarországon mostanáig nem gyártottak, a ha igény mutatkozott rá, külföldön kellett megvásárolni. A szövetkezet fillérekbe kerülő hulladékpapírból készíti mind a bábukat, mind pedig a különféle tudományos szemléltetőeszközöket, amelyek szintén fölkeltették már több külföldi cég érdeklődését. így legutóbb egy Izraeli cég vásárolt a szövetkezet anatómiai modelljeiből néhányat A Kultúra Nagykereskedelmi Vállalat a szövetkezet gyártmányainak jelentős részét fölvette az exportra kerülő árucikkek listájára Iparmfivészefi ankét A Magyar Képzőművészek Szövetsége rendezésében szerdán megkezdődött a művészklubban az I. országos iparművészeti ankétPlptnivy Károly, a szövetség titkára ismertette a képzőművészek szövetségének beszámolóját iparművészetijük helyzetéről. A referátum kifejtette, hogy « felszabadulás tm iparművészetünk új tartalmat nyert is nagymértékben fejlődött a művészi színvonal ig. Ma már az iparművészeknek Újszerű feladatuk, tudatformáló és művelődéspolitikai szerepük van. \