Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-26 / 123. szám

3 Csütörtök, 1960. május 26. A kerület hasznára pártcsoportok alakultak Felsovároson A Nagykörúton túl, a Ti- akciókat. Az elvtársak majd rölet párttitkára — hamasza-part és a Csongrádi su- gyakrabban beszélgetnek a rabb értesülünk a kerület gárú? között, Fodorteleppel környék lakóival. problémáiról, a pártonkívühatárosan húzódik a Szeged, Segítjük az embereket" liek véleményéről, Javaslaf elsőivárosi pártszervezet te-"®',. , tairol, vagy akar biralatárületje. Mintegy tízezer em- A Hasonlo kézséggel alaki- ró] a mi és a különböző, ber lakik itt, köztük több Jottak meg Felsovároson a más S2ervek munkájával száz kommunista. A párttá- 7013131 kommunista csoportot kapcsolatban. Még közelebb gok különböző munkahelye- ls: , szfmA sze""t. "arminc- kerül így fl párt a tömegekken, sokféle szakmában dol- nyolcat.Az elv tarnak hol a hez> ez pe<Jig legföbb cél. goznak. Az egymáshoz köze- pártszékházban, hol pedig jaink egyikc Hiszem> hogy a lebb lakók azért mégis is- fgy-egy parttag lakásán jot- vezet6ség ls eredményesebb merik egymást. Többször tek össze a kerületi pari- tevékenységet tud majd véfolytattak már eszmecserét szervezet hívásara De nem gezni a lakosság érdekében, közös célokról, kisebb na- hely ^etórtö baráti a nevelés, a felvilágosítás r;üsss^BÜStFr f™^? rria közössegi szeltek pártonkívüli barátaik- hey 3a"osne a keruletl Icn3 apolasaban, a társadalkal, szomszédaikkal is. Sok Párttitkár. mi élet fellendítésében. érdekes okos gondolat, terv Eredményesebben * születhet így a mindennapi ... . ,. , — Üzemi es hivatali elvtársaink összefogása és kap- Még városszerte szervecsolata pártszervezetünkkel ződnek a területi pártcsoaz egész kerületnek haszna- portok. Nem alakult ki még életben. Talán erre is gondoltak a felsővárosi kommunisták, amikor az elmúlt hetekben — hasonlóan a város más részeihez — szíve- ™ válik — mondotta. sen jöttek össas, hogy "terű- Eleinte még előfordult leti pártcsoportokat sanak. Rendszeres a kapcsolat teljesen a munkájuk, nem alakit-" "gyán? hogTegy-kéTpárttó- kristályosodtak ki részletegot többször is kellett hív- sen a helyi, konkrét feladani, de végülis szót értet- tok. De már a felsővárosi tünk. Igy alakult ki a kü- példa is mutatja, hogy a lönböző helyeken dolgozó ...... a]etében hasznos — A mi környékünkön kommunisták nagy családja. teruletek életében Hasznos csak az hiányzott az élőké- — Az elvtársak közremű- tevékenységet fejtenek majd szító megbeszélésről, akit ködésével — folytatta a ke- ki a kommunista csoportok, halaszthatatlan, hivatalos ügye máshova szólított — mesélte például Dáni Mihályné, a SZETEX dolgozója. — A mi csoportunk tizennyolc tagú, s örömmel egyeztünk meg, rendszeresen tartjuk a kapcsolatot egymással. Nekem az a bizalom jutott, hogy pártcsoportvezetőnek választottak. Helyettesemmel már az otthonukban is felkerestem az elvtársakat. Sok mindenről szó esett. Megvitattuk a párizsi eseményeket, a kerület problémáit. Megegyeztünk, hogy segítjük például a kerületi rendezvényeket, A műszaki fejlesztés és a szegedi lehetőségek M A magyar kormány elnökének részvéttáviraia a csehszlovák kormány elnökéhez Viliam Siroky elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság kormánya elnökének, Prága. A magyar dolgozók mély megrendüléssel értesültek az osztravai bányaszerencsétlenségről. A Magyar Népköztársaság népe, kormánya és a magam nevében legőszintébb részvétemet fejezem ki önnek, a szerencsétlenül járt bányászok hozzátartozóinak, valamint a Csehszlovák Köztársaság dolgozóinak. Dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánv elnöke A lakosság még nagyobb segítségére van szükség a spekulánsok leleplezésében — A szegedi járási tanács vb. titkárának nyilatkozata — A megye területén a sze- sége van a folyamatos áru- tanács v. b. mint a múltban, gedi járásban fordul elő a ellátásra. Ezt sok esetben a a jövőben is mindent meglegtöbb szabálysértés. Ezek piaci árusok kihasználják tesz azért, hogy lényegesen többsége élelmiszer-hamisí- és nem tanulnak abból, hogy csökkenjen a szabálysértők tásokkal kapcsolatos. Ezek- saját maguk vallják kárát száma, és olyan légkör és kel kapcsolatosan kérdéseket az üzérkedésnek. erkölcs alakuljon ki, ami leintéztünk Bereczki János hetetlenné teszi az élelmielvtárshoz, a szegedi járási — Mik a tervel a tanács- szerhamisítók, a spekulánsok tanács v. b. titkárához, aki nak a spekulánsok vissza- és az üzérkedők tevékenységét — fejezte be nyilatkozatát Bereczki János elvtárs. szorítására? az alábbiakat válaszolta: — MJ a jellegzetessége szabálysértéseknek? — Elsősorban a lakosság — Szeged járás a me- még nagyobb segítségére van gye legnagyobb járása, 30 szükség a spekulánsok lelepközség tartozik ide és hozzá- lezésében, a még teljesebb vetőlegesen több mint száz* felderítésük érdekében, ezer lakos él a járásban. A Ugyanakkor dolgozzanak szegedi járásban viszonyla- éberebben a társadalmi elgo6an is legtöbb a szabály- lenőrök, a minőségvizsgáló sértési ügyek száma a me- intézet ellenőrei. Fontos ángyé többi területéhez viszo- nak a tudatosítása, hogy a nyitva. Az arányt jól kife- lakosság elsősorban önmaga jezi az, hogy az elmúlt esz- érdekében cselekszik, ha tá•endőben a szegedi járásban mogatja az élelmiszerhamiközel két és félezer szabály- sítók leleplezését. sértés fordult elő, ugyanak- — a járási tanácsnak, kor a megye többi területén Szegeddel, mint megyei ioegyüttvéve volt ekkora a gvj várossal jók a kapcsolaszabálysértők száma. A sze- fai és eredményesen tájégedi járásban előforduló sza- koztatjuk egymást az ellenbálysértési ügyekre jellemző, őrzések akalmával. Bevezethogy többségükben társadul- tük> hogy a községekben mi tulajdon elleni vétségek- helyszíni tárgyalásokat tarkel és különösképpen az tünk. A szabálysértési élelmiszer hamisításokkal ügyekről szólva még el kell kapcsolatosak. Ezzel párhu- mondanom, hogy javulás zamban nagy a speklánsok mutatkozik a társadalmi tués az üzérkedők száma, amit iajdon elleni vétségek tekin. többé-kevésbé magyaráz az tetében. Viszont még minis, hogy igen sok egyéni gaz- djg magas az erdei károk daság van még a szegedi já- szama. Ugyanakkor emlírásban. Egyes termelők ki- fest érdemel az, hogy elég használják a városi lakosok nagyszámú kontár működik hozzá nem értését és — pél- tdbb községben, mint például — hamisítják a tejter- dáuj Kiskundorozsmán, Kismékeket és a paprikát A teleken, Balástyán, MórahalSzeged járási tanács az élei- mon. Az említett községekmiszer. hamisítók leleplezése ben megfelelő számú iparérdekében egy fővel növelte engedéllyel rendelkező kisaz előadók számát az igaz- jparos él és a kontárok elgatási osztályon és így gyor- borban az adófizetéstől sabbá vált a munka. Ennek akarnak megmenekülni. Főellenére az a tapasztalatunk. ként a szappanfőző, a szeszhogy az idén a tavalyi év {6z5 a köműves és a női hasonló időszakát figyelem- szabó szakmákban működbevéve, a helyzet nem vál- nek kontárok. tozott kielégítően. Szeged sokezres lakosával nagy — Vegul örvendetes ténymennyiségű élelmiszert vesz ként közlöm, hogy csökkent fel naponta és a városnak az engedély nélküli építkeipari jellegénél fogva szük- zők száma. A Szeged járási egelőzzük az időt, versenyt futunk vele — mondják a munkában vetélkedő szegedi dolgozók. Igazuk van, s joggal büszkélkedhetnek termelési eredményeikkel. A sikeres 1959-es esztendő után ez év első negyedében is túlteljesítettük a termelési tervet, bár voltak vállalatok, amelyek lemaradtak. A termelés emelkedése a szocialista iparban jóval felülmúlta a létszámemelkedést, s így 1960 első három hónapjában egy munkásra nagyobb termelési érték jutott. Szegeden mintegy 25,8 százalékkal volt nagyobb a teljes termelés. s 7,7 százalékkal magasabb a munkáslétszám, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben az egy év előttivel szemben a Vasöntöde 41,8 százalékkal termelt többet, 21.4 százalékkal több munkással. A Ruhagyár 19,3 százalékkal növelte termelését, 2,2 százalékkal magasabb munkáslétszám mellett. Újszegeden a termelés 12,6 százalékkal emelkedett, a munkáslétszám 13,3 százalékkal volt nagyobb. E számok sok mindent elmondanak. A többi között azt, hogy egy év alatt a termelésnövekedés nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottság és csak kisebb mértékben a termelékenység emelkedéséből- A ruhagyári növekedés nagyrészt a munka termelékenységének növekedéséből adódott, s ez így helyes. Igen sok üzemnél azonban jóval kedvezőtlenebb a helyzet. Újszegeden például, mint a számok mutatják, nagyobb munkáslétszámmal érték el eredményüket, aminek természetes következménye, hogy csökkent az egy munká«„-' eső termelési érték. jf Italában nem lehetünk J\ elégedettek Szeged városában a termelékenység növekedésével. Annak ellenére sem, hogy az első negyedévben több termelési érték jutott egy munkásra. mint a korábbi években. Nem értük el a kívánt méreteket, sőt a múlt év negyedik negyedévéhez mérten némileg még csökkent is a termelékenység. Ma már a legtöbb szegedi ember tudatában van annak, hogy milyen fontos dolog a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése és ezen keresztül az életszínvonal emelése. De az is világos már, hogy a több, jobb és olcsóbb termelést elsőGYÓGYSZER VIZSGÁL AT sorban műszaki fejlesztéssel, korszerűbb technológiai eljárásokkal, a réginél modernebb gépekkel, tökéletesebb munkaszervezéssel érhetjük el. Napjainkban szinte szállóige, hogy továbbhaladásunk kulcskérdése az ipar technikai színvonalának növelése. Rendkívül fontos, hogy az ipari beruházásoknál a lehetőség szerint növeljük az új gépek üzembeállítását Ez igy igaz — mondják vállalati vezetőink —, de hol vannak ezek az új gépek? Üzembe állítjuk mi, csak adják. Távol áll tőlünk, hogy azt állítsuk: jutott elegendő új gép a szegedi üzemekbe országos beruházásból. De akik csak felfelé, a minisztériumok felé tekintgetnek, hogy vajon onnan mit kapnak, azok nagyon szemellenzősen nézik a műszaki fejlesztést. Ugyanis számtalan helyi lehetőség áll nyitva, csak győzzék megvalósítani ezeket. Ezernyi lehetőség: az emberek fejében, szorgalmában, ötleteiben. Hány és hány üzemben fekszenek megvalósítatlanul újítási javaslatok? Csak egy kicsit több érzék kellene az új iránt, nagyobb megbecsülés az újítók munkája, törekvése iránt, s máris sok műszaki fejlesztési problémára találhatnának megoldást Aki csak kissé is ismeri az üzemi életet, a termelőmunkát, jól tudja, mennyi rozoga masinát tehetnének korszerűbbé kis leleményességgel. gen sok olyan vállalatvezető van, aki „gépkereső-. tekintetével állandóan Budapestet Iesi. Ugyanakkor a kezeügyében lévő pénzről, a műszaki fejlesztési alapról megfeledkezik. Ismeretes, hogy a műszaki fejlesztés költségeinek egy részét központi alapba vonják, másik része azonban a vállalatnál marad felhasználásra. Ilven címen 1959-ben 4 millió forint állt a Csongrád megyeivállalatok rendelkezésére. S a nagv gépigénylés közben csak 2.5 milliót használtak feL Szegeden a minisztériumi iparban egyes vállalatok csak részben, a többség egyáltalán nem költötte el a rendelkezésére álló összeget. Az üzemeknek azonban ténylegesen nagy szükségük lett volna az így beszerezhető gépekre. A DAV elköltötte a rendelkezésére álló 185 ezer forintot. A Szegedi Kenderfonógyár 72 ezerből csak 27 ezret, az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat 157 ezerből 97 ezret, a Vasöntöde 43 ezerből 16 ezret. Szóval, nem költötték el, megtakarították a pénzt. A Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat teljes egészében meghagyta mind a 60 ezret, I Alig néhány hete vették használatba a Csongrád megyei Gyógyszertári Központ Kossuth Lajos sugárúti laboratóriumánál az új, magasfrekvenciájú titrométert. Ez az új magyar műszer a gyógyszerek tisztaságának ellenőrzésére szolgál. Előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy segítségével a gyógyszerek zárt ampullán át is megvizsgálhatók, valamint a vegyelemzéshez nem kell indikátort használni és így egyformán alkalmazható színes és sötét oldatok titrálásához. Eddig sokkal bonyolultabb módszerrel állapíthatták csak meg, hogy az anyag megfelel-e a gyógyszerkönyvi előírásoknak. Képünkön Keszthelyi Béla szakfelügyelő komvlexometriás vasmeghatározást végez a vérszegénység ellen való Tinctura pomi ferrata nevű gyógyszeren. A háttérben két analitikai mérleg látható, ezeken Pető Lászlóné asszisztens dolgozik. a Konzervgyár mind az 58 ezer forintot E

zeket az összegeket legalább kisebb műszaki problémák megoldására, kis gépek beszerzésére. egy-egy munkafolyamat gépesítésére felhasználhatták volna. Azonban úgy látszik, a főkönyvelők nem kísérték figyelemmel ezt a rovatot. A műszakiak pedig nem éltek a lehetőséggel Ezért nem csodálkozhatunk, hogy egyes vállalatok nerfl kapnak ezen a címen na* gyobb összegeket s a minisztériumok máshozá adják a több pénzt. A szegedi üzemek esetében is előfordult már, hogy ahol jól gazdálkodtak, meg is toldották a jóváhagyott összeget. Ez történt a Textilművek és a DÉLROST esetében is. Minden vállalati vezetőnek keresnie kéli szüntelenül, hogy rrii akadályozza a termelékenyebb munkát. De ne csak kívülre, a gyárfalon' túlra, a felsőbb szervek felé tekintgessenek a műszaki fejlesztés ügyében. Az eddiginél tervszerűbben és ésszerűbben kell növelni az egészségesen fejlődő újító- és ésszerűsítőmozgalmat. Szinte határtalanok a lehetőségek. Sajnos, itt-ott nem szorgalmazzák megfelelően az újítók tevékenységét. A munkások, műszakiak e nagy jelentőségű mozgalmában rejlő hatalmas tetterőt konkrét üzemi feladatok megoldására kell Irányítani. S ha anyagiakra van szükség ezek megvalósításához a vezetők nyúljanak bátran a műszaki fejlesztés céljait szolgáló pénzhez. N

agyobb beruházások s a fentről érkező gépeken túl is komoly tényezői varinak üzemeinkben a termelékenység növelésének. Mindenütt- a vezetők kezében van a lehetőség, csak élni vele. Enélkül nem oldhatják meg jól a rájuk háruló feladatokat, az előirányzott termelésnövekedést Ha azt akarjuk, hogy megelőzzük az időt, versenyt fussunk vele, akkor már idén el kell érnünk, amit a második ötéves tervre tűzünk ki célul —. hogy kétharmad-egyharmad legyen az arány a gépekre és az építésre fordított beruházásban. A napi' feladatok jó ellátásával kell megteremtenünk a következő évek eredményes munkáiét. Idén ugyanis a második ötéves tervet készítjük elő. Idei eredményeinktől nagyban függ, honnan indul az ötéves terv, mert minél magasabbról indulunk, annál magasabbra érünk majd 1965-ben. annál jobb, magasabb életszínvonalat biztosíthatunk dolgozóinknak. Nagy Pál Hét ország küldöttei a Hazafias Népfront k étnapos kongresszusán A megyei küldöttértekezletekkel az egész országban befejeződött a népfrontbizottságok újjáválasztása. "Április 20. óta a Hazafias Népfront ünnepi gyűlésem több mint félmillió ember döntött arról: kik kapjanak helyet a mozgalom községi, városi. járási és megyei munkáját irányító társadalmi testületekben. Az ünnepi gyűléseken megválasztották a Hazafias Népfront második kongreszszusának k'i'dötteit is. Május 27—28-án munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek, társadalmunk minden rétegének képviselői vesznek részt a nagyszabású tanácskozáson. Népünk küldöttei között ott vannak a párt és a kormány vezetői, társadalmi életünk kiválóságai. A népfrontkongresszuson egyébként népünk nyolcszáz küldöttjén kívül számos testvérmozgalom és szervezet képviselői is részt vesznek; A következő napokban Budapestre érkezik az albán. » boleár, a csehszlovák, a lengvel. a román, a finn és az NDK-beli küldöttség. Vietnami estet rendezieK S/a'yma7cin A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tegnap, szerdán este nagy sikerű vietnami estet rendezett Szatymazon, amelyen megjelent Névén Kán, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének attaséja. A szatymazi vietnami esten Gyáros Lászlóné tartott Vietnamról előadást, majd vietnami filmet vetítettek. Ma, csütörtökön este fél nyolc órai kezdettel Kisteleken, a moziban rendeznek magyar—vietnami barátsági estet